A SMArt 155-nek semmilyen céladat nem kell. Kilövik oda hol az ellenség kb. van - mint egy hagyományos lövedéket.
Ennek a lőszernek a konkrét (mért) fel nem robbanási aránya ("dud-rate") 0,6%. 330 lövedék kilövése után számolták össze, szóval elég pontos adat.
Felhívnám figyelmedet, hogy ez megint csak a prospektus. Egyfelől a 330 lövésre nem lehet azt mondani, hogy statisztikailag megfelelően nagy minta. Két besülésből nem lehet tizedre pontos mérést végezni. De ezen az apróságon lehet a legkönnyebben túllépni. Itt abszolút nem lényeges a kérdésben szerintem, hogy egy 2000-es mintavétel esetén kijön-e, hogy 2% meghibásodik vagy csak 0,3%.
Kicsit elszakadva a Smarttól, hogy igen, abban több ilyen töltet is van, így kazettás lőszerként minden ilyen résztöltetre kell külön nézni, hogy meghibásodott-e. De elszakadva ettől, hagyományos buta lőszerre vetítsük már rá ezt a 0,6%-ot! A tatai dandár 24 PZH2000 gépe ha nem számoljuk a karbantartás miatti hátravonásokat, hanem folyamatos harcot feltételezünk, akkor 1 év alatt termelne durván 5000, vagyis ötezer fel nem robbant 155-ös hagyományos lőszert. (24*100*365*0,006) Miközben Tata kimondottan manőver harcra van tervezve, vagyis egy év háború alatt elég nagy területet beterítene, és elég jelentős meghibásodott skuló szám, hogy jó pár gyereket elvigyen magával később, amikor megtalálja és játszik vele. Hangsúlyoznám, hogy nem kazettás és nem Smart155 kazettásként szétnyíló töltetekről beszélünk. És még csak nem is számoltam olyat, hogy zl tüzérségben lesz mellettük 120-as aknavető, ami szintén rendelkezik egy gyártási hibaszázalékkal, de ezt még nem is számoltuk bele. És nem csak egy dd fogja vívni a háborút, nekünk is a jelenlegi 24 taracknál jóval nagyobb tüzérségre lenne szükségünk. Csupán egy dd tüzérosztály által termelt fel nem robbant hagyományos fejek számáról elmélkedtem.
Ami még aggasztóbb, hogy ez egy gyári adat a prospektusból. Engem nem az érdekel, hogy frissen gyártott 330 lövedék (legyen az Smart vagy bármilyen) mennyi gyerekekre, traktorosokra, stb veszélyes meghibásodott lőszert termel, hanem Ukrajnában a 40 éves lőszerek okozzák a gondot. Márpedig ezeknek idővel romlik a mutatója. A gyártó pedig ezt nem fogja tesztelni, mert nem érdeke. A gyakorlatban meg a katonai segítségben mindig a poros, rozsdás készleteket küldik el a nagylelkű országok, a friss gyártmányok pedig ezek helyére szokott kerülni a raktár mélyére.
Nagyjából ez az, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egy ezrelék vagy hat, de mindig lesz egy bizonyos rész gyártási hibával. És emiatt Negannak ebben a kérdésben igaza van, ha több részre szétváló lőszert használunk, teljesen mindegy, hogy Smart155 vagy hagyományos kazettás. Ahol munka van, ott lesz forgács is. És egy lefogó tűzhöz vagy egy zavaró tűzhöz nem fogsz okos lőszert használni. De a tüzéreknek el kell látniuk ezt a feladatot is.
Ha háborúba megyünk, azt ne a saját területünkön vívjuk, mert akkor tele fogjuk szemetelni az országot fel nem robbant lőszerekkel, és ebben egy SMART akkora részt fog vállalni, amilyen arányban kilőttük a maga hibaszázalékával. És egy hagyományosabb kazettás lőszer is olyan arányt jelentene, amilyen arányban használnánk.