PSZH-2 (Rába Magyar Vagon- és Gépgyár,1971)
- Téma indítója Mackensen
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Akkor ott valami faszság van a palacsintában.
Amit én olvastam és láttam makettet és rajzot a BMP-ről lopott hátsó deszantajtók voltak.
Alábbi cikk 16/147-edik oldalán a kép. Onnan gondoltam a felülről ugrálást.
Lehet.
De valami hosszabbra emlèkeztem.
De mivel règen(90es èvek
)sokat megvettem visszamenőleg is,így nem tudom az időt belőni.Ezt dobta be ami a legèrtelmesebb.
Az orrmotoros kialakítás öbmagában akkora koncepcionális előny lett volna, hogy minden más elemét katasztrofálisan rosszra kellett volna csinálni, hogy rosszabb legyen a BTR-nél.
Ráadásul a FUG-nál szerzett ipari tapasztalatok (pl. páncéllemezek hegesztése) kamatoztak, bővültek volna, míg így teljesen elveszett a megszerzett know-how. Egész másképp nézhetne ki a hadiipar szerkezete, ha kialakul a harcjárműfejlesztés-gyártás ipari kultúrája.
A képek már bent vannak a fórumban, ez a szöveg:Lehet.
De valami hosszabbra emlèkeztem.
De mivel règen(90es èvek
Ezt dobta be ami a legèrtelmesebb.
1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés
Sarkady József: A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés
Az 1960-as évek végén a D-944 típusú páncélozott szállító harcjármű (PSZH) gyártása mellett a Magyar Néphadsereg vezetői egy nagyobb teljesítményű és hatékonyságú második generációs PSZH kifejlesztésére adtak megbízást. A feladat szerint a meghatározott követelmények alapján, a Haditechnikai Intézet közreműködésével a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár járműfejlesztési osztálya 1971-ben kidolgozta egy korszerű, második generációs PSZH–2 műszaki tervét, orr-, közép- és farmotoros változatban. A háromféle változat előnyeit és hátrányait tudományos műszaki tanácsülés keretében vizsgálták meg, amelynek eredményeként az orrmotoros változat kifejlesztése mellett döntött a tanácsülés határozata. Az orrmotoros változat műszaki terve alapján készült dokumentumok azonban rajzasztalon maradtak. A megvalósulás fázisáig (a mintapéldány kialakításáig) már nem jutottak el, mivel az 1970-es évek iparpolitikai döntései a hazai autóbuszgyártásnak adtak prioritást közúti járműgyártásunk visszafejlesztése árán. Ezek a döntések hosszú időre meghatározták a hazai járműgyártás profilját, és mind a mai napig éreztetik kedvezőtlen hatásukat. Haszonjárműgyártásunk elsorvasztása maga után vonta a PSZH-gyártás és -fejlesztés fokozatos hanyatlását, majd teljes megszűnését. Ez a negatív irányzat éppen akkor jelentkezett, amikor a legnagyobb hatékonysággal lehetett volna felhasználni a D–442 és a D–944 típusú páncélozott szállító járművek gyártása során szerzett tapasztalatokat a második generációs PSZH–2 kifejlesztésénél. Ha ennek a munkának a folytonossága nem szakad meg, akkor napjainkban sem vetődne fel olyan megoldhatatlan problémaként a Magyar Honvédség és a Magyar Határőrség