PzH 2000 (Németország)

A horvátok érdeklődnek a PzH-2000-ek iránt.

http://www.janes.com/article/40942/croatia-seeks-pzh-2000-purchase
 
10841853_870060916391835_3352533891017509507_o.jpg

1973793_870060906391836_5189112978093592690_o.jpg
 
Litvánia érdeklődik a pzh-k után. Gyorsan szeretnék hadrendbe állítani, mert gyak. ők is lenullázták az önjáró tüzérségüket.

http://www.armyrecognition.com/february_2015_global_defense_security_news_uk/lithuania_might_show_interest_for_kmw_s_pzh_2000_155_mm_self-propelled_howitzer.html
 
Németország készen áll nehéztüzérség eladására Litvánia részére.
http://news.yahoo.com/germany-prepared-sell-tank-howitzers-lithuania-der-spiegel-125351931.html
Érdekes, hogy a Leo2-eseket nem adták el az észteknek.
 
Támadni akkor tudsz ha képes vagy területet elfoglalni(enélkül sikertelen a támadás) és megtartani(enélkül nincs értelme) azt.
A tüzérség egyikre se alkalmas ellenben a harckocsival.
 
A tüzérség arra jó,hogy szétlőj valamit ebből kifolyólag nem offenzív eszköz.Már ha nem harckocsiként akarják alkalmazni a litvánok.
 
Tudtommal a minden offenzívát komoly tüzérségi tűz előzött meg. Jó, hogy nem a tüzérség nyomúlt előre, hanem a harckocsik és gépesített lüvészek, de akkor is.
 
<i>Tüzérséggel nem lehet támadni érdemben.
</i>


Hát, remélem nem ezt oktatják felétek, bár a magyar honvétségről énmár mindent elhiszek.

Na megtaláltam, más fórumon, pár évvel ezelőtt előjött a téma.

<i>Egy példa: egy lefeküdt (beásott, lövészteknőtől árokig) szakasz, mint cél 30%-os veszteségéhez hektáronként kell közepesen 110-120 152 mm-es repeszromboló (HE) gránát. Ha a szakasz 400x200 m-es területen van, akkor 8*115=920 gránát kell. Ha erre egy tüzérosztályod van (18 löveg), akkor egy lövegre durván 50 db jut.</i>

Átszámítva ha jól emléxem 10 db Mi-24-es.
Elméletileg.

A konkluzió az említett fórumon összehasonlítva a szükséges mennyiséget a rendelkezésre állóval, pld 2004: harci lőszerszkiszabat D-20-hoz, 12 !! db, szó szerint ez volt:
"<i>Lövészek, meg fogtok dögleni!"</i>
 
Dudi arra céloz, hogy a tüzérség az támogatás és nem konkrét offenzív elem.
 
Tüzérség nélkül NINCS offenzíva.

egy szemléletes példa, ismét idéznék
<i>És sajnos 1988ban alapkiképzésen még mi is a géppuska feltalálása előtti rohamozási technikát gyakoroltuk!
Azaz, némi szökellést követően, a század elszánt hajrá kiáltással a lövészárok megrohamozására indult.
Pedig ez akkor már min.75éve elavult dolog volt.

Szerinted. Hogy nem ismered az egész rendszert, valszeg nem a te hibád.
1., követelmény volt a tűzelőkészítés és a tűztámogatás. Ezek együtt 40-50% veszteséget okoztak volna az ellenség összes rohamozandó objektumában, mire te odatalpalsz. (tüzérség+közvetlen irányzású eszközök+helikopterek+repülők).
Ennek átlagos hossza a roham előtt40-60 perc, ha kell több.

2., Ennek része, hogy - nyilván géppuskák és egyebek miatti jogos fóbiádon segítsenek - az ún. utolsó tűzcsapás. Ennek az volt a lényege, hogy attól, ahogy megközelíted az ellenség peremvonalát és belépsz az ott elhelyezkedő páncéltörő eszközök hatótávolságába (1-3 km), addig, amíg meg nem közelíted a peremvonalat a tüzérségi tűz biztonsági távolságáig (gyalog ez 300m), az ellenség minden szakasztámpontjára, amely az ún. áttörési terepszakaszra hatni képes, percenként és hektáronként (100x100m) 4-5 152 mm-es, vagy 5-6 122 mm-es gránátnak kell hullani. Ez olyan eszméletlen tűzsűrűség (képzeld el!), ami elvileg minden tevékenységet megakadályoz.

