Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mennyire erős a harckocsik tűzereje az orosz hadsereg páncélosalakulataiban?
A nyílt források alapján megjelent, "Az orosz fegyveres erők harckocsi-erőinek állapotának áttekintése" című, meglehetősen érdekes cikkből az következik, hogy az orosz hadsereg harci egységeiben 86 harckocsizászlóaljban 2685 különböző típusú T-72, T-80, T-90 és még több harckocsi található.és mintegy 400 db T-72 tank az kiképzőközpontokban. A harckocsiflotta összetétele harckocsitípusok szerint és létszámuk a csapatokban a következő táblázatban mutatható be.
Ezen információk alapján, valamint az orosz hadsereg harci egységeiben lévő harckocsik száma és típusai alapján fel lehet mérni műszaki szintjüket és képességeiket például az egyik fő kritérium - egy harckocsi tűzereje - szerint. A tűzerőt a harckocsi fő-, segéd- és másodlagos fegyverzete, az alkalmazott lőszerek és tűzvezető rendszerek határozzák meg.
Mindezek a harckocsik a 2A46 ágyú módosításával és ugyanazokkal a gépfegyverekkel vannak felszerelve, mint segéd- és kiegészítő fegyverek. Ugyanazon a fegyver használata lehetővé teszi, hogy minden harckocsin meglévő és ígéretes tüzérségi lőszerek teljes készletét használják, és csak az ígéretes lőszerek hosszát korlátozzák az automatikus rakodó söpörése miatt.
E harckocsik fegyvereinek felhasználásának hatékonysága az irányzó és a parancsnok, valamint a harckocsi tűzirányító rendszereinek alapvetően eltérő kialakítása miatt jelentősen eltér a hatékony tűz kivitelezésének lehetősége .
A tűzvezető rendszerek felépítése szerint ezeket a harckocsikat két csoportra lehet osztani: a T-72B, T-72BA, T-72B3, T-72B3M tank család és a T-80BV, T-8BVM, T-80U, T90A tankcsalád.
A T-72 tankcsalád tűzereje
A T-72 tankcsaládnak soha nem volt teljes értékű integrált FCS-e. A rajtuk lévő megfigyelő rendszerek koncepciójáról kiderült, hogy messze nem a legjobb: idővel egyszerűsített optikákat és eszközöket telepítettek a tankokra anélkül, hogy azok komolyan összekapcsolódtak volna egyetlen egésszé. Tűzhatékonysági szempontból jelentősen elmaradtak a tankok második csoportjától, és ez a tendencia kiterjedt e család legújabb tank modelljeire is.
A T-72B és a T-72BA harckocsik a legegyszerűbb megfigyelő rendszerekkel vannak felszerelve, amelyeket a távoli 60-as években a T-64A tankokhoz fejlesztettek ki. A T-72B tank (1985) és a T-72BA (1999) tankoknál a lövész 1A40-1 optikai komplexuma az 1K13 optikán alapul,500 méterig passzív üzemmódban és 1200 méterig aktív üzemmódban biztosítja a látótávolságot. van egy beépített lézercsatornája az Svir vezérelt fegyveréhez, amely csak 9M119 lézervezérelt rakétával használható , éjszaka 1200 m-s, nappal pedig legfeljebb 4000 m-s hatótávolsággal.
A TPD-K1 optikát tartalékként hagyták. Ez a TPD-2-49 optika módosítása a látómező stabilizálásával,de csak függőlegesen, amelybe lézeres távolságmérőt építettek. A TBV helyett van egy ballisztikus korrektor, amellyel a meteorológiai ballisztikus korrekciókat lehet bevinni a célzási szögek és az oldalirányú korrekció k érdekében. A parancsnok optikai rendszere magában foglalja a legegyszerűbb stabilizálatlan nappali-éjszakai TKN-3MK optikát, amelynek éjszakai látótávolsága legfeljebb 500 m, vagyis a parancsnok képessége a célok észlelésére sokkal rosszabb, mint a lövészé.
