Repülőesemények (balesetek, szerencsétlenségek) - katonai gépekkel

[Törölt tag 1586]

z az a bizonyos szövegkörnyezet, tehát én a kilencvenes évek elejére értettem és fenn is tartom, hogy ez így volt. Én ezt tapasztaltam.

Már akkor sem volt igaz…
Az más dolog ha nem figyeltél sem az elméleti sem a gyakorlati oktatásokon és magán a reptéren is csukott szemmel jártál.
A másik opciót fel sem merem tételezni...mármint hogy direkt írogatsz ilyen marhaságokat.

 

[Terminator]

Az, hogy szerinted most mi igaz, az egy dolog. Én odaírtam azt is, hogy:

Ez az a bizonyos szövegkörnyezet, tehát én a kilencvenes évek elejére értettem és fenn is tartom, hogy ez így volt. Én ezt tapasztaltam.

Melyik reptéren tapasztaltad ezt? Valószínűleg itt van a kutya elásva

 

[Allesmor Obranna]

Már akkor sem volt igaz…
Az más dolog ha nem figyeltél sem az elméleti sem a gyakorlati oktatásokon és magán a reptéren is csukott szemmel jártál.
A másik opciót fel sem merem tételezni...mármint hogy direkt írogatsz ilyen marhaságokat.

Te jó magyar úristen...

Akkor mesélek egy kicsit. Az ejtőernyő használata se az elméleti, se a gyakorlati oktatásban nem szerepelt. Se a kezdő, se a középfokos tanfolyamon nem oktatták, a tankönyvekben se szerepelt a téma. Se a típusa, se a működése nem volt leoktatva. Annyit tudtunk róla, hogy 15 kiló, így a 60 kilós testtömegünkhöz pont jó volt, hogy kijöjjön a 75 kilós első ülésterhelés. Kényelmesebb is volt, mint a nagy sárga homokzsák, az nyomta a hátunkat, meg ezt a másik ember után nem kellett külön ki, meg be rakosgatni. Illetve, annyit tudtunk, hogy vannak zsinórok, amelyekkel zárni lehet cellákat és azzal irányítjuk az ernyőt. De, hogy mekkora süllyedés mellett... Az év elején, március körül, ha kimentünk a reptérre (repülés még nem volt, csak szereltünk, vagy pakoltunk) ha szerencsések voltunk, láthattunk beugrást. Ilyenkor jött valaki és beugrott pár ernyőt, akkor láttuk működés közben. De a Góbé berepülése persze nagyobb szám volt.

Szóval, a reggeli eligazítás után páran az ejtőernyős raktárból kivettük a polcokról az ejtőernyőket (egy külön naplóból néztük ki a még felhasználható ernyők számait) majd felb*sztuk őket az UAZ platójára. Az, hogy a vizeskannából a víz néha rájuk folyt, amíg az UAZ kizötyögött a starthelyig, az kb le volt szarva, mert "a napon majd úgyis megszárad". Az ejtőernyőket utána a padsor után, a vizeskanna mellé raktuk egy nagy halomba. Le a földre. Utána mindenki válogatott magának, lehetőleg olyat, amit már nagyon nem kellett állítgatni. Ezután, ha láttuk a startnaplóban, hogy lassan mi következünk, elkezdtük felcsatolni. Azt, hogy melyik hevedert hogyan húzzuk meg... hát érzés szerint, meg ilyenkor mindig volt a közelben egy okosabb, aki már mintha látot volna ilyet...A lábaknán a hevederek sokaknál csak lógtak. Az oktatóknál is. Ilyenkor, volt aki megjegyezte, "ha majd ugranod kell, fájni fog!" aztán erre legyintés volt a válasz.
400 méter alatti feladatra úgyse vittünk ernyőt, afölé meg a fenti mondást emlegettük. Ha jött a zivatar, vagy rohantunk be velük a klubházba, de ha a másik pályavégen volt a start, feldobáltuk őket a platóra és reméltük, hogy nem áznak meg.
Szóval egyátalán nem jártam csukott szemmel. De arra tisztán emlékszem, mikor az egyik középfokos társam csak párunknak mesélte el, hogy kíváncsiságból átment Gödöllőre ugrani párat. Ennél jobban nem akarta ő se propagálni a dolgot.

