Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

Repülőgépről indítják elég nagy méretű mint egy tüzérségi rakéta: Air-Ballist Missile ( ALBM )
https://warisboring.com/israel-has-an-air-launched-ballistic-missile/
imgres
Kb 1 eve tettem be egy hosszabb kommentet errol. Holnap visszakeresem
https://forum.htka.hu/threads/Össze...égvédelmi-eszközökről.387/page-69#post-460156

Na, csak nem ezt használták már élesben?
 
Igen és az irániakat azért érdekli mert főleg őket lövik vele . A probléma az hogy a S300 kevés a hordozó lelövéséhez az S400 csak az orosz csapatokat vigyázza. Maga a fegyver elég kemény célpont mert kicsi és gyors. Egy gép általában 2 darabot hordoz. Az S400 egyébként képes lenne elfogni a hordozót mert indításkor felemelkedik az iráni szakok szerint , akik szerintem nem átlagos fórumozók hanem katonák.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Ja a GPS zavarásra érzéketlen. Úgy tűnik csak fix célpont ellen hatásos. Ezért az irániak gyakorta áttelepülnek, de ez nem mindíg lehetséges.
 
Igen és az irániakat azért érdekli mert főleg őket lövik vele . A probléma az hogy a S300 kevés a hordozó lelövéséhez az S400 csak az orosz csapatokat vigyázza. Maga a fegyver elég kemény célpont mert kicsi és gyors. Egy gép általában 2 darabot hordoz. Az S400 egyébként képes lenne elfogni a hordozót mert indításkor felemelkedik az iráni szakok szerint , akik szerintem nem átlagos fórumozók hanem katonák.
  • Most akkor Irán vagy Szíria...?
  • Az Sz-300PMU2, amivel Irán és most már Szíria is rendelkezik képes lelőni névleges paraméterei szerint a Rampage rakétát. A probléma az, amit írtam, ha két irányból jön és kb. tucatnyi mennyiség.
  • A hordozót az PMU2 is képes elfogni, ha kellő ideig van az indító platform horizont felett. Ezzel lehet a probléma, mert gyorsítva horizont alól gyorsan emelkedve, elhajítva 150-200 km távolságban bőven vissza tud süllyedni, mielőtt odaérne a 48N6D2 rakéta. Mert a teljes folyamat és rakéta repülési ideje ekkora távolságban van már vagy 2-2,5 perc.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and zsolti
  • Most akkor Irán vagy Szíria...?
  • Az Sz-300PMU2, amivel Irán és most már Szíria is rendelkezik képes lelőni névleges paraméterei szerint a Rampage rakétát. A probléma az, amit írtam, ha két irányból jön és kb. tucatnyi mennyiség.
  • A hordozót az PMU2 is képes elfogni, ha kellő ideig van az indító platform horizont felett. Ezzel lehet a probléma, mert gyorsítva horizont alól gyorsan emelkedve, elhajítva 150-200 km távolságban bőven vissza tud süllyedni, mielőtt odaérne a 48N6D2 rakéta. Mert a teljes folyamat és rakéta repülési ideje ekkora távolságban van már vagy 2-2,5 perc.
Ezt el is mondták az egyik SouthFrontos kis videóban, gyönyörű szép kis animációkkal bemutatva. Pontosan ez történik. Izraeli vadászgépek úgy támadnak Iráni(vagy annak mondott) célpontokat Szíria területén, hogy terepfedezékből felugranak nem ritkán megsértve amúgy egy harmadik ország légterét, kitáraznak majd azonnal full gázzal süllyedés és sipirc haza. Ezt ott el lehet játszani.
 
  • Most akkor Irán vagy Szíria...?
  • Az Sz-300PMU2, amivel Irán és most már Szíria is rendelkezik képes lelőni névleges paraméterei szerint a Rampage rakétát. A probléma az, amit írtam, ha két irányból jön és kb. tucatnyi mennyiség.
  • A hordozót az PMU2 is képes elfogni, ha kellő ideig van az indító platform horizont felett. Ezzel lehet a probléma, mert gyorsítva horizont alól gyorsan emelkedve, elhajítva 150-200 km távolságban bőven vissza tud süllyedni, mielőtt odaérne a 48N6D2 rakéta. Mert a teljes folyamat és rakéta repülési ideje ekkora távolságban van már vagy 2-2,5 perc.

Teljesen elméleti kérdés.
Ha van egy iráni S300 osztály az öböl partján az képes olyan formán megbébítani egy túl közel került hordozót,hogy a le és felszalló gépeket lelövi még le és felszallás közben?
Tudom,hogy ehhez nagyon közel kell lennie a hordozóbak(kb bent az öbölben).
 
Teljesen elméleti kérdés.
Ha van egy iráni S300 osztály az öböl partján az képes olyan formán megbébítani egy túl közel került hordozót,hogy a le és felszalló gépeket lelövi még le és felszallás közben?
Tudom,hogy ehhez nagyon közel kell lennie a hordozóbak(kb bent az öbölben).
Ha 40 km-re lenne a partoktól a hordozó és a tengerparton az Sz-300, akkor igen, a felszálló gépekre is tudna már dolgozni a rendszer. Ezért zizis a kínai Sz-300PU2, mert közepes magasságú HMZ-je belóg Tajvan északi részére, ha úgy telepítik le azokat.
 
