Ezt pedig több mint tíz éve írták le:
<i>A jelenlegi tüzérszervezet összesen kb. 13 zászlóalj harcát hivatott támogatni. Ez az állomány alsó szinten kielégíti az összfegyvernemi igényt.
Az új szervezet rendeltetése 8 zászlóalj harcának támogatása.. Megállapítható, hogy míg a támogatandó zászlóaljak száma 38%-al, addig az ütegek száma 65%-al csökken. Ez önmagában mennyiségi tűzképesség-csökkenést jelent. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, eddig egy zászlóalj harcát 2,4 üteg támogatta, ezután ugyanezt a feladatot 1,4 üteg látja el. Ez — pusztán a szervezetek alapján — 42%-os tűzképesség-csökkenést jelent. Az aknavető szakaszok ugyan sokasodtak, de ezekkel a hagyományos tüzérségi feladatokat nem lehet megoldani. Több, mint 70%-al csökken a tüzérség egy zászlóaljra jutó hadműveleti tűzképessége. Történelmileg elfogadott különböző kapacitású lövegek csoportjait azok egy időben leadott egy össztüzük súlya alapján összehasonlítani. Ezt a módszert elsősorban hadihajók esetében alkalmazták. Ma már ritkán használatos módszer, azonban rendkívüli szemléletessége miatt célszerűnek látom bemutatni. A magyar tüzérség egy zászlóaljra számvetett tűzképessége a jelenlegi 2335 kg-ról 94 kg-ra csökken. Kérdés, hogy a tüzelőállásoktól számított milyen távolságban számíthat az ellenség viszonylag tömeges tüzérségi ellentevékenységre. Jelenleg a felvonuló ellenség már menetoszlopokként is pusztítható (átlag 16 km), azaz szervezett támadása megbontható, addig az új szervezet esetében gyakorlatilag a szakasz oszlopokra bontakozásig tevékenységét nem zavarja semmi (5 km), vagyis jószerivel csak a közvetlen irányzású eszközök hatótávolsága környékén tud a tüzérség tűztámogatást nyújtani. Egy 15 perces tűzcsapással a honvédtüzérség átszervezése után alaprendeltetéséből adódó feladatát, amit senki más nem tud végrehajtani – az ellenség tüzérsége elleni harcot – a minimálisan elvárható alsó szintet megközelítő módon sem lesz képes végrehajtani, ezirányú képessége 80-90%-al csökken. Ugyanakkor ilyen feltételek mellett a fedett élőerő (szakasztámpont) pusztításának képessége szintén kétharmaddal csökken, összesen 8 db támpontra.A zárótűz a tüzérség alapvető védelmi tűzneme. Egy védekező zászlóaljunk arcvonal-szélessége kb. 5 km. Jelenleg ennek ötödét tudjuk tűzzel biztosítani hogy ötödéről a tizedére csökken – egy zászlóaljra számítva – a zászlóalj érdekében lőhető terepszakasz szélessége. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az 500 m. szélességű zárótűz lövésében a jelenlegihez képest drasztikusan csökkent hatásfokú eszközök vesznek részt.Gyakorlatilag lehetetlenné válik a tüzérség centralizált tűzvezetése (NATO-ban alapvető), mert a minimálisra csökkent lőtávolság miatt csak az alegységek jelentős manővere után lehet több alegység tüzét viszonylag kis területre koncentrálni.
Megszűnik — kb. a peremvonal előtti 5-7 km-től a lőtávolság felső határáig — a célok különböző eszközökkel való pusztíthatósága. Ha a leendő tüzérosztály egy célt a bármely ok miatt nem képes pusztítani, akkor azt semmi nem fogja pusztítani. Az előrevonást végrehajtó ellenség pusztítása lehetetlenné válik. Amennyiben a világítás megmarad a tüzérség feladatának, akkor az éjszakai tűztámogatás lehetősége a korábban bemutatottnak harmadára-negyedére csökken.
A 105 mm-es löveg rendszeresítése esetén a tüzérség városi harcra és rombolási feladatok végrehajtására alkalmatlanná válik az erre a célra jelentéktelen hatású lőszer miatt.
A felvonuló ellenség menetoszlopainak pusztítását más fegyvernemnek kell átvállalnia, mivel a várható állomány egyidőben mindössze egy, nem páncélozott, azaz gépkocsizó vagy gyalogos század menetoszlopát képes pusztítani.
A sorozatvető fegyverzet felszámolásával megszűnik az egész szárazföldi haderőnem hadműveleti mélységű csapásmérési lehetősége.
A 105 mm-es löveg rendszeresítése esetén a fejlett, intelligens lőszerek későbbi beszerzése lehetetlenné válik, mivel azokat alapvetően a 155 mm-es űrméretre készítik.
A NATO alapvető űrmérete 155 mm, ezért a 105 mm-es lg. rendszeresítése további problémák forrásává válhat.A létrehozandó új szervezetek hadrendbe állásáig (kb. 2006) tüzérség nélkül gyakorlatilag megszűnik a Magyar Honvédség harcképessége. (2004. januárjában teljeskörű felszámolás várható.) Az új eszközökre nincs hasznosítási tanulmány, nincs tenderkiírás, beszerzési eljárás és elkülönített pénz = belpolitikai botrány.
A létrehozandó új szervezetek fajlagosan rendkívül drágák, mert egy tü.o-hoz ugyan úgy szükséges időjárásjelző állomás, ballisztikai állomás, technikai felderítő eszközök stb. Ezek több osztályt képesek kiszolgálni, és így a hatékonyság logaritmikusan emelkedhetne. A létrehozandó új szervezetek egy részét eleve működésképtelennek tervezték: a zászlóalj aknavető ütegek egy részénél semmilyen felderítő és bemérő alegység nincs ter</i>vezve.
