Stryker M-SHORAD - Maneuver Short-Range Air Defence (USA)
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Oerlikon-Martin Marietta koprodukció terméke,és az US Army rendelésére készűlt.Kanada és Thaiföld állitotta szolgálatba.Amugy sem lett volna éppen egy olcsóság,de a kis darabszám miatt marha drága lett.Az alap rakéta magában már kettős célú,légvédelmi-páncéltörő.De mint az első kép mutatja,lehetett erre is mindenfélét aggatni opcionálisan.
Igen egy masfel eve nagyon beleastam magam az adatsba mert nagyon tetszett a rendszer... /igazabol csak ilyen fellangolas volt igy sok adat csak dereng sok meg reszlegesen maradt csak meg.../
Nem egészen értem miért kellett összerakni egy négytengelyes Apache lite-ot (csak a hydra hiányzik)
Programozót nem látok a cső végén (bár az nem jelent semmit)
Programozót nem látok a cső végén (bár az nem jelent semmit)
Mert ez egy lego, tehát az US ARMY-nál rendszeresített eszközökből hoztak össze egy mobil közellégvédelmi rendszert.
Stryker alváz, Stinger és Hellfire rakéták, chain gun, stb.
Továbbá "picit" olcsóbb, mint egy Apache, ez a jármű 8,2 millió dollárba kerül, és olcsóbb az üzemeltetése is.
Másfelől pedig amíg az Apache nem igazán légvédelmi feladatkörre van szánva, ennek a járműnek ez az elsődleges feladata.
Harmadrészt az Apache nem tud folyamatosan a védendő egység felett körözni (ill. elég drága lenne), ez a jármű viszont az egységgel együtt mozog, tehát folyamatosan védelmet tud nyújtani a számukra.
tisztában vagyok vele hogy az ah64-et nem csapatlégvédelemre szánják és nem is utaltam erre. így köszönöm a második bekezdést, de teljesen felesleges volt leírnod.
nekem a legó 2 elemével van gondom:
Hellfire - jóval 1000m szintkülömbség alatti célokat tud megsemmisíten, azt is max 5-6km távolságban. http://ae.sharif.edu/~rocket_design/ssm/AGM-114 Hellfire.htm
vagy az ARMY-nak missile carrier-re van szüksége? nem hiszem mert az már kész van, rendszerbe ágyazva : http://www.dmitryshulgin.com/tag/aiamd/
chain gun - ahead nélkül. nincs lőszerváltásra lehetőség. ugyan azzal a rakasszal tüzelsz mindenre (ha ap - he van felváltva, akkor azzal)
papiron jól néz ki a szerkezet csak szerintem nem eléggé légvédelmi
(tényleg, a közelségi gyujtók miért mentek ki a divatból?)
M
molnibalage
Guest
Teljesen félreérted a diagramokat. Az a loftolásról és a felhőalap korlátról beszél.
De ettől függetlenül szerinted ez a jármű egy vicc.
Miért volt felesleges? Tényszerű volt a leírás? Igen.
Leírtad az eredeti hsz.-edben, hogy tudtad? Nem.
Attól, hogy leírtam, csak a teljes kép egyik elemére mutattam rá.
Ha ettől megsértődsz, akkor felesleges kérdezned, már bocsánat...
Attól tartok, hogy egy régi ábra alapján ítélkezel a rendszerről, ugye (felteszem) az ilyen ábrákról beszélsz:
Ahogy kép aláírásából is látszik, ez az AGM-114A-ra vonatkozik.
Itt pedig az AGM-114R-ről beszélünk. Ez azért is fontos, mert a 'Romeo' volt az, amelyiknél a légvédelmi alkalmazást komolyan figyelembe vették, a korábbi verzióknál a légi célok elleni bevetés inkább esetleges lehetőség volt.
Nem, ettől függetlenül a Hellfire feltehetően nem fog 5-6 km magasan repülő drónokat nagy távolságból lelőni, nyilvánvalóan korlátai vannak a sárkányszerkezetének és hajtóművének.
De légvédelemre ettől még bevethető, nyilván csak pár km-es távolságon belül, szvsz ilyen max. 2-2,5km magasan repülő célok ellen.