A T-72B3 (2011) harckocsin az 1K13 irányzék helyett a látótér függőleges és vízszintes stabilizálását biztosító Sosna-U többcsatornás eloktrooptikia rendszert helyeztek el, amely optikai és termikus képcsatornát tartalmaz akár 3500 m éjszakai látótávolsággal,és lézervezetést a Reflex-M irányított rakétához. ", Lézeres távolságmérő és automatikus célkövetés a látómező kimenetével a lövész és a parancsnok monitorain. A rendszer álló helyzetből és menet közbeni tüzelési lehetőséget biztosít Reflex-M rakétával akár 5000 m távolságban is.
A ballisztikus korrektor kiszámítja a célzási és vezetési szögeket, és automatikusan beírja őket a tűzvezető rendszerbe. Ugyanakkor a Sosna U a lövész munkájának legoptimálisabb zónájába telepített TPD-K1 irányzéktól balra helyezkedik el, és egy többcsatornás látószögnél dolgozva ez komoly nehézségeket okoz a munkájában.
A parancsnok primitív észlelési rendszere, amely a TKN-3MK nappali-éjszakai optikán alapul, változatlan maradt.
A T-72B3M módosításán (2014) a parancsnoknak végre tökéletes lett a látórendszere. A TKN-3MK helyett a PK PAN "Falcon Eye" panorámás termikus eszközt telepítették a látómező kétsíkú, független stabilizálásával, lézeres távolságmérővel, televízióval és hőkamerákkal, amelyek jó látótávolságot biztosítanak nappal és éjjel 4000 m-g. A komplexum minden időjárási körülmények között biztosítja a megfigyelést és célok keresését a parancsnoknak, valamint biztosítja számára az ágyúból, illetve a koaxiális és légvédelmi gépfegyverekből való hatékony tűzvezetést.
A T-80 és T-90 tankcsalád tűzereje
A tankok másik csoportjánál (T-80BV, T-80BVM, T-80U és T-90A) az integrált vezérlőrendszer kiépítésének egy másik elvét alkalmazták, amelyet a T-64B (1976) és a T-80B (1978) harckocsikon alkalmazták először. A T-80BV harckocsi észlelő rendszere tartalmaz egy „Ob” lövész optikát, a látómező stabilizálásának kétsíkú rendszerével, egy optikai csatornát, egy lézeres távolságmérőt és egy „Cobra” irányított rakéta rádióparancs-irányító rendszerének vevőcsatornáját. A digitális ballisztikus számítógép kiszámítja a célzási és a vezetési szöget az időjárási ballisztikai adatok alapján, és automatikusan beviszi őket a tűzvezetőrendszerbe. A lövész látószöge integrálódott a Buran éjszakai irányzékába, az Utes légvédelmi géppuska pedig a TKN-3MK parancsnoki optikájával távvezérelt .
A T-80U harckocsira egy fejlettebb megfigyelő rendszert telepítettek, az Ob lövész optikát lecserélték a Reflex rakéta lézervezérlő csatornájával ellátott továbbfejlesztett Irtysh irányzékra, és a TKN-3MK parancsnoki optika helyett a PKN-4S parancsnok nappali-éjszakai komplexumát telepítették. a függőleges látómező és az éjszakai infravörös csatorna stabilizálásával, 1000 m látótávolsággal, valamint a légvédelmi egység távvezérlésével és a tűz duplikált irányításával .
A T-72 harckocsi család észlelő rendszereinek súlyos lemaradása miatt a T-90 tankon (1991) úgy döntöttek, hogy a T-80U tank 1A45-s észlelő rendszerét az Irtysh irányzékkal és a Reflex irányított fegyverekkel, valamint a PKN-4S parancsnok észlelő rendszerével telepítik. , amely azonnal megnövelte tűzerejét a T-72B tankhoz képest.
A modernizált T-90A tankokon (2006) a megfigyelő rendszert komolyan korszerűsítették: a Buran lövész éjszakai optika helyett egy második generációs Essa hőkamerát telepítettek, amelynek éjszakai látótávolsága elérheti a 3500 m-t, és automatikus célkövetéssel rendelkezik. A parancsnok megfigyelő rendszere is jelentős változásokon ment keresztül. A PKN-4S komplexum helyett egy PK-5 kombinált teleszkópos rendszert telepítettek a látómező függőleges és vízszintes független stabilizálásával, lézeres távolságmérővel, televíziós és hőkamerákkal, amelyek 3000 m-s látótávolságot biztosítanak. A lézeres távolságmérő bevezetése a látótérbe lehetővé tette a parancsnoknak, hogy jelentősen növelje az ágyúból történő duplikált lövés hatékonyságát .
