Passzív radarok

[gacsat]

Latni lehet az f 35 ost. M es hullamhosszu radarral. De akkor az ellenre a gepet a regi radios ravezeteses modon kelene a celhoz vezetni. /ha csak az uj m es radarok nem kepesek adatkapcsolatra./ es tovabra is ott a bibi hogy gepet emelni folosleges mert soha nem eri utol egy normal 4 gen gep mert szupercirkal. Mig az elfogo nem nyomhatja a fakjat a vegtelensegig /ha utolerne faklyaval legiharcra nem biztos hogy marad fakjazni./

Raketa eseteben meg a celravezetes nehezkes m es hullamhosszu radarral. /tehat 5 gen ellen nem art ha van infra vegfazis vezerles./ az meg ugye ritkasag sziria feletti zonakba ahol repkedni volt szokas./ izrael meg egyebkent ellege odafigyel hogy ne nagyon repuljon be szir legterbe jobbam szeret a hatar 3 oldalarol hajigalni. A fazisvezerelt antennaval szerelt raketak meg elvileg jatszanak mert nemileg job helyzetbe van vegfazisba 35 ellen mint a tombradar aktiv radaros legvedelmi raketak./ tunyalabos ravezetessel meg a magassag es a m es radarok nagy tavolsag tevesztese miatt nem igen jatszik ma mar 5 gen gep ellen. /max kis magassagon esetleg lesbe allva kozepen./

Mennyi az M? 5m?
Hát, az ábra nem ezt mutatja. Legutóbb a zsidók azt mondták, az iraki határnál repkedtek, oszt nem látta őket senki.
Átrepültek legalább három csodaradar és két Sz-400 rendszer között. Senki se cáfolta a hírt. Maradjunk annyiba, hogy az amerikaiak megint húsz évvel mindenki előtt vannak.
Ha az oroszok mégis látták, ezt bölcsen megtartották maguknak.

 

[Szittya]

Mennyi az M? 5m?
Hát, az ábra nem ezt mutatja. Legutóbb a zsidók azt mondták, az iraki határnál repkedtek, oszt nem látta őket senki.
Átrepültek legalább három csodaradar és két Sz-400 rendszer között. Senki se cáfolta a hírt. Maradjunk annyiba, hogy az amerikaiak megint húsz évvel mindenki előtt vannak.
Ha az oroszok mégis látták, ezt bölcsen megtartották maguknak.

Fogalmam nin mennyi lehet de azt tidom hogy attol hogy bizonyos szogbol bizonyos frekvencia tartomanyba lopakodik valami az nem jelenti azt hogy minden iranybol minden frkvencian kepes ugyan erre./ezt meg az amik sem allitjak./ nem letenni akarom az 5 gen gepeket hisz a tunyalabos felaktiv radaros legvedelmi raketakat zarojelbe tettek. De ez nem jelenti azt hogy a pajzs feleslegesse valna csak hogy mas fajtat kell alkalmazni.

Az meg hogy az oroszok nem szamolnak be arrol hogy mit is lattak egy ellenseges lopakodo vadaszgepbol szerintem csak termeszetes. Eleg ha az tudja akinek kell. Es az nem a nagyvilag plane nem az aki olyan gepet vezet vagy kuld.

 

[Törölt tag 1586]

Ez az ábra egy gömbre igaz, azok meg ritkán lopakodnak.

Igen, az ábrán egy gömb van...
...mert az ábra arról az általános törvényszerűségről szól hogy a hullám hosszúsága és a tárgy jellemző mérete (amiről a hullám visszaverődik) milyen típusú visszaverődést eredményez (optikai vagy rezonancia vagy Rayleigh)
ez a szabály nem csak gömb alakú testekre vonatkozik, de a gömb esetében a leg egyszerűbb vizsgálni, mert annak a jellemző mérete (értsd: sugara) adott és bármely irányból vizsgálva a testet mindig u.azokat a visszaverődési jellemzőket produkálja.

 

[molnibalage]

Igen, az ábrán egy gömb van...
...mert az ábra arról az általános törvényszerűségről szól hogy a hullám hosszúsága és a tárgy jellemző mérete (amiről a hullám visszaverődik) milyen típusú visszaverődést eredményez (optikai vagy rezonancia vagy Rayleigh)
ez a szabály nem csak gömb alakú testekre vonatkozik, de a gömb esetében a leg egyszerűbb vizsgálni, mert annak a jellemző mérete (értsd: sugara) adott és bármely irányból vizsgálva a testet mindig u.azokat a visszaverődési jellemzőket produkálja.