Az MML (Multi-Mission Launcher) emlékeim szerint egészen más kategória, hiszen nincs is az indító járműnek saját célfelderítő radarja. Az nem egy csapatlégvédelmi / tűztámogató jármű, hanem egy komplexebb rendszer, amely például mobil bázisvédelemre és hasonló célokra használható.
Az M-SHORAD feladata elsődlegesen a kísért egységnek közellégvédelmi képességet biztosítani, és egymagának kell felderítenie és követnie a célokat. Másodlagosan pedig páncél-elhárító képességet biztosít a Hellfire rakétával.
http://www.dmitryshulgin.com/tag/aiamd/
Az US ARMY jó 15 évig kvázi kiherélt csapatlégvédelemmel bírt. Az Avenger nem egy túl komoly rendszer, ráadásul egyáltalán nem páncélozott, és alapvetően nem is volt szerves része a Stryker vagy Heavy dandároknak. A Bradley Linebacker-t kivonták / visszalakították őket sima TOW indítós verzióra, más meg nincs.
Az US ARMY alapvetően hosszú ideig úgy volt vele, hogy mivel a légi fölény úgy is mindig adott, felesleges a csapatlégvédelemmel foglalkozni. Ez amúgy nem teljesen elvetélt ötlet, hiszen alapvetően nem nagyon hiányzott a szervezeti egységekből a légvédelmi képesség az elmúlt cirka két évtizedben.
A probléma (szerintem) az lehetett, hogy csak lassan ébredtek rá, hogy a drónok már nem csak valamikor a jövőben fognak veszélyt jelenteni a saját csapataikra, hanem már valós, élő problémát képeznek. Így sürgősen kellett valami, ami megfelel a célra. Ezért jött a "legó". Ami alapvetően olyan alvázra épül, ami rendszerben van, és olyan fegyvereket szereltek rá, ami már rendszerben van, továbbá olyan érzékelőket használnak, ami már rendszerben van. Ebből nagyjából 3 év alatt sikerült egy működőképes, életképes járművet összelegózni, ami a célnak megfelel - ez pedig összességében egy igen gyors és sikeres projekt a katonai beszerzések között.
Szvsz nem meglepő, hogy nem a General Dynamics + Boeing féle megoldás nyert, mivel ott komolyabb beavatkozásra lett volna szükség az alváznál, noha a 2x AIM-9X rakétával (vagy helyette 4x Stinger) egészen más ligát képviselt volna.
Nekem especiel az jobban tetszett, de megértem, miért maradt alul a versenyben - itt több a rizikó, több a potenciális buktató lehetősége, ráadásul az alvázakon is többet kell dolgozni. Plusz tűztámogató járműként kevésbé vonzó, hiszen nem volt gépágyú...
Milyen alternatívák lettek volna?
Azt is vedd figyelembe, hogy ugye a dedikált járműfejlesztési és rakétafejlesztési program rengeteg buktatót hozhat (a sokszor beidézett Bradley történet a Pentagon Wars-ból...
). Ezért aztán direkt kiírás volt, hogy csak már rendszerben lévő dolgokból lehet legózni a pályázóknak.Innen kezdve nem sok mozgástér volt. Egy TOR-M2 szintű rendszerért ölni tudnának most, de nem várhatják meg, amíg egy ilyen program megvalósul. Szóval legóztak, hogy gyorsan meglegyenek. Az meg kompromisszumot jelent...
M
molnibalage
Guest
Már rangol aluli a licensz?Miért volt felesleges? Tényszerű volt a leírás? Igen.
Leírtad az eredeti hsz.-edben, hogy tudtad? Nem.
Attól, hogy leírtam, csak a teljes kép egyik elemére mutattam rá.
Ha ettől megsértődsz, akkor felesleges kérdezned, már bocsánat...
Attól tartok, hogy egy régi ábra alapján ítélkezel a rendszerről, ugye (felteszem) az ilyen ábrákról beszélsz:
Ahogy kép aláírásából is látszik, ez az AGM-114A-ra vonatkozik.
Itt pedig az AGM-114R-ről beszélünk. Ez azért is fontos, mert a 'Romeo' volt az, amelyiknél a légvédelmi alkalmazást komolyan figyelembe vették, a korábbi verzióknál a légi célok elleni bevetés inkább esetleges lehetőség volt.
Nem, ettől függetlenül a Hellfire feltehetően nem fog 5-6 km magasan repülő drónokat nagy távolságból lelőni, nyilvánvalóan korlátai vannak a sárkányszerkezetének és hajtóművének.
