Szonárok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1945

Guest
Hpasp

Te szent ég :eek:
Hát nem csodálom, hogy szegény tengeri állatok (pl. bálnák, delfinek) megöngyilkolják magukat. Mi is fölakasztanánk magunkat ha 5 cm-s távról kellene egész nap fogorvosi fúrót hallgatnunk.....
Ez az egész rendszer értelmetlenségét nézve, nettó szemétség volt az élővilággal szemben :mad:

Azért tegyük hozzá gyorsan, hogy a fenti hangnyomás a szonártól 1m távolságbam volt igaz.
Amelyik cet 1m-re került egy fregatt orrához, az már amúgy is meg-öngyilkolta magát, mert a hajócsavar bálna-burgert csinál belőle...
 
  • Tetszik
Reactions: misinator
M

molnibalage

Guest
A hidegháború alatt a US NAVY számára egyértelmű volt, hogy tengeralattjáróival szemben flottaegységeit a VSz tudja követni több módszerrel is, halászhajók, felderítő medvék, műholdak, rádióbemérés* segítségével, így csendesítés helyett inkább a zajosításról szólt a szupertitkos Prairie-Masker berendezés.

A Prairie-Masker sűrített levegőt tolt a Oliver Hazard Perry fregatt gépháza alá a vízbe elfedve - elnyomva annak zaját, így hangja alapján nem lehetett az egységek típusát azonosítani...

... illetve a, illetve a hajócsavarba (fenti képen szárazdokk tesztelésen) hogy ne lehessen passzív akusztikus módszerrel annak fordulatát mérni, és ezáltal a fregatt sebességét kiszámolni.

Itt például tankolás közben igyekszik vízalatti passzív hang alapú azonosítását egy Oliver Hazard Perry fregatt megakadályozni.
Szupertitkos? Az Red Storm Rising regényben a '80-as években említve volt, még ha működési elve pontatlan is volt. Túl nagy töprengés nem kell hozzá, hogy mivel lehet elmaszkolni a spektrumot. Én inkább csak azt látom, hogy azért a haszna mennyire limitált.

Ha műholdak figyelik a kikötőt, illetve a kijárata előtt (nemzetközi vizeken) dekkol egy felderítőhajó az simán ki tudja szúrni a felszínen kifutó célt, és le tudja adni a drótot a várakozó vadász-tengeralattjárónak.
Innentől már csak a cél zajosságának függvényében adódó távolságban szépen passzívval kell követni.
(csendesebb orosz tengóknak ezért szoktak gyakrabban nekimenni)
Ha elveszítik a célt, kell hívni a P-3C Oriont és az megtalálja.
(hacsak nem a sarki jég alatt játszódik a történet)
Ez megint olyan, hogy nemhogy atomháború, de konvencionális keretek között is kb. elméleti szintű ez az együttműködés, mert időigényes és körülményes. Háborúban és azon kívül sem tudtak 0-24-ben figyelni, már csak az időjárás miatt is.

A védendő kötelék körül haladnak az aktív szonárral dolgozó fregattok/rombolók/cirkálók és aktívval folyamatosan pingelnek.
(pont úgy mint ahogy a felderítő AEGIS radar is folyamatosan adáson van, célt kutat)
Amiket aztán szépen bemérnek a támadó tengók sőt, még jó becslést is ad arra, hogy hol van a konvoj...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Szupertitkos? Az Red Storm Rising regényben a '80-as években említve volt, még ha működési elve pontatlan is volt. Túl nagy töprengés nem kell hozzá, hogy mivel lehet elmaszkolni a spektrumot. Én inkább csak azt látom, hogy azért a haszna mennyire limitált.


Ez megint olyan, hogy nemhogy atomháború, de konvencionális keretek között is kb. elméleti szintű ez az együttműködés, mert időigényes és körülményes. Háborúban és azon kívül sem tudtak 0-24-ben figyelni, már csak az időjárás miatt is.


Amiket aztán szépen bemérnek a támadó tengók sőt, még jó becslést is ad arra, hogy hol van a konvoj...

