Rheinmetall Lynx
- Téma indítója eSeM
- Indítva
Elvileg ilyen felszereltségben érkeznek majd a LYNXek az olaszokhoz
Hát, ahhoz képest, hogy milyen jó a lynx, nem igazán sikerül a nekünk szánt konfigurációban eladni. Sem a lance 2.0 tornyot külön, sem a strikeshieldet.
Azt már az ausztrálok és a németek megvették.
Kell az olasz hozzáadott érték. Ha jól emlékszem 60%-nak kell lennie.
Nem azért nem Lance torony lesz, mert xar, hanem a Leonardo tornyai kerúlnek rá. Így biztosított az olasz jozzáadott érték.
Az APS kérdés sztem még nyitott. A digók minden páncélosukra terveznek majd vmit, eddig a LYNX-től függetlenül az Iron Fist volt az irány, de ez sztem még változhat.
Zalának az lenne a fontos, minél több alvázat tudjon nekik legyártani, ne csak a most épülő LYNX-eket.
És van még a diában 1 érdekesség. A LYNX-hez hasonlóan az első KF51-ek is nemzetközi változatban készülnek .
És retrofit keretein belül át lesznek építve később a véglegesre.
Már gyártják a németeknek? Nem az ausztrál-német boxer crv üzlet keretében vették volna meg, amiből végül kihátráltak?
A Lynx gyalogos harcjármű - változatok és felhasználók áttekintése
suv.report
Der Schützenpanzer Lynx – Varianten und Nutzer im Überblick » Sicherheit & Verteidigung
Der Lynx ist der neueste Schützenpanzer des deutschen Rüstungsunternehmens Rheinmetall und wurde erstmals 2016 auf der Rüstungsmesse Eurosatory präsentiert. Der Lynx entstand als privat finanzierte Entwicklung, um eine Marktlücke zu schließen: Viele Streitkräfte weltweit suchten ein...
suv.report
A Lynx gyalogos harcjármű – változatok és felhasználók áttekintéseA Lynx gyalogos harcjármű - változatok és felhasználók áttekintése
Der Schützenpanzer Lynx – Varianten und Nutzer im Überblick » Sicherheit & Verteidigung
Der Lynx ist der neueste Schützenpanzer des deutschen Rüstungsunternehmens Rheinmetall und wurde erstmals 2016 auf der Rüstungsmesse Eurosatory präsentiert. Der Lynx entstand als privat finanzierte Entwicklung, um eine Marktlücke zu schließen: Viele Streitkräfte weltweit suchten ein...
A Lynx a német Rheinmetall védelmi vállalat legújabb gyalogos harcjárműve, amelyet először 2016-ban mutattak be az Eurosatory védelmi szakkiállításon. A Lynx egy magánfinanszírozású fejlesztés volt, amelynek célja egy piaci rés betöltése volt: a világ számos fegyveres ereje keresett egy nagymértékben védett és rugalmas lánctalpas járművet. A Lynxszel a Rheinmetall célja egy költséghatékony, moduláris felépítésű jármű kínálata volt. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a Lynx fejlesztési történetét, bemutatjuk a két fő változatot, a KF31-et és a KF41-et, és rávilágítunk a korábbi felhasználókra és a leendő ügyfelekre – Magyarországtól kezdve a lehetséges német felvásárlással kapcsolatos találgatásokig.
Fejlesztési történelem
A Lynx fejlesztése a 2010-es évek elején kezdődött. Egyre növekvő globális kereslet mutatkozott a modern gyalogos harcjárművek iránt, mivel sok ország igyekezett lecserélni elavult járműveit. A Rheinmetall felismerte a piaci rést, és célul tűzte ki egy moduláris jármű fejlesztését, amely a vállalat szerint a Puma teljesítményének 80-90 százalékát kínálná a költségek 60-70 százalékáért.