PSZH-parkjának felújítása, illetve korszerűsítése. A PSZH–2 műszaki tervének kidolgozása során a tervezők igyekeztek kielégíteni a Haditechnikai Intézet által megadott azon harcászati műszaki követelményeket, amelyeket a második generációs PSZH-val szemben a fejlődő harceljárások támasztottak. E fejlődés során bebizonyosodott az, hogy a harckocsikkal együttműködő gépesített lövészek számára olyan csapatszállító járművek a legalkalmasabbak, amelyekből kiszállás nélkül lehet végrehajtani a harcfeladatok jelentős hányadát. Ennek a követelménynek a teljesítése a jármű nagyfokú terepjáró képességét, megfelelő páncélvédettségét és jelentős tűzerejét igényelte. Ez új helyzetet teremtett a tervezők és a technikai szakemberek számára, hiszen meg kellett találni – az ésszerű kompromisszum határain belül – a mozgékonyság, a védettség és a tűzerő érvényesülését. E hármas jellemző összhangját jól valósította meg a PSZH–2 műszaki terve, amely alapján az 1970-es évek derekán elindulhatott volna egy igen jelentős fejlesztési munka a második generációs páncélozott szállító harcjármű kialakítására. A PSZH–2 harcászati műszaki paramétereinek elemzése alapján utólag is megállapítható, hogy a kidolgozott műszaki terv egy olyan járművet körvonalazott, amely sok tekintetben a mai kornak is megfelelő haditechnikai eszközként értékelhető. A fejlesztési munka eredményeként olyan korszerű páncélozott szállító harcjármű alakult volna ki, amely: -szárazon és vízen egyaránt jó manőverezőképességgel rendelkezik; – megfelelő páncélvédettséget és igen nagy fokú autonómiát nyújt a szállított személyzet számára; – jelentős tűzerőt képvisel; – lehetővé teszi sugár-, vegyi-, illetve biológiai harcanyagokkal szennyezett terepszakaszok leküzdését; – mint alapjármű alkalmas különböző célú és rendeltetésű páncélozott járművek (parancsnoki, felderítő, műszaki mentő, sebesültszállító) kialakítására. A fontosabb adatokat az 1. táblázat tartalmazza.
A PSZH–2 műszaki tervének leírása
A PSZH–2 kifejlesztésére vonatkozó műszaki terv egy orrmotoros, 4 tengelyes, összkerékhajtású, szólókerekes, független kerékfelfüggesztésű, toronykomplexummal ellátott, úszóképes páncélozott szállító harcjármű kialakítását irányozta elő. (Jellegrajza az 1. és 1a. sz. ábrán látható.) A jármű konstrukciós kialakítása az akkor már rendszeresített D–566 típusú katonai rendeltetésű terepjáró tehergépkocsi bázisára épült, vagyis felépítésénél a bázisjármű számos főegysége alkalmazásra került azonos, vagy módosított formában. Ez az elv valósult meg a motor, a hajtóművek, a futóművek, a rugózás, a fékszerkezet és a csörlőmű vonatkozásában. A kifejlesztendő páncélozott szállító harcjármű a következő főbb szerkezeti egységekre tagolódott a tervek szerint: – páncéltest; – toronykomplexum; – motor; – erőátviteli egységek; – futóművek; – hajócsavarhajtás; – csörlőmű; – szűrő-, fűtő- és szellőzőberendezés; – elektromos és híradó berendezések.