Ezek után kiváncsi vagyok, máshol hogy mentek az ejés dolgok.

 

[antigonosz]

Értem....- Bár az is lehet, hogy svájci vagy spanyol gyártású verzió volt, 1939-ben lehetett mindkettő... vagy nem 1939... Az ilyen gépekkel nagyon jó és szép dolog repülni, de mit keresett manapság a svájci hegyek közt? Az még egy modern gépnek is kihívás...

Van egy cég ami ilyenekkel repülget. A svájci sereg me g a helyi Malév kapott párat meg a háború előtt és kb 1970- ig repültek őket. Utána ide- oda kerültek, múzeumokba, stb. Aztán kitalálták hogy felújítják őket, nagy munka volt, az egyiket pl valami reptér épületének a tetejéről szedték le. Ott aszalodott már vagy harminc éve. Hogy miket alakíthatják át rajt, passz. Szintén vételnek tartom hogy ezekkel repülnek mikor alig maradt valami gép egyben abból a korból.

 

[antigonosz]

Akkor a li2 se repkedjen itthon? Se a svéd viggen, draken es lansen?

Pontosan. Mivel errefelé kevés Il2 maradt egyben így ne repüljön. Viggenre és Drakensang se mert azokat is szetvagtak, húsz harminc év múlva meg hiány lesz belőle.

 

[Törölt tag 1586]

Te jó magyar úristen...

Akkor mesélek egy kicsit. Az ejtőernyő használata se az elméleti, se a gyakorlati oktatásban nem szerepelt. Se a kezdő, se a középfokos tanfolyamon nem oktatták, a tankönyvekben se szerepelt a téma. Se a típusa, se a működése nem volt leoktatva. Annyit tudtunk róla, hogy 15 kiló, így a 60 kilós testtömegünkhöz pont jó volt, hogy kijöjjön a 75 kilós első ülésterhelés. Kényelmesebb is volt, mint a nagy sárga homokzsák, az nyomta a hátunkat, meg ezt a másik ember után nem kellett külön ki, meg be rakosgatni. Illetve, annyit tudtunk, hogy vannak zsinórok, amelyekkel zárni lehet cellákat és azzal irányítjuk az ernyőt. De, hogy mekkora süllyedés mellett... Az év elején, március körül, ha kimentünk a reptérre (repülés még nem volt, csak szereltünk, vagy pakoltunk) ha szerencsések voltunk, láthattunk beugrást. Ilyenkor jött valaki és beugrott pár ernyőt, akkor láttuk működés közben. De a Góbé berepülése persze nagyobb szám volt.

Szóval, a reggeli eligazítás után páran az ejtőernyős raktárból kivettük a polcokról az ejtőernyőket (egy külön naplóból néztük ki a még felhasználható ernyők számait) majd felb*sztuk őket az UAZ platójára. Az, hogy a vizeskannából a víz néha rájuk folyt, amíg az UAZ kizötyögött a starthelyig, az kb le volt szarva, mert "a napon majd úgyis megszárad". Az ejtőernyőket utána a padsor után, a vizeskanna mellé raktuk egy nagy halomba. Le a földre. Utána mindenki válogatott magának, lehetőleg olyat, amit már nagyon nem kellett állítgatni. Ezután, ha láttuk a startnaplóban, hogy lassan mi következünk, elkezdtük felcsatolni. Azt, hogy melyik hevedert hogyan húzzuk meg... hát érzés szerint, meg ilyenkor mindig volt a közelben egy okosabb, aki már mintha látot volna ilyet...A lábaknán a hevederek sokaknál csak lógtak. Az oktatóknál is. Ilyenkor, volt aki megjegyezte, "ha majd ugranod kell, fájni fog!" aztán erre legyintés volt a válasz.
400 méter alatti feladatra úgyse vittünk ernyőt, afölé meg a fenti mondást emlegettük. Ha jött a zivatar, vagy rohantunk be velük a klubházba, de ha a másik pályavégen volt a start, feldobáltuk őket a platóra és reméltük, hogy nem áznak meg.
Szóval egyátalán nem jártam csukott szemmel. De arra tisztán emlékszem, mikor az egyik középfokos társam csak párunknak mesélte el, hogy kíváncsiságból átment Gödöllőre ugrani párat. Ennél jobban nem akarta ő se propagálni a dolgot.

