Páncéltörő rakéták, páncéltörő gránátok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 903
17 905
113
Más pct.-k:

TOW2A
25ab2dc67de6808f9ef7c0d282c5d06e.jpg

Link: http://i60.fastpic.ru/big/2013/1029/6e/25ab2dc67de6808f9ef7c0d282c5d06e.jpg

TOW2B
4608516364.swf

Link: http://www.cat-uxo.com/communities/0/004/010/791/960/images/4608516364.swf

RPG-7:
PG-7VR%2Bdiagram.jpg

Link: http://2.bp.blogspot.com/-QfqiEBkILdU/VRWHyhoxmBI/AAAAAAAAVbE/Sm-0b3uVMLM/s1600/PG-7VR+diagram.jpg

Lahat:
552976_orig.jpg

Link: http://356007295890291112.weebly.com/uploads/1/8/3/5/18358769/552976_orig.jpg?418

A Spike meg a LAHAT az ugyanaz?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 315
60 783
113
Tudtommal nem. Bár biztos van némi közös bennük. Egyszerűen rossz szöveget írtam a SPIKE fölé. Sorry.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 817
29 573
113
Ukrán gyártmányú Sztugna-P harckocsi elleni irányított ATGM páncéltörő rakéta rendszer
0257be4823ac281e7c370d0fc69ba4da1.jpg


Hatótávolsága: 100 - 5.000 m, Maximális repülési idő: 23,4 mp., max. páncélátütési képesség: 800 mm, Rakéta max. sebessége: 200 m/mp., rakéta tömege: 12 kg, rakéta átmérője: 130 mm, rakéta konténer hossza: 1.360 mm, rakéta konténer tömege: 28 kg, robbanófej fajtája: kettős kumulatív, PN-1 rávezető modul, tömege: 15 kg, kézi irányzó modul tömege: 6 kg, hatótávolsága: 50 - 5.000 m, irányítási mód: lézer - automatikus célkövetés TV csatornán keresztül, személyi hordozható, megjelenítő/irányító modul tömege: 12 kg,

12039660_913311542092286_2170198344548095646_n.jpg

12106951_913311592092281_2443685399259997659_n.jpg


Stugna-P_portable_anti-tank_guided_missile_launcher_installed_at_the_CF_Moto_Tracker_quad_bike_in_Kyiv.jpg



Belorusz változata a "Shershen"

skif_l1.jpg


skif_l3.jpg

skif_l2.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: rejsz felügyelő

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 837
31 953
113
Így jóval kisebb a töltet, mintha előre nézne, de a tetőpáncél vékonyabb. Ilyen közeli két kumulatív sugarat ugyanaz az ERA-robbanás nem semlegesít? Honnan tudják ezek, hogy mikor vannak a tank fölött és addig hogyan manővereznek oda?
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Így jóval kisebb a töltet, mintha előre nézne, de a tetőpáncél vékonyabb...
A BILL-2-es hátsó fő töltete 110 mm-es és + 500 mm páncélt üt át. Lejjebb a videón látszik hogy a T-72-nek még a fenékpáncélján is átmegy..
Ilyen közeli két kumulatív sugarat ugyanaz az ERA-robbanás nem semlegesít?
Az ERA robbanás lökéshulláma több ezer méter/sec sebességgel tágul. Ha csak 1 ezred sec. a késleltetés a két töltet között akkor is az ERA lökéshulláma már jó eséllyel elhagyta az 1-2 m-re lévő rakétát. A rakéta hangsebesség alatti. Jó eséllyel olyan 300 m/sec körüli lehet a sebessége. 1 ezred sec alatt úgy 30 cm-t halad a rakéta kb. pont annyit hogy a második töltet az első által megtisztított területet találja el.
Honnan tudják ezek, hogy mikor vannak a tank fölött és addig hogyan manővereznek oda?
A BILL-2-nek van optikai és egy mágneses érzékelője is. A tank elég nagy darab vas, úgyhogy a mágneses érzékelőre szerintem bizton lehet hagyatkozni.
Az irányítás SACLOS rendszerű. Ha tankra lőnek akkor a rakéta a célzóvonal fölött 1-1.5 m-re repül. A videón látszik hogy vannak egyéb üzemmódok is.
És a videó:
 
R

rejsz felügyelő

Guest
A BILL-2-es hátsó fő töltete 110 mm-es és + 500 mm páncélt üt át. Lejjebb a videón látszik hogy a T-72-nek még a fenékpáncélján is átmegy..

