Orosz hadiflotta

Ez nekem kurvára fura, Army Recognition lehozta "orosz állami médiára" hivatkozva, hogy az Csendes-Óceáni Flotta megkapta az első A-222M modernizált Bereg partvédelmi egységeit, amik állítólag 130 helyett 152 milliméteres löveget kaptak, amivel ellőnek 50 kilométerre is.

Egy baj van ezzel, ez a hír sehol az orosz mainstream médiában nem jelent meg. Se a TASzSz, se a RIA, se az RG, se a Lenta, se az Interfax és sorolhatnám. Össz-vissz egyedül pár egymásra mutogató Telegram bejegyzésben érhető el, meg ennél a pár ezer követős tech portálnál

Avagy mint látjuk az első cikk az bekamuzta az A-222 képre, hogy A-222M, míg a második az meg photoshoppolt egy régebbi Izvesztyija infografikát
02_%D0%90-222_%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3_%D1%81%D0%B0%D0%B9%D1%82.jpg


Egy ilyen hír meg gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne jelenjen meg a hivatalos orosz médiában. Ráadásul magára az állítólagos programra rákeresve nem is találni semmilyen információt a mostani pár híren túl arról, hogy egyáltalán létezne A-222M modernizáció. Hát még, hogy ez 152 milliméteres csövet kapna, ahol olyan nyalánkságokat nem is említek, minthogy a 130 millis AK-130-hoz tartozó haditengerészeti lőszer az egybeszerelt, míg a 152-es meg osztott. Vagy éppen az, hogy még a rendes szf-i technikánál is kín a rendes 40+ kilométeres lőtávhoz csövet kalapálni és aligha húztak elő a zsebükből csak úgy egyet a korlátozott számban rendszerbe állított A-222-höz

Nem ez az első eset, hogy az Army Recognition valamit kurvára benézett/beszopott, szóval csak óvatosan vele. Persze a Portfolio is lehozta ezt magyarul, de kivételesen ez most nem az ő saruk
 
Ez nekem kurvára fura, Army Recognition lehozta "orosz állami médiára" hivatkozva, hogy az Csendes-Óceáni Flotta megkapta az első A-222M modernizált Bereg partvédelmi egységeit, amik állítólag 130 helyett 152 milliméteres löveget kaptak, amivel ellőnek 50 kilométerre is.

Egy baj van ezzel, ez a hír sehol az orosz mainstream médiában nem jelent meg. Se a TASzSz, se a RIA, se az RG, se a Lenta, se az Interfax és sorolhatnám. Össz-vissz egyedül pár egymásra mutogató Telegram bejegyzésben érhető el, meg ennél a pár ezer követős tech portálnál

Avagy mint látjuk az első cikk az bekamuzta az A-222 képre, hogy A-222M, míg a második az meg photoshoppolt egy régebbi Izvesztyija infografikát
02_%D0%90-222_%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3_%D1%81%D0%B0%D0%B9%D1%82.jpg


Egy ilyen hír meg gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne jelenjen meg a hivatalos orosz médiában. Ráadásul magára az állítólagos programra rákeresve nem is találni semmilyen információt a mostani pár híren túl arról, hogy egyáltalán létezne A-222M modernizáció. Hát még, hogy ez 152 milliméteres csövet kapna, ahol olyan nyalánkságokat nem is említek, minthogy a 130 millis AK-130-hoz tartozó haditengerészeti lőszer az egybeszerelt, míg a 152-es meg osztott. Vagy éppen az, hogy még a rendes szf-i technikánál is kín a rendes 40+ kilométeres lőtávhoz csövet kalapálni és aligha húztak elő a zsebükből csak úgy egyet a korlátozott számban rendszerbe állított A-222-höz

Nem ez az első eset, hogy az Army Recognition valamit kurvára benézett/beszopott, szóval csak óvatosan vele. Persze a Portfolio is lehozta ezt magyarul, de kivételesen ez most nem az ő saruk
Nem találkoztam ilyen hírrel, még csak előre jelezve sem volt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and nyugger
Oroszország 2050-ig szóló haditengerészeti stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy a globális tengeri nagyhatalmi státuszát visszaszerezze...