Ezek után kiváncsi vagyok, máshol hogy mentek az ejés dolgok.

Elképzelésem sincs mi érdeked fűződik ahhoz hogy ilyeneket írogass.
A fentiekkel szemben:
- a "vészhelyzetek" című tantárgy mindig és mindenhol része volt az elméleti kikképzésnek ahol részletesen el lett mondva hogy mikor és hogyan kell elhagyni a gépet és hogy működik az ejtöernyő;
- a sikeres elméleti vizsgát követően a repülést megelőző földi előkészítéseken mindig bemutatára kerül hogy hogy hogyan kell helyesen felvenni az ernyőt (nem egy nagy valami, egy perc alatt meg lehet tanulni);
- a csörléses feladatokhoz nem kell ejtöernyő, és mire valaki oda jut hogy ernyőt kell vinnei magával - ha figyelt - bőven szerzett annyi tapasztalatot hogy nem volt gond neki használata.
- anno volt lehetőség elmenni az ún. sorköteles eje táborokba és ugrani pár bekötött ugrást. Jó buli volt - magam is kipróbâltam - de nem állítanám hogy néhány deszant ernyővel AN-2-ből 800-m-ről jól előkészített ugrás nagyban növeli annak az esélyét hogy vészhelyzetben pilóta mentőernyővel sikeres ugrást hajts végre.

 

[Allesmor Obranna]

Elképzelésem sincs mi érdeked fűződik ahhoz hogy ilyeneket írogass.
A fentiekkel szemben:
- a "vészhelyzetek" című tantárgy mindig és mindenhol része volt az elméleti kikképzésnek ahol részletesen el lett mondva hogy mikor és hogyan kell elhagyni a gépet és hogy működik az ejtöernyő;
- a sikeres elméleti vizsgát követően a repülést megelőző földi előkészítéseken mindig bemutatára kerül hogy hogy hogyan kell helyesen felvenni az ernyőt (nem egy nagy valami, egy perc alatt meg lehet tanulni);
- a csörléses feladatokhoz nem kell ejtöernyő, és mire valaki oda jut hogy ernyőt kell vinnei magával - ha figyelt - bőven szerzett annyi tapasztalatot hogy nem volt gond neki használata.
- anno volt lehetőség elmenni az ún. sorköteles eje táborokba és ugrani pár bekötött ugrást. Jó buli volt - magam is kipróbâltam - de nem állítanám hogy néhány deszant ernyővel AN-2-ből 800-m-ről jól előkészített ugrás nagyban növeli annak az esélyét hogy vészhelyzetben pilóta mentőernyővel sikeres ugrást hajts végre.

