Ma megjelent egy cikk az Ukrán Pravdában a Neptun rakéták első alkalmazásáról és a Moszkva kilövéséről...
Részletek a cikkből....
"
2022. április 13-a volt talán a legrosszabb nap a „Moszkva” cirkáló elsüllyesztésére – az időjárás szörnyű volt.
Már reggeltől heves esőfelhők borították az eget a Fekete-tenger felett az ukrán partok mentén. Összefüggő sorban lógtak mindössze néhány kilométeres magasságban a víz felett, és rajtuk keresztül lehetett látni legalább valamit a tengerben az égből.
Sem a repülőgépek, sem a Bayraktar drónok, sem az optikai műholdak nem segítettek.
Ilyen körülmények között egy horizonton túli radar segíthetne, aminek a jele képes körbejárni a Földet. Ám április 13-án az odeszai „Neptun” komplexum üzemeltetőjének csak közönséges radarok voltak kéznél, amelyek szinte nem látnak 18 kilométernél távolabbi célpontokat.
Mindez a „Moszkva” cirkálón is tudták, amelynek legénysége teljesen biztonságban volt.
"Megértették, hogy nem látszanak az égből, a partról sem. Ráadásul nagyon komoly légelhárító rendszerek voltak a fedélzeten és egyéb védelmi rendszerek. Ezért voltak 120 kilométere az ukrán partoktól. És ez az önbizalom megölte őket" – mondja. a „Neptun" létrehozásában részt vevő egyik ukrán rakétamérnök.
Maga a természet váratlanul segített Ukrajnának április 13-án. A „Neptun” kezelőjének nem kellett volna közönséges radarral elérnie „Moszkvát”, de pontosan ez történt. Így néhány percnyi heves habozás és tanácskozás után kiadta az „indítás” parancsot, és rövid időközönként két rakéta repült az orosz cirkáló felé.
Megközelítésük hozzávetőleges ideje valamivel több volt, mint 6 perc. Senki sem tudta, mi fog történni ezek után a percek után.
Az "Ukrán Pravda" több tucat interjút készített az ukrán katonai szférából származó emberekkel, több hetet töltött, fényképeket szerzett a történelmi felbocsátásról, és most az olvasók számára kínálja az első rekonstrukciót arról, hogyan süllyesztette el az ukrán "Neptun" a "Moszkva" orosz cirkálót. "
"Április 13-án 16 óra körül nagyon váratlan adatok érkeztek a radarokba mondta a „Neptun” komplexum ismert, de jelenleg titkosított ukrán vezetéknevű kezelője.
Hagyományos radarja azt mutatta, hogy a parttól körülbelül 120 kilométerre van egy nagy cél. A Fekete-tengernek ebben a szektorában csak egy hasonló méretű objektum lehet - az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, a "Moszkva" cirkáló.
De hogyan mutathatna egy közönséges radar a horizonton túli célpontot ilyen távolságra? Ahogy az ukrán rakétamérnökök a rekordon túlmenően meg vannak győződve, maga a természet is a védők oldalára állt.
Tekintettel arra, hogy sűrű felhők voltak a tenger felett, a radar jele róluk visszaverődött a víz felszínére, a vízről pedig vissza a felhőkre.
"Az invázió idején még nem rendelkeztünk horizonton túli radarokkal, és Oroszország tudott róla. De mivel a felhők nagyon alacsonyak voltak, és a víz és a felhők közötti folyosó jelének nem volt hova mennie, a a radar váratlanul elérte Moszkvát” – magyarázza a beszélgetőtárs az UP-nak
Az oroszok annyira biztosak voltak saját hozzáférhetetlenségükben az ukrán erők számára, hogy – mint beszélgetőpartnereink sugallják – valószínűleg nem is aktiválták a légvédelmi rendszereket."
Bár még akkor is nagy problémáik lettek volna a Neptunokkal.
A "Neptunusz" egy lassan mozgó folyékony tüzelőanyaggal működő rakéta, amely az utolsó pillanatig észrevétlenül lopakodik a hajóhoz. Amíg már késő. A hagyományos légvédelmi rendszerek szinte nem látják, mert alacsonyan a víz felett repül” – magyarázza az NSDC-tagok közül egy beszélgetőpartner az UP-vel folytatott beszélgetésben.
"A nyugati sajtónak megvan a maga változata az eseményekről.
A "The New Yorker" értesülései szerint április 13-án Ukrajna kérést küldött az európai NATO-központnak a célpont koordinátáinak megerősítésére, és onnan visszaigazolást kapott.
A "The New York Times" pedig meg volt győződve arról, hogy az amerikai P-8 Poseidon felderítőgépet használták Ukrajna kérésének teljesítésére, amely megadta a pontos koordinátákat.
A „Navy Recognition” profilkiadvány ugyanezt az információt adta ."
“Украинская правда” провела десятки интервью с людьми из украинской военной сферы, потратила несколько недель, получила фото исторического пуска и теперь предлагает читателям первую реконструкцию того, как украинский “Нептун” потопил российский крейсер “Москва”. (укр.)
www.pravda.com.ua