2016 júniusában a Rheinmetall először a kisebb alapváltozatot, a Lynx KF31-et mutatta be. A Lynx egy univerzális hajtásmodulon alapul, amely szükség szerint különféle küldetésmodulokkal kombinálható. A nagyobb Lynx KF41-et 2018-ban mutatták be az Eurosatory-n. A járművet kezdetben klasszikus gyalogos harcjármű-konfigurációjában, a Lance 2.0 toronnyal mutatták be. Másnap a Rheinmetall ismét bemutatta ugyanazt a járművet – ezúttal a torony nélküli parancsnoki jármű változatban –, hogy bemutassa a rendszer modularitását. A Rheinmetall szerint ez az átalakítás szinte terepen lehetséges, és nagyfokú alkalmazkodóképességet tesz lehetővé a különféle műveleti forgatókönyvekhez.
A következő években a Rheinmetall számos nemzetközi tenderen vett részt a Lynx-szel. 2020-ban végre bejelentették az első exportsikert: Magyarország összesen 218 Lynx járművet rendelt az elöregedő BMP-1-esek lecserélésére. A magyarországi licencgyártásról egy közös vállalkozás részeként állapodtak meg. Kezdetben 46 járművet gyártottak Németországban, az első magyar gyártású Lynx 2024-ben gördült le a gyártósorról. Magyarország összesen nyolc különböző változatban kapja meg a Lynxet.
2021 októberében a Rheinmetall bemutatott egy új támogató változatot: a Lynx Harci Támogató Járművet (CSV). Ezt kifejezetten az ausztrál fegyverzeti programhoz fejlesztették ki. A 120 mm-es sima csövű ágyúval felszerelt Lynx 120-at 2022 februárjában mutatták be. 2023 júliusában Ausztrália a Lynx ellen döntött, a jármű folyamatos nemzetközi figyelme ellenére. Olaszország 2024 decembere óta teszteli a Dardo lehetséges utódjaként. A terv az, hogy akár 1050 járművet is beszerezzenek 16 különböző változatban. A Rheinmetall közös vállalatot hozott létre az olasz Leonardo védelmi vállalattal olaszországi gyártásra. A program teljes költségvetése körülbelül 15 milliárd euró. Ukrajna is érdeklődést mutat a Lynx iránt; a járművet 2024 óta tesztelik ott. A Rheinmetall-lal folytatott megbeszélések során még a helyi gyártás lehetőségét is megvitatták Ukrajnában. Az elméleti igényt akár 3000 járműre is becsülik. Egy ilyen átfogó beszerzéshez azonban jelenleg hiányoznak a pénzügyi források. Konkrét szerződéseket még nem írtak alá. Mindazonáltal a szoros együttműködés arra utal, hogy Ukrajna a háború után, vagy akár a háború alatt is átvehetne nagyobb számú Lynx repülőgépet, és helyben gyárthatná azokat.
Az Egyesült Államokban a Lynx egy jelentősen módosított változata versenyben van az opcionálisan legénységgel ellátott harcjármű (OMFV) megszerzéséért, amelyet az M2 Bradley utódjának szántak. Az amerikai hadsereg igényei között szerepel egy 50 mm-es ágyú, egy pilóta nélküli torony, 2+6 katona férőhelye, fejlett védelmi rendszerek és a C-17 légi szállítási képessége. A projekt ma XM30 gépesített gyalogsági harcjármű (MICV) néven ismert. 2023 augusztusában a Rheinmetall elnyerte a program 3. és 4. fázisára vonatkozó szerződést, amelynek értéke meghaladja a 700 millió amerikai dollárt. Összesen az amerikai hadsereg mintegy 3800 jármű beszerzését tervezi 2040-ig – ezzel ez lesz a nyugati világ legnagyobb gyalogsági harcjármű-projektje.
Más országok is érdeklődést mutatnak a Lynx iránt. Görögország például akár 205 Lynx KF41 beszerzését tervezi az elavult Marder és BMP-1 gyalogos harcjárművei lecserélésére. Ezenkívül a Lynxért jelenleg Romániában is versenyeznek a jelenleg szolgálatban lévő MLI-84M utódjaként. Ezenkívül már hetek óta keringenek pletykák a Lynx Bundeswehrbe való esetleges bevetéséről. A kiváltó ok a Defence-Network szakmagazinban megjelent cikk volt . Erről később bővebben.
Változatok: KF31 és KF41 áttekintése
Mindkét fő változat, a KF31 és a KF41, közös alapelrendezéssel és számos alkatrésszel rendelkezik, de méretükben, súlyukban, kapacitásukban és teljesítményadataikban jelentősen eltérnek.