Páncéltest
A páncéltest olyan önhordó konstrukciójú, teljes egészében hermetizált, úszóképes szerkezet, amelyet differenciált vastagságú (max. 20 mm-es, min. 4 mm-es), különböző szögben döntött páncéllemezek alkotnak. A páncéltest összeállítása hegesztési technológiával készül, és tetőlemezét a szokásos merevítéseken kívül 4 darab, nagy szilárdságú acélcsőből készült oszlop is tartja, amelyek a fenéklemezre támaszkodnak. A motortérben 2 darab oszlop található, és a merevítéseken kívül a motor ágyazására is szolgál. A másik két oszlop a torony közelében lévő tetőlemezt merevíti, elősegítve a torony tartását és meggátolva a toronykoszorú csapágyazásának deformációját, illetve befeszülését. A kialakított páncéltest védelmet nyújt a 20-30 mm-es gépágyú 500 m-nél távolabbról jövő tüze ellen főirányból (szemből), valamint a kézi lövészfegyverek 100-200 m-nél távolabbi tüze és tüzérségi repeszek ellen minden irányból. A páncéltest belső terét a motortér és a küzdőtér alkotja. A küzdőtér a vezetőtérre, a toronytérre és a szállítótérre tagolódik. A motortér mellé benyúló vezetőtér a páncéltest bal első részén van kiképezve. Középen a toronytér, míg hátul a szálIítótér található. A motortérben található a motor, a sebességváltó és egyes segédberendezések. A motorteret a küzdőtértől egy hő- és hangszigetelt fal választja el, amely gyorsan bontható szerelőajtókkal van ellátva. A motor feletti tetőpáncélon van kiképezve a nagyméretű motortéri ajtó, ezen keresztül lehet a motort kiemelni, illetve a nagyobb szerelési munkákat elvégezni. A motortéri ajtó mögötti tetőpáncélhoz csavarkötéssel van rögzítve a hűtőtértető, amelyen az állítható zsaluk helyezkednek el. A vezetőtérben egymás mögött foglal helyet a gépjárművezető és a parancsnok. A gépjárművezető az utat 3 darab periszkopikus rendszerű nézőhasáb segítségével figyeli, amelyek a tetőpáncélba vannak beépítve. A gépjárművezető állítható magasságú üléssel rendelkezik, így lehetővé válik, hogy nem harchelyzet esetén a feje felett lévő búvónyíláson kiemelkedve is vezetheti a járművet. A parancsnok a járművezető mögötti ülésen foglal helyet, és látóberendezése a feje felett lévő forgatható kupolába van beépítve, amelyen egy búvónyílást is kiképeztek. A középen lévő toronyteret a toronykomplexum küzdőtérbe benyúló része tölti ki. Itt található a toronykosárban ülő toronylövész, a toronyfegyverek lőszeradogató berendezései és a lőszer-javadalmazás egy része. A toronytér mögötti szállítótérben 10 fő lövész foglal helyet, akik a 4 darab tetőajtón, vagy a lehajtható hátsó ajtón keresztül hagyhatják el, illetve foglalhatják el a helyüket. A lövészek a szállítótér oldalpáncéljába épített gömbcsuklós lőréseken keresztül használhatják egyéni fegyvereiket. A páncéltest bal oldalán 5 darab, a jobb oldalán 4 darab, m-ig a hátsó ajtón 2 darab lőrést alakítottak ki. (A páncéltest belső terének elrendezése a 2. sz. ábrán látható.)
Toronykomplexum
A jármű toronykomplexumának tervezett kialakítása 2 féle változat (A, B) alkalmazásával számolt. Az A változat esetén a lengyel gyártmányú Vidra toronykomplexum (beépítve 1 darab 30 mm-es gépágyú és 1 darab 7,62 mm-es géppuska) került volna alkalmazásra, amely könnyű páncélozott célok, élőerő és légi célok leküzdésére alkalmas. A B változat a szovjet gyártmányú BMP–1 típusú jármű toronykomplexumának (beépítve 1 db 73 mm-es löveg és 1 db 7,62 mm-es géppuska, valamint vezetékes távirányítású páncéltörő rakéta indítórendszere) alkalmazását irányozta elő, amely elsődlegesen földi páncélozott célok leküzdésére alkalmas. A toronykomplexum mindkét változat esetén egy olyan 1500 mm átmérőjű csapágyazott toronykoszorún forog, amely 120 mm-rel van a jármű tetőpáncéljának síkja fölé emelve, és amelynek középpontja 85 mm-rel van hátrább a jármű kereszttengelyénél, valamint 260 mm-rel van balra a jármű hossztengelyénél. A toronykomplexumok magukban foglalják a torony héjszerkezetének páncélzatát, a beépített fegyvereket, azok pajzsát, bölcsőrendszerét, irányzó- és célzóberendezését, lőszeradogató berendezését, valamint a toronykosarat, amelyben a toronylövész helye van kialakítva. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Motor Motor A dízelüzemű, RÁBA-MAN 2156 típusú motor 4 ponton van ágyazva a páncéltest jobb mellső részére elhelyezkedő motortérben. Felépítését tekintve vízhűtéses, 6 hengeres, soros, 37álló hengerelrendezésű, közvetlen befecskendezésű. Égőterének kialakítása gömb alakú, amely a dugattyútetőben van kiképezve. A szelepek felülvezérelt kivitelűek. Kenőrendszere kényszerolajozású. A motor maximális teljesítménye 170,2 kW.