Az ERA robbanás lökéshulláma több ezer méter/sec sebességgel tágul. Ha csak 1 ezred sec. a késleltetés a két töltet között akkor is az ERA lökéshulláma már jó eséllyel elhagyta az 1-2 m-re lévő rakétát. A rakéta hangsebesség alatti. Jó eséllyel olyan 300 m/sec körüli lehet a sebessége. 1 ezred sec alatt úgy 30 cm-t halad a rakéta kb. pont annyit hogy a második töltet az első által megtisztított területet találja el.

A BILL-2-nek van optikai és egy mágneses érzékelője is. A tank elég nagy darab vas, úgyhogy a mágneses érzékelőre szerintem bizton lehet hagyatkozni.
Az irányítás SACLOS rendszerű. Ha tankra lőnek akkor a rakéta a célzóvonal fölött 1-1.5 m-re repül. A videón látszik hogy vannak egyéb üzemmódok is.
És a videó:

Ennek a robbanófeje elvileg explosively formed penetrator(formázott robbanótöltet)? Mi a különbség eközött és a kumulatív fej között?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 315
60 783
113
Szerintem ha az ERA berobban az első sugártól akkor a robbanás valószínűleg megsemmisíti a tank fölötti rakétát. Ha nem is a lökéshullám, de az ERA-ban lévő fémlapok szerintem tuti kárt okoznak a rakétában (TOW-2B, BILL2)
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ennek a robbanófeje elvileg explosively formed penetrator(formázott robbanótöltet)? Mi a különbség eközött és a kumulatív fej között?

A Bill-2 inkább kumulatív.

Úgy lehet jól megkülönböztetni, hogy a kumulatív bélése egy viszonylag keskeny szögű kúp. Ha metszeti képet látsz, vagy szemből látod a töltetet, akkor könnyű felismerni. Ha csak kívülről látszik a töltet, akkor pedig hosszú és keskeny henger, és/vagy egy talpával előre néző hosszú csonka kúp. Az ütőtányéros (EFP) bélése ezzel szemben úgy néz ki mint egy sekély parabola tükör (lényegében az is). Kívülről pedig egy átmérőjéhez képest rövid henger.
A kumulatív töltet a béléskúpból egy nyomás hatására elfolyósodott vékony és hosszú fémsugarat képez. Ezáltal nagyon kis felületre koncentrálja az energiát és nagy az átütő képessége, viszont csak egy szűk lyukat vág magának a páncélban. Az EFP viszont csak kifordítja a betét tányért és egy rövid, tömzsi, a kumulatív töltetnél sokkal nagyobb átmérőjű, szilárd fém lövedéket hoz belőle létre belőle. Mivel a felület nagyobb és a keresztmetszeti terhelés kisebb, valamint a sebessége is kisebb, az ütőtányéros átütő képessége messze elmarad a kumulatív mögött. Ugyanakkor szélesebb lyukat üt és nagyobb a jármű belsejében a pusztítás, valamint nagyobb távolságon is megtartja az átütő képességének tetemes részét, mert szilárd lévén, ha megszűnik a robbanótöltet formáló hatása, akkor változatban alakban repül tovább. Ezért az EFP alkalmas oldal elleni aknának, vagy felülről nagyobb magasságban robbanó töltetnek, amivel célozni lehet és nem kell feltétlenül pont a járműre essen. Az EFP kevésbé érzékeny a reaktív előtét páncélra, mert a szilárd, rövid, nehezebb "lövedékét" az ERA robbanásakor keletkező nyomás és az elmozduló páncéllap kevésbé tudja oldalra eltolni, elvinni a fókuszból, elvágni, mint a kumulatív töltet hosszú, vékony, olvadt fémsugarát.

