Az ejtőlőszer egy létező fogalom (minimum a jogi szaknyelv része). Szóval mi is a probléma?
Hogy a
lőszer az olyan lőfegyvert igénylő pusztító eszköz, amelynek kötelező lényegi része a
lövedék (hacsak nem vaklőszerről beszélünk), ami külső fizikai kényszer hatására végez fizikai mozgást, azaz
kilövődik.
A repülőeszközökről
leoldható légibomba nem lőszer. Mert leoldják és nem kilövik.
Ahogy az űrhajóst sem lövik fel, se ki (jobb esetben).
Érdekes kérdés még, hogy a repülőgép az
dobja-e a bombáját, vagy
ejti, netán simán csak
bombázik.
Nos, dobni a bombát utoljára talán az I. Világháborúban dobták, habár a különféle ledobó mechanizmusok, pláne a piropatronos rásegítések ugyanúgy effektíve dobásnak minősülnek.
Ennek megfelelően azokban az esetekben, mikor simán csak old a horogzár és a többi a gravitáció meg a légáramlás dolga, akkor az bizony ejtésnek minősül.
De mivel az ejtés kifejezés leginkább valami véletlen, akaratlan eseményre utal, talán helyesebb akkor már a konkrét tevékenységhez sokkal specifikusabb bombázás kifejezést használni.
Ez utóbbit az angolszász bombardment téves tükörfordítása miatt a magyar bulvársajtó gyakran használja el a tüzérségi tűzre is (a tüzérség heves bombázása pusztította az állásokat...), de a magyar nyelvben a bombázás csak a repülőgépekhez köthető helyesen.
Amolyan sajátos kereszt-referenciaként érdemes megnézni idegen szaknyelvek logikáját, mint pl az angol.
Ott a légibomba a bomb, a lőszer meg cartridge.
Nincs olyan, hogy drop, vagy falling cartridge.
A légibomba egy olyan robbanószerkezet, amit egy légijármű juttat célba.