"Szúnyogirtás" szerb módra
(Figyelő, 2022. év 21. szám, 2022. május 26.)
(Figyelő, 2022. év 21. szám, 2022. május 26.)
Szerb haderőfejlesztési program és hadiipar
- Téma indítója ijasz
- Indítva
Az első fotó az első H215 Super Puma helikopterről , amely a Szerbiai Belügyminisztérium helikopteregységének flottájába kerül. A repülőgépet a Marseille melletti repülőtéren fényképezték le, amely a gyártó Airbus Helicopters francia gyártó- és tesztelőbázisa.
Az első H215 VIP konfigurációval lesz felszerelve, ezért megfelelő YU-VIP regisztrációt kapott. A YU-VIP aktív önvédelmi rendszerrel is rendelkezik , amelyet valószínűleg a Hensoldt gyárt, és amelyet a szerb katonai H145M-en már használnak.
A másik két H215-ös helikopter álcázó festést fog kapni.
Hivatalosan is bemutatták az első szerb Airbus H215 Super Pumát...
A szerb légierő egy csoportja jelenleg átképzésen van a Super Puma helikopterre. Hamarason átvételre kerül három forgószárnyas.
Elkészült a szerbek második H215 Super Puma helikoptere is az Airbus franciaországi gyárában...
(A szerbek a H215 helikoptereket 2019 márciusában rendelték és a tervek szerint 2021-2022-ben kapják meg őket.
(A szerbek a H215 helikoptereket 2019 márciusában rendelték és a tervek szerint 2021-2022-ben kapják meg őket.
A bokkeno valamiert viszont az, hogy megis mennyire orultek es koszontek az oroszoknak azt a 20 vagy mennyi felemasan modernizalt T-72-t amit ingyen kaptak erositeskent.Szerintem meg az M84AS1 egy kiváló tank.
Utána néztél egyáltalán?
Ez nem egy T-72M1. Rendelkezhet akár a legmodernebb T-90 optikával, elektronikával is.
M-84AS1/2/3 - Wikipedia
en.wikipedia.org
Kétség kívül jobb, mint egy Leopard a4, vagy ukrán T-64, román Tr-85.
De ertem, hogy nincs penz gyartani.
Nem sokára érkezek a Thales Ground Master radarok a szerb hadsereg részére. A GM200 és GM400.
A szállitásokat legkésőbb 2022 őszig megkezdik
A szállitásokat legkésőbb 2022 őszig megkezdik
Írtam, hogy elveszítették felbomláskor az infrastruktúrát, nem tudnak gyártani. Hekkelni sem éri meg nekik, a befektetett összeg nem érné meg nekik a kapott képesség többletet. Nem véletlenül nem halad semerre sem a programjuk.
Ha az új EMBT gyártás beindul, valószínűleg lecsapnak majd a franciák felszabaduló Leclerc készleteire (azt talán ki tudják majd fizetni és úgy tippelem már voltak ilyen egyeztetéseik a háttérben a franszoákkal). Harckocsi csere terén ugye a használt Leopard 2 nem játszik, mert senki sem adja el a készleteit. A 90 és 2000 közötti nagy "world peace" felbuzdulásban kellett volna nekünk is jelképes áron bevásárolni belőlük és letenni tartós tárolásba. Ha most eladnánk őket, halálra keresnénk magunkat (de hát sok hasonlóval egyetemben, ez a hajó is elment).
Nem véletlenül vették hirtelen az irányt a franciák felé a Rafale beszerzéssel.