A Lynx KF31 a kompaktabb változat, 7,22 méter hosszú és akár 38 tonnás is lehet. Egy 755 lóerős dízelmotor hajtja, és közúton 65 km/h sebességet ér el. A legénység egy sofőrből, egy parancsnokból, egy lövészből és hat gyalogosból áll. A német Puma-hoz hasonlóan a KF31-et elméletileg Airbus A400M is szállíthatja – csökkentett védelmi konfigurációval.
Bent a gyalogosok speciális, aknamentes üléseken ülnek, amelyek le vannak választva a jármű padlójáról, hogy megakadályozzák a robbanások erejének közvetlen átvitelét. A belső teret szilánkvédő béléssel is ellátták, amely áthatolás esetén elnyeli a másodlagos repeszeket. A beszállás egy hidraulikus hátsó rámpán keresztül történik; további tetőnyílások találhatók hátul. A három járművezető a jármű elülső részében ül. A vezető elöl balra helyezkedik el, és három periszkópot használ – amelyek közül az egyik opcionálisan éjjellátó kamerával is helyettesíthető.
Mindkét változat elsősorban a Rheinmetall Lance tornyot használja. A KF31 jellemzően a Lance torony első generációját használja, amely vagy a Puma-ból is ismert 30 mm-es MK30 automata ágyúval, vagy az újabb 35 mm-es Wotan 35-tel van felfegyverezve. A KF41 jellemzően a fejlett Lance 2.0 toronnyal és a Wotan 35-tel van felszerelve. Ez a fegyver stabilizált, teljesen automatikus, és képes programozható légrobbanásos lőszert tüzelni – hatékonyan rejtett gyalogság, drónok és könnyen páncélozott célpontok ellen. A maximális lőtávolság körülbelül 3000 méter, még mozgás közben is. A tűzgyorsaság elérheti a percenkénti 200 lövést. Egy koaxiális 7,62 mm-es géppuska is beépített, valamint füstgránátvetők az önrejtéshez. A Lynx opcionálisan páncéltörő irányított rakétákkal is felszerelhető. A Lance 2.0 torony moduláris interfészeket is kínál, amelyekhez érzékelőhüvelyek, drónvetők vagy további fegyverek, például egy 40 mm-es gránátvető csatlakoztatható.
A KF41 hossza 7,73 méter, maximális harci súlya pedig körülbelül 50 tonna. A legénység három katonából és nyolc gyalogosból áll, ami egy teljes NATO gyalogos osztagnak felel meg. A KF41-et egy 1140 lóerős dízelmotor hajtja, és a megnövekedett súlya ellenére akár 70 km/h sebességet is elérhet.
Mindkét változat egy univerzális hajtásmodul elvén alapul, különféle küldetésmodulokkal. A Rheinmetall kijelenti, hogy a KF31 és a KF41 alkatrészeinek több mint 70%-a azonos. Minden jelenlegi szerződés a KF41-re vonatkozik. A KF31 azonban továbbra is a portfólióban marad.
A torony modern tűzvezető rendszerekkel van felszerelve a fegyverek irányításához: panoráma irányzékkal és hőkamerás periszkóppal a parancsnok, valamint stabilizált teleszkópos irányzékkal a lövész számára. Mindkét rendszer lézeres távolságmérővel és hőkamerákkal van felszerelve. Az automatikus célkövetés lehetővé teszi a célpontok automatikus megjelölését és követését az észlelés után. A stabilizált toronnyal együtt úgynevezett vadász-gyilkos taktikák is lehetségesek – a parancsnok kiválasztja a célpontot, a lövész megtámadja, miközben a parancsnok már a következő célpontot keresi. Elektronikai meghibásodás esetén a torony manuálisan is működtethető.
Egy másik változat a Lynx 120, amely a Lance tornyot egy 120 mm-es sima csövű ágyúval ellátott toronyra cseréli. Ezáltal a Lynx könnyű harckocsivá és tűztámogató járművé válik, amelyet harckocsik vagy megerősített állások ellen is be lehet vetni.