Erőátviteli egységek
A tengelykapcsoló és a sebességváltó a motor lendkerékházára van erősítve, és szintén a motortérben foglal helyet. A sebességváltó és az osztómű közötti kapcsolatot egy kúpkerekes közbetéthajtómű teremti meg. Az osztómü blokkja a harmadik futómű hajtóműházára van építve, és azzal egy egységet képezve 2 kihajtótengellyel, valamint 2 mellékhajtással rendelkezik. A kihajtótengelyek a harmadik és a második futómü hajtóművét, a mellékhajtások a hajóhajtás és a csörlőmü hajtóművét hajtják meg. Az osztómű felépítését tekintve homlokkerekes, mechanikus, differenciálművel és differenciálzárral ellátva. Az osztómű fogaskerekes szivattyú és szóróolajozás segítségével kapja kenését. A második futómű hajtóművéről az első futómű hajtóműve, míg a harmadik futómű hajtóművéről a negyedik futómü hajtóműve kapja a hajtást kardántengelyeken keresztül. A hajtóművek kúpkerekes differenciálművekkel és körmös kapcsolóhüvelyes differenciálzárakkal vannak ellátva. A hajtóművek szóróolajozást kapnak. A hajtóművekről a hajtás nagy törésszögű kardántengelyeken keresztül jut el a kerékagyakban kialakított kerékhajtásokba. (A hajtáslánc sémáját a 3. sz. ábra szemlélteti.) 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Futóművek Futóművek A futóművek független kerékfelfüggesztésűek és trapéz lengőkarokon keresztül kapcsolódnak a páncéltestbe épített torziós rúdrugókhoz. A nemkívánatos lengéseket kerekenként 2-2 darab lengéscsillapító csökkenti. A mellső két futómű kormányzott. A kormánymű szervóberendezéssel van ellátva. Valamennyi futómű hajtott. A kerekek hajtása a kerékagyakban lévő kerékhajtóművek segítségével történik. A kerekek menet közben is változtatható nyomású szóló abroncsokkal rendelkeznek. A futóművek kerékközi és tengelyközi differenciálzárai megakadályozzák a kerekek kipörgését (megcsúszását) laza, csúszós talajon. Mindegyik futómű tárcsafékkel van ellátva, amelyek a futóművek féltengelyeire vannak felépítve. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Hajócsavarhajtás Hajócsavarhajtás A jármű vízen 2 darab Kort gyűrűs propulziós hajócsavar segítségével mozog, amelyek a páncéltest hátsó részének jobb és bal oldalán helyezkednek el, a vízvonal alatt. A hajócsavarok meghajtása az osztómű mellékhajtásáról történik, a hajóhajtás hajtóművén keresztül. A vízen a hajócsavarok mögötti kormánylapátokkal és a jármű két mellső futóművének kormányzott kerekeivel lehet a harcjárművet irányítani. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Csörlőmű Csörlőmű Meghajtása az osztómű mellékhajtásáról a csörlőhajtóművön keresztül történik. A csörlő a jármű orr-részében van beépítve, és 65 m hosszú csörlőkötéllel rendelkezik. A csörlőkötél vonófeje a jármű orrpáncélján kiképzett vízmentes fedél alatt foglal helyet. A fedél levételekor a fedélen lévő csap a csörlőkötél vonófejét is kihúzza, amelyre rákapcsolható a csörlőhorog. A csörlőberendezés be-, illetve kikapcsolását a járművezető végzi. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Szűrő-, fűtő- és szellőzőberendezés Szűrő-, fűtő- és szellőzőberendezés Főegységeit a szűrőrendszer, az elszívó-nyomórendszer és a fűtőrendszer alkotják. A berendezés olyan összefüggő rendszert képez, amely: – 70-80 mm vízoszlop-túlnyomást állít elő a hermetizált küzdőtérben; – szabályozza a küzdőtér megfelelő klímáját; – elszívja a toronyfegyverek és az egyéni fegyverek lőporgázait; – biztosítja a küzdőtérben helyet foglaló személyek szűrt levegővel való ellátását atom-, vegyi és bakteológiai fegyverekkel szennyezett terepszakaszok leküzdése során.