A hajók szinte minden téren hátrányban vannak a tengeralattjárókkal szemben (a valóságban még a csúcs aktív szonár is 50% alatti eséllyel derített fel céljait 10kyd-on belül), másrészt a SOSUS+P-3C párosa simán a sarki jég alá kergette a szovjeteket...
... lassan rá is térek a P-3 Orion által használt bójákra is, ha nincs több kérdés eddig.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 341
60 905
113
Hpasp

"Azért tegyük hozzá gyorsan, hogy a fenti hangnyomás a szonártól 1m távolságbam volt igaz.
Amelyik cet 1m-re került egy fregatt orrához, az már amúgy is meg-öngyilkolta magát, mert a hajócsavar bálna-burgert csinál belőle..."


Azért a vízben jobban terjed a hang mint a légkörben. Te magad írtad, hogy azért nem lehetett a partok közelében alkalmazni, mert félő volt, hogy a víz alatt lévő emberkék dobhártyáját beszakítja. Ebből azért arra következtetek, hogy nem volt kíméletes a rendszer a tenger állatvilágával sem.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 940
85 543
113
A hajók szinte minden téren hátrányban vannak a tengeralattjárókkal szemben (a valóságban még a csúcs aktív szonár is 50% alatti eséllyel derített fel céljait 10kyd-on belül), másrészt a SOSUS+P-3C párosa simán a sarki jég alá kergette a szovjeteket...
... lassan rá is térek a P-3 Orion által használt bójákra is, ha nincs több kérdés eddig.

Mi a helyzet az orosz avgy más nyugati hajókkal?Hogyan próbálják elrejteni őket?
 
M

molnibalage

Guest
A hajók szinte minden téren hátrányban vannak a tengeralattjárókkal szemben (a valóságban még a csúcs aktív szonár is 50% alatti eséllyel derített fel céljait 10kyd-on belül), másrészt a SOSUS+P-3C párosa simán a sarki jég alá kergette a szovjeteket...
... lassan rá is térek a P-3 Orion által használt bójákra is, ha nincs több kérdés eddig.
Legfeljebb az SSBN-eket, mert az atlanti konvojokat és CVN-eket nehéz a sarki jég alatt vadászni...

Az én egész gondolatmenetem arról szól, hogy egy III. vh II. vh módon (nincs nuki, konvojok visznek utánpótlást, stb.) esetben micsoda árnyékbokszolás lett volna mindkét oldalon a csúcs szonárokkal is a zajos tengók ellen is, meg azoknak is lett volna nem kis kihívás célokat autonóm megtalálni ÉS azonosítani.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 940
85 543
113
Legfeljebb az SSBN-eket, mert az atlanti konvojokat és CVN-eket nehéz a sarki jég alatt vadászni...

Az én egész gondolatmenetem arról szól, hogy egy III. vh II. vh módon (nincs nuki, konvojok visznek utánpótlást, stb.) esetben micsoda árnyékbokszolás lett volna mindkét oldalon a csúcs szonárokkal is a zajos tengók ellen is, meg azoknak is lett volna nem kis kihívás célokat autonóm megtalálni ÉS azonosítani.

Szerintem az lett volna mint a II.vh-ban:csak a konvolyok közelében lettek volna detektálva a tengeralattjárók.A szovjet tervekben szerepelt Izland elfoglalása mielőtt a flotta kifut az Atlanti-óceánra így az SOSUS sem biztos,hogy hatékony lett volna.
Mondjuk azt nem tudom,hogy mennyire voltak kiválthatók az állomások.

Bár konvolyháború sem lett volna a szovjet tervek szerint hisz ők 2-3 hét alatt el akarták foglalni teljes Európát így nem lett volna mit ellátni a konvolyokkal.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Legfeljebb az SSBN-eket, mert az atlanti konvojokat és CVN-eket nehéz a sarki jég alatt vadászni...

Az én egész gondolatmenetem arról szól, hogy egy III. vh II. vh módon (nincs nuki, konvojok visznek utánpótlást, stb.) esetben micsoda árnyékbokszolás lett volna mindkét oldalon a csúcs szonárokkal is a zajos tengók ellen is, meg azoknak is lett volna nem kis kihívás célokat autonóm megtalálni ÉS azonosítani.