És pont ez vele a baj.

• Mert minden irányban azonos visszaverődést ad. A stealth gép lényege ennek szétbaromlása.
• Ezen felül akkor a legegyszerűbb modellet nézve egy gép esetén milyen méretet vennél a R. szóródáshoz? A gép hosszát, ami aspektusfüggő?
• Ez olyan, mintha a gömbre vonatkozó Re szám Cl/Cd összefüggést akarnád egy tök más formájú gépre alkalmazni. Az nem így működik... Minden formának ez megvan, ezért méregetnek rohadt sokat szélcsatornában. Okkal méregették a gépeket szénné RCS szempontból is. Minden testnek megvan az egyedi karakterisztikája tudtommal, amit a gömbnél látsz.

Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)

Ha csak a tárgy fő mérete számítana, akkor a stealht nem működne. Pedig működik, nem csak cm-es hullámhosszon. Csak ott a legjobb. A Nyebonál is ezt látod. Még az orosz marketing anyag sem ad meg kis RCS-e a radaregyenletbe nem illeszkedő felderítési távolságot. Pedig az a legnagyobb méretű mobil méteres hullámhosszú radar. Már, ha a mobil szó jelentését rugalmasabban értelmezed mondjuk egy Sentinelhez képest.

 

[Törölt tag 1586]

És pont ez vele a baj.

Mi a baj az ábrával? Vagy magával fizikával van baj?

Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)

Én nem azt állítottam hogy a STEATH semmire sem jó…(rossz napod van?)

Most arról van szó hogy a Hensholdt azt állította hogy azokat a hullámhosszokon ahol ők mértek a Luneburg radar reflektoroknak már nincs szerepe mert azokon a hullámhosszokon a reflektor RCS értéke a gép RCS értékéhez képest elhanyagolhatóan kicsi
Ők azt állították hogy ők VHF Radió/TV sugárzásokra jellemző 54-216MHZ tartományban mértek, Luneburg reflektorok pedig a katonai radarok jellemző 2.7-2.9GHZ tartományában produkálnak érdemi reflexiót.
Magyarán azok a visszaverődések amiket ők mértek a gépnek a metres hullámhossz szempontjából releváns méretű alkatrészeiről (pl. vezérsíkok, meg maga az egész géptest) érkeztek nem pedig a gépen lévő radar reflektorról.

Ha csak a tárgy fő mérete számítana, akkor a stealht nem működne. Pedig működik, nem csak cm-es hullámhosszon. Csak ott a legjobb.

A STEALTH természetesen működik, de az tény hogy a cm-es, dm-es hullámhossz tartományban működő radarok ellen igazán hatékony.
Az ábra arra mutat rá hogy a méteres hullámhossz tartományban miért kevésbé.
Olyanokat lehet levezetni még az ábrából hogy miért a bazi nagy csupaszárny (értsd: nincsenek vezérsíkok) B2-nek van az összes létező STELTH gép között a leg alacsonyabb RCS értéke, és az eddig 5+ generációs gépekről megjelent tanulmányok is miért szinte mind vezérsík nélküli konstrukciók.

 

[Törölt tag 1945]

B-2 tervezésénél RCS vs freq...

 

[molnibalage]

Mi a baj az ábrával? Vagy magával fizikával van baj?

Én nem azt állítottam hogy a STEATH semmire sem jó…(rossz napod van?)

Az baj (szerintem és tudtommal), hogy az alak miatt miden tárgynak pont úgy van RCS karakterisztikája, ahogy a testeknek Cd és Cl értéke. Nem húzható rá csak úgy a gömb szóródási modelje egy hozzá képest totálisan nem szimmetrikus szabálytalan alakzatra.
Nincs rossz napom, csak úgy mellékesen megjegyeztem, hogy kik és mire használják rosszul ezt a diagramot.

 

[Törölt tag 1586]

Az baj (szerintem és tudtommal), hogy az alak miatt miden tárgynak pont úgy van RCS karakterisztikája, ahogy a testeknek Cd és Cl értéke. Nem húzható rá csak úgy a gömb szóródási modellje egy hozzá képest totálisan nem szimmetrikus szabálytalan alakzatra.