A teljes járműplatformot kezdettől fogva a magas túlélőképesség szem előtt tartásával tervezték. A védelmi architektúra skálázható. Az acél alaptest védelmet nyújt a közepes kaliberű tűz, tüzérségi repeszek és aknák ellen. A Rheinmetall kijelenti, hogy a legmagasabb konfigurációban még a modern harcjárművek frontális találatai is elháríthatók. Legalább három meghatározott védelmi konfiguráció létezik:
MCO (Mounted Combat Operations) készlet: maximális védelmi konfiguráció megerősített páncélzattal és aktív védelmi rendszerekkel, intenzív harcra tervezve.
CUE Kit (Complex Urban Environment): csökkentett védelmi megoldás aktív védelmi rendszerek nélkül városi műveletekhez vagy békefenntartó missziókhoz.
Légi szállítható készlet: légi szállításhoz – bevetés után a teljes páncélzat visszahelyezhető.
Aktív védekezéshez a Rheinmetall a StrikeShield kemény támadást kiváltó rendszert kínálja. Ez érzékeli a beérkező fenyegetéseket, és célzott védelmi töltetekkel semmisíti meg azokat röviddel a becsapódás előtt. Lágy támadást kiváltó komponensek is elérhetők: A ROSY füstrendszer másodperceken belül multispektrális füstmezőt generál az álcázáshoz. Lézeres figyelmeztető szenzorok és akusztikus lövésérzékelő rendszerek figyelmeztetik a legénységet, és segítik a lövészt a célpont azonnali meghatározásában.
A Liebherr D976 dízelmotor kipufogógázát hátra irányítják, és friss levegővel keverik, hogy csökkentsék a hőhatást. A Lynx képes megmászni több mint 60%-os emelkedőt, 30%-os partlejtőt, leküzdeni 1 méter magas akadályokat, átjutni 2,5 méter széles árkokon, és 1,5 méter mély vízben gázolni. Hatótávolsága körülbelül 500 kilométer.
Minden rendszer redundánsan van megtervezve, biztosítva a harcképesség fenntartását még kritikus alkatrészek meghibásodása esetén is. A Lynx teljes mértékben hálózatba kapcsolható, például rádió- és adatkapcsolatokon vagy harcirányítási rendszereken keresztül. A Lynxben használt alkatrészek közül sok más platformokról származik: a vezetőfülke a Kodiak páncélozott szállító járműből, a sebességváltó a Puma-ból, az elektronikus rendszerek pedig a Boxer GTK-ból származnak.
A Lynx család változatai számos platformot tartalmaznak, hogy a lehető legtöbb szerepet lefedjék – hasonlóan más moduláris járműcsaládokhoz, mint például a GTK Boxer. Ezzel szemben azonban a Rheinmetall a modulok tényleges, a terepen szinte lehetséges cserélhetőségét hangsúlyozza.
A Lynx C2/C3 egy torony nélküli parancsnoki jármű, amely további rádió- és munkaállomás-felszereléssel rendelkezik. Mobil parancsnoki állásként szolgál a zászlóalj- vagy dandárparancsnokság számára. A belső térben speciális kommunikációs berendezések, monitorok és térképasztalok találhatók a parancsnoki személyzet számára.
Ahogy már említettük, a Rheinmetall 2021-ben mutatta be a Lynx alapú harci támogató járművet (CSV). Ez egy mentő- és műszaki jármű rakodóplatformmal, oldalsó kitámasztókkal és daruval. Ez a jármű többek között lőszert, alkatrészeket vagy műszaki felszerelést képes szállítani. Felszerelhető kábelcsörlőkkel vagy aknamentesítő készletekkel is. Magyarország CSV-ket is rendelt gépesített egységeinek logisztikai és műszaki támogatására.
A Lynx 120 egy tűztámogatási változat, amely a standard Lance torony helyett egy 120 mm-es sima csövű ágyút kapott. Ez lehetővé teszi a Lynx 120 számára, hogy tankromboló vagy könnyű harckocsi szerepét töltse be – ideális páncélozott célpontok elleni harcra és közvetlen tűztámogatás nyújtására.
A Lynx egy orvosi változatát is tervezik. Ez a verzió teljesen megszünteti a tornyot, és a belső teret mentőállomássá alakítja át. Két-három fekvő sérültet lehet ellátni és egyidejűleg biztonságosan evakuálni.
