Szonárok

[Törölt tag 1945]

AN/SSQ-125 MSAS (Multi-Static Active Sonar)

A kisméretű dízel elektromos tengeralattjárók felderítésére kidolgozott újabb módszer a multi statikus szonár mező (MSAS), ahol kombinálható a szonárbóják "F-22-esének" az AN/SSQ-101 ADAR vételi érzékenysége egy 6 adóelemmel rendelkező aktív szonárbójával ami az AN/SSQ-125 MSAS jelzést kapta.

Sippican illetve Spartan gyártók által készített AN/SSQ-125 MSAS a kép két szélén, középen az AN/SSQ-101 ADAR.

A multi statikus szonár mező (MSAS) működését jól szemlélteti a topictárs által korábban linkelt video:

Az AN/SSQ-125 MSAS adatlapja:

Egy multistatikus bójapár felderítési távolsága kör helyett a jobb oldali képen látható alakzat.
Ennek a felderítési zónának a határa jó-pár paramétertől függ, így kiszámítását itt mellőzöm.

Akit a téma jobban érdekel az errefelé olvasgasson tovább...

A Multistatic Sonobuoy Theory

On the Design of Multistatic Sonobuoy Fields for Area Search

 

[Celebra]

Igy első blikkre,megcsinálták a multvevős lokátor vizalatti megfelelőjét.Érdekes,hogy a légtérellenőrző változatot nem kapkodják el.
Viszont ez a fenekező önjáró aknák ellen nem sokat ér,és jol is hallható a prédának is.A Dél Knai tenger szigetei között,és sekély vizében még mindig elég kevésnek érzem.....

 

[Törölt tag 1945]

Az Indiai Haditengerészet a hidegháború végén két exSzovjet tengeralattjáró elhárító géptípussal rendelkezett:
- Il-38 Berkut komplexummal, és RGB-1/2/3 bójákkal
- Tu-142M Korsun komplexummal, és RGB-75/15/25/55 bójákkal

2001-ben India megállapodott a Rosoboronexport-al hogy Il-38-as gépeit 205 millió dollárért modernizálják a legmodernebb orosz RGB-16/26 bóják alkalmazásához.

A 2002 és 2015 között modernizált Indiai gépek jelzése Il-38SD Sea Dragon lett.

Eközben az Orosz haditengerészet 54db Il-38-as gépe, továbbra is az eredeti Berkut komplexummal, és az addigra reménytelenül elavult RGB-1/2/3 bójákkal üzemelt, három bázisról:
7050 АвБ Североморск-1, Északi Flotta
7060 АвБ Елизово, Csendes Óceáni Flotta
7062 АвБ Николаевка, Csendes Óceáni Flotta

2015-ben azonban döntés született, hogy az összes Orosz Il-38-ast 2025-ig modernizálják Il-38SD szintre, Il-38N (Novella) jelzéssel.

RGB-16/26 bóják bevetését lehetővé tévő modernizált Orosz Il-38N. 2016-ig 8db modernizációja készült el.

 

[Törölt tag 1945]

Igy első blikkre,megcsinálták a multvevős lokátor vizalatti megfelelőjét.Érdekes,hogy a légtérellenőrző változatot nem kapkodják el.
Viszont ez a fenekező önjáró aknák ellen nem sokat ér,és jol is hallható a prédának is.A Dél Knai tenger szigetei között,és sekély vizében még mindig elég kevésnek érzem.....

Oroszok rádiólokátor technikában alkottak multi statikusat, az amcsik meg szonárbójában...
... kinek mi a prioritás, oda megy a fejlesztési erőforrás/pénz.

 

[Törölt tag 1945]

Boeing P-8A Poseidon, MMA (Multi-mission Maritime Aircraft)

2012-ben megkezdődött, az immár fél évszázada szolgáló Lockheed P-3 Orionok leváltása a Boeing 737-800ERX utasszállítóból kialakított új típusra.