Igen, ez természetesen igaz.

A gömböt azért szeretik választani mert - mint az a fenti képen is látszik - az RCS értéke nem függ a hullámhossztól AMENNYIBEN a visszaverődés az OPTIKAI SZÓRÓDÁS tartományba esik (Optikai szóródás = amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2 π r / λ) >10) r= gömb sugara, λ = hullámhossz)
Viszont a REZONANCIA - MIE tartományban és különösen a RAYLEIGH tartományban az RCS értéke igenis függ a hullámhossztól.
Látszik hogy a MAX. RCS a (2 π r / λ) = 1 értéknél van,
majd a RAYLEIGH (Rayligh szóródás = amikor a tárgy mérete jóval kisebb mint a hullámhossz ((2 π r / λ) > 1) tartományban az RCS értéke zuhanni kezd.

Visszatérve ismét az alap felvetéshez...
A Luneburg radar reflektorok egy pár cm nagyságú szögvisszaverőként foghatóak fel. Kiválóan működnek cm-es hullámhosszú radarhullámok esetén, ami az eszköz esetében a rezonancia tartományba esik és emiatt sok m2-es RCS-t produkál.
U.ez az eszköznél egy méteres hullámhossz esetén a visszaverődés a RAYLEIGH tartományban lesz, vagyis ebben a hullámhossz tartományban az eszköz már csak elhanyagolható RCS növekedést fog produkálni.

Szerintem emiatt állítja a Hensoldt hogy a mérésüket nem befolyásolta az hogy az F35-ön ott voltak a reflektorok.

Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)

Fogalmam sincs ki az a "PLATON" és mi az a "légvédelmis blog"...

 

[gacsat]

Igen, ez természetesen igaz.

A gömböt azért szeretik választani mert - mint az a fenti képen is látszik - az RCS értéke nem függ a hullámhossztól AMENNYIBEN a visszaverődés az OPTIKAI SZÓRÓDÁS tartományba esik (Optikai szóródás = amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2 π r / λ) >10) r= gömb sugara, λ = hullámhossz)
Viszont a REZONANCIA - MIE tartományban és különösen a RAYLEIGH tartományban az RCS értéke igenis függ a hullámhossztól.
Látszik hogy a MAX. RCS a (2 π r / λ) = 1 értéknél van,
majd a RAYLEIGH (Rayligh szóródás = amikor a tárgy mérete jóval kisebb mint a hullámhossz ((2 π r / λ) > 1) tartományban az RCS értéke zuhanni kezd.

Visszatérve ismét az alap felvetéshez...
A Luneburg radar reflektorok egy pár cm nagyságú szögvisszaverőként foghatóak fel. Kiválóan működnek cm-es hullámhosszú radarhullámok esetén, ami az eszköz esetében a rezonancia tartományba esik és emiatt sok m2-es RCS-t produkál.
U.ez az eszköznél egy méteres hullámhossz esetén a visszaverődés a RAYLEIGH tartományban lesz, vagyis ebben a hullámhossz tartományban az eszköz már csak elhanyagolható RCS növekedést fog produkálni.

Szerintem emiatt állítja a Hensoldt hogy a mérésüket nem befolyásolta az hogy az F35-ön ott voltak a reflektorok.


Fogalmam sincs ki az a "PLATON" és mi az a "légvédelmis blog"...

Platon egy okos, de eltrollosodott alak az Index fórumon. Többek között a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" topikban is írogat.

 

[Terminator]

Lehet, hogy csak nekem tűnik újnak az információ, de aki ért hozzá és érdekli a téma, nézzen bele a most induló Haditechnika cikksorozatba, hátha van benne valami új és használható...

A Haditechnika folyóirat 2019/6-os számában:
Seller Rudolf– Pető Tamás – Dudás Levente – Kovács Levente: Passzív radar I. rész

"2017 őszén zárult le a három éves MAPIS kutatás-fejlesztési projekt, amely az Európai Védelmi Ügynökség égisze alatt, öt nemzet részvételével foglalkozott a képalkotó passzív radar hadszíntéri alkalmazásával. A nemzetközi konzorcium kilenc résztvevője között nagyvállalatok és neves akadémiai intézetek találhatók. Ebben a cikkben bemutatjuk a passzív radar alapelvét, áttekintést adunk a MAPIS-projekt fő célkitűzéseiről és eredményeiről, valamint bemutatjuk a magyar résztvevők – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA SZTAKI, BHE – kutatócsoportjának tevékenységét a hazai passzív radar demonstrátor kifejlesztésében. A MAPIS-projektre épülő hazai passzív radar demonstrátor projekt 2019. május végén zárult..."