Jelenleg egy Lynx alvázra szerelt 120 mm-es automata aknavetőrendszer fejlesztése zajlik Magyarország számára. Hátulra egy toronyaknavető-rendszert terveznek telepíteni.
Magyarország egy Skyranger 30-as toronnyal felszerelt Lynx vadászgépet is rendelt. Ez a rendszer egy 30 mm-es automata ágyút kombinál integrált irányított rakétákkal a drónok, helikopterek és alacsonyan repülő légi célpontok elleni védelem érdekében.
Emellett Magyarország számos felderítő és támogató változatot fejleszt, beleértve egy felderítő járművet és egy speciális rendszert a Joint Fire Observer számára. Ezek a járművek fejlett érzékelőtechnológiával, célmegvilágítással, kommunikációs berendezésekkel és szükség esetén drónfelszereléssel rendelkeznek. Létezik egy vezetési iskolai változat is, további oktatóállomással és vezérlőelemekkel. Bár nem minden koncepció került még sorozatgyártásba, a Rheinmetall a Lynx alvázat alkalmasnak tartja más speciális feladatokra is.
A Rheinmetall akár 16 különböző változatot is elképzel a Lynx járműcsaládon belül. A hangsúly nemcsak a sokszínűségen van, hanem a közös szerkezetek és modulok maximális kihasználásán is.
Mindkét fő változat, a KF31 és a KF41, közös alapelrendezéssel és számos alkatrésszel rendelkezik, de méretükben, súlyukban, kapacitásukban és teljesítményadataikban jelentősen eltérnek.
A Lynx KF31 a kompaktabb változat, 7,22 méter hosszú és akár 38 tonnás is lehet. Egy 755 lóerős dízelmotor hajtja, és közúton 65 km/h sebességet ér el. A legénység egy sofőrből, egy parancsnokból, egy lövészből és hat gyalogosból áll. A német Puma-hoz hasonlóan a KF31-et elméletileg Airbus A400M is szállíthatja – csökkentett védelmi konfigurációval.
Bent a gyalogosok speciális, aknamentes üléseken ülnek, amelyek le vannak választva a jármű padlójáról, hogy megakadályozzák a robbanások erejének közvetlen átvitelét. A belső teret szilánkvédő béléssel is ellátták, amely áthatolás esetén elnyeli a másodlagos repeszeket. A beszállás egy hidraulikus hátsó rámpán keresztül történik; további tetőnyílások találhatók hátul. A három járművezető a jármű elülső részében ül. A vezető elöl balra helyezkedik el, és három periszkópot használ – amelyek közül az egyik opcionálisan éjjellátó kamerával is helyettesíthető.
Mindkét változat elsősorban a Rheinmetall Lance tornyot használja. A KF31 jellemzően a Lance torony első generációját használja, amely vagy a Puma-ból is ismert 30 mm-es MK30 automata ágyúval, vagy az újabb 35 mm-es Wotan 35-tel van felfegyverezve. A KF41 jellemzően a fejlett Lance 2.0 toronnyal és a Wotan 35-tel van felszerelve. Ez a fegyver stabilizált, teljesen automatikus, és képes programozható légrobbanásos lőszert tüzelni – hatékonyan rejtett gyalogság, drónok és könnyen páncélozott célpontok ellen. A maximális lőtávolság körülbelül 3000 méter, még mozgás közben is. A tűzgyorsaság elérheti a percenkénti 200 lövést. Egy koaxiális 7,62 mm-es géppuska is beépített, valamint füstgránátvetők az önrejtéshez. A Lynx opcionálisan páncéltörő irányított rakétákkal is felszerelhető. A Lance 2.0 torony moduláris interfészeket is kínál, amelyekhez érzékelőhüvelyek, drónvetők vagy további fegyverek, például egy 40 mm-es gránátvető csatlakoztatható.
A KF41 hossza 7,73 méter, maximális harci súlya pedig körülbelül 50 tonna. A legénység három katonából és nyolc gyalogosból áll, ami egy teljes NATO gyalogos osztagnak felel meg. A KF41-et egy 1140 lóerős dízelmotor hajtja, és a megnövekedett súlya ellenére akár 70 km/h sebességet is elérhet.