Elektromos és híradó berendezések
A harcjármű egyenáramú elektromos rendszerrel van ellátva, amelynek fedélzeti feszültsége 26 V. Az elektromos energia tárolására 4 darab 150 Ah-ás akkumulátor szolgál. Az elektromos fogyasztókat, valamint az akkumulátor-töltőt a dízelmotor főtengelyéről meghajtott 7,5 kW-os dinamó táplálja. A jármű kétoldalú összeköttetését a beépített R–123 típusú ultrarövid hullámú rádió adó-vevő berendezés teszi lehetővé. A küzdőtérben helyet foglaló személyzet összeköttetése az R–124 típusú belső beszélgetőberendezés segítségével történik.
A harcjármű főbb harcászati–műszaki adatai
Típusjele: PSZH–2 Harci tömeg: 15 000 kg Szállított személyek száma: 13 fő, amelyből – 1 fő gépjárművezető – 1 fő parancsnok; – 1 fő toronylövész; – 10 fő lövész; Fajlagos teljesítménye: 11,3 kW/t Kerékképlete: 8 × 8 Max. sebessége műúton: 80 km/h Max. sebessége vízen: 12 km/h Lejtőmászó képessége: 30° Oldalstabilitása: 20° Leküzdhető árok szélessége: 1,5–2 m Lépcsőmászó képessége: 0,45 m Főbb méretek: – hosszúság: 7480 mm; – szélesség: 3000 mm; – magasság (tetőpáncélon): 1900 mm; (toronytetőn): 2500 mm; – tengelytávok: A–B: 1400 mm; B–C: 1950 mm; C–D: 1400 mm; – nyomtáv: 2500 mm; – szabad magasság: 450 mm; – mellső terepszög: 45°; – hátsó terepszög: 45°; – minimális nyomkörsugár: 10 m; – vízvonalmagasság: 1380 mm; Motor – típusa: RÁBA-MAN 2156; – üzeme: dízel; – felépítése: 6 hengeres, álló, soros, vízhűtéses, felülvezérelt, közvetlen befecskendezésű; – teljesítménye: 170,2 kW (2200 ford/min) Tengelykapcsoló – típusa: 0,82.1–1045–000; – rendszere: egytárcsás, száraz súrlódású; – működtetése: hidropneumatikus Toronykomplexum A változat esetén – típusa: Vidra – fegyverzete: 1 db 30 mm-es gépágyú; 1 db 7,62 mm-es géppuska – vízszintes Iőszögtartománya: 0°–360°; – függőleges lőszögtartománya: –5°–+80° B változat esetén – típusa: BMP–1 harcjármű tornya; – fegyverzete: 1 db 73 mm-es löveg; 1 db 7,62 mm-es géppuska; 6 db vezetékes páncéltörő rakéta; – vízszintes lőszögtartomány: 0°–360° – függőleges lőszögtartomány: –4°–+30°;
A jármű toronykomplexumának tervezett kialakítása 2 féle változat (A, B) alkalmazásával számolt. Az A változat esetén a lengyel gyártmányú Vidra toronykomplexum (beépítve 1 darab 30 mm-es gépágyú és 1 darab 7,62 mm-es géppuska) került volna alkalmazásra, amely könnyű páncélozott célok, élőerő és légi célok leküzdésére alkalmas. A B változat a szovjet gyártmányú BMP–1 típusú jármű toronykomplexumának (beépítve 1 db 73 mm-es löveg és 1 db 7,62 mm-es géppuska, valamint vezetékes távirányítású páncéltörő rakéta indítórendszere) alkalmazását irányozta elő, amely elsődlegesen földi