 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Akik azt mondják, hogy az oroszok szárazföldi hatalom, és mélyvizi flotta nélkül is köszönik szépen de jól elvannak, az nem veszi figyelembe, hogy ez náluk egy kényszerhelyzet, a melyik ujjamba harapjak klasszikus esete. Nem véletlen, hogy volt anno egy Groshkov flotta program, és cél volt a felszíni flotta fejlesztése is és Kuznyecovos, siúgrósáncos evulóciós lépcsőfok után jött volna a katapultos hordozó is (pont, ahogy most a kínaiak csinálják). De se idő, se pénz nem volt már erre. Nem tudom, van-e még látogatható Kijev osztályú hordozó (tíz éve a Minszk még bejárható volt Szencsenben), de tanulságos felmenni egy ilyenre, körbejárni, meg összehasonlítani azzal, milyen egy korabeli amerikai hordozó (bármelyik random amerikai múzeum-anyahajó megteszi).....
 
Akik azt mondják, hogy az oroszok szárazföldi hatalom, és mélyvizi flotta nélkül is köszönik szépen de jól elvannak, az nem veszi figyelembe, hogy ez náluk egy kényszerhelyzet, a melyik ujjamba harapjak klasszikus esete. Nem véletlen, hogy volt anno egy Groshkov flotta program, és cél volt a felszíni flotta fejlesztése is és Kuznyecovos, siúgrósáncos evulóciós lépcsőfok után jött volna a katapultos hordozó is (pont, ahogy most a kínaiak csinálják). De se idő, se pénz nem volt már erre. Nem tudom, van-e még látogatható Kijev osztályú hordozó (tíz éve a Minszk még bejárható volt Szencsenben), de tanulságos felmenni egy ilyenre, körbejárni, meg összehasonlítani azzal, milyen egy korabeli amerikai hordozó (bármelyik random amerikai múzeum-anyahajó megteszi).....
Amúgy érdekesség, hogy a végül Gorskovnál kibontakozó flottaprogramot már Sztálin is akarta az utolsó éveiben Kuznyecov vezénylete alatt, csak éppenséggel Joszif Visszarionovics idő előtt elhalálozott, minthogy az meg tudott volna valósulni. Lásd a Projekt 85 nevet viselő, nagyjából 28 ezer tonnás vízkiszorítású könnyű hordozókat és a hozzájuk tartozó Tu-91-es vadászokat.

Viszont 1955-től Hruscsov Kuznyecovot az elsők között állította félre, illetve kukázta az egész kékvízi flotta koncepcióját, mert a rakéták bűvöletében élt. Avagy szerinte a rakétafegyverzet olyan game changer lett volna, ami minden addigi haditechnikai fejlesztést elavulttá, így nincs is másra szükség, csak kis méretű rakétahordozókra nagy tömegben. Sőt, ha rajta múlt volna a felszíni flottát is kukázta volna. Mellesleg szárazföldön is előjött ez az attitűd, lásd az IT-1 vagy Objekt 775 programokat.

Gq8frRlWQAAjdPE


Így viszont a szovjet kékvízi flotta koncepciója kapott egy nagyjából 15 éves szünetet, miután Nyikita Szergejevics kukázott és aláásott mindent. A kékvízi fejlesztések csak Hruscsov 1964-es bukását és a Brezsnyev-Koszigin konszolidációt követően tudtak megindulni az 1960-as évek végén-1970-es évek elején. Ennek következtében viszont az esetek többségében megint a 0-ról kellett újrakezdeniük a tervezést, miután az 1950-es évek eleji tervek addigra már nem feleltek meg az új igényeknek.