M-84 - Wikipedia
en.wikipedia.org
M-84 - Wikipedia
Production in YugoslaviaEdit
There were about 240 Yugoslav factories which directly participated in the production of the M-84 and about 1,000 others which participated indirectly.[1] Finalist was chosen to be in Đuro Đaković (company) Croatia by Josip Broz Tito, among other proposed manufacturers in Serbia:Goša FOM Smederevska Palanka and Mašinska Industrija Niš that where at that time the biggest producers of locomotives and wagons in Yugoslavia.[2] Biggest manufacturers directly involved in production of M84 main battle tank in SFR Yugoslavia and Federal republic of Yugoslavia among former republics were:- Bratstvo, Novi travnik Bosnia and Herzegovina, Federation of Bosnia and Herzegovina - gun with barrel 125mm
- Slovenske železarne Ravne, Slovenia - steel, turret and armor
- Iskra, Slovenia - laser designation
- FAMOS, Pale Bosnia and Herzegovina, Republika Srpska - engine
- PPT-Petoletka, Trstenik, Serbia - hydraulics and turret movement system
- ATB Sever, Subotica, Serbia - automatic loading system
- Rudi Čajavec, Banja Luka Bosnia and Herzegovina. Republika Srpska - electronics and communications systems
- Zrak, Sarajevo Bosnia and Herzegovina, Federation of Bosnia and Herzegovina - optics
- Pretis, Vogošća, Bosnia and Herzegovina, Federation of Bosnia and Herzegovina - ammunition
- Sloboda Čačak, Serbia - ammunition
- Zastava arms, Kraguejvac Serbia - coaxial 7.62mm and anti-air 12.7mm machine gun
- Metalski Zavodi Tito, Skopje North Macedonia - transmission parts
- Đuro Đaković (company), Croatia - finalist, tank hull, metalwork, assembly line, maintenance, LCS
- 14. oktobar, Kruševac, Serbia - modular tank engine manufacturer, engine and transmission parts
Valóban össz volt,de a gyár nagy része Horvát területen van. “Nehéz” alkatrészek ott készültek
Még egy kicsit időzzünk el a szerb haderő fejlesztésnél. Egy ország haderő fejlesztését elsősorban az befolyásolja, hogy a szakértőik végig szemlézik, hogy az ország a közeli/távoli jövőben kivel bonyolódhat a környezetében konvencionális háborúba (ezek általában potencionálisan a szomszédos országok), majd a politikai kapcsolatok/hatalmi törekvések/befolyás kiterjesztés stb. fényében súlyozzák a fenyegetéseket (és itt tegyük hozzá, hogy országok/népek között nincs barátság).
A szerbekkel határos országok jelenleg Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Makedónia, Bulgária, Románia.
Szerbia területén élő kisebbségek:
-magyarok (Észak-Vajdaság)
-bosnyákok, albánok, bulgárok (Dél-Szerbia)
-románok (Észak-kelet Szerbia)
A szebek számára biztonsági szempontból közvetlenül érdekes országok:
Haderőt fejleszteni úgy érdemes, ha a biztonsági kockázatot jelentő országok közül a legerősebb haderejével a saját hadsereged mennyiségileg összemérhető, minőségileg pedig egyenrangú, de inkább fejlettebb.
Szerb szempontból a fenti országok közül:
-a többi felsorolt ország az orosz érából örökölt hadfelszerelésével/lakosság számával/GDP-vel a futottak még kategória, valahol a kockázati lista végén.
A szerbek ehhez a három országhoz(Horvátország/Magyarország/Románia) fogják mérni magukat a technológiai fejlettséget tekintve. A horvátok jövendő harckocsi típusa kérdéses, a francia vadászgépek miatt adná magát a használt Leclerc (az Abramset kizárhatónak tartom az üzemeltetési költségek miatt).
Emiatt gondoltam úgy, hogy a szerbeknek a háttérben már most alkudniuk kell használt Leclercre, mert így most még szemzgethetnek a kevésbé leharcolt példányok közül. Ha az oroszok mellett maradnak, akkor T72B3 legújabb verziója (az AS1-hez képest nem lennének vele előrébb, viszont eltapsolnak egy rakás pénzt) vagy T-90MS. A T-90MS esetén is probléma, hogy a 2A46-M5 nem képes tüzelni a BM-59/60 lőszert, azt csak a 2A82-höz lehet párosítani (ami pedig az Armatához fejlesztett löveg). Ha tévedtem, majd valaki kijavít.
További probléma az orosz vonallal az APS rendszerek teljes hiánya. Így az ukrán háború tapasztalatait figyelembe véve a szerek szerintem EU(francia) irányba indulnak majd el.
A szerbekkel határos országok jelenleg Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Makedónia, Bulgária, Románia.