 

[Negan]

Lehet, hogy csak nekem tűnik újnak az információ, de aki ért hozzá és érdekli a téma, nézzen bele a most induló Haditechnika cikksorozatba, hátha van benne valami új és használható...

A Haditechnika folyóirat 2019/6-os számában:
Seller Rudolf– Pető Tamás – Dudás Levente – Kovács Levente: Passzív radar I. rész

"2017 őszén zárult le a három éves MAPIS kutatás-fejlesztési projekt, amely az Európai Védelmi Ügynökség égisze alatt, öt nemzet részvételével foglalkozott a képalkotó passzív radar hadszíntéri alkalmazásával. A nemzetközi konzorcium kilenc résztvevője között nagyvállalatok és neves akadémiai intézetek találhatók. Ebben a cikkben bemutatjuk a passzív radar alapelvét, áttekintést adunk a MAPIS-projekt fő célkitűzéseiről és eredményeiről, valamint bemutatjuk a magyar résztvevők – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA SZTAKI, BHE – kutatócsoportjának tevékenységét a hazai passzív radar demonstrátor kifejlesztésében. A MAPIS-projektre épülő hazai passzív radar demonstrátor projekt 2019. május végén zárult..."

Hogy most mit értenek pontosan alatta,azt nem tudom.De anno voltak olyan fejlesztések,magyar is,ami az analog VHF tv-adásokat akarták felhasználni egy multistatikus radarrendszer kifejlesztéséhez.A rendszer aktiv eleme a TV adótorony,a vevők meg több passziv radar,amik csak a visszaverődő VHF hullámokat veszi.Az egészet rákötik egy jó nagy számitógépre,és az kisakkozza belőle a radarképet-ami a remények szerint a lopakodó gépeket is mutatja.Később nálunk a P18 köré telepithető passziv vevőhálózatra is indult kutatás,majd egy méteres AESA radarra fejlesztés,ami szintén egy passziv vevő radarháló aktiv elemeként szolgálhatna.90es években készült is pár AESA adő-vevő,meg passziv vevő elem.Aztán elhalt a dolog,meg a HTI is megszünt.
Az akkori magyar kisérleteket úgy értékelték,hogy megvalósitható,de nekünk kevés hozzá az erőforrásunk.Hpasp szonáros sorozatában szereplő a lleguljabb amerikai szonárrendszer már ezen az elven működik.
Szerintem most együtműködésben ezen a rendszeren dolgoznak.De a rádióelektronoika finomságai nekem kinai

 

[gacsat]

Hogy most mit értenek pontosan alatta,azt nem tudom.De anno voltak olyan fejlesztések,magyar is,ami az analog VHF tv-adásokat akarták felhasználni egy multistatikus radarrendszer kifejlesztéséhez.A rendszer aktiv eleme a TV adótorony,a vevők meg több passziv radar,amik csak a visszaverődő VHF hullámokat veszi.Az egészet rákötik egy jó nagy számitógépre,és az kisakkozza belőle a radarképet-ami a remények szerint a lopakodó gépeket is mutatja.Később nálunk a P18 köré telepithető passziv vevőhálózatra is indult kutatás,majd egy méteres AESA radarra fejlesztés,ami szintén egy passziv vevő radarháló aktiv elemeként szolgálhatna.90es években készült is pár AESA adő-vevő,meg passziv vevő elem.Aztán elhalt a dolog,meg a HTI is megszünt.
Az akkori magyar kisérleteket úgy értékelték,hogy megvalósitható,de nekünk kevés hozzá az erőforrásunk.Hpasp szonáros sorozatában szereplő a lleguljabb amerikai szonárrendszer már ezen az elven működik.
Szerintem most együtműködésben ezen a rendszeren dolgoznak.De a rádióelektronoika finomságai nekem kinai

Deciméteres (VHF) hullámokkal nem lessz valami jó a képalkotó felbontása.
A világ tele van fénnyel, és mi látunk. Az utóbbi 50 évben a világ tele van más, sokkal-sokkal nagyobb hullámhosszú sugárzásokkal is. Ezek pl a TV adások. Megfelelő szemmel, ezekkel is lehet látni.