Basszus, mi ketten nem egy bolygón élünk. Amit leírtam, az úgy volt. Érdek nélkül állítom.
Lehetőség An-2-esből ugrani??? Mikor? Sorköteles eje tábor? Egy középiskolásnak? Vészhelyzetek külön tantárgy?! Volt Szerkezettan, Meteorológia, Teljesítményrepülés, Navigáció (ez lehet, a teljesítményrepüléssel egyben volt), de semmiféle vészhelyzetek tantárgy nem volt, nem is szerepelt se a kezdők, se a középfokos könyvben sem. Vészhelyzetek alatt en bloc megtanultuk,hogy kötélszakadás esetén mely magasságon kell szembe leszállni, melyiken kell egyszer és melyiken kétszer visszafordulva leszállni. Ezt meg is kellett repülni.
Nyilván a kabin vészledobása mint műveletel volt magyarázva, de ernyőhasználat leoktatása az külön nem volt részletezve. Úgy semmiképp, mint egy eje tanfolyamon. Annyit tudtunk, hogy ugrás esetén ha dugóban van a gép, akkor dugóhúzóban forgásirány szerint befelé kell ugrani. De, hogy hogyan kell megérkezni, azt már érdemben nem mutatta meg senki.
Az ernyő felvételét nekem egy középfokos mutatta meg, hogy melyik hevedert hogy kell felvenni és hol kell becsatolni. De, hogy a hevedereket hogy kell meghúzni, azt már senki, se mert igazából senki se tudta. Ezért is írtam, hogy jópár oktató is úgy vette fel az ernyőt, hogy a lábhevederek lógtak. Így volt kényelmes. Az ernyők tárolása a starthelyen pedig az volt, amit leírtam.

 

[Littlejohn]

A tegnapihoz..... Tante JU belülről...

 

[Littlejohn]

Off,.... ME-109G 12 cockpit

 

[Allesmor Obranna]

Rudi, te nem a Matávnál repültél véletlenül?

 

[Törölt tag 1586]

Basszus, mi ketten nem egy bolygón élünk. Amit leírtam, az úgy volt. Érdek nélkül állítom.
Lehetőség An-2-esből ugrani??? Mikor? Sorköteles eje tábor? Egy középiskolásnak? Vészhelyzetek külön tantárgy?! Volt Szerkezettan, Meteorológia, Teljesítményrepülés, Navigáció (ez lehet, a teljesítményrepüléssel egyben volt), de semmiféle vészhelyzetek tantárgy nem volt, nem is szerepelt se a kezdők, se a középfokos könyvben sem. Vészhelyzetek alatt en bloc megtanultuk,hogy kötélszakadás esetén mely magasságon kell szembe leszállni, melyiken kell egyszer és melyiken kétszer visszafordulva leszállni. Ezt meg is kellett repülni.
Nyilván a kabin vészledobása mint műveletel volt magyarázva, de ernyőhasználat leoktatása az külön nem volt részletezve. Úgy semmiképp, mint egy eje tanfolyamon. Annyit tudtunk, hogy ugrás esetén ha dugóban van a gép, akkor dugóhúzóban forgásirány szerint befelé kell ugrani. De, hogy hogyan kell megérkezni, azt már érdemben nem mutatta meg senki.
Az ernyő felvételét nekem egy középfokos mutatta meg, hogy melyik hevedert hogy kell felvenni és hol kell becsatolni. De, hogy a hevedereket hogy kell meghúzni, azt már senki, se mert igazából senki se tudta. Ezért is írtam, hogy jópár oktató is úgy vette fel az ernyőt, hogy a lábhevederek lógtak. Így volt kényelmes. Az ernyők tárolása a starthelyen pedig az volt, amit leírtam.

Szerintem egy pár dolgot már elfelejtettél...
link: vitorlázórepülő kiképzési tematika. A linkelt anyag az Albatroszé, de hidd el nekem mindegyik klub tematikája u.így néz ki, u.ezeket oktattuk, és u.olyan vizsgákat kellett tenni:
http://www.albatroszre.hu/downloads/Mrsz/MRSZ vitárlázórepülőgép kiképzés tematika.pdf