Itt jön a képbe pár csúnyaság:

  1. Műholdas kommunkáció, és az ellenfél műholdas kommunikációjának zavarása / negálása (űrbéli hadviselés)
  2. Űrbéli radarok, ugye a felszíni flottacsoportok követése ilyen módon relatíve egyszerű (ha csak nem állnak neki EW-t játszani)
  3. Feltehetően nagyon is sokat számítottak volna a tengeri aknák (szorosok, kikötők lezárása), e célra a DE tengók tökéletesen megfelelnek például.
  4. A tengó hadviselésnél a torpedók történetét is illik felemlegetni. Tök jó, hogy tudod, merre van a tengó, de az időszaktól függően simán elképzelhető, hogy nem tudod kilőni a másikat, mert nem éri utól a torpedód a célpontot. Az Mk.46 torpedó, amely a legtöbb helikopter és felszíni hajóegységnél a hidegháború alatt szolgált, egy November-osztályt sem tudott volna utolérni, csak szemből vagy esetleg oldalról volt esélye elkapnia. Az Mk.48 tök jó torpedó volt, de csak a tengók fegyverzetében találod...
  5. Victor III falka esetét érdemes felidézni. Esélyesen egy-egy "suicide" run bizony sikeres lehetett volna, és itt jön a hidegháború rákfenéje - a nukleáris fegyverek bevetése. Mert hát egy nukleáris robbanófejű torpedót indítani mégsem ér fel egy stratégiai nukleáris fegyver bevetésével...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and endre
M

molnibalage

Guest
Itt jön a képbe pár csúnyaság:

Műholdas kommunkáció, és az ellenfél műholdas kommunikációjának zavarása / negálása (űrbéli hadviselés)
A 80-as években asszem már lézerrel kommunikáltak a legfejlettebb jenki tengók a műholdakkal. Sok szerencsét a két pont ilyesfajta komm zavarsához. (Vagy ez már 10 évvel később volt? Vagy soha, és rosszul emlékszem valamire?)

http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a257217.pdf

Űrbéli radarok, ugye a felszíni flottacsoportok követése ilyen módon relatíve egyszerű (ha csak nem állnak neki EW-t játszani)
A Legenda műhold rendszer még a csúcspontján sem volt a folyamatos lefedés és követés képességének közelében sem.
https://modernwartech.blog.hu/2015/...s_tengereszeti_megfigyelo_rendszer_1_resz_469
Feltehetően nagyon is sokat számítottak volna a tengeri aknák (szorosok, kikötők lezárása), e célra a DE tengók tökéletesen megfelelnek például.
Hogyan lehet kellő anka sűrűséget létrehozni?

A tengó hadviselésnél a torpedók történetét is illik felemlegetni. Tök jó, hogy tudod, merre van a tengó, de az időszaktól függően simán elképzelhető, hogy nem tudod kilőni a másikat, mert nem éri utól a torpedód a célpontot. Az Mk.46 torpedó, amely a legtöbb helikopter és felszíni hajóegységnél a hidegháború alatt szolgált, egy November-osztályt sem tudott volna utolérni, csak szemből vagy esetleg oldalról volt esélye elkapnia. Az Mk.48 tök jó torpedó volt, de csak a tengók fegyverzetében találod...
Hpaspnak is feltettem a kérdést. Szép-szép a csúcssebességeket nézni, de hol jelenik meg a gyorsulása a hajóknak? Meg az, hogy meg is hallja a közeledő torpedót? Mert szép-szép azt felvázolni, hogy torpedó futásidő és sebességdifiből 8-10 ezer yard sem jött ki, de ha kb. 2-5 ezer yardnál hallja meg 5-10 csomós sebességgel, akkor az MK46 is jó. Főleg, ha azt a hajóról rakétával a tengó feje fölé lövik és nem 10-20k yardról indítják. Vagy heli vagy P-3 ejti a tengó fejére. Akkor a 40 csomós torepdó is elkap még egy 35 csomós max sebességű tengót is...
Victor III falka esetét érdemes felidézni. Esélyesen egy-egy "suicide" run bizony sikeres lehetett volna, és itt jön a hidegháború rákfenéje - a nukleáris fegyverek bevetése. Mert hát egy nukleáris robbanófejű torpedót indítani mégsem ér fel egy stratégiai nukleáris fegyver bevetésével...
Ez attól függ, hogy kit kérdezel meg és melyik oldalon. A szovjet álláspont az volt többnyire, hogy az atomháború pillanatok alatt totális lesz. Pont azért nem fogtak bele soha, mert senki az égvilágon nem tudta megmondani, hogy akkor egy nuki torpedó bevetése után a USA / NATO mivel torolja meg azt.