páncélozott célok leküzdésére alkalmas. A toronykomplexum mindkét változat esetén egy olyan 1500 mm átmérőjű csapágyazott toronykoszorún forog, amely 120 mm-rel van a jármű tetőpáncéljának síkja fölé emelve, és amelynek középpontja 85 mm-rel van hátrább a jármű kereszttengelyénél, valamint 260 mm-rel van balra a jármű hossztengelyénél. A toronykomplexumok magukban foglalják a torony héjszerkezetének páncélzatát, a beépített fegyvereket, azok pajzsát, bölcsőrendszerét, irányzó- és célzóberendezését, lőszeradogató berendezését, valamint a toronykosarat, amelyben a toronylövész helye van kialakítva. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Motor Motor A dízelüzemű, RÁBA-MAN 2156 típusú motor 4 ponton van ágyazva a páncéltest jobb mellső részére elhelyezkedő motortérben. Felépítését tekintve vízhűtéses, 6 hengeres, soros, 37álló hengerelrendezésű, közvetlen befecskendezésű. Égőterének kialakítása gömb alakú, amely a dugattyútetőben van kiképezve. A szelepek felülvezérelt kivitelűek. Kenőrendszere kényszerolajozású. A motor maximális teljesítménye 170,2 kW.
Erőátviteli egységek
A tengelykapcsoló és a sebességváltó a motor lendkerékházára van erősítve, és szintén a motortérben foglal helyet. A sebességváltó és az osztómű közötti kapcsolatot egy kúpkerekes közbetéthajtómű teremti meg. Az osztómü blokkja a harmadik futómű hajtóműházára van építve, és azzal egy egységet képezve 2 kihajtótengellyel, valamint 2 mellékhajtással rendelkezik. A kihajtótengelyek a harmadik és a második futómü hajtóművét, a mellékhajtások a hajóhajtás és a csörlőmü hajtóművét hajtják meg. Az osztómű felépítését tekintve homlokkerekes, mechanikus, differenciálművel és differenciálzárral ellátva. Az osztómű fogaskerekes szivattyú és szóróolajozás segítségével kapja kenését. A második futómű hajtóművéről az első futómű hajtóműve, míg a harmadik futómű hajtóművéről a negyedik futómü hajtóműve kapja a hajtást kardántengelyeken keresztül. A hajtóművek kúpkerekes differenciálművekkel és körmös kapcsolóhüvelyes differenciálzárakkal vannak ellátva. A hajtóművek szóróolajozást kapnak. A hajtóművekről a hajtás nagy törésszögű kardántengelyeken keresztül jut el a kerékagyakban kialakított kerékhajtásokba. (A hajtáslánc sémáját a 3. sz. ábra szemlélteti.) 