 

[Negan]

Deciméteres (VHF) hullámokkal nem lessz valami jó a képalkotó felbontása.
A világ tele van fénnyel, és mi látunk. Az utóbbi 50 évben a világ tele van más, sokkal-sokkal nagyobb hullámhosszú sugárzásokkal is. Ezek pl a TV adások. Megfelelő szemmel, ezekkel is lehet látni.

Mint irtam,a radióelektronika tulajdonképpen nekem kinai.TV adások hullámhosszára hangolva csinálták a dolgot-csak a hullámsáv betüjelzését rosszul irtam

 

[gacsat]

Mint irtam,a radióelektronika tulajdonképpen nekem kinai.TV adások hullámhosszára hangolva csinálták a dolgot-csak a hullámsáv betüjelzését rosszul irtam

Az a VHF. Very High Frequency, azaz nagyon nagy frekvencia. Ez a deciméteres hullámsáv. A fény vagy tíz nagyságrenddel nagyobb frekvencia, ennyivel jobb is a felbontása.

 

[Törölt tag 1945]

Továbbra sem veszed figyelembe a radarkeresztmetszet frekvencia függését. A -29dB csak cm-es hullámsávú radarokkal szemben érvényes, szemből. A Konténer radar pedig a 10m-es hullámsávban dolozik. Abban a sávban messze nagyobb az F-35 radarkeresztmetszete és ezáltal a felderítési távolsága is.
...
Tehát akkor ismételten:
Amit leírsz az csak az optikai tartományra igaz, amikor a céltárgy lineáris métrete sokkal (nagyságrenddel) nagyobb a radar hullámhosszánál. Ebben a tartományban a céltárgy appertúrasugárzóként ver vissza. Ez esetben a radarkeresztmetszet jóval nagyobb mértékben függ a
cél alakjától (rálátás szogető), mint a fizikai meretétől. Tehát ha a céltárgy felületei a beeső rádiónyalábra jelemzően nem merőleges szügben állnak, akkor róluk nem a radar irányába történik a visszaverődés. Elsősorban ezen a geometrián alapul a lopakodás.
Azanban ugynez már nem igaz a rezonancia tartományra, ahol a céltárgy lineáris métrete összemérhető a radar hullámhosszával. Ennek az az oka, hogy ebben a tartományban már a cél felületei és élei már nem úgy viselkednek, mint egy tükör, hanem a rájuk eső rádióhullám hatására egyre inkább körkörösen sugároznak, ahogy közelítünk a saját rezonancia frekvenciájához. A rezonancia frenvenciához közelítve egyre kevésbé lenyeges, hogy milyen szögben állnak az élek és felületek és egyre inkább a hullámhossz/célméret aránytól függ. Ilyenkor a céltárgy mérete sokal jobban befolyásolja a mérés eredményét, mint az alakja. A radarkeresztmetszet a cél keresztmetszete (nem az optikai tartományú hatásos radarkerszmetszete, hanem a látható keresztmetszete) körül hullámzik. A célról két hullám verődik vissza, egy direkt es egy kúszó (felületi). Az első a cél radarhoz közelebbi felületéről tér vissza, a második megkerüli a cél felületét éss csak azután tér vissza. Minneé hosszabb ez az elektromos út, annál kisebb lesz a keresztmetszet fluktuációja. Ez a két hullám interferál. Ezért oszcillál a radarkerssztmetszet a hullámhossz/célméret aránytól függően és nem pedig az élek radarral bezárt szögétől függően.
A Rayleigh zónában, ahol a céltárgy lineáris métrete sokal kisebb, mint a radar hullámhossza az RCS értéke a frekvencia negyedik hatványával arányos (vagy a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos, ha úgy tetszik). Azaz a nagyon alacsony fenvenciájú radarok nem teljesítenek jól a nagyon kis méretű céltárgyak (esőcsepp, jégeső, hó, felhő) felderítésében (vagy másképp nézve elég jól átlátnak azok halmazán). Azonban ha a céltárgy a Rayleigh zóna rezonancia frekvenciához közeli részében van, akkor még egész jó visszaverődés kapható róla.
Hangsúlyozom hogy a körkörös szórás kevesebb radar által hasznosítható visszaverődést jelent, mint a direkt reflexió, hiszen nagyon széles szögtartományra oszlik el az energia, de messze töbt, mint amit optikai tartományba eső hullámhossz/célméret arány esetén egy lopakodóról kaphatnánk, ami az optikai tartományban a rá eső hullámok messze túlnyomó többségét nem a radar irányába veri vissza.
Tehát a lopakodó radarkeresztmetszete hosszú hollámok radarok esetén is kisebb, mint egy hagyományos, nem csökkentett észlelhetőségű gépé, de számottevően magasabb mint a cm-es hullámsávú radar esetében.
...