Na és ha nincs ez a 15 éves kiesés - vagy legalábbis nem ilyen hosszú -, akkor nagy valószínűséggel az Uljanovszk is megépült volna és nem szenvednénk most az alapvetően réskitöltőnek épült Kuznyával. Ugyanez igaz a CBG/CSG-re is, ahol nagy eséllyel legalább az Északi és Csendes-óceáni Flottáknak lenne a mostanihoz képest jóval jobb képességük.

Továbbá a jelenlegi flottaépítésnek a legnagyobb korlátja szerintem a kiadási oldal mellett, hogy a hajógyárak is eléggé szar állapotban vannak, a flotta esetében a legnagyobb a korrupciós ráta, plusz brutális befektetések szükségesek a gyártási oldalon. Itt lett volna korábban az az elképzelés a háború előtt, hogy majd a tankerekre érkező civil megrendelések feltőkésítik annyira a hajógyárakat, hogy a modernizációjukba ne kelljen annyi állami pénzt beleölni. Ez például a távol-keleti Zvezdánál működik (tele is van megrendelésekkel), plusz lesz most egy nagyobb befektetés a szentpétervári Admiralitásnál is

Szintúgy relatíve jól működik a Szevmas, viszont az meg a boomer tengók gyártásával van elfoglalva.
 
Amúgy érdekesség, hogy a végül Gorskovnál kibontakozó flottaprogramot már Sztálin is akarta az utolsó éveiben Kuznyecov vezénylete alatt, csak éppenséggel Joszif Visszarionovics idő előtt elhalálozott, minthogy az meg tudott volna valósulni. Lásd a Projekt 85 nevet viselő, nagyjából 28 ezer tonnás vízkiszorítású könnyű hordozókat és a hozzájuk tartozó Tu-91-es vadászokat.

Viszont 1955-től Hruscsov Kuznyecovot az elsők között állította félre, illetve kukázta az egész kékvízi flotta koncepcióját, mert a rakéták bűvöletében élt. Avagy szerinte a rakétafegyverzet olyan game changer lett volna, ami minden addigi haditechnikai fejlesztést elavulttá, így nincs is másra szükség, csak kis méretű rakétahordozókra nagy tömegben. Sőt, ha rajta múlt volna a felszíni flottát is kukázta volna. Mellesleg szárazföldön is előjött ez az attitűd, lásd az IT-1 vagy Objekt 775 programokat.

Gq8frRlWQAAjdPE


Így viszont a szovjet kékvízi flotta koncepciója kapott egy nagyjából 15 éves szünetet, miután Nyikita Szergejevics kukázott és aláásott mindent. A kékvízi fejlesztések csak Hruscsov 1964-es bukását és a Brezsnyev-Koszigin konszolidációt követően tudtak megindulni az 1960-as évek végén-1970-es évek elején. Ennek következtében viszont az esetek többségében megint a 0-ról kellett újrakezdeniük a tervezést, miután az 1950-es évek eleji tervek addigra már nem feleltek meg az új igényeknek.

Na és ha nincs ez a 15 éves kiesés - vagy legalábbis nem ilyen hosszú -, akkor nagy valószínűséggel az Uljanovszk is megépült volna és nem szenvednénk most az alapvetően réskitöltőnek épült Kuznyával. Ugyanez igaz a CBG/CSG-re is, ahol nagy eséllyel legalább az Északi és Csendes-óceáni Flottáknak lenne a mostanihoz képest jóval jobb képességük.

Továbbá a jelenlegi flottaépítésnek a legnagyobb korlátja szerintem a kiadási oldal mellett, hogy a hajógyárak is eléggé szar állapotban vannak, a flotta esetében a legnagyobb a korrupciós ráta, plusz brutális befektetések szükségesek a gyártási oldalon. Itt lett volna korábban az az elképzelés a háború előtt, hogy majd a tankerekre érkező civil megrendelések feltőkésítik annyira a hajógyárakat, hogy a modernizációjukba ne kelljen annyi állami pénzt beleölni. Ez például a távol-keleti Zvezdánál működik (tele is van megrendelésekkel), plusz lesz most egy nagyobb befektetés a szentpétervári Admiralitásnál is

Szintúgy relatíve jól működik a Szevmas, viszont az meg a boomer tengók gyártásával van elfoglalva.
Szerintem a flotta bődületes fekete-tengerileszereplése sem segít rajtuk már középtávon sem.
 