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Futóművek Futóművek A futóművek független kerékfelfüggesztésűek és trapéz lengőkarokon keresztül kapcsolódnak a páncéltestbe épített torziós rúdrugókhoz. A nemkívánatos lengéseket kerekenként 2-2 darab lengéscsillapító csökkenti. A mellső két futómű kormányzott. A kormánymű szervóberendezéssel van ellátva. Valamennyi futómű hajtott. A kerekek hajtása a kerékagyakban lévő kerékhajtóművek segítségével történik. A kerekek menet közben is változtatható nyomású szóló abroncsokkal rendelkeznek. A futóművek kerékközi és tengelyközi differenciálzárai megakadályozzák a kerekek kipörgését (megcsúszását) laza, csúszós talajon. Mindegyik futómű tárcsafékkel van ellátva, amelyek a futóművek féltengelyeire vannak felépítve. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Hajócsavarhajtás Hajócsavarhajtás A jármű vízen 2 darab Kort gyűrűs propulziós hajócsavar segítségével mozog, amelyek a páncéltest hátsó részének jobb és bal oldalán helyezkednek el, a vízvonal alatt. A hajócsavarok meghajtása az osztómű mellékhajtásáról történik, a hajóhajtás hajtóművén keresztül. A vízen a hajócsavarok mögötti kormánylapátokkal és a jármű két mellső futóművének kormányzott kerekeivel lehet a harcjárművet irányítani. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Csörlőmű Csörlőmű Meghajtása az osztómű mellékhajtásáról a csörlőhajtóművön keresztül történik. A csörlő a jármű orr-részében van beépítve, és 65 m hosszú csörlőkötéllel rendelkezik. A csörlőkötél vonófeje a jármű orrpáncélján kiképzett vízmentes fedél alatt foglal helyet. A fedél levételekor a fedélen lévő csap a csörlőkötél vonófejét is kihúzza, amelyre rákapcsolható a csörlőhorog. A csörlőberendezés be-, illetve kikapcsolását a járművezető végzi. 1993. OKTÓBER–DECEMBER XXVII. ÉVFOLYAM / HAZAI TÜKÖR / A PSZH–2, egy elvetélt műszaki fejlesztés / Erőátviteli egységek / Szűrő-, fűtő- és szellőzőberendezés Szűrő-, fűtő- és szellőzőberendezés Főegységeit a szűrőrendszer, az elszívó-nyomórendszer és a fűtőrendszer alkotják. A berendezés olyan összefüggő rendszert képez, amely: – 70-80 mm vízoszlop-túlnyomást állít elő a hermetizált küzdőtérben; – szabályozza a küzdőtér megfelelő klímáját; – elszívja a toronyfegyverek és az egyéni fegyverek lőporgázait; – biztosítja a küzdőtérben helyet foglaló személyek szűrt levegővel való ellátását atom-, vegyi és bakteológiai fegyverekkel szennyezett terepszakaszok leküzdése során.
Elektromos és híradó berendezések
A harcjármű egyenáramú elektromos rendszerrel van ellátva, amelynek fedélzeti feszültsége 26 V. Az elektromos energia tárolására 4 darab 150 Ah-ás akkumulátor szolgál. Az elektromos fogyasztókat, valamint az akkumulátor-töltőt a dízelmotor főtengelyéről meghajtott 7,5 kW-os dinamó táplálja. A jármű kétoldalú összeköttetését a beépített R–123 típusú ultrarövid hullámú rádió adó-vevő berendezés teszi lehetővé. A küzdőtérben helyet foglaló személyzet összeköttetése az R–124 típusú belső beszélgetőberendezés segítségével történik.