De légvédelemre ettől még bevethető, nyilván csak pár km-es távolságon belül, szvsz ilyen max. 2-2,5km magasan repülő célok ellen.
Az MML (Multi-Mission Launcher) emlékeim szerint egészen más kategória, hiszen nincs is az indító járműnek saját célfelderítő radarja. Az nem egy csapatlégvédelmi / tűztámogató jármű, hanem egy komplexebb rendszer, amely például mobil bázisvédelemre és hasonló célokra használható.
Az M-SHORAD feladata elsődlegesen a kísért egységnek közellégvédelmi képességet biztosítani, és egymagának kell felderítenie és követnie a célokat. Másodlagosan pedig páncél-elhárító képességet biztosít a Hellfire rakétával.
http://www.dmitryshulgin.com/tag/aiamd/
Az US ARMY jó 15 évig kvázi kiherélt csapatlégvédelemmel bírt. Az Avenger nem egy túl komoly rendszer, ráadásul egyáltalán nem páncélozott, és alapvetően nem is volt szerves része a Stryker vagy Heavy dandároknak. A Bradley Linebacker-t kivonták / visszalakították őket sima TOW indítós verzióra, más meg nincs.
Az US ARMY alapvetően hosszú ideig úgy volt vele, hogy mivel a légi fölény úgy is mindig adott, felesleges a csapatlégvédelemmel foglalkozni. Ez amúgy nem teljesen elvetélt ötlet, hiszen alapvetően nem nagyon hiányzott a szervezeti egységekből a légvédelmi képesség az elmúlt cirka két évtizedben.
A probléma (szerintem) az lehetett, hogy csak lassan ébredtek rá, hogy a drónok már nem csak valamikor a jövőben fognak veszélyt jelenteni a saját csapataikra, hanem már valós, élő problémát képeznek. Így sürgősen kellett valami, ami megfelel a célra. Ezért jött a "legó". Ami alapvetően olyan alvázra épül, ami rendszerben van, és olyan fegyvereket szereltek rá, ami már rendszerben van, továbbá olyan érzékelőket használnak, ami már rendszerben van. Ebből nagyjából 3 év alatt sikerült egy működőképes, életképes járművet összelegózni, ami a célnak megfelel - ez pedig összességében egy igen gyors és sikeres projekt a katonai beszerzések között.
Szvsz nem meglepő, hogy nem a General Dynamics + Boeing féle megoldás nyert, mivel ott komolyabb beavatkozásra lett volna szükség az alváznál, noha a 2x AIM-9X rakétával (vagy helyette 4x Stinger) egészen más ligát képviselt volna.
Nekem especiel az jobban tetszett, de megértem, miért maradt alul a versenyben - itt több a rizikó, több a potenciális buktató lehetősége, ráadásul az alvázakon is többet kell dolgozni. Plusz tűztámogató járműként kevésbé vonzó, hiszen nem volt gépágyú...
Vették meg volna a Skyranger tonyát, tették volna rá bármire + Stinger és csókolom.
Az még jó is lenne.
De ez...?
Az igazán kis drónok ellen nem Tor-M2 szerű cucc kell, hanem AHEAD lőszeres AAA. Mellé meg MANPAD jó ha van alapon és jónapot.Milyen alternatívák lettek volna?
Azt is vedd figyelembe, hogy ugye a dedikált járműfejlesztési program rengeteg buktatót hozhat (a sokszor beidézett Bradley történet a Pentagon Wars-ból...
Innen kezdve nem sok mozgástér volt. Egy TOR-M2 szintű rendszerért ölni tudnának most, de nem várhatják meg, amíg egy ilyen program megvalósul. Szóval legóztak, hogy gyorsan meglegyenek. Az meg kompromisszumot jelent...
A jenkiknek Tor-M2 szerű cucca ilyen tempó mellett, hogy legózás volt 3 év 2030-ra se lenne.
Szigorúan saját vélemény, de szvsz a Skyranger 35 túl nehéz lehetett volna a Stryker alváznak.
A Skyranger 30 tornyot 2021-ben mutatták be, az ideális lehetett volna elméletileg, ám sérül a rendszerben lévő eszközök alkalmazása. Új löveg, új lőszer, új érzékelők...
Látod-látod, itt van a kutya elásva.