Idézet:
1/e. FELADAT Földi előkészítés:
Az ejtőernyő megismerése, vészhelyzetben történő alkalmazásának alapismeretei, főbb mozzanatainak begyakorlása.
Hely: Repülőtéren és vitorlázógépen. A feladat célja: A növendék tanulja meg a mentőernyőre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Kényszerugrás szabályai, feltételei, műszaki-, tipusismeret, beállítás, felvétel ismertetése, ejtőernyő tárolása, ellenőrzése, kezelése. Az ejtőernyős ugrás végrehajtásának elemei: gépelhagyás előtt teendők, gépelhagyás végrehajtásának módjai, szabadesés, nyitás, nyílás utáni ellenőrzések, rendellenességek kiküszöbölése, elsodródás befolyásolása, felkészülés a földetérésre, földetérés végrehajtása.
A végrehajtás módja: Az oktató tegye lehetővé, hogy minden növendék többször is beállítsa és felvegye az ejtőernyőt, eközben fel kell hívni a figyelmet a hibák révén a helyes hevederbeállítási módra, a helytelenül beállított heveder problémáira. Az ejtőernyő működésének ismertetése feltétlenül a tényleges nyitási folyamat véghez vitelével történjen. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy vészhelyzet szituációkban csak készségszinten begyakorolt teendőket képes az ember pontosan, időben végrehajtani, s a pilótáknak későbbiekben is feltétlenül gyakorolni kell minden alkalommal legalább a gépelhagyás mozzanatait a nyitás imitálásáig.
A végrehajtás követelménye akkor megfelelő, ha a növendék; - ismeri és alkalmazni tudja a kényszerugrás szabályait; - ismeri az alkalmazott mentőernyő főbb adatait; - ismeri részleteiben az ejtőernyős ugrás elemeit; - önállóan feltudja készíteni ejtőernyőjét a repülésre; MRSZ VITORLÁZÓREPÜLŐ KIKÉPZÉS I. FEJEZET - vitorlázógép kabinját el tudja úgy hagyni, hogy az ejtőernyő nyitását 3-5 másodpercen belül - a gépelhagyás után - jelzi cselekedetével. Az ejtőernyős ismereteket oktató a végrehajtott kiképzést (felkészítést) a végrehajtási követelmények teljesítése esetén aláírásával igazolja az oktatói munkafüzetben.

Hidd el ezt neked is mind megmutatták, és a strigula tábládon kipipálták.
És csak ezután jött a szoktató repülés…

A vészhelyzetek felismerése és megoldása része az elméleti anyagnak. Nem csak az általad említett kötélszakadás, hanem a pl. dugóhúzó elkerülése, felismerése, megszüntetése. Mit kell tenni ha elmegy a csűrő, oldalkormány ne adj isten a magassági kormány. Mi a teendő ha csörlésnél nem old le a kötél stb…

Ezeket is mind elmondták neked és Te sikeres le is vizsgáztál belőle.

 

[Allesmor Obranna]

Szép kis elmélet, de nem így volt. 1992 április 5-én vasárnap a hangármester előtt tipusvizsgát tettem, majd a szoktató repülésemet az 5547-es Góbéval repültem. Ernyőt akkor még nem is láttam. Ezen a napon csak egy felszállás volt, ernyőt először a dugóhúzó feladathoz vettem fel élrtemben. Addig homokzsák.

 

[Allesmor Obranna]

Amúgy szerintem te ismét egy kicsit túlgondolod a dolgokat. Egyrészt továbbra is fenntartom mindazt, amit fentebb írtam és hajlok rá, hogy te a papírformát szavalod csupán. Hidd el, tudom, hogy én mit éltem meg, ennyire még nem rossz a memóriám.

Másrészt azt fentebb te is elismerted, hogy még egy kiképzésen kívüli, önszorgalomból megejtett pár darabos 800-as bekötött ugrás sorozat se elégséges a megfelelő ernyőhasználathoz.

Én meg ugye azzal kezdtem, hogy kész csoda, hogy ezt a mostani esetet ilyen szépen összehozta az a bátor fickó, aki ki mert ugrani a gépéből. Te is gondolj csak vissza, anno nem tűnődtél el a kabinban pl 600 méteren termikelgetve, hogy mi lenne, ha most kéne eldobni a dekket és ki kéne vetődni a nagy büdös semmibe?