Volt nuki torpedó nyugaton? (Vizibomba tudom, hogy volt.) Akkor ők is csak annyit csinálnak, hogy azzal lőnek? Vagy Európában odabasznak katonai vezetési pontoknak? Vagy élből várost céloznak meg, hogy elrettentsék a muszkát attól, hogy "ezt ne"? Na, akkor a fentiek bármelyikére hogyan reagált volna az szovjet?

És hála istennek mindenki kellő önmérsékletet tanúsított, pedig mindkét oldalon voltak igazi vadbarmok, akiknek nagyon viszketett a keze a virtuális ravaszon.
 

episyrphus

Active Member
2012. november 18.
77
222
33
szerintem nem biztos, hogy a szovjetek tengókat vetettek volna be a konvojok ellen. Szerintem azokat meghagyták volna a CVN csoportok ellen, pláne az ütősebbeket. Szerintem konvojokat műholdakkal és TU 142-es tengerészeti macikkal kutatták volna fel. Ha pedig nem úsztak volna erős CVN fedezet mellett, akkor jöttek volna a TU22-esek és a többi maci. Ha pedig erős CVN kísérettel úsztak volna - ez a valószínűbb - akkor tengó + bombázó kombó lehetett volna a válasz.
Ez egy kicsit off volt, bocsi, a szonároknál vagyunk.
 
M

molnibalage

Guest
szerintem nem biztos, hogy a szovjetek tengókat vetettek volna be a konvojok ellen. Szerintem azokat meghagyták volna a CVN csoportok ellen, pláne az ütősebbeket. Szerintem konvojokat műholdakkal és TU 142-es tengerészeti macikkal kutatták volna fel. Ha pedig nem úsztak volna erős CVN fedezet mellett, akkor jöttek volna a TU22-esek és a többi maci. Ha pedig erős CVN kísérettel úsztak volna - ez a valószínűbb - akkor tengó + bombázó kombó lehetett volna a válasz.
Ez egy kicsit off volt, bocsi, a szonároknál vagyunk.
Az ilyen megközelítéssel a bajom az, hogy végtelen repcsit feltételez. A Tu-95/142-nek volt egy pár változata és ezeknek kvázi dedikált feladata lett volna. A Tu-142-nek volt radaros felderítő változata és tengókhoz átjátszó is. Ha ezekkel a konvojokra mennek rá, akkor csak a Legenda marad a CBG-k ellen.

Az, hogy a konvojokat hogyan védték volna megint olyan, hogy n+1 féle forgatókönyvet el lehet képzelni...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A 80-as években asszem már lézerrel kommunikáltak a legfejlettebb jenki tengók a műholdakkal. Sok szerencsét a két pont ilyesfajta komm zavarsához. (Vagy ez már 10 évvel később volt? Vagy soha, és rosszul emlékszem valamire?)

Ez korántsem volt általános. De a szovjeteknek volt ASAT fegyverrendszere (ISz, ISz-A, ISz-P), ezekkel folyamatosan hajtottak végre teszteket, a végén 1000km feletti magasságon keringő műholdakra is.

A Legenda műhold rendszer még a csúcspontján sem volt a folyamatos lefedés és követés képességének közelében sem.

Egy konvojhoz nem is kell folyamatos nyomkövetés és lefedés...

Hogyan lehet kellő anka sűrűséget létrehozni?

Egy Tango-osztályú egység 48db tengerfenékre helyezhető, 1350kg-os tengeri aknát telepíthet, két akna fér el egy 533mm-es torpedó helyén. De létezet teljes méretű torpedóval azonos méretű un. aknatorpedó, amely max. 600 méteres mélységbe lehet lehorgonyozni, és függőlegesen áll benne egy elektromos torpedó, amely a felette elúszó célpontra aktiválja magát...