A gép hatótávolsága megegyezik az Orionéval, 1200 tengeri mérföld távolságon 4 óra őrjáratozásra képes.
Az Orionnál nagyobb utazó sebessége azonban lehetővé teszi, hogy a folyamatos őrjáratozást három gép helyett kettő ellássa.
Mivel ellentétben az Orionnal a Poseidon őrjáratozását végig ~10km utazómagasságban folytatja, MAD (mágneses anomália detektor) nem került beépítésre.

fedélzeti rendszerei:
AN/APY-10 - SAR lokátor
MX-20HD EO/IR turret - behúzható látható fényben működő és infravörös kamera
AN/AAQ-24 DIRCM - infravörös rakéta elleni lézerrendszer
AN/ALQ-240 ESM - besugárzásjelző
AN/ALE-47 CMDS - Chaff/Flare szóró berendezés

120db szonárbóját szállít a korábban már részletesen kitárgyalt típusokból;
- AN/SSQ-53 DIFAR
- AN/SSQ-62 DICASS
- AN/SSQ-101 ADAR
- AN/SSQ-110 EER
- AN/SSQ-125 MSAS

Fegyverzete;
- szárny alatt - 4db AGM-84 Harpoon hajók elleni rakéta
- belső térben - 5db Mk.54 HAAWC* torpedó, vagy különféle bombák

*mivel a Poseidon ~10km utazómagasságból oldja torpedóját, aminek feje limitált hatótávolságú, így az Mk.54 HAAWC (High Altitude Anti-Submarine Warfare Weapon Capability - nagy magasságból bevethető) torpedó kapott egy GPS irányított ALA (Air Launch Accessory - szárnyat) amivel pontosan a cél fölött ér vizet.

A US NAVY (jelenleg) összesen 117db P-8A Poseidon géppel (tervezi) cseréli az Orionokat.
2017-ig 53db került átadásra, és már 10 VP század üzemelteti a 15-ből.

29 évnyi szolgálat után 2017-ben az Indiai Haditengerészet kivonta Tu-142MK gépeit.
India összesen 12db P-8I Poseidon-t rendelt, amiből 8 már átadásra került.

Ausztrália 12db Poseidon-t rendelt, ebből 2 már átadásra került.

Új-Zealand 4 Poseidon-t rendelt, szállításuk 2022-től várható.

Norvégia 5 Poseidon-t rendelt, szállításuk 2022-től várható.

Az Egyesült Királyság 9 Poseidon-t rendelt.

A Boeing jelenleg évi 8 gépet gyárt.

 

[molnibalage]

Oroszok rádiólokátor technikában alkottak multi statikusat, az amcsik meg szonárbójában...
... kinek mi a prioritás, oda megy a fejlesztési erőforrás/pénz.

Mondjuk az orosz multi statik a neten levő adatok alapján kb. semmire sem jó.
Szonárban egyszerűbbnek tűik a megvalósítás, már lényegében is ehhez hasonló volt, a Kubai válság idején használt primitívebb formában.

 

[Törölt tag 1945]

Közelítsük meg más oldalról: ha egy D/E tengó lebeg a vízben (vagy a tengerfenéken pihen, tök mindegy), akkor kb. ugyanezt kell(ene) tudnia, nemde? A saját zaj ez esetben annyi, amennyit a fedélzeti rendszerek (légtechnika, elektromos berendezések zümmögése, személyzet beszéde, stb.) termelnek, mínusz feltehetően a szonár ezektől el van lehetőleg minél jobban szigetelve.

Igen, itt részben megint vakrepülés, mert ugye a nuki tengók mellett mindig az az érv, hogy azért akkorák, mert a zajcsökkentő megoldások (hangszigetelés, rugalmas felfüggesztést, stb.) ennyire hely- és tömegigényesek. De hát D/E tengók is vannak több ezer tonnásak...

Igen, a vízben lebegő (valóságban párcsomóval haladó) D/E tengeralattjáró saját maga által keltett zaj minimális (közelítheti a háttér 90dB-t)...
... viszont ezek az egységek nem hordoznak vontatott szonárt, csak beépítettet.
Valószínűleg azért mert a vontatott szonár jelentős (jópár csomós) fékező hatásának ellensúlyozása túlzottan merítené az akkumulátort.
Az orrban lévő aktív szonárok frekvenciája túl magas, így passzív nyereségük nem túl nagy.

Majd utána nézek...
.... ha jól emlékszem, MGK-400 Rubikon van a Kilo-ban.
Majd ások valami konkrétabb infót róla oszt számolhatunk egy lebegő Kilo vs Seawolf felderítési távolságot.

 

[Törölt tag 1945]

Jelenleg az egyik legnehezebben felderíthető célnak az egy-helyben, prédájára várakozó kisméretű dízel elektromos tengeralattjárók számítanak.