 

[Törölt tag 1586]

Szép kis elmélet, de nem így volt.

Figyu..felőlem azt gondolsz és írsz amit akarsz.
A lényeg hogy a Te véleményed mellett ott van az én általam leírt valóság is.
Ha valaki fiatal elmegy egy repülőklubba repülni úgy is meg fogja tapasztalni az igazságot…

Másrészt azt fentebb te is elismerted, hogy még egy kiképzésen kívüli, önszorgalomból megejtett pár darabos 800-as bekötött ugrás sorozat se elégséges a megfelelő ernyőhasználathoz.
Én meg ugye azzal kezdtem, hogy kész csoda, hogy ezt a mostani esetet ilyen szépen összehozta az a bátor fickó, aki ki mert ugrani a gépéből. Te is gondolj csak vissza, anno nem tűnődtél el a kabinban pl 600 méteren termikelgetve, hogy mi lenne, ha most kéne eldobni a dekket és ki kéne vetődni a nagy büdös semmibe?

Igen, az a véleményem hogy egy RS4-el végrehajtott néhány bekötött ugrás minimális mértékben növeli egy sérült gépből végrehajtott sikeres ugrás esélyét.
A tapasztalatom az hogy egy végzetesen sérült gépből minden pilóta megpróbál kiugrani. Ez életösztön és nem bátorság kérdése.

Visszagondolva az eddigi pályafutásom során a - mostani vésztőivel együtt - öt olyan ütközéses vitorlázó baleset jut eszembe (ebből egynek szemtanúja voltam) ahol a résztvevők legalább egyike megkísérelte a sérült gépét ejtöernyővel elhagyni. (érdekes hogy az ötből négy Szegedhez kötődik)
Statisztika (helyszín, típusok, ütközési magasság, eredmény, #személyzet, #ugrási kísérlet, ugrás eredménye):
1.) Szeged - Góbé-Góbé, magasság: +1000 m, mind a két gép lezuhant, 1-1 fő személyzet, 2 ugrási kísérelt, 1 sikeres - 1 nem
2.) Szeged - St. Jantar - St.Cirrus: magasság 600 m, Jantar lezuhant-Cirrus leszállt, 1-1 fő személyzet, 1 ugrási kísérlet, 1 sikeres (ennek voltam a szemtanúja, u.olyan gépek u.olyan eredménnyel mint a mostani vésztői baleset)
3.) Szeged - Góbé-Ka7: magasság +1000 m, Góbé lezuhant-Ka7 leszállt, 2-2 fő személyzet, 1 ugrási kísérlet, 1 sikertelen (Góbé hátsó ülés oktató nem ugrott)
4.) Esztergom - Góbé-Góbé: magasság 150 m, egyik lezuhant másik leszállt, 1-2 fő személyzet, nem volt ugrási kísérlet,:
5.) Vésztő (szegedi felszállás) - St. Jantar - St.Cirrus: magasság ??, Jantar lezuhant-Cirrus leszállt, 1-1 fő személyzet, 1 ugrási kísérlet, 1 sikeres

Mint látható ahol az ütközés olyan magasan történt hogy volt értelme megkísérelni az ugrást (ide sorolható a vésztői eset is) ott a végzetesen sérült gépből megkísérelt sikeres és sikertelen ugrások aránya: 3 sikeres és 2 sikertelen. Több mint 50% túlélési arány - szerintem nem rossz...

 

[Terminator]

https://jetplanes.blog.hu/2018/08/06/elment_a_nagymama

 

[Allesmor Obranna]

Figyu..felőlem azt gondolsz és írsz amit akarsz.
A lényeg hogy a Te véleményed mellett ott van az én általam leírt valóság is.
Ha valaki fiatal elmegy egy repülőklubba repülni úgy is meg fogja tapasztalni az igazságot…

Látom csak nem hagyod abba. Az, hogy 2018-ban ki mit tapasztal meg, annak nem sok köze van ahhoz, amit én megtapasztaltam ezelőtt 26 éve. Bárhogy is próbálsz meg helyettem jobban emlékezni. Arról nem is beszélve, hogy te nem a valóságot írtad le, hanem a szabályzatot. Kis különbség. Még mindig érdekel, hogy te a Malévnál, vagy a Matávnál repültél és az is, hogy mikor?