Nekik (US ARMY) sem AHEAD, sem TOR-M2 szerű megoldásuk nincs rendszerben, és a lehetséges buktatók miatt egyenlőre nem is úgy néz ki, hogy szeretnének. Nem azért, mert nem lenne adott esetben szükségük rá, hanem mert túl sok politikai zavaros vizet kell még jobban felkavarni, ha ilyet szeretnének. Abból meg nem lesz csapatlégvédelmi jármű záros határidőn belül...
viccnek egy kicsit drága
az első 2 diaggram lenne a lényeg (pontosabban ez:
mivel nem nagyon publikáltak hatótávolság növekedést ezért úgy gondolom hogy a fent belinkelt ábra hasonlít a valóságra a Rómeo esetében is.
Ha itt nem tévednek: https://en.wikipedia.org/wiki/AGM-114_Hellfire
Akkor a rávezetés is csak direktben történik, nincs előretartás. Igen, képes eltalálni repülő tárgyakat is (mint ahogy helikoptert is lőttek le lézervezérlésű bombával) (és ennyi erővel próbálkozhatnának a lézer vezérelt hydra-val is az 1-3km -es sávban) csak 3km belül overkill, a fölött meg a lesz valahogy kategoria. összegezve jó ez csak nem erre való (szerintem).
pár kilóméterre meg ott a stinger és ott a cső (csak fél lábbal) Az M-SHORAD -ból pont az M a probléma ezzel az eszközkészlettel és ezek miatt életképtelen AIAMD és MML nélkül. kellene az aim9 vagy 7 vagy 120 ami biztosítja a 10km-ig a kiváncsi szemek távoltartását. a short sem teljesen egyértelmű ahead nélkül kis méretű célra
de nézzünk a gépágyút a stryker-en:
szerintem a stingeren kívül ráraktak minden fegyvert ami nem oda való
személyes vélemény : azt gondolom hogy az oroszok álltal demonstrált dronvadász drone koncepció tudna akkora területet biztosítani a csapatoknak hogy ne kelljen kis és közepes méretű dronokat felderíteni és megsemmisíteni
(és ha azt mondod hogy ez egy gyors fejlesztés akkor itt azt hazudják hogy 7 hónapon belül demonstráltak)
M
molnibalage
Guest
Hóóóóó...viccnek egy kicsit drága
az első 2 diaggram lenne a lényeg (pontosabban ez:) , ott azt mutatja hogy a maximális lőtávolságon milyen röpályát megy a rakéta. közelebbi cél estetén mehet feljebb de annak már a csöves eszköznek illene megoldani. így kb marad a 3 - 6km -es sáv ahol nem igazán tud 1000-2000m felett tevékenykedni. így van egy rendszer ami 3km belül nem rossz, e felett meg eseti
Ez a diagram még mindig földi célok ellen alkalmazhatóságot mutat szerintem. Semmi köze ahhoz, hogy milyen magasra tud menni a rakéta és hol marad kormányozható. Semmiféle fizikai akadálya nincs annak, hogy ha 45 fokban felfele indítod, akkor ne repüljön fel akár 2,5 km magasra.
De ott úgy sem lesz olyan apró drón, amire tüzelni kell, az már ugyis olyan repcsi/heli, hogy MANPAD kell oda.
Hát kb...
szerintem is, én azért merek ilyen lelkesen erre hivatkozni mert a görbe alatti terület biztosan elérhető. az ettől meredekebbek indítások már jóval 5km belül érnek csak el pontokat 1000m felett (téged - nagyon felületesen - ismerve jobban tudnál számoli egy ilyen zónát). számomra az látszik a diagrammból hogy 2.5-3 km környékén fogy el a halytóanyag.
Amellett nem lebecsülendő képességet jelent a négy darab Leonardo MHR AESA lokátor, 360 fokos real time situation awarenesst adva 30 km távolságig, képessé téve a komplexumot, egészen kisméretű drónok felderítésére minimálisan 5 csomós sebességig.Milyen alternatívák lettek volna?
Azt is vedd figyelembe, hogy ugye a dedikált járműfejlesztési és rakétafejlesztési program rengeteg buktatót hozhat (a sokszor beidézett Bradley történet a Pentagon Wars-ból...