Szerbia területén élő kisebbségek:
-magyarok (Észak-Vajdaság)
-bosnyákok, albánok, bulgárok (Dél-Szerbia)
-románok (Észak-kelet Szerbia)
A szebek számára biztonsági szempontból közvetlenül érdekes országok:
- Koszovó és Bosznia-Hercegovina (a szerb lakosság miatt),
- Horvátország (a szerbiai horvát kisabbség + Bosznia-Hercegovina miatt és mert velük letárgyalni az osztozkodást, ha mégis bomlik egyszer B-H),
- Románia (a múltja/törekvései, a szerb területen élő román kisebbség miatt és mert szeret a szomszédaiból kiharapni darabokat ha alkalma adódik rá),
- Magyarország (a szerbiai magyar kisebbség miatt)
- Bulgária (a szerbiai bulgár kisebbség miatt)
- Albánia (a szebiai albán kisebbség, és elsősorban Koszovó, illetve az albánok nagy Albánia törekvése miatt)
Haderőt fejleszteni úgy érdemes, ha a biztonsági kockázatot jelentő országok közül a legerősebb haderejével a saját hadsereged mennyiségileg összemérhető, minőségileg pedig egyenrangú, de inkább fejlettebb.
Szerb szempontból a fenti országok közül:
- közül létszám tekintetében a legrizikósabb Románia,
- technológia fejlettséget tekintve a legrizikósabb lesz (a hadsereg fejlesztés kifutása után): Horvátország (ugye ők vegyes amerikai (IFV+helikopterek), német (SPG), francia (vadászgép) irányt vettek) és Magyarország (német/EU dominancia némi török/amerikai szósszal).
-a többi felsorolt ország az orosz érából örökölt hadfelszerelésével/lakosság számával/GDP-vel a futottak még kategória, valahol a kockázati lista végén.
A szerbek ehhez a három országhoz(Horvátország/Magyarország/Románia) fogják mérni magukat a technológiai fejlettséget tekintve. A horvátok jövendő harckocsi típusa kérdéses, a francia vadászgépek miatt adná magát a használt Leclerc (az Abramset kizárhatónak tartom az üzemeltetési költségek miatt).
Emiatt gondoltam úgy, hogy a szerbeknek a háttérben már most alkudniuk kell használt Leclercre, mert így most még szemzgethetnek a kevésbé leharcolt példányok közül. Ha az oroszok mellett maradnak, akkor T72B3 legújabb verziója (az AS1-hez képest nem lennének vele előrébb, viszont eltapsolnak egy rakás pénzt) vagy T-90MS. A T-90MS esetén is probléma, hogy a 2A46-M5 nem képes tüzelni a BM-59/60 lőszert, azt csak a 2A82-höz lehet párosítani (ami pedig az Armatához fejlesztett löveg). Ha tévedtem, majd valaki kijavít.
További probléma az orosz vonallal az APS rendszerek teljes hiánya. Így az ukrán háború tapasztalatait figyelembe véve a szerek szerintem EU(francia) irányba indulnak majd el.
200 körül volt a projektben résztvevő vállalatok, beszállítók, száma. Szanaszét az egykori Jugoszláviában. Minden köztársaságra jutott belőlük bőven. A felbomlás után így a gyártókapacitás megszűnt létezni. Felújítások mennek, Szerb és Horvát szinten van erre példa. Ugyanakkor hadrendben van, aránylag nagy számban még. Még a 2 milliós Szlovénia is több mint 80 db-al rendelkezik. ( összehasonlítani érdemes a Honvédség harckocsiállományával, a mennyiséget )
Szerbia tavaly 1,318 milliárd dollár értékben szerződött fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére.
A szerződéses beszerzések összegét a Jugoimport-SDPR közvállalat elmúlt évi működéséről szóló beszámoló tartalmazza. Közölték, hogy 287 egyedi szerződésről van szó, amelyet 31 országgal írtak alá.
A szerződéses beszerzések összegét a Jugoimport-SDPR közvállalat elmúlt évi működéséről szóló beszámoló tartalmazza. Közölték, hogy 287 egyedi szerződésről van szó, amelyet 31 országgal írtak alá.
Szerbiának a közeljövőben 17 helikoptere és az Airbus segítségével két C295 "tűzoltó repülőgépe" is lesz tűzoltásra...
"Hamarosan Szerbia lesz a térségben a legtöbb tűzoltásra is használható helikopterrel rendelkező ország."
"Hamarosan Szerbia lesz a térségben a legtöbb tűzoltásra is használható helikopterrel rendelkező ország."