1980 és 2000 között a Pr877 Kilo osztály 44 elkészült egységéből 20db exportra került; Lengyelország (1db), Kína (3db), Románia (1db), Algéria (2db), India (10db), Irán (3db).

1997-óta, a jelenleg is sorozatban gyártott Pr636 Improved Kilo osztály 32 egységéből szintén 20db exportra kerül; Kína (10db), Vietnám (6db), Algéria (4db)

Egy egy-helyben lebegő kisméretű dízel elektromos tengeralattjáró által keltett zaj beleolvad a tenger hátterébe, azt passzív módszerrel értelmes távolságból szinte lehetetlen észlelni.
Elektromos csendes üzemben azonban jelentősen korlátozott a Kilo egységek üzemidejük, illetve sebességük.

45 napos őrjáratozási idő alatt, ha teljesen feltöltötte akkumulátorait, akkor 5~6 napig tud egy-helyben lebegni a víz alatt, illetve közben maximum 3 csomó sebességgel kiegyenlíteni a vízalatti áramlatok hatását.
5 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje 3~4 nap
10 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje már csak ~1 nap
15 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje már kevesebb mint 8 óra
Maximális 17 csomó sebességre a Kilo csak pár órán át képes

A fenti adatokból látható, hogy ezekkel az egységekkel gyors katonai kötelékek, illetve konvojok elé vágni lehetetlen, viszont tengerszorosok lezárására, illetve kikötők védelmére, mint ("helyváltoztatásra képes aknák" - egy amcsi admirális szerint) kitűnően használhatók.

A csendes elektromos üzem után viszont kénytelenek a zajos dízeleket beindítani, hogy feltölthessék az akkumulátorokat (pr877-esnél 143dB, pr636-os Kilo esetén pedig 130dB zaj), aminek észlelése a mai modern szonárbóják számára nem jelent problémát.
Az akkumulátorok töltéséhez használt sznorkel felderítése és nyomon követése nagy-magasságú lokátorral is lehetséges.

Northrop Grumman MQ-4C Triton

A Kilo fenyegetés elhárítására kifejlesztett négy módszer közzül a harmadik (AN/SSQ-110 EER modern Julie, illetve az AN/SSQ-101 ADAR és AN/SSQ-125 MSAS alkotta multisztatikus szonármező korábban már említésre került) a kikötőikből kifutó egységek sznorkel csöveinek lokátorral illetve hőkamerával való követésén alapul.
Ennek a feladatnak az ellátására rendszeresíti a US NAVY az MQ-4C Triton tengeralattjáró elhárító drónokat.

A Triton drón 30 órán túl képes egyhuzamban 55’000 láb (17km) magasságban repülni.
2’000 tengeri mérföld távolságon képes 24 órán át őr-járatozni.
51’000 üzemórára tervezték a sárkányát.

fedélzeti rendszerei:
AN/ZPY-3 MFAS (Multi-Function Active Sensor) - X-hullámsávú (~3cm, ~10GHz) AESA radar
Raytheon MTS-B (Multi-Spectral EO/IR Sensor) - látható fényben működő és infravörös kamera
AN/ZLQ-1 ESM (Modular Electronic Support Measures Suite) - besugárzásjelző

Jelenleg már két VUP századnál alkalmazzák, teljes képességét várhatóan 2023-ban éri el.
Tervek szerint összesen 68db MQ-4C Triton és 117db P-8A Poseidon váltja a P-3 Orionokat.

Ausztrália 6db Triton beszerzéséről döntött.

Felhasznált források:

Dictionary of American Naval Aviation Squadrons - Volume 2
Michael D. Roberts
Naval Historical Center
Department of the Navy
Washington, D.C., 2000

Jane's Underwater Warfare Systems
Jane's Information Group
2002

Nuclear Weapons of the United States
James N. Gibson
1996

Standard Aircraft Characteristics P-3A Aircraft
1967

Natops Flight Manual P-3A/B/C Aircraft
1999

P-3 Orion in action
Richard S. Dann and Rick S. Dann
squadron/signal publications, 2004

Strategic antisubmarine warfare & naval strategy
Tom Stefanick
Institute for Defense & Disarmament Studies

The Evolution of the Sonobuoy From World War II to the Cold War
Roger A. Holler
Navmar Applied Sciences Corporation
Warminster, 2013

The Third Battle, Innovation in the U.S. Navy's Silent Cold War Struggle with Soviet Submarines
Owen R. Cote, Jr., Associate Director, MIT Security Studies Program
NAVAL WAR COLLEGE, Newport, Rhode Island

Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев
ЦНИИ Морфизприбор, 2004

Противолодочный Самолет Ту-142
в.г. Ригмант
Авиаколлекция 5 2016

Ил-38 против ракетных подводных лодок
Анатолий Артемьев
Издательство «Майор», 2002



Mivel a téma végére értem, lepihenek egy kicsit.