Mindkét változat egy univerzális hajtásmodul elvén alapul, különféle küldetésmodulokkal. A Rheinmetall kijelenti, hogy a KF31 és a KF41 alkatrészeinek több mint 70%-a azonos. Minden jelenlegi szerződés a KF41-re vonatkozik. A KF31 azonban továbbra is a portfólióban marad.
A torony modern tűzvezető rendszerekkel van felszerelve a fegyverek irányításához: panoráma irányzékkal és hőkamerás periszkóppal a parancsnok, valamint stabilizált teleszkópos irányzékkal a lövész számára. Mindkét rendszer lézeres távolságmérővel és hőkamerákkal van felszerelve. Az automatikus célkövetés lehetővé teszi a célpontok automatikus megjelölését és követését az észlelés után. A stabilizált toronnyal együtt úgynevezett vadász-gyilkos taktikák is lehetségesek – a parancsnok kiválasztja a célpontot, a lövész megtámadja, miközben a parancsnok már a következő célpontot keresi. Elektronikai meghibásodás esetén a torony manuálisan is működtethető.
Egy másik változat a Lynx 120, amely a Lance tornyot egy 120 mm-es sima csövű ágyúval ellátott toronyra cseréli. Ezáltal a Lynx könnyű harckocsivá és tűztámogató járművé válik, amelyet harckocsik vagy megerősített állások ellen is be lehet vetni.
A teljes járműplatformot kezdettől fogva a magas túlélőképesség szem előtt tartásával tervezték. A védelmi architektúra skálázható. Az acél alaptest védelmet nyújt a közepes kaliberű tűz, tüzérségi repeszek és aknák ellen. A Rheinmetall kijelenti, hogy a legmagasabb konfigurációban még a modern harcjárművek frontális találatai is elháríthatók. Legalább három meghatározott védelmi konfiguráció létezik:
MCO (Mounted Combat Operations) készlet: maximális védelmi konfiguráció megerősített páncélzattal és aktív védelmi rendszerekkel, intenzív harcra tervezve.
CUE Kit (Complex Urban Environment): csökkentett védelmi megoldás aktív védelmi rendszerek nélkül városi műveletekhez vagy békefenntartó missziókhoz.
Légi szállítható készlet: légi szállításhoz – bevetés után a teljes páncélzat visszahelyezhető.
Aktív védekezéshez a Rheinmetall a StrikeShield kemény támadást kiváltó rendszert kínálja. Ez érzékeli a beérkező fenyegetéseket, és célzott védelmi töltetekkel semmisíti meg azokat röviddel a becsapódás előtt. Lágy támadást kiváltó komponensek is elérhetők: A ROSY füstrendszer másodperceken belül multispektrális füstmezőt generál az álcázáshoz. Lézeres figyelmeztető szenzorok és akusztikus lövésérzékelő rendszerek figyelmeztetik a legénységet, és segítik a lövészt a célpont azonnali meghatározásában.
A Liebherr D976 dízelmotor kipufogógázát hátra irányítják, és friss levegővel keverik, hogy csökkentsék a hőhatást. A Lynx képes megmászni több mint 60%-os emelkedőt, 30%-os partlejtőt, leküzdeni 1 méter magas akadályokat, átjutni 2,5 méter széles árkokon, és 1,5 méter mély vízben gázolni. Hatótávolsága körülbelül 500 kilométer.
Minden rendszer redundánsan van megtervezve, biztosítva a harcképesség fenntartását még kritikus alkatrészek meghibásodása esetén is. A Lynx teljes mértékben hálózatba kapcsolható, például rádió- és adatkapcsolatokon vagy harcirányítási rendszereken keresztül. A Lynxben használt alkatrészek közül sok más platformokról származik: a vezetőfülke a Kodiak páncélozott szállító járműből, a sebességváltó a Puma-ból, az elektronikus rendszerek pedig a Boxer GTK-ból származnak.
A Lynx család változatai számos platformot tartalmaznak, hogy a lehető legtöbb szerepet lefedjék – hasonlóan más moduláris járműcsaládokhoz, mint például a GTK Boxer. Ezzel szemben azonban a Rheinmetall a modulok tényleges, a terepen szinte lehetséges cserélhetőségét hangsúlyozza.