Onnan lehet tudni hogy a Bill-2 inkább kumulatív, hogy a töltet az átmérőjéhez képest számottevően hosszabb henger, mint az ütőtányérosoknál és 500 mm feletti átütő képessége van, ami EFP-vel nem hozható össze (ilyen méret mellett).

A TOW-2B 2 db azonos méretű EFP töltetet használ kissé eltérő szögbe beállítva, azaz nem ugyanott ér páncélt a két lövedék. A cél a minél nagyobb célban kifejtett hatás volt. A Bill-2 első kisebb kumulatív töltete a tetőn lévő esetleges reaktív páncél téglát működteti el, míg a fő kumulatív töltet ennek helyén üt át. A Bil-2 esetében a minél biztosabb átütés volt a cél az esetleges jövőbeni harckocsi fejlesztésekre is gondolva.

TOW-2B (ütőtányéros):
pKCKwpD.jpg


EFP tányérja:
m303.jpg


TOW-2A (kumulatív):
TOW2A's high-explosive anti-tank (shaped-charge) warhead.jpg


Bill-2:
bofors2.jpg
 
R

rejsz felügyelő

Guest
A Bill-2 inkább kumulatív.

Úgy lehet jól megkülönböztetni, hogy a kumulatív bélése egy viszonylag keskeny szögű kúp. Ha metszeti képet látsz, vagy szemből látod a töltetet, akkor könnyű felismerni. Ha csak kívülről látszik a töltet, akkor pedig hosszú és keskeny henger, és/vagy egy talpával előre néző hosszú csonka kúp. Az ütőtányéros (EFP) bélése ezzel szemben úgy néz ki mint egy sekély parabola tükör (lényegében az is). Kívülről pedig egy átmérőjéhez képest rövid henger.
A kumulatív töltet a béléskúpból egy nyomás hatására elfolyósodott vékony és hosszú fémsugarat képez. Ezáltal nagyon kis felületre koncentrálja az energiát és nagy az átütő képessége, viszont csak egy szűk lyukat vág magának a páncélban. Az EFP viszont csak kifordítja a betét tányért és egy rövid, tömzsi, a kumulatív töltetnél sokkal nagyobb átmérőjű, szilárd fém lövedéket hoz belőle létre belőle. Mivel a felület nagyobb és a keresztmetszeti terhelés kisebb, valamint a sebessége is kisebb, az ütőtányéros átütő képessége messze elmarad a kumulatív mögött. Ugyanakkor szélesebb lyukat üt és nagyobb a jármű belsejében a pusztítás, valamint nagyobb távolságon is megtartja az átütő képességének tetemes részét, mert szilárd lévén, ha megszűnik a robbanótöltet formáló hatása, akkor változatban alakban repül tovább. Ezért az EFP alkalmas oldal elleni aknának, vagy felülről nagyobb magasságban robbanó töltetnek, amivel célozni lehet és nem kell feltétlenül pont a járműre essen. Az EFP kevésbé érzékeny a reaktív előtét páncélra, mert a szilárd, rövid, nehezebb "lövedékét" az ERA robbanásakor keletkező nyomás és az elmozduló páncéllap kevésbé tudja oldalra eltolni, elvinni a fókuszból, elvágni, mint a kumulatív töltet hosszú, vékony, olvadt fémsugarát.

Onnan lehet tudni hogy a Bill-2 inkább kumulatív, hogy a töltet az átmérőjéhez képest számottevően hosszabb henger, mint az ütőtányérosoknál és 500 mm feletti átütő képessége van, ami EFP-vel nem hozható össze (ilyen méret mellett).

A TOW-2B 2 db azonos méretű EFP töltetet használ kissé eltérő szögbe beállítva, azaz nem ugyanott ér páncélt a két lövedék. A cél a minél nagyobb célban kifejtett hatás volt. A Bill-2 első kisebb kumulatív töltete a tetőn lévő esetleges reaktív páncél téglát működteti el, míg a fő kumulatív töltet ennek helyén üt át. A Bil-2 esetében a minél biztosabb átütés volt a cél az esetleges jövőbeni harckocsi fejlesztésekre is gondolva.