Innen kezdve nem sok mozgástér volt. Egy TOR-M2 szintű rendszerért ölni tudnának most, de nem várhatják meg, amíg egy ilyen program megvalósul. Szóval legóztak, hogy gyorsan meglegyenek. Az meg kompromisszumot jelent...
Szerintem ezek a képességek jól jöttek volna több, sokkal fancybb és rettegettebb rendszert üzemeltető országnak az elmúlt pár évben, amikor igen könnyen kicsontozták a játékszereiket bizonyos, a komplexumok minimuma alatt operáló drónok...
Szvsz ügyes legózás, a Pentagon örülne ha minden projekt így haladna...
Ez a Marauder Stryker olyan furcsa jószág.
Stinger, Hellfire, meg az Apache gépágyújának földi változata van benne. Elsőre többcélú támogatójárműnek tűnik, ami egyszerre ATGM szállító, puhább célok ellen tűztámogató és könnyebb légvédelmi funkciót lát el.
Viszont teljes egészében shoradnak van cimkézve: Stryker A1 Initial Maneuver Short-Range Air Defence (IM-SHORAD) Vehicle
Aminek elsőre elég gyengének tűnik: a gépágyúja jelentősen kisebb teljesítményű, mint a többi SPAAG, a Stinger sem túl acélos, bár a közel repülő nem irányított fegyvereket használó Szu-25/24/34 ellenében vissza lehet lőni vele, de az Ataka és a Vihr használó orosz helikopterek a lőtávolságán kívülről is tüzet tudnak nyitni. S minek neki Hellfire?
Kicsit még utánaolvasva, úgy tűnik, hogy a radaros Longbow Hellfire (AGM-114L) változatot használja. Ha ez képes helikoptereket is követni, a 8 km -es lőtávolságával már jó eséllyel veheti fel a harcot a Mi-28 és Ka-52 ellenében is, ráadásul egy F&F fegyver az aktív radar vezérlésnek hála. Így már egy fokkal jobb a leányzó fekvése. Ha a gépágyút felszerelnék AHEAD jellegű lőszerrel, ugyan kisebb maximális lőtávolsággal, de azonos szintű, vagy még hatásosabb lehetne a beérkező irányított fegyverek, drónok, légijárművek ellen, mint a hagyományos rendszerek (pl. Gepard, Tunguzka). Bár ilyen tervről nem tudok, elméletileg gatyába lehetne rázni ezt a járművet is.
Stinger, Hellfire, meg az Apache gépágyújának földi változata van benne. Elsőre többcélú támogatójárműnek tűnik, ami egyszerre ATGM szállító, puhább célok ellen tűztámogató és könnyebb légvédelmi funkciót lát el.
Viszont teljes egészében shoradnak van cimkézve: Stryker A1 Initial Maneuver Short-Range Air Defence (IM-SHORAD) Vehicle
Aminek elsőre elég gyengének tűnik: a gépágyúja jelentősen kisebb teljesítményű, mint a többi SPAAG, a Stinger sem túl acélos, bár a közel repülő nem irányított fegyvereket használó Szu-25/24/34 ellenében vissza lehet lőni vele, de az Ataka és a Vihr használó orosz helikopterek a lőtávolságán kívülről is tüzet tudnak nyitni. S minek neki Hellfire?
Kicsit még utánaolvasva, úgy tűnik, hogy a radaros Longbow Hellfire (AGM-114L) változatot használja. Ha ez képes helikoptereket is követni, a 8 km -es lőtávolságával már jó eséllyel veheti fel a harcot a Mi-28 és Ka-52 ellenében is, ráadásul egy F&F fegyver az aktív radar vezérlésnek hála. Így már egy fokkal jobb a leányzó fekvése. Ha a gépágyút felszerelnék AHEAD jellegű lőszerrel, ugyan kisebb maximális lőtávolsággal, de azonos szintű, vagy még hatásosabb lehetne a beérkező irányított fegyverek, drónok, légijárművek ellen, mint a hagyományos rendszerek (pl. Gepard, Tunguzka). Bár ilyen tervről nem tudok, elméletileg gatyába lehetne rázni ezt a járművet is.
Úgy néz ki, hogy még kocepciójuk sincs arról, hogy milyen csapatlégvédelmet akarnak. Nekem úgy tűnik, hogy ezt az egészet csak valami szükséges ám felesleges dolognak tartják és így is állnak hozzá.