3., Ide delegált tengerészgyalogos oktatóink is igencsak üvegesre vált szemmel, hümmögve vették tudomásul a szisztéma lényegét.
4., Mindemellett tény, hogy a háború nem életbiztosítás.</i>
 
Igen ez így van, csakhogy területet nem a tüzérség foglal el. És Dudi is ezt mondta.
 
<i>Tüzérséggel nem lehet támadni érdemben.
</i>


Hát, remélem nem ezt oktatják felétek, bár a magyar honvétségről énmár mindent elhiszek.

Na megtaláltam, más fórumon, pár évvel ezelőtt előjött a téma.

<i>Egy példa: egy lefeküdt (beásott, lövészteknőtől árokig) szakasz, mint cél 30%-os veszteségéhez hektáronként kell közepesen 110-120 152 mm-es repeszromboló (HE) gránát. Ha a szakasz 400x200 m-es területen van, akkor 8*115=920 gránát kell. Ha erre egy tüzérosztályod van (18 löveg), akkor egy lövegre durván 50 db jut.</i>

Átszámítva ha jól emléxem 10 db Mi-24-es.
Elméletileg.

A konkluzió az említett fórumon összehasonlítva a szükséges mennyiséget a rendelkezésre állóval, pld 2004: harci lőszerszkiszabat D-20-hoz, 12 !! db, szó szerint ez volt:
"<i>Lövészek, meg fogtok dögleni!"</i>

Ezért kellene a D-20 és társai helyett a BM-21és társai ilyen esetben, annak ez a mennyiség csak egy sorozat, 1 perc.
A tarackok pedig maradnak a pontcélok, ellen.
Esetleg.
Se a horvátok,se a litvánok nem mennek sokra önmagában a Pzh-2000-el szvsz, hiába egy profi holmi.
Hogyér adnak egyébként egy Pzh-2000 -hez való gránátot? Tudja valaki?
 
Szerintem a legolcsóbb lenne adni annak a (magyar/ukrán stb) szakasznak pár millió forintot fejenként cserébe hogy megadják magukat. :) Engem meg lehetne győzni.:)
 
Önmagában egyik fegyvernem sem megy semmire!
Egy sima 155-ös HE gránát hagyományos gyújtóval tavaly kb. 300 dollár volt.
 
  • Tetszik
Reactions: Aladeen
bm-21
:<i> Alap szervezete a hagyományos tüzér, vető egy üteg, 3 üteg egy osztály. A tűzvezetési alap az osztály.
Az az osztály minimális és az üteg tűzkörlete 500x300, az osztály maximális tűzkörlete 700x700 m.
Lőtávolság 21 km. Egy vetőn 40 cső, ezt 20mp alatt kilövi. Mi csak hagyományos repeszgránáttal rendelkeztünk. Egy gránátban durván 6 kg trotil. Alapvető tüzelési mód az össztűz. Ez azt jelenti, hogy egy osztály össztűz esetén a célterületre 20mp alatt durván 4 tonna trotil csapódik be.
A rendszer rendeltetése nagy kiterjedésű nyílt és/vagy könnyű páncélzatú célok pusztítása, de emellett ÖPK-ban levő harckocsikra jobb, mint az ágyútarack (előbbi 180/ha, utóbbi 280/ha gránátot igényel 30% veszteségokozásra.
Jellemző alkalmazása még más típusú tüzérség tüzére való ráfedés a veszteségokozás fokozása céljábó.
Általában az ellenség mélységében elhelyezkedő célokra tervezté, mint pl. dd. vezetési pont, tartalékok, stb.,<b> mert minimális lőtávolsága 5 km és a saját peremvonalhoz képest 1 km a biztonsági távolság.</b>
Jellegzetessége az eszköznek, hogy a lőelemek meghatározásakor nagy súlya volt az indítóállásban mért talajmenti időjárási viszonyoknak, ezek ugyanis durván befolyásolták a rakéta aktív szakaszán a röppálya alakját</i>.