A Lynx C2/C3 egy torony nélküli parancsnoki jármű, amely további rádió- és munkaállomás-felszereléssel rendelkezik. Mobil parancsnoki állásként szolgál a zászlóalj- vagy dandárparancsnokság számára. A belső térben speciális kommunikációs berendezések, monitorok és térképasztalok találhatók a parancsnoki személyzet számára.
Ahogy már említettük, a Rheinmetall 2021-ben mutatta be a Lynx alapú harci támogató járművet (CSV). Ez egy mentő- és műszaki jármű rakodóplatformmal, oldalsó kitámasztókkal és daruval. Ez a jármű többek között lőszert, alkatrészeket vagy műszaki felszerelést képes szállítani. Felszerelhető kábelcsörlőkkel vagy aknamentesítő készletekkel is. Magyarország CSV-ket is rendelt gépesített egységeinek logisztikai és műszaki támogatására.
A Lynx 120 egy tűztámogatási változat, amely a standard Lance torony helyett egy 120 mm-es sima csövű ágyút kapott. Ez lehetővé teszi a Lynx 120 számára, hogy tankromboló vagy könnyű harckocsi szerepét töltse be – ideális páncélozott célpontok elleni harcra és közvetlen tűztámogatás nyújtására.
A Lynx egy orvosi változatát is tervezik. Ez a verzió teljesen megszünteti a tornyot, és a belső teret mentőállomássá alakítja át. Két-három fekvő sérültet lehet ellátni és egyidejűleg biztonságosan evakuálni.
Jelenleg egy Lynx alvázra szerelt 120 mm-es automata aknavetőrendszer fejlesztése zajlik Magyarország számára. Hátulra egy toronyaknavető-rendszert terveznek telepíteni.
Magyarország egy Skyranger 30-as toronnyal felszerelt Lynx vadászgépet is rendelt. Ez a rendszer egy 30 mm-es automata ágyút kombinál integrált irányított rakétákkal a drónok, helikopterek és alacsonyan repülő légi célpontok elleni védelem érdekében.
Emellett Magyarország számos felderítő és támogató változatot fejleszt, beleértve egy felderítő járművet és egy speciális rendszert a Joint Fire Observer számára. Ezek a járművek fejlett érzékelőtechnológiával, célmegvilágítással, kommunikációs berendezésekkel és szükség esetén drónfelszereléssel rendelkeznek. Létezik egy vezetési iskolai változat is, további oktatóállomással és vezérlőelemekkel. Bár nem minden koncepció került még sorozatgyártásba, a Rheinmetall a Lynx alvázat alkalmasnak tartja más speciális feladatokra is.
A Rheinmetall akár 16 különböző változatot is elképzel a Lynx járműcsaládon belül. A hangsúly nemcsak a sokszínűségen van, hanem a közös szerkezetek és modulok maximális kihasználásán is.
Bundeswehr és LYNX?
Ahogy már említettük, jelenleg pletykák keringenek a Lynx Bundeswehr általi esetleges beszerzéséről. A cél állítólag az, hogy a jármű bevezetésével szinergikus hatásokat érjenek el az európai és NATO-partnerekkel. Közelebbről megvizsgálva azonban ez a forgatókönyv valószínűtlennek tűnik.
Valójában ilyen szinergia jelenleg csak Magyarországgal és Olaszországgal létezik. Ezzel szemben Németország lényegesen szorosabb katonai partnerséget ápol más NATO-országokkal, például Hollandiával és Franciaországgal, amelyek eltérő platformokat használnak. Továbbá a Magyarország és Olaszország által használt KF41 nyolc gyalogosból álló leszerelt erőre támaszkodik, ami ellentmond a német hat gránátos osztagonkénti hadműveleti koncepciónak.
Ráadásul a Puma, jól ismert technikai problémái ellenére, már a Bundeswehr elismert erejének számít. Még a Rheinmetall – mindkét rendszer gyártója – is kiemeli a Puma Lynx-szel szembeni kiváló képességeit.