TOW-2B (ütőtányéros):
pKCKwpD.jpg


EFP tányérja:
m303.jpg


TOW-2A (kumulatív):
TOW2A's high-explosive anti-tank (shaped-charge) warhead.jpg


Bill-2:
bofors2.jpg

Így már értem, köszönöm a leírást!
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 903
17 905
113
Ukrán gyártmányú Sztugna-P harckocsi elleni irányított ATGM páncéltörő rakéta rendszer
0257be4823ac281e7c370d0fc69ba4da1.jpg


Hatótávolsága: 100 - 5.000 m, Maximális repülési idő: 23,4 mp., max. páncélátütési képesség: 800 mm, Rakéta max. sebessége: 200 m/mp., rakéta tömege: 12 kg, rakéta átmérője: 130 mm, rakéta konténer hossza: 1.360 mm, rakéta konténer tömege: 28 kg, robbanófej fajtája: kettős kumulatív, PN-1 rávezető modul, tömege: 15 kg, kézi irányzó modul tömege: 6 kg, hatótávolsága: 50 - 5.000 m, irányítási mód: lézer - automatikus célkövetés TV csatornán keresztül, személyi hordozható, megjelenítő/irányító modul tömege: 12 kg,

12039660_913311542092286_2170198344548095646_n.jpg

12106951_913311592092281_2443685399259997659_n.jpg


Stugna-P_portable_anti-tank_guided_missile_launcher_installed_at_the_CF_Moto_Tracker_quad_bike_in_Kyiv.jpg



Belorusz változata a "Shershen"

skif_l1.jpg


skif_l3.jpg

skif_l2.jpg

A 800mm-es átütés nem hangzik túl jónak egy új fegyvertől. A Metis-M ugyanilyen űrméretben kb. 1000mm-t tud, pedig több, mint 20 évvel ezelőtti fejlesztés. A Denel Ingwe szintén.

Persze valahol el kell kezdeni, és gondolom fontos nekik az önellátás és a hatótáv is rendben van.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 315
60 783
113
tarzan

Az RHA-ban mért átütés mértéke nem teljesen mérvadó a valóságban. Elég régóta vannak olyan ATGM-ek amelyek közelítik az 1000 mm-s átütést. Például a HOT-2/3 adatait vesd össze a Kornet-E adataival-e téren. Elég hasonló, papíron. De megkockáztatom, hogy a modern összetett páncélok ellen a Kornet-E valós átütése sokkal jobb.
Vagy ott van a "híres" orosz teszt, ahol a T-90 páncélzata mindent megfogott egy fegyver kivételével. (A Kornetet is, aminek az átütése 1000+ mm RHA.)
Az egyetlen fegyver ami képes volt átlőni a páncélt az az RPG-29 volt. Annak papíron "csak" 700 mm RHA az átütése, mégis ez okozta a legtöbb kárt.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
tarzan

Az RHA-ban mért átütés mértéke nem teljesen mérvadó a valóságban. Elég régóta vannak olyan ATGM-ek amelyek közelítik az 1000 mm-s átütést. Például a HOT-2/3 adatait vesd össze a Kornet-E adataival-e téren. Elég hasonló, papíron. De megkockáztatom, hogy a modern összetett páncélok ellen a Kornet-E valós átütése sokkal jobb.
Vagy ott van a "híres" orosz teszt, ahol a T-90 páncélzata mindent megfogott egy fegyver kivételével. (A Kornetet is, aminek az átütése 1000+ mm RHA.)
Az egyetlen fegyver ami képes volt átlőni a páncélt az az RPG-29 volt. Annak papíron "csak" 700 mm RHA az átütése, mégis ez okozta a legtöbb kárt.

Erre a próbára gondolsz?
http://fofanov.armor.kiev.ua/Tanks/TRIALS/19991020.html

Ebben vannak furcsaságok és pontatlanságok. Például:
- a PG-7VR robbanófej szempontjából teljesen ugyanaz, mint az RPG-29 PG-29V gránátja, ennek ellenére a leírásban 100 mm-el kisebb átütéssel szerepel és jellemzően nem ütött át ott, ahol az RPG-29 gránátja átütött.