Mivel a fenti gondolatmenet pontosan írja le a jelenséget, és tán érdekli az olvtársakat is, szerintem folytassuk itt, némileg szemléletesebben elmagyarázva a Rayleigh-szórás működését, és gyakorlati hátulütőit.

 

[Törölt tag 1945]

Nos mivel Mie rezonanciával szeretnének itt többen lopakodót fogni (ami gömb és henger alakú lopakodó esetén működhet...), ezért indítanék egy sorozatot a céltárgy radar keresztmetszetéről, illetve annak változásáról aspektus és frekvencia függvényében.

De először tegyük rendbe az általános radaregyenletet, mert többen (pl: @laiki) nem találták benne a radarkeresztmetszet frekvencia függését, illetve az alkalmazott mértékegységeket.

1, ERP (dBm) - az adó által a cél felé kisugárzott effektív teljesítmény, ami az adóteljesítmény, és az adóantenna nyereségének összege
ERP = Pt + G
Pt (dBm) - adóteljesítmény (mW arányában kifejezve)
G (dBi) - antenna nyereség (gömbsugárzó antenna nyereségének arányában kifejezve)

2, P1 (dBm) - jelteljesítmény a célnál, ami függ a cél távolságától, és jel frekvenciájától, illetve a korábban kiszámolt effektív adóteljesítménytől
P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
D (km) - céltávolság kilométerben
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben

3, P2 (dBm) - célról a vevőantenna felé visszavert jelteljesítmény, ami függ a cél radarkeresztmetszetétől, és a jel frekvenciájától
P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
o (dBsm) - cél radarkeresztmetszete, egy négyzetméter arányában
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben
Látható hogy a visszavert jel teljesítménye nő a cél radarkeresztmetszete és a jelfrekvencia növelésével

4, Pa (dBm) - jelteljesítmény a vevőantennánál, ami függ a cél távolságától, és jel frekvenciájától, illetve a korábban kiszámolt célról a vevőantenna felé visszavert jelteljesítménytől
Pa = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
D (km) - céltávolság kilométerben
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben

5, Pr (dBm) - vett jel teljesítménye, ami függ a jelteljesítménytől a vevőantennánál, illetve annak nyereségétől
Pr = Pa + G
G (dBi) - antenna nyereség (gömbsugárzó antenna nyereségének arányában kifejezve)

A fenti öt egyenletet egymásba behelyettesítve...
Pr = Pa + G
Pr = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = Pt + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G

A fenti egyenletben összevonva amit lehet:
Pr = Pt + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)

folyt köv...

 

[Törölt tag 1945]

@rudi már szépen összeszedte, de azért imhol a geometriai formák radarkeresztmetszete, a frekvencia függvényében:

Baloldalt felül egy 9x9cm-es fémlap, aminek a radarkeresztmetszete 1GHz-en 0.01m² (-20dBsm), addig 10GHz-en 1m² (0dBsm).
Alatta egy 1m x 1m-es fémlap, aminek a radarkeresztmetszete 1GHz-en 140m² (21dBsm), addig 10GHz-en 14'000m² (41dBsm!!!).
Jobboldalt alul egy méteres gömb, amit nagyon szeretünk, mivel radarkeresztmetszete 1GHz-en és 10GHz-en is 1m² (0dBsm).