Ha 40 km-re lenne a partoktól a hordozó és a tengerparton az Sz-300, akkor igen, a felszálló gépekre is tudna már dolgozni a rendszer. Ezért zizis a kínai Sz-300PU2, mert közepes magasságú HMZ-je belóg Tajvan északi részére, ha úgy telepítik le azokat.

A saját légvédelmi rakétáinak már sok lenne az S300 rakétája,azokat nem képes elfogni?
 
Ez nukira készült.
https://www.alternatewars.com/BBOW/ABC_Weapons/Nuke_Exchange_Calcs.htm

Van benne számoló táblázat is
https://www.alternatewars.com/BBOW/ABC_Weapons/Nuke_Exchange_Calcs.xls

Ez használhatónak tűnik jó közelítéssel hagyományos bombákra is, mert energiamennyiség alapján számol. Tehát pl, egy Mk-84 bomba estén:
  • célpontra ledobott bombák száma (itt indított rakéta)
  • 0,0000004 Mt = 0,4 tonna robbanóanyag (hatóerő)
  • a CEP megadásával (magasság függő), közepes magasságban ez 60 méter tája
  • a gyújtó/bomba megbízhatósága lehet mittomén 98%
  • a célpont keménysége, hogy hány PSI túlnyomást bír ki
Megadja a megsemmisítési valószínűséget. Telesen reális és hihető értékek jönnek ki. Nézzük meg azt, hogy Osirak esetén miért kis magasságból és CCIP móddal oldották ki a bombákat.
  • célpontra ledobott bombák száma 2 db
  • Mk-84 = 0,4 tonna robbanóanyag
  • Kb. 50 láb (egy régi forrásból fejből) ez 0,008 tengeri mérföld
  • a gyújtó/bomba megbízhatósága legyen 1.
  • a HTÖ és más források 15PSI* túlnyomás táján már nagyon kemény épületeknél is pusztulást írnak le.
Ez alapján 2 db Mk-84 bomba 78% valószínűséggel rombolja le a célt, tehát minimum komoly kár lesz a vége.


Ehhez képest közepes magasságon, 15 ezer lábon 300 láb, szórás (HTÖ-ben van ábra.)
Ha a 8 db F-16 ugyanazt az egy célpontot vette volna célba..
  • célpontra ledobott bombák száma 16 db
  • Mk-84 = 0,4 tonna robbanóanyag
  • Kb. 300 láb (egy régi forrásból fejből) ez 0,05 tengeri mérföld
  • a gyújtó/bomba megbízhatósága legyen 1.
  • a HTÖ és más források 15PSI* túlnyomás táján már nagyon kemény épületeknél is pusztulást írnak le.
Ezzel 27% megsemmisítési valószínűség jön ki.

Hát elég sokkoló. Ebből sejthető, hogy a PGM-ek miért törtek előre. Mert azok szórása 1 méter táján van névlegesen.


*Források

Ez kPa. 1 kPa = 0,145PSI

Damage-from-Typical-Overpressure.png



Ez sokkal kisebb értéknél is már pusztulást ír.
https://continuingeducation.bnpmedia.com/article_print.php?C=1632&L=534
Dec-Ross-6.jpg


6-9 oldal. 20 PSI = pusztulás
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Kicsit elmagyarázva, hogy szerintem ez micsoda.

Amennyire tudom a Sivatagi Vihar alatt 10 ezres nagyságrendben használtak fel kazettás bombát és a teljes megsemmisített jármű mennyiség tudtommal azzal is 1 jármű / bomba alatt maradt. A több ezer kilőtt hk és egyéb jármű számottevő részét ATGM-mel, LGB-vel és egyéb irányított rakétával lőtték szét.

A FOFA megközelítés lecsapódása volt az "szuper CBU" a SFW. Ezt az interdiction bevetésekre terveztek, ami a JSTAR-ral komibnálva lett elképzelve még a '80-es évek elején közepén. Ez egyfajta CBU, területfegyver, de használati módjából adódik, ha nem városban halad a cél, akkor ez járulékos kárt annyira nem okoz.. Csak ezt tiltja az egyezmény jellege miatt, bár ezt az USA nem írta alá.
www.youtube.com/watch?v=myuZUxS3Uww

Viszont anti personel CBU is létezik, az is lehetne PGM, de ilyen nincs, mert erre a célra a JSOW picit overkill és drága. Ez bomba szerintem ezt a rést töltené ki úgy, hogy nem sértené az taposóakna egyezményt, hiszen repeszképzéssel érné el a célt, nem valódi résztöltetekkel. Viszont ha egy egy Mk jellegű bomba, akkor lehet PGM is JDAM kittel, tehát attól, hogy területre ható fegyver attól még a a területre hatásnál nem mindegy, hogy akkor 3 vagy 300 láb a szórás közepes magasságból.

Persze repeszképző bombatesttel csodákra nem számítson senki, sanszosan az első félkomoly épület megfogja ezt...
Viszont semmiféle korlátozó egyezmény nem vonatkozik rá...