 

[dudi]

Jelenleg az egyik legnehezebben felderíthető célnak az egy-helyben, prédájára várakozó kisméretű dízel elektromos tengeralattjárók számítanak.

1980 és 2000 között a Pr877 Kilo osztály 44 elkészült egységéből 20db exportra került; Lengyelország (1db), Kína (3db), Románia (1db), Algéria (2db), India (10db), Irán (3db).

1997-óta, a jelenleg is sorozatban gyártott Pr636 Improved Kilo osztály 32 egységéből szintén 20db exportra kerül; Kína (10db), Vietnám (6db), Algéria (4db)

Egy egy-helyben lebegő kisméretű dízel elektromos tengeralattjáró által keltett zaj beleolvad a tenger hátterébe, azt passzív módszerrel értelmes távolságból szinte lehetetlen észlelni.
Elektromos csendes üzemben azonban jelentősen korlátozott a Kilo egységek üzemidejük, illetve sebességük.

45 napos őrjáratozási idő alatt, ha teljesen feltöltötte akkumulátorait, akkor 5~6 napig tud egy-helyben lebegni a víz alatt, illetve közben maximum 3 csomó sebességgel kiegyenlíteni a vízalatti áramlatok hatását.
5 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje 3~4 nap
10 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje már csak ~1 nap
15 csomó sebességen, a vízalatti elektromos üzem ideje már kevesebb mint 8 óra
Maximális 17 csomó sebességre a Kilo csak pár órán át képes

A fenti adatokból látható, hogy ezekkel az egységekkel gyors katonai kötelékek, illetve konvojok elé vágni lehetetlen, viszont tengerszorosok lezárására, illetve kikötők védelmére, mint ("helyváltoztatásra képes aknák" - egy amcsi admirális szerint) kitűnően használhatók.

A csendes elektromos üzem után viszont kénytelenek a zajos dízeleket beindítani, hogy feltölthessék az akkumulátorokat (pr877-esnél 143dB, pr636-os Kilo esetén pedig 130dB zaj), aminek észlelése a mai modern szonárbóják számára nem jelent problémát.
Az akkumulátorok töltéséhez használt sznorkel felderítése és nyomon követése nagy-magasságú lokátorral is lehetséges.

Northrop Grumman MQ-4C Triton

A Kilo fenyegetés elhárítására kifejlesztett négy módszer közzül a harmadik (AN/SSQ-110 EER modern Julie, illetve az AN/SSQ-101 ADAR és AN/SSQ-125 MSAS alkotta multisztatikus szonármező korábban már említésre került) a kikötőikből kifutó egységek sznorkel csöveinek lokátorral illetve hőkamerával való követésén alapul.
Ennek a feladatnak az ellátására rendszeresíti a US NAVY az MQ-4C Triton tengeralattjáró elhárító drónokat.

A Triton drón 30 órán túl képes egyhuzamban 55’000 láb (17km) magasságban repülni.
2’000 tengeri mérföld távolságon képes 24 órán át őr-járatozni.
51’000 üzemórára tervezték a sárkányát.

fedélzeti rendszerei:
AN/ZPY-3 MFAS (Multi-Function Active Sensor) - X-hullámsávú (~3cm, ~10GHz) AESA radar
Raytheon MTS-B (Multi-Spectral EO/IR Sensor) - látható fényben működő és infravörös kamera
AN/ZLQ-1 ESM (Modular Electronic Support Measures Suite) - besugárzásjelző

Jelenleg már két VUP századnál alkalmazzák, teljes képességét várhatóan 2023-ban éri el.
Tervek szerint összesen 68db MQ-4C Triton és 117db P-8A Poseidon váltja a P-3 Orionokat.

Ausztrália 6db Triton beszerzéséről döntött.