 

[molnibalage]

Látom csak nem hagyod abba. Az, hogy 2018-ban ki mit tapasztal meg, annak nem sok köze van ahhoz, amit én megtapasztaltam ezelőtt 26 éve. Bárhogy is próbálsz meg helyettem jobban emlékezni. Arról nem is beszélve, hogy te nem a valóságot írtad le, hanem a szabályzatot. Kis különbség. Még mindig érdekel, hogy te a Malévnál, vagy a Matávnál repültél és az is, hogy mikor?

Nem is értem az egész vitát. Rudi leírtam, hogy szerinte hogy kellett volna lennie, te meg azt, hogy mi volt a rögvalóság. Kb. mint a szovjet mintájú hadosztály és a MN realitása. Elméletnek szép a szovjet minta, de a magyar megvalósítása "picit" eltért az elméletitől...

 

[Törölt tag 1586]

Látom csak nem hagyod abba. Az, hogy 2018-ban ki mit tapasztal meg, annak nem sok köze van ahhoz, amit én megtapasztaltam ezelőtt 26 éve. Bárhogy is próbálsz meg helyettem jobban emlékezni. Arról nem is beszélve, hogy te nem a valóságot írtad le, hanem a szabályzatot. Kis különbség. Még mindig érdekel, hogy te a Malévnál, vagy a Matávnál repültél és az is, hogy mikor?

Igen a MALÉV-nál vagyok klubtag.
A gond az hogy Te nem a valóságot írod hanem amit Te annak vélsz vagy próbálsz beállítani. Már 26 éve sem ez volt a valóság.
A valóság az amit a kiképzési tematika ír és az hogy sajnos nem mindenkiből lesz pilóta aki megfordul a reptéren. Van aki ezen túlteszi magát, van aki konfabulál..
De mint írtam mindegy…ha valaki kíváncsi a rögvalóságra jöjjön és próbálja ki. Részemről befejeztem.

 

[Allesmor Obranna]

Jajj, ne haragudj, valószínű álmodtam az egészet! A MALÉV-nál vagy klubtag. Mióta?
Én meg voltam klubtag és erős a gyanúm, hogy te akkor még a közelébe se voltál a repülőtérnek.
A múltkor szépen levezetted egy Góbé statikus áteséséből, hogy az F-35-ös dinamikus átesése miért nem történehet úgy, ahogy én megírtam (mert én akármit beleláthatok a dolgokba, de az F-35-ös működését csak a szent tervezői érthetik meg), most pedig arról is meggyőztél, hogy te jobban tudod, én mit tapasztaltam meg 26 évvel ezelőtt. Csak mert te most vagy klubtag. Meg mert a kiképzési tematika most ezt írja. Az érvelési rendszered elég... sajátos.

Azon vajon elgondolkodtál-e, hogy nekem, erősen ex-vitorlázórepülőnek, negyed század elmúltával vajon mi érdekem lenne lódítani az ügyben, hogy egy középiskolás vitorlázórepülő annó milyen ejtőernyős felkészítést kapott?
Vagy te most a mundér becsületét akarod védeni? Ugyan minek?
Senki se olyan hülye, hogy egy HTKA hozzászólás alapján döntsön, hogy vitorlázórepülőnek áll-e, vagy sem. Megnyugtatlak, akit ez érdekel, nem a mi kis külön bejáratú bájcsevelyünk alapján fog döntést hozni.

 

[Terminator]

https://jetplanes.blog.hu/2018/08/06/elment_a_nagymama

http://iho.hu/hir/foldnek-utkozott-a-tante-ju-motorhiba-180805