<i>A jelenlegi tüzérszervezet összesen kb. 13 zászlóalj harcát hivatott támogatni. Ez az állomány alsó szinten kielégíti az összfegyvernemi igényt.
Az új szervezet rendeltetése 8 zászlóalj harcának támogatása.. Megállapítható, hogy míg a támogatandó zászlóaljak száma 38%-al, addig az ütegek száma 65%-al csökken. Ez önmagában mennyiségi tűzképesség-csökkenést jelent. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, eddig egy zászlóalj harcát 2,4 üteg támogatta, ezután ugyanezt a feladatot 1,4 üteg látja el. Ez — pusztán a szervezetek alapján — 42%-os tűzképesség-csökkenést jelent. Az aknavető szakaszok ugyan sokasodtak, de ezekkel a hagyományos tüzérségi feladatokat nem lehet megoldani. Több, mint 70%-al csökken a tüzérség egy zászlóaljra jutó hadműveleti tűzképessége. Történelmileg elfogadott különböző kapacitású lövegek csoportjait azok egy időben leadott egy össztüzük súlya alapján összehasonlítani. Ezt a módszert elsősorban hadihajók esetében alkalmazták. Ma már ritkán használatos módszer, azonban rendkívüli szemléletessége miatt célszerűnek látom bemutatni. A magyar tüzérség egy zászlóaljra számvetett tűzképessége a jelenlegi 2335 kg-ról 94 kg-ra csökken. Kérdés, hogy a tüzelőállásoktól számított milyen távolságban számíthat az ellenség viszonylag tömeges tüzérségi ellentevékenységre. Jelenleg a felvonuló ellenség már menetoszlopokként is pusztítható (átlag 16 km), azaz szervezett támadása megbontható, addig az új szervezet esetében gyakorlatilag a szakasz oszlopokra bontakozásig tevékenységét nem zavarja semmi (5 km), vagyis jószerivel csak a közvetlen irányzású eszközök hatótávolsága környékén tud a tüzérség tűztámogatást nyújtani. Egy 15 perces tűzcsapással a honvédtüzérség átszervezése után alaprendeltetéséből adódó feladatát, amit senki más nem tud végrehajtani – az ellenség tüzérsége elleni harcot – a minimálisan elvárható alsó szintet megközelítő módon sem lesz képes végrehajtani, ezirányú képessége 80-90%-al csökken. Ugyanakkor ilyen feltételek mellett a fedett élőerő (szakasztámpont) pusztításának képessége szintén kétharmaddal csökken, összesen 8 db támpontra.A zárótűz a tüzérség alapvető védelmi tűzneme. Egy védekező zászlóaljunk arcvonal-szélessége kb. 5 km. Jelenleg ennek ötödét tudjuk tűzzel biztosítani hogy ötödéről a tizedére csökken – egy zászlóaljra számítva – a zászlóalj érdekében lőhető terepszakasz szélessége. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az 500 m. szélességű zárótűz lövésében a jelenlegihez képest drasztikusan csökkent hatásfokú eszközök vesznek részt.Gyakorlatilag lehetetlenné válik a tüzérség centralizált tűzvezetése (NATO-ban alapvető), mert a minimálisra csökkent lőtávolság miatt csak az alegységek jelentős manővere után lehet több alegység tüzét viszonylag kis területre koncentrálni.
Megszűnik — kb. a peremvonal előtti 5-7 km-től a lőtávolság felső határáig — a célok különböző eszközökkel való pusztíthatósága. Ha a leendő tüzérosztály egy célt a bármely ok miatt nem képes pusztítani, akkor azt semmi nem fogja pusztítani. Az előrevonást végrehajtó ellenség pusztítása lehetetlenné válik. Amennyiben a világítás megmarad a tüzérség feladatának, akkor az éjszakai tűztámogatás lehetősége a korábban bemutatottnak harmadára-negyedére csökken.
A 105 mm-es löveg rendszeresítése esetén a tüzérség városi harcra és rombolási feladatok végrehajtására alkalmatlanná válik az erre a célra jelentéktelen hatású lőszer miatt.
A felvonuló ellenség menetoszlopainak pusztítását más fegyvernemnek kell átvállalnia, mivel a várható állomány egyidőben mindössze egy, nem páncélozott, azaz gépkocsizó vagy gyalogos század menetoszlopát képes pusztítani.
A sorozatvető fegyverzet felszámolásával megszűnik az egész szárazföldi haderőnem hadműveleti mélységű csapásmérési lehetősége.
A 105 mm-es löveg rendszeresítése esetén a fejlett, intelligens lőszerek későbbi beszerzése lehetetlenné válik, mivel azokat alapvetően a 155 mm-es űrméretre készítik.
A NATO alapvető űrmérete 155 mm, ezért a 105 mm-es lg. rendszeresítése további problémák forrásává válhat.A létrehozandó új szervezetek hadrendbe állásáig (kb. 2006) tüzérség nélkül gyakorlatilag megszűnik a Magyar Honvédség harcképessége. (2004. januárjában teljeskörű felszámolás várható.) Az új eszközökre nincs hasznosítási tanulmány, nincs tenderkiírás, beszerzési eljárás és elkülönített pénz = belpolitikai botrány.
A létrehozandó új szervezetek fajlagosan rendkívül drágák, mert egy tü.o-hoz ugyan úgy szükséges időjárásjelző állomás, ballisztikai állomás, technikai felderítő eszközök stb. Ezek több osztályt képesek kiszolgálni, és így a hatékonyság logaritmikusan emelkedhetne. A létrehozandó új szervezetek egy részét eleve működésképtelennek tervezték: a zászlóalj aknavető ütegek egy részénél semmilyen felderítő és bemérő alegység nincs ter</i>vezve.