A harcjármű főbb harcászati–műszaki adatai
Típusjele: PSZH–2 Harci tömeg: 15 000 kg Szállított személyek száma: 13 fő, amelyből – 1 fő gépjárművezető – 1 fő parancsnok; – 1 fő toronylövész; – 10 fő lövész; Fajlagos teljesítménye: 11,3 kW/t Kerékképlete: 8 × 8 Max. sebessége műúton: 80 km/h Max. sebessége vízen: 12 km/h Lejtőmászó képessége: 30° Oldalstabilitása: 20° Leküzdhető árok szélessége: 1,5–2 m Lépcsőmászó képessége: 0,45 m Főbb méretek: – hosszúság: 7480 mm; – szélesség: 3000 mm; – magasság (tetőpáncélon): 1900 mm; (toronytetőn): 2500 mm; – tengelytávok: A–B: 1400 mm; B–C: 1950 mm; C–D: 1400 mm; – nyomtáv: 2500 mm; – szabad magasság: 450 mm; – mellső terepszög: 45°; – hátsó terepszög: 45°; – minimális nyomkörsugár: 10 m; – vízvonalmagasság: 1380 mm; Motor – típusa: RÁBA-MAN 2156; – üzeme: dízel; – felépítése: 6 hengeres, álló, soros, vízhűtéses, felülvezérelt, közvetlen befecskendezésű; – teljesítménye: 170,2 kW (2200 ford/min) Tengelykapcsoló – típusa: 0,82.1–1045–000; – rendszere: egytárcsás, száraz súrlódású; – működtetése: hidropneumatikus Toronykomplexum A változat esetén – típusa: Vidra – fegyverzete: 1 db 30 mm-es gépágyú; 1 db 7,62 mm-es géppuska – vízszintes Iőszögtartománya: 0°–360°; – függőleges lőszögtartománya: –5°–+80° B változat esetén – típusa: BMP–1 harcjármű tornya; – fegyverzete: 1 db 73 mm-es löveg; 1 db 7,62 mm-es géppuska; 6 db vezetékes páncéltörő rakéta; – vízszintes lőszögtartomány: 0°–360° – függőleges lőszögtartomány: –4°–+30°;
Hááát 2156-os Rába motor 15 tonnára...
Ez se lett volna egy fürge valami, bár a D944 és az OT-64 még ennél is erőtlenebb.
De amúgy jó.
Megkaphatta volna később a turbós változatot. Bár azt (a turbófeltöltőjét) "tőkés" importból kellett beszerezni.
Köszi!
Láma kérdés, hogy csináltad, nekem nem engedte képként belinkelni? Másik tárhely?
PSZH-2 Páncélozott szállító harcjármű | Haditechnikai Intézet
Ha jól látom BMP-1 tornyot akartak rátenni. A másik lehetőség lengyel gyártmányú "Vidra" torony (más forrás alapján ez a torony jugoszláv volt) lett volna 30 mm-es gpá-val. Rába D-566 alapon lett volna felfüggesztés stb. A motor a bevált Rába-MAN 2156 típus lett volna, elöl, jobb oldalt. Kicsit a cseh OT-64 SKOT-hoz hasonló jármű lett volna.
Jobb lett volna ez a jármű, mint a BTR? Annyiban biztos, hogy nem foglalta volna el a motor a hátulját. A páncélvédettsége gondolom nem lett volna ennek sem hú de nagy. A fegyverzet erősebb lett volna, leszámítva a BTR-80A-t.
Gondolom az ára miatt nem került már gyártásba. A BTR-eket meg "ingyen" kaptuk az oroszoktól a '90-es években. Igaz egy olyan szériát, amiben a motorgyár leégése miatt "pótmegoldás" kamaz motor volt stb.
Last edited:
A fejlesztés a '60 évek végétől indult meg, ezáltal a '90 években a BTR-ek ingyenessége nem számított.PSZH-2 Páncélozott szállító harcjármű | Haditechnikai Intézet
haditechnikaiintezet.hu
Gondolom az ára miatt nem került már gyártásba. A BTR-eket meg "ingyen" kaptuk az oroszoktól a '90-es években. Igaz egy olyan szériát, amiben a motorgyár leégése miatt "pótmegoldás" kamaz motor volt stb.
A lényeg az volt, hogy a korát megelőző konstrukció volt (vö. BTR-60) és az elvtársak nem engedhették meg, hogy a győzelem fegyvereit, a Nagy Testvéri SzU. mindent jobban tudó mérnökeit lealázzuk.
Sok olyan fejlesztése volt a HTI-nek , ami emiatt bukott meg - túl jók voltunk.