Hpaspnak is feltettem a kérdést. Szép-szép a csúcssebességeket nézni, de hol jelenik meg a gyorsulása a hajóknak?

Nyilván kell egy perc kb., amíg lassú sebességből nagyjából 25-30 csomót elér, és további egy-két perc, amíg a csúcssebességet, de azért ez nem gyenge.

Volt nuki torpedó nyugaton? (Vizibomba tudom, hogy volt.)

Mk.45 ASTOR, egy W34 harci feje volt, 11kt robbanóerővel.
 

episyrphus

Active Member
2012. november 18.
77
222
33
Az ilyen megközelítéssel a bajom az, hogy végtelen repcsit feltételez. A Tu-95/142-nek volt egy pár változata és ezeknek kvázi dedikált feladata lett volna. A Tu-142-nek volt radaros felderítő változata és tengókhoz átjátszó is. Ha ezekkel a konvojokra mennek rá, akkor csak a Legenda marad a CBG-k ellen.

Az, hogy a konvojokat hogyan védték volna megint olyan, hogy n+1 féle forgatókönyvet el lehet képzelni...
Az tuti. A lehetőségek száma nagyon magas. Ha all out helyzet alakult volna ki, akkor meg úgyis mindegy valójában, ahogy fip 7 is írta. Nem akarom ebben a topicban elemezni, de nem tudom, mennyi macijuk volt a szovjeteknek. Náluk úgyis az ICBM, tank és az APC volt a nyerő :).
 
M

molnibalage

Guest
Ez korántsem volt általános. De a szovjeteknek volt ASAT fegyverrendszere (ISz, ISz-A, ISz-P), ezekkel folyamatosan hajtottak végre teszteket, a végén 1000km feletti magasságon keringő műholdakra is.
Ezek ICBM modifikációk?

Egy konvojhoz nem is kell folyamatos nyomkövetés és lefedés...
Műhold áthaladása után irányváltás és 150 km odébb mennek mire odaér a tengó vagy ASM képes bombázó. A vadászok a CVN-ről vagy partól meg várják az eredeti helyen a támadókat. Szóval a több órás lag az bizony nagyon komoly harcászati kihatásokkal jár...

Egy Tango-osztályú egység 48db tengerfenékre helyezhető, 1350kg-os tengeri aknát telepíthet, két akna fér el egy 533mm-es torpedó helyén. De létezet teljes méretű torpedóval azonos méretű un. aknatorpedó, amely max. 600 méteres mélységbe lehet lehorgonyozni, és függőlegesen áll benne egy elektromos torpedó, amely a felette elúszó célpontra aktiválja magát...
500 méter alá semmivel nem merül, akkor oda hogyan teszi le?

Az elektromos torpedónál meg jön az, hogy a legkorszerűbb szovjet torpedó saját fejével az érzékelési távolság 1 km sem volt. Kb véletlenül úszna el csak felette valami, mert ferde távolság van ugyebár.

Mk.45 ASTOR, egy W34 harci feje volt, 11kt robbanóerővel.
rgr
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ezek ICBM modifikációk?

Nem, R-7 / Szemjorka család hordozórakétái által indított dedikált elfogó műholdak.

Műhold áthaladása után irányváltás és 150 km odébb mennek mire odaér a tengó vagy ASM képes bombázó. A vadászok a CVN-ről vagy partól meg várják az eredeti helyen a támadókat. Szóval a több órás lag az bizony nagyon komoly harcászati kihatásokkal jár...

Egy konvoj nem fog 30 csomóval haladni, továbbra is 14-16 csomó haladási sebessége lesz, a teherhajók pedig elég zajos jószágok, szóval önmagában én nem adnék ilyen szempontból egy lyukas garast sem a konvoj "elbújási" esélyeinek...

500 méter alá semmivel nem merül, akkor oda hogyan teszi le?