Felhasznált források:

Dictionary of American Naval Aviation Squadrons - Volume 2
Michael D. Roberts
Naval Historical Center
Department of the Navy
Washington, D.C., 2000

Jane's Underwater Warfare Systems
Jane's Information Group
2002

Nuclear Weapons of the United States
James N. Gibson
1996

Standard Aircraft Characteristics P-3A Aircraft
1967

Natops Flight Manual P-3A/B/C Aircraft
1999

P-3 Orion in action
Richard S. Dann and Rick S. Dann
squadron/signal publications, 2004

Strategic antisubmarine warfare & naval strategy
Tom Stefanick
Institute for Defense & Disarmament Studies

The Evolution of the Sonobuoy From World War II to the Cold War
Roger A. Holler
Navmar Applied Sciences Corporation
Warminster, 2013

The Third Battle, Innovation in the U.S. Navy's Silent Cold War Struggle with Soviet Submarines
Owen R. Cote, Jr., Associate Director, MIT Security Studies Program
NAVAL WAR COLLEGE, Newport, Rhode Island

Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев
ЦНИИ Морфизприбор, 2004

Противолодочный Самолет Ту-142
в.г. Ригмант
Авиаколлекция 5 2016

Ил-38 против ракетных подводных лодок
Анатолий Артемьев
Издательство «Майор», 2002



Mivel a téma végére értem, lepihenek egy kicsit.

Súlyos tévedés!Az AIP-ról nem volt szó.

 

[Törölt tag 1945]

Súlyos tévedés!Az AIP-ról nem volt szó.

Van az AIP működése által okozott zajszintről bármi számszerű adatod (és forrásod), amivel alátámaszthatod "Súlyos tévedésem-et"???

 

[dudi]

Van az AIP működése által okozott zajszintről bármi számszerű adatod (és forrásod), amivel alátámaszthatod "Súlyos tévedésem-et"???

Ez itt nem a Blikk fóruma!Itt senkit nem érdekelnek holmi tények vagy hiteles forrásból származó adatok!

 

[dudi]

De,hogy komolyra fordítsuk a szót!A francia és svéd AIP megoldásban van belsőégésű motor még is nagyon halkak.Miért lehet halkabb egy ilyen levegőfüggetlen belsőégésű motor mint a Kilo dízelei?

 

[Celebra]

Van az AIP működése által okozott zajszintről bármi számszerű adatod (és forrásod), amivel alátámaszthatod "Súlyos tévedésem-et"???

Szerintem az energiacellás API naggyábol ugyanojan csendes lehet,mint a normál akumlátoros tengó.Csak némileg tovább birja az örséget az "önjáró akna"

 

[fip7]

A Japánok meg úgy döntöttek, hogy AIP helyet legyen inkább lítiumos aksi. Szerintem igazuk van

 

[speziale]

Az AIP-es tengó lényege legjobb tudomásom szerint az, hogy az üzemanyagcella tölti az aksikat, így tovább merülhet lemerülve elektromos üzemmódban

 

[dudi]

Az AIP-es tengó lényege legjobb tudomásom szerint az, hogy az üzemanyagcella tölti az aksikat, így tovább merülhet lemerülve elektromos üzemmódban

Van ilyen AIP is meg van a francia és svéd ahol egy olyan belsőégésű motor termeli az áramot ami egy spec üzemanyag hajt(nem kell külső oxigén az égéshez mert a tüzelőanyag tartalmazza az oxidáló anyagot többnyire folyékony oxigén formájában).

 

[Elkhound]

Van ilyen AIP is meg van a francia és svéd ahol egy olyan belsőégésű motor termeli az áramot ami egy spec üzemanyag hajt(nem kell külső oxigén az égéshez mert a tüzelőanyag tartalmazza az oxidáló anyagot többnyire folyékony oxigén formájában).

Nem belső égésű, külső égésű...elvileg stirling motoros AIP egységük van.

 

[dudi]

Nem belső égésű, külső égésű...elvileg stirling motoros AIP egységük van.

A franciáknak is?Így már érthető a halküzem is.

 

[Elkhound]

A franciáknak is?Így már érthető a halküzem is.

Eddig csak a Gottland-class kapcsán olvastam rendszeresített tengókon Stirling motoros AIP-ről.

 

[dudi]

Eddig csak a Gottland-class kapcsán olvastam rendszeresített tengókon Stirling motoros AIP-ről.

Nem tudom milyen motor van a francia AIP tengeralattjárókban de azok is valamilyen motorral működnek(én eddig csak ezzel találkoztam leírva) nem üzemanyagcellásak mint a német AIP tengeralattjárók.