Szerintem a flotta bődületes fekete-tengerileszereplése sem segít rajtuk már középtávon sem.
Azt írtam már korábban, hogy a Fekete-tengeri Flotta még orosz léptékkel nézve is a haditengerészet fekete báránya volt, annyira elhanyagolták annak a fejlesztését. Gyakorlatilag a Szovjetunió széthullását követően egészen az Admiral Grigorovics 2016-os hadrendbe állásáig nem kaptak értelmes méretű új felszíni egységeket. Már 2014-ben 36 év volt a Fekete-tengeri Flotta esetében az egységek átlagéletkora, ami azóta nem sokat javult
In 2014, the overall average age of the nearly 40 combat units reaches 36 years, underscoring the deep need for replacement of the units.

Ha nem számított volna a presztízs, akkor vszeg a 2010-es években a Moszkvát is kivonták (+szétvágták) volna, nem pedig tessék-lássék módon életben tartják
 
Amúgy érdekesség, hogy a végül Gorskovnál kibontakozó flottaprogramot már Sztálin is akarta az utolsó éveiben Kuznyecov vezénylete alatt, csak éppenséggel Joszif Visszarionovics idő előtt elhalálozott, minthogy az meg tudott volna valósulni. Lásd a Projekt 85 nevet viselő, nagyjából 28 ezer tonnás vízkiszorítású könnyű hordozókat és a hozzájuk tartozó Tu-91-es vadászokat.

Viszont 1955-től Hruscsov Kuznyecovot az elsők között állította félre, illetve kukázta az egész kékvízi flotta koncepcióját, mert a rakéták bűvöletében élt. Avagy szerinte a rakétafegyverzet olyan game changer lett volna, ami minden addigi haditechnikai fejlesztést elavulttá, így nincs is másra szükség, csak kis méretű rakétahordozókra nagy tömegben. Sőt, ha rajta múlt volna a felszíni flottát is kukázta volna. Mellesleg szárazföldön is előjött ez az attitűd, lásd az IT-1 vagy Objekt 775 programokat.

Gq8frRlWQAAjdPE


Így viszont a szovjet kékvízi flotta koncepciója kapott egy nagyjából 15 éves szünetet, miután Nyikita Szergejevics kukázott és aláásott mindent. A kékvízi fejlesztések csak Hruscsov 1964-es bukását és a Brezsnyev-Koszigin konszolidációt követően tudtak megindulni az 1960-as évek végén-1970-es évek elején. Ennek következtében viszont az esetek többségében megint a 0-ról kellett újrakezdeniük a tervezést, miután az 1950-es évek eleji tervek addigra már nem feleltek meg az új igényeknek.

Na és ha nincs ez a 15 éves kiesés - vagy legalábbis nem ilyen hosszú -, akkor nagy valószínűséggel az Uljanovszk is megépült volna és nem szenvednénk most az alapvetően réskitöltőnek épült Kuznyával. Ugyanez igaz a CBG/CSG-re is, ahol nagy eséllyel legalább az Északi és Csendes-óceáni Flottáknak lenne a mostanihoz képest jóval jobb képességük.