Egy másik kritikus probléma a német páncélos gyalogos erők növekvő széttöredezettsége. Jelenleg három párhuzamos rendszert terveznek: a Puma-t, a régi Marder-t, és a jövőben a kerekes gyalogos harcjárművet. Egy negyedik járműtípus bevezetése tovább súlyosbítaná ezt a széttöredezettséget, és jelentős logisztikai, infrastrukturális és kiképzési kihívásokat jelentene.
Ezt figyelembe véve ésszerűbbnek tűnik az erőforrásokat a Puma további fejlesztésére és optimalizálására összpontosítani. Mind az ipar, mind a hadsereg számára jobb lenne, ha stabilizálnák a meglévő rendszereket, ahelyett, hogy további bonyolultságot vezetnének be a flottába.
Ahogy már említettük, jelenleg pletykák keringenek a Lynx Bundeswehr általi esetleges beszerzéséről. A cél állítólag az, hogy a jármű bevezetésével szinergikus hatásokat érjenek el az európai és NATO-partnerekkel. Közelebbről megvizsgálva azonban ez a forgatókönyv valószínűtlennek tűnik.
Valójában ilyen szinergia jelenleg csak Magyarországgal és Olaszországgal létezik. Ezzel szemben Németország lényegesen szorosabb katonai partnerséget ápol más NATO-országokkal, például Hollandiával és Franciaországgal, amelyek eltérő platformokat használnak. Továbbá a Magyarország és Olaszország által használt KF41 nyolc gyalogosból álló leszerelt erőre támaszkodik, ami ellentmond a német hat gránátos osztagonkénti hadműveleti koncepciónak.
Ráadásul a Puma, jól ismert technikai problémái ellenére, már a Bundeswehr elismert erejének számít. Még a Rheinmetall – mindkét rendszer gyártója – is kiemeli a Puma Lynx-szel szembeni kiváló képességeit.
Egy másik kritikus probléma a német páncélos gyalogos erők növekvő széttöredezettsége. Jelenleg három párhuzamos rendszert terveznek: a Puma-t, a régi Marder-t, és a jövőben a kerekes gyalogos harcjárművet. Egy negyedik járműtípus bevezetése tovább súlyosbítaná ezt a széttöredezettséget, és jelentős logisztikai, infrastrukturális és kiképzési kihívásokat jelentene.
Ezt figyelembe véve ésszerűbbnek tűnik az erőforrásokat a Puma további fejlesztésére és optimalizálására összpontosítani. Mind az ipar, mind a hadsereg számára jobb lenne, ha stabilizálnák a meglévő rendszereket, ahelyett, hogy további bonyolultságot vezetnének be a flottába.
Az olaszok hajtáslánca (powerpack), lánctalpa, görgői, stb. azonos lesz miénkkel? Lesz bármi logisztikai előnye számunkra hogy van egy másik nagyobb felhasználója Lynxnek? Pl. háborúban tudnának gyakran elhasználódó/elromló alkatrészeket küldeni nekünk?
Mivel ők távolabb vannak a szinte mindig keletről jövő szarvihartól, így az ő gyáruk nehezebben, kisebb valószínűséggel lesz szétlőve mint a miénk. Mondjuk nem mintha a fent felsoroltakból bármi is itt készülne nálunk, de azért nekik komolyabb raktárkészleteik lesznek várhatóan...
Mivel ők távolabb vannak a szinte mindig keletről jövő szarvihartól, így az ő gyáruk nehezebben, kisebb valószínűséggel lesz szétlőve mint a miénk. Mondjuk nem mintha a fent felsoroltakból bármi is itt készülne nálunk, de azért nekik komolyabb raktárkészleteik lesznek várhatóan...
Szerintem FPT powepack lesz benne, de fene tudja, mert azt most eladták az indiaiaknak (TATA Motors)
Indul a brazil tenderNem is vagy te olyan hülye.
A többi zászlót vágtam, de ez a zöld folt kék plecsnivel érthetetlen volt.
Welt TV a Lynxről. Van benne a Magyar gyárról/verzióról is szó, de általánosságban mutatja be a típust.
Production of Lynx IFVs and Repair of Gepards and Leopard Tanks: Ukraine Signs Defense Industry Cooperation Agreement with Germany - Militarnyi
Ukraine has signed an agreement with Germany to deepen cooperation in the defense industry
militarnyi.com