Nem is olyan régen elkezdődött a T-80BV harckocsik korszerűsítése a T-80BVM (2017) szintjére, az Essa hőkamerás és az Ob lövész optika helyett a legújabb generációs modernizált Sosna-U többcsatornás rendszert telepítették, a Cobra-t is lecserélték a Reflex -M-e ". Meg kell jegyezni, hogy az összes T-80BV harckocsit korszerűsíteni kell a T-80BVM szintig, mivel az Ob lövészoptika és a Cobra irányított fegyverkomplexum gyártása már régóta megszűnt.
Vagyis az túlzás,hogy nem éri el.Eléri azt a színvonalat csak vegyes a kép,van amiben jobb és van amiben sokkal rosszabb.
Sajnos butaságokat beszél a cikk.Nincs T-72B3M az orosz hadseregben csak T-72B3 obr.2016.Mi a különbség(többek közt)?Az utóbbin nincs PK PAN optika a parancsmoknak,csak a tök elavult TKN-3MK.A SOSNA U pedig minden csak nem modern.Összességében a T-72B3 vagy B3 obr.2016 a mi Leopard 2 A4 verzióink szintjét sem érk el célfelderítés és tűzvezetés témakörében.
Szép munka, de megint egy kis helyesbítés. A harckocsi személyzete: 3 fős - parancsnok, irányzó (nem lövész!), vezető. 4 fős - parancsnok, irányzó (nem lövész!), vezető és töltő kezelő.
Olyan, hogy észlelési rendszer, nincs! Felderítő, megfigyelő rendszer van.
Azért, azzal vitába szálnék Dudi-val, hogy a Sosna-U elavult, nem modern. Lehet tőle jobb, de attól még korszerű. Azért az 500m helyett 3.500m, automatikus célkövetés, stabilizált rendszer, kétcsatornás, egyáltalán nem mindegy.
Nem árt tudni, hogy az éjjellátóknál az USA (nyugati) terminológia 1,2,3,4. generációs helyett az orosz csak 1,2. generációt különböztet meg. Magyarán, az orosz 2. generáció a nyugati 3., illetve 4. generációnak felel meg.
Szép lenne, ha a T-72-ből Leopard A7-t tudnának csinálni, akkor egyáltalán nem lenne szükség a T-90 változataira.
Az orosz hadseregben nagy valószínűséggel még most is első, második, harmadik lépcsős alakulatok vannak, különböző képességekkel, ezek között osztják el a különböző harcértékű haditechnikai eszközöket. A Leopard A7, Abrams 1A2, Leclerc nem a T-72B és T-72BA harckocsikkal találkozna a harcmezőn!
A T-72B3, T-72B3 Mod.2016, T-72B4 elnevezésekkel pedig már sokat foglalkoztunk és szerintem fogunk is a jövőben.
T-72B3M-nek tekintett harckocsik
És videón
A Sosna-U-ről egy link angolul.
https://en.topwar.ru/16618-mnogokan...celnoe-prisposoblenie-navodchika-sosna-u.html
Tudom és nem a Sosna-U miatt írtam!Éjjellátó nincs is a SOSNA U-ban.
Tudom és nem a Sosna-U miatt írtam!
Akkor nem értelek.A T-72B3 éjjellátói(ami maradt) az mind a régi 1000 éves típus ami passzív módban 400 méter,aktív módban meg ki az a hülye aki bepróbálkozik 2020-ban?
Ha emlékszel az Armata kapcsán pár hónapja volt hír, hogy sikerült kifejleszteni az orosz hőkamerát. Eddig francia import volt. Ne feledd még mindig nyugati embargó van(2014-től) az elektronikára. Sok orosz fejlesztés(tulajdonképpen majdnem mindegyik) nyugati elektronikai "cuccokkal" volt felszerelve. Ezt helyettesíteni kell orosszal. Tehát meg kell tervezni, majd legyártani, tesztelni- ha jó mehet a haditechnikai eszközbe. Ez mind + idő és pénz.