Továbbá a jelenlegi flottaépítésnek a legnagyobb korlátja szerintem a kiadási oldal mellett, hogy a hajógyárak is eléggé szar állapotban vannak, a flotta esetében a legnagyobb a korrupciós ráta, plusz brutális befektetések szükségesek a gyártási oldalon. Itt lett volna korábban az az elképzelés a háború előtt, hogy majd a tankerekre érkező civil megrendelések feltőkésítik annyira a hajógyárakat, hogy a modernizációjukba ne kelljen annyi állami pénzt beleölni. Ez például a távol-keleti Zvezdánál működik (tele is van megrendelésekkel), plusz lesz most egy nagyobb befektetés a szentpétervári Admiralitásnál is

Szintúgy relatíve jól működik a Szevmas, viszont az meg a boomer tengók gyártásával van elfoglalva.
Tudom, ez nem túl mély szakmai meglátás, de az orosz flottafejlesztés lemaradását jól mutatja, ami nekem nagyon feltűnő volt, mikor a Minszken jártam, hogy a Minszk fedélzete acél lapokkal volt fedve (amit szegecsekkel rögzítettek, egymást átfedve), ami nem a legideálisabb fedélzeti repülőüzemhez. Gondolom ezt látták a szovjet mérnökök a legbiztosabbnak a Jakok üzemeltetéséhez (helyből fel/le-szállásnál) és erre volt képes akkor az orosz ipar. Ehhez képest az amerikai/nyugati flották akkor már évtizedek óta képesek voltak olyan csúszásgátló fedélzetet készíteni, ami bírta a terhelést, illetve később a helyből felszálló gépek hajtóműhőjét is (pl. a kis európai hordozóknál). Ez egy nagyon apró szelete a flottafejlesztésnek, de mutatja, milyen lemaradást kellett (volna) behoznia a szovjet iparnak, ill. a mélyvízi flottaprogramnak a nyolcvanas években.
 
Tudom, ez nem túl mély szakmai meglátás, de az orosz flottafejlesztés lemaradását jól mutatja, ami nekem nagyon feltűnő volt, mikor a Minszken jártam, hogy a Minszk fedélzete acél lapokkal volt fedve (amit szegecsekkel rögzítettek, egymást átfedve), ami nem a legideálisabb fedélzeti repülőüzemhez. Gondolom ezt látták a szovjet mérnökök a legbiztosabbnak a Jakok üzemeltetéséhez (helyből fel/le-szállásnál) és erre volt képes akkor az orosz ipar. Ehhez képest az amerikai/nyugati flották akkor már évtizedek óta képesek voltak olyan csúszásgátló fedélzetet készíteni, ami bírta a terhelést, illetve később a helyből felszálló gépek hajtóműhőjét is (pl. a kis európai hordozóknál). Ez egy nagyon apró szelete a flottafejlesztésnek, de mutatja, milyen lemaradást kellett (volna) behoznia a szovjet iparnak, ill. a mélyvízi flottaprogramnak a nyolcvanas években.
Ebben inkább a pénzt látom elsődleges oknak. Bár lehet, hogy a megfelelő bevonatok technológiája sem állt volna az oroszok rendelkezésére akkor se, ha lett volna rá pénzük.
 
  • Tetszik
Reactions: Lemas
"SZEVERODVINSK /Arhangelszki terület/, július 24. /TASS/.
Oroszország folytatja haditengerészetének modernizálására vonatkozó terveit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Határozottan és teljes mértékben meg fogjuk valósítani terveinket egy modern haditengerészet létrehozására, Oroszország biztonságának és nemzeti érdekeink biztosítására a világóceán minden területén. Ebben nem lehet kétség” – mondta az államfő a Knyaz Pozsarszkij nukleáris rakéta-tengeralattjárón tartott zászlófelvonási ünnepségen.

„Összesen több mint 70 hajó van különböző készültségi fokozatokban az orosz hajógyárakban. Tehát csak itt, Szevmasnál, hat új atomtengeralattjáró építését tervezik 2030-ig.”"

 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
"Az oroszok itt vannak ...".

Akcióban az orosz haditengerészet, két kalózellenes művelet és annak hatásai.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A Szentpéterváron építés alatt álló Kapitan Ushakov ( Project 23470 ) orosz haditengerészeti vontatóhajó 2025. augusztus 9-én megdőlt, majd elsüllyedt, miután egyik rekeszét elárasztotta a víz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.