1395891909_otvaga2004_rpg29_02.jpg


- Az RPG-29 T-90 elleni átütéseinél nem adták meg hogy a reaktív páncéllal szerelt, vagy a nélküli célt ütötte-e át 3-szor. (2x5=10 próbálkozásból jött össze a 3 és esélyesebbnek tűnik, hogy az ERA nélküli céllal szemben).
- A Kornetre 850< mm átütés van megadva, ami így önmagában minden Kornet változatra igaz, de furcsa ez az alacsony érték, mert az 1000<= mm is igaz lett volna minden Kornet változatra még reaktív páncél mögött is. Ezzel szemben az RPG-29 750 mm-es értéke reaktív páncél nélküli célokra vonatkozik. Ennek megfelelően a szövegben emlegetett papíron 100 mm-el nagyobb átütés valójában papíron kb. 350 mm.
- Csodák nincsenek. A Kornet nem csak papíron sokkal nagyobb átütő képességű, mint az RPG-29, de a valóságban is minden bizonnyal az. Lévén hogy a Kornet 152 mm-es, az RPG-29 pedig csak 105. Tömegben is elég jelentős a különbség a 7 kg-os robbanófejű Kornet javára a 4,5 kg-os fejet célba juttató RPG-29 ellenében (és a Kornetnél valószínűleg csak a fő töltetre vonatkozik, míg az RPG-29-nél a teljes gránátra hajtómű nélkül). A Kornet 10 évvel későbbi sorozatgyártású, de még a fejlesztésének kezdete is akkorra esik, amikor az RPG-29 már megvolt. A rakéta robbanófej előtti szerkezeti elemei pedig legfeljebb néhány 10 mm-el csökkenthetik az átütést (ha csak nem sikerült azokat úgy megtervezni, hogy a becsapódáskor még a kumulatív sugár kialakulása előtt roncsolják a fő töltetet, de ezt nagyon nehezen hinném el). Szerkezetileg nem látszik semmi olyan különbség, ami a Kornet gyengébb teljesítményének magyarázata lehetne a sokkal nagyobb átmérő, és tömeg ellenére.A béléskúp arányai is pont ugyanolyanok, azaz a Korneté nem csak közel 1,5-szer nagyobb átmérőjű, hanem ugyanilyen mértékben hosszabb is.

Kornet fő töltetet:
sddefault.jpg


RPG-29 metszet:
145855258576534.png


Az biztos, hogy a próbához a Kornet 9M133 típusú rakétájának korai sorozatát használták, hiszen nem sokkal korábban kezdődött annak sorozatgyártása. Erre orosz forrás 1000 mm átütést ad meg ERA mögött. A 9M133-1 rakétára 1000-1200 mm átütést + 100 mm-t, ha nincs ERA, míg a 9M133M-2 rakétára 1100-1300 mm + 100 mm-t.

Persze szerencse kérdése is hogy melyik rakéta és melyik gránát épp hova érkezett. A fényképekre utólag rávarázsolt, találatok helyét jelző fekete és piros pontokat nem biztos, hogy véresen komolyan kell venni.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 315
60 783
113
laiki

Igen erre a tesztre gondolok.
Volt egy magyar nyelvű doktori munka az ilyen HEAT fegyverekről és abban azt írták, hogy vannak "egyéb" tényezők is.
Például a régi típusoknál az volt a cél, hogy minél nagyobb legyen a JET sebessége. Viszont ezek a JET-ek a levegőben is simán szétestek 3-5 méter alatt, mert a JET eleje sokkal gyorsabb volt, mint a hátulja.
Ezzel szemben a modern HEAT fegyverek JET-e lassabb, mint a régi fegyvereké, ellenben a sugár akár 15+ méterig is egyben marad. Nagyon kicsi a sebesség különbség a JET eleje és a vége között. És ez a technológiai különbség szemmel nem vehető észre az adott eszközön. A modern összetett páncélok ellen ezek a jobban "egyben maradó" JET-ek hatékonyabbak , mint a régi nagyobb sebességűek.
És még ki tudja hány olyan "rejtett" technológia dolgozik ezekben a fegyverekben amely szabad szemmel, robbantott ábrákon stb.... nem látható.
(Így keress rá az írásra ha érdekel: Bugyjás József: A kumulatív hatás modellezése és számítógépes szimulációja véges elem módszer felhasználásával)