További geometriai alakzatok radarkeresztmetszet kiszámításához a képletek baloldalon, és a sarokreflektoroké, jobboldalon:

Fontos megjegyezni, hogy a centiméteres hullámhosszon óriási radarkeresztmetszetet produkáló fémlapot ha elfordítjuk csak pár fokkal a beérkező jel irányából, a visszavert jel szintje drámaian lecsökken:

A korábban kiemelt 1m x 1m-es fémnégyzetlap, amennyiben merőlegesen áll beérkező radarjelre, 10GHz frekvencián 40dBsm radarkeresztmetszetet produkál, addig 30° rálátási szög esetén 10dBsm, 60° rálátási szög esetén pedig már 0dBsm a keresztmetszet. Ez pedig a visszavert jel szintjében 10'000 szeres nagyságrendű csökkenés.

folyt köv...

 

[Törölt tag 1586]

Fontos megjegyezni, hogy a centiméteres hullámhosszon óriási radarkeresztmetszetet produkáló fémlapot ha elfordítjuk csak pár fokkal a beérkező jel irányából, a visszavert jel szintje drámaian lecsökken:

Ezt szemlélteti a bácsi a lenti videó elején...

 

[Törölt tag 1945]

A fent ismertetett egyenleteket egy számítógépbe betáplálva, tervezhetnek például ilyen formát:

Amiből a számítógép kiszámolja az alábbi feltételezett radarkeresztmetszetet, a lokátor irányának függvényében:

A fenti szimulált légicél radarkeresztmetszete a rálátás oldalszöge függvényében változik -20dBsm és +10dBsm között. (1000x-es különbség)

Nos feltehetjük a kérdést, hogy mekkora is ennek a célnak a radarkeresztmetszete?

Légvédelmi szempontból, ahhoz hogy biztonságosan tudjuk a célt követni...
sajnos a valós élet elég véres példát mutatott arra, hogy mit ér egy légvédelem ami annyit mér hogy "valami berepült a határon, készüljetek"
... a fenti cél radarkeresztmetszete -20dBsm.

A fenti gondolatmenettel szemben a valóságban egy légicélról ezek a visszaverődések észlelhetők:

Ezeket hogyan lehet kiszámolni merülhet fel a kérdés...
... nos a gyakorlatban felrakják a célt egy styrofoam oszlopra (aminek a dielektromos tulajdonságai elég közel vannak a levegőhöz), és körbemérik.

folyt köv...

 

[molnibalage]

A fent ismertetett egyenleteket egy számítógépbe betáplálva, tervezhetnek például ilyen formát:

Amiből a számítógép kiszámolja az alábbi feltételezett radarkeresztmetszetet, a lokátor irányának függvényében:

A fenti szimulált légicél radarkeresztmetszete a rálátás oldalszöge függvényében változik -20dBsm és +10dBsm között. (1000x-es különbség)

Nos feltehetjük a kérdést, hogy mekkora is ennek a célnak a radarkeresztmetszete?

Légvédelmi szempontból, ahhoz hogy biztonságosan tudjuk a célt követni...
sajnos a valós élet elég véres példát mutatott arra, hogy mit ér egy légvédelem ami annyit mér hogy "valami berepült a határon, készüljetek"
... a fenti cél radarkeresztmetszete -20dBsm.

A fenti gondolatmenettel szemben a valóságban egy légicélról ezek a visszaverődések észlelhetők:

Ezeket hogyan lehet kiszámolni merülhet fel a kérdés...
... nos a gyakorlatban felrakják a célt egy styrofoam oszlopra (aminek a dielektromos tulajdonságai elég közel vannak a levegőhöz), és körbemérik.

folyt köv...

A diagram az F-16-osról azt mutatja, amit nem fejtettél ki. Valójában a gépnek egy igen kis területe adja a visszaverődést és a szóródást. Ha azokat megfelelően alakítják ki, akkor a fő visszaverő felületekről és arról még visszaverődő energiamennyiség lesz kicsi. Ezért van az, hogy a hagyományos gépeknél is előállhat szűk irányban olyan, hogy akár 0,1 m2-re is eshet az RCS, de más irányból meg lehet akár 100-szor akkora is.

A stealth gépeknél is megvan ez az átfogás sőt, akár 3 nagyságrend is, csak a -10 dBsm - +20 dBsm tartományt áttolták a 0 dBsm - 30 dBsm tartományba úgy, hogy néha beeshet -40 dBsm tájára is.