Akár felszínről is lebocsátható, kidobod a vetőcsőből, az akna meg lemerül és települ magától:

Ez az Mk.60 Captor példája, de nagyjából így nézett ki a szovjet aknatorpedó-megoldás is az 1970-es évek elején:

cRUrpvz.jpg


Ez a mai folyománya, az MSM:

khBLUPC.jpg


Az elektromos torpedónál meg jön az, hogy a legkorszerűbb szovjet torpedó saját fejével az érzékelési távolság 1 km sem volt. Kb véletlenül úszna el csak felette valami, mert ferde távolság van ugyebár.

Leraksz egy szűkebb hajózási útvonalon 500 méterre egymástól 10 ilyet, és 5 km-es sávban egy "shall not pass" zónát hozhatsz létre vele...
 
M

molnibalage

Guest
Nem, R-7 / Szemjorka család hordozórakétái által indított dedikált elfogó műholdak.
Egy konvoj nem fog 30 csomóval haladni, továbbra is 14-16 csomó haladási sebessége lesz, a teherhajók pedig elég zajos jószágok, szóval önmagában én nem adnék ilyen szempontból egy lyukas garast sem a konvoj "elbújási" esélyeinek...
Tegyük fel, hogy a konvoj megvan a műholddal. A műhold megszerzi az infót. ELF adás az infó megszerzése és kiértékelés után 30 perccel (kurva optimista vagyok, akkor nagyon nem a mai komm sebességek voltak). Az adás kb. 15 perc, a tengó mondjuk 15 alatt feljön, leszedi az infót. Ez már egy óra, ez alatt a konvoj mozog.

Ennek fényében indul el a tengó az utolsó kontaktus felé annak akkori irányát és sebességét nézve. Ha csak 150 fmf-re volt és mondjuk 200 tfm az elfogási pontig a távolság, akkor az taktikai sebességen (~10 csomó) is kb. 20 óra (!).

Na képzeld el, hogy akkor a konvoj elfordul 60 fokot az észlelés után - hiszen tudják mikor jön a műhold - és megy más irányba 4 órát, majd visszaáll eredetibe. Hát, ez alapján örülhet, ha a konvojt kb. meg fogja találni akkor szórás jön ki területileg, hogy hol lehet mert még azt is el lehet játszani, hogy visszafelé megy részben 4 órát és aztán délebbre emgy pl. Európa felé. A potenciális terület, ahol a célpont lehet 100x100 km-es terület alsó hangon, de akár 300x300 is lehet.

Vagy száguldhat agyatlanul 30 csomóval vakon előre, de még akkor is igencsak van rá esély, hogy mellémegy a célnak. 30 tfm felett kvázi ő sem hall semmit, különösen réteghatár alatt... Vagy nem mélyen halad, de akkor meg a "világ végéről" lehet hallani minden szovjet ladikot a '80-as évek közepéig.

Ez az Mk.60 Captor példája, de nagyjából így nézett ki a szovjet aknatorpedó-megoldás is az 1970-es évek elején:
[/QUOTE]
rgr

Leraksz egy szűkebb hajózási útvonalon 500 méterre egymástól 10 ilyet, és 5 km-es sávban egy "shall not pass" zónát hozhatsz létre vele...
[/QUOTE]
Valljuk be, igen szűk hajózási csatornákat lehet ezzel csak blokkolni és nagyon sok ilyen eszköz kell. A szűk csatornák meg a SOSUS közelében voltak a parhoz közel. ---> Mindent hallottak a jenkik, az óceán túloldalán követte a tengókat egy ideig a rendszer. Az USA partjait elaknásítani = nettó öngyilkos vállalkozás lett volna Hpasp írása alapján. Kb. az összes tengó fejére pottyantottak volna egy torpot helivel vagy P-3-mal..
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 940
85 543
113
Tegyük fel, hogy a konvoj megvan a műholddal. A műhold megszerzi az infót. ELF adás az infó megszerzése és kiértékelés után 30 perccel (kurva optimista vagyok, akkor nagyon nem a mai komm sebességek voltak). Az adás kb. 15 perc, a tengó mondjuk 15 alatt feljön, leszedi az infót. Ez már egy óra, ez alatt a konvoj mozog.

Ennek fényében indul el a tengó az utolsó kontaktus felé annak akkori irányát és sebességét nézve. Ha csak 150 fmf-re volt és mondjuk 200 tfm az elfogási pontig a távolság, akkor az taktikai sebességen (~10 csomó) is kb. 20 óra (!).

