Egy elég sokszínű flottáról és egy eléggé sokszínű baleseti statisztikáról beszélünk.Szóval lehet itt röhögni az indiai teljesíményen, de fajlagos reórára eső veszteséget soha nem láttam még posztolva senkitől.
Jellegében talán az egyiptomi légierő lehet hasonló, velük kéne összevetni.
De a 15 év alatt 250 darabos indiai gépveszteség olyan magas szám és olyan sokféle fajta típusból, hogy azt a nettó repült óraszámokhoz vetíteni szerintem nem szerencsés.
Kiképzőgép, szállítógép, helikopter, vadászgép, keleti és nyugati típus, különféle generációs technológiák, ember-gép kapcsolatok... az adott típusokra eleve más és más repült órákat kell viszonyítani.
100 ezer repült óra egy őskori egyhajtóműves vadászgépen teljesen más kihívás, mint egy modern helikopteren, vagy szállítógépen.
És ez nem csak a pilótákra, hanem a földi személyzetre és a logisztikára, karbantartásra, alkatrész ellátottságra is vonatkozik.
A baj az, hogy az indiaiaknál feltűnően konzekvens a baleseti statisztika, típusoktól függetlenül.