Na képzeld el, hogy akkor a konvoj elfordul 60 fokot az észlelés után - hiszen tudják mikor jön a műhold - és megy más irányba 4 órát, majd visszaáll eredetibe. Hát, ez alapján örülhet, ha a konvojt kb. meg fogja találni akkor szórás jön ki területileg, hogy hol lehet mert még azt is el lehet játszani, hogy visszafelé megy részben 4 órát és aztán délebbre emgy pl. Európa felé. A potenciális terület, ahol a célpont lehet 100x100 km-es terület alsó hangon, de akár 300x300 is lehet.

Vagy száguldhat agyatlanul 30 csomóval vakon előre, de még akkor is igencsak van rá esély, hogy mellémegy a célnak. 30 tfm felett kvázi ő sem hall semmit, különösen réteghatár alatt... Vagy nem mélyen halad, de akkor meg a "világ végéről" lehet hallani minden szovjet ladikot a '80-as évek közepéig.

Ez az Mk.60 Captor példája, de nagyjából így nézett ki a szovjet aknatorpedó-megoldás is az 1970-es évek elején:
rgr

[/QUOTE]
Valljuk be, igen szűk hajózási csatornákat lehet ezzel csak blokkolni és nagyon sok ilyen eszköz kell. A szűk csatornák meg a SOSUS közelében voltak a parhoz közel. ---> Mindent hallottak a jenkik, az óceán túloldalán követte a tengókat egy ideig a rendszer. Az USA partjait elaknásítani = nettó öngyilkos vállalkozás lett volna Hpasp írása alapján. Kb. az összes tengó fejére pottyantottak volna egy torpot helivel vagy P-3-mal..[/QUOTE]

És ha nem csak egy tengeralattjáró van?Biztos,hogy falkában alkalmazták volba őket ne pedig egyesével.
 
M

molnibalage

Guest
Valljuk be, igen szűk hajózási csatornákat lehet ezzel csak blokkolni és nagyon sok ilyen eszköz kell. A szűk csatornák meg a SOSUS közelében voltak a parhoz közel. ---> Mindent hallottak a jenkik, az óceán túloldalán követte a tengókat egy ideig a rendszer. Az USA partjait elaknásítani = nettó öngyilkos vállalkozás lett volna Hpasp írása alapján. Kb. az összes tengó fejére pottyantottak volna egy torpot helivel vagy P-3-mal..[/QUOTE]

És ha nem csak egy tengeralattjáró van?Biztos,hogy falkában alkalmazták volba őket ne pedig egyesével.[/QUOTE]
Teljesen mindegy. A tömeges mennyiség a régi szar zajos tengókból volt, amit az óceán túloldaláról hallott a SOSUS. Igen, döbbenetes, ennyire jó volt. Ha jött egy falka tengó, akkor a P-3 és S-3 gépek szépen mindre pottyanatank torpot. Nem több km-re, 1 km-en belül. Esélye nincs menekülésre egyik tengónak sem. Egyetlen P-3 Orion 6-10 db torpedót vihetett magával... És nem kellett túl sokat találgatni és őrjáratozni. A SOSUS megadta volna a koordinátákat és 1-2 óra repülés lett volna. A falka minden tagjára dob kettőt mondjuk. A számok nem a tengók oldalán álltak.

A '80-as évek új csendes tengói szüntették meg ezt az idilli állapotot...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 341
60 905
113
molnibalage

Mondjuk az USA-Eu hajózási vonalak blokkolásához nem csak atomtengók jók.
Pl. az SZU-nak csak a "Rómeó" osztályú DE tengóból volt vagy 100 db! És ezek 14,000 km-s hatótávolságú ladikok voltak.
A 37,000 km-s hatótávolságú "Foxtrot" DE tengóból meg 70 db körül volt nekik.
Később ehhez jött még 20 db "Tangó" DE tengó. (A 80's évek elejéig írtam csak a sort)

Ha nem is volt mind egyszerre bevethető, meg nem egy helyen állomásoztak, akkor is szép számú tengeralattjáró ez.
 
  • Tetszik
Reactions: endre