Szovjet hadiflotta

[gacsat]

http://htenger.blog.hu/2018/04/10/k...n&utm_campaign=fejlec&utm_source=fejlec_forum

 

[boki]

Beszpokojnij mint múzeum Kronstadtban.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[wankel]

Sverdlov osztályú szovjet könnyűcirkáló egységei, melyeket 1949-1955-ig gyártottak.
Typ Swerdlow NATO Sverdlov Projekt LK-68-bis (LK-68-Mod)
14 egység 1 Swerdlow
2 Shdanow > Projekt KU-68U1
3 Ordshonikidse
4 Dsershinskij
5 Aleksandr Newskij
6 Aleksandr Suworow
7 Admiral Lasarew
8 Admiral Uschakow
9 Admiral Nachimow
10 Oktjabr'skaja Rewoljuzija ex Molotowsk
11 Admiral Senjawin> Projekt KU-68U2
12 Dmitrij Posharskij
13 Michail Kutusow ex Komsomoljez > Museum
14 Murmansk

https://en.wikipedia.org/wiki/Sverdlov-class_cruiser

 

[Mackensen]

Mikor volt a Szu fénykora? Mert a '70-es évek végi és '80-as évek eleji szovjet flottára a "parvédelmi" szó picit erős.

Ez persze vitatható, de szerintem Sztálin alatt élte a fénykorát, talán egy kicsit Hroscsov alatt is. A 70-es főlegy 80-as évek már a lassú leépülés évei voltak.

 

[Allesmor Obranna]

Nem akarok offolni, de a SzU fénykora Hruscsov és az első brezsnyevi évtized.
Tehát az ötvenes évek vége - hetvenes évek első pár éve közti éra.
Brezsnyev 82-es halála és maga 1982 egyértelműen a bukás kezdete, amelynek azonban valamikor 76-79 körül kezdtek megágyazni. 1982-ben a Kaukázusban már gépeltérítés volt, Afganisztánban már kezdett nehezülni a helyzet, Csernobilban (igaz, merő véletlen az egybeesés) megvolt az első súlyos, emberéletet is követelő incidens, ebben az évben már látszott, hogy a nagy fegyverkezési programok megcsúsznak, vagy nem úgy valósulnak meg, ahogy kellene.
És akkor még hol van 1986...

 

[boki]

Ez persze vitatható, de szerintem Sztálin alatt élte a fénykorát, talán egy kicsit Hroscsov alatt is. A 70-es főlegy 80-as évek már a lassú leépülés évei voltak.

1980-as évek végén élte fénykorát a szovjet hadiflotta. 160 darab kékvízi -flotta hajóval, 83 stratégiai atomtengeralattjáró, 113 nukl.megh. vadásztenegeralattjáró, 254 DE tengeralattjáró .

 

[Celebra]

Szerintem a fő stratégáik, döntéshozóik stb stb le kéne üljenek és nagyon komolyan átgondolva fektessenek le egy haditengerészeti stratégiát. Mi a fenét is akarnak tulajdonképpen.
Kína ugyebár érthető. Bevásárolták magukat afrikába, rengeteg érdekeltségük van azon a környéken, és biztosítani akarják a tengeri útvonalaikat is. Oda kell a kékvizi flotta. De az oroszoknak? A Szovjetunió fénykorában fel sem merült a hordozó szükségessége. Bőven beérték egy komolyabb partvédelmi flottával. Mire?

Sztálin 2 flottaprogramja?Mert elinditott eggyet a II.vh után is.Kicsit óvatossabban,de mikor meghalt,már épültek a Sztálingrád osztályú csatacirkálok is.Rajzasztalon azonban már 70k tonnás csatahajók és hordozók is megvoltak.Ha tovább él,megépítteti őket-akármennyi életbe is kerül.

 

[Mackensen]

1980-as évek végén élte fénykorát a szovjet hadiflotta. 160 darab kékvízi -flotta hajóval, 83 stratégiai atomtengeralattjáró, 113 nukl.megh. vadásztenegeralattjáró, 254 DE tengeralattjáró .

Az lehet, de magáról az országról beszéltem. Sztálin győztesen jött ki egy világháborúból úgy Európában, mint a Távol-Keleten. Hruszcsov ideje alatt lőtték fel az első műholdat, embert stb.Számomra mindenképpen az 50-es évek, hatvanas évek eleje a csúcspont. Ebben az időszakban a hagyományos fegyverek terén nem volt jelentős minőségbeli eltérés kelet és nyugat közt.

 

[boki]

Az lehet, de magáról az országról beszéltem. Sztálin győztesen jött ki egy világháborúból úgy Európában, mint a Távol-Keleten. Hruszcsov ideje alatt lőtték fel az első műholdat, embert stb.Számomra mindenképpen az 50-es évek, hatvanas évek eleje a csúcspont. Ebben az időszakban a hagyományos fegyverek terén nem volt jelentős minőségbeli eltérés kelet és nyugat közt.

A szovjet hadiflotta fénykoráról volt szó. Egyébként 1991-ben a szovjet hajógyárakban 2 repülőgép-hordozó építése folyt(egyik nukleáris meghajtású), 11 nukleráis meghajtású stratégiai TA, 18 nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró, 7 dízel-elektromos TA, 2 rakétás cirkáló(egyik atom), 10 romboló és más hajók.

 

[boki]

A legtöbb hadihajóval 1985-ben rendelkezett a szovjet hadiflotta-összesen 1561-el. 1989-ben "csak" 1380-al.1989-ben a szovjet hadiflotta éves költségvetése 12 milliárd Rubel volt. A teljes szovjet hadseregé 77 milliárd Rubel.

 

[arbalest]

A Szovjetunió fénykorában fel sem merült a hordozó szükségessége. Bőven beérték egy komolyabb partvédelmi flottával. Mire?

Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának. Az SSBN-ek által hordozott rakétákkal csak egy atomháborút lehet megvívni, a Föld túlsó felén felvonulni, és ha kell, nagy erőkel beavatkozni nem. És légy szíves ne azzal gyere, hogy mindenhol voltak bábállamok, szövetségesek, mert azok az USÁ-nak is voltak, vannak globálisan. A tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére, védelmére, gyors globális beavatkozáshoz nagy, erős kékvízi flotta kell, potens hordozókkal (plusz a teljes pereputtyal). Az igazság az, hogy a Szovjetuniónak pont szüksége volt (lett volna) ezekre a hajókra is.
Oroszország már más kérdés, szerintem alapvetően nem, de Cifunak abban igaza van, hogy a már meglévő tapasztalatot, tudást csak így tudják megtartani. Ki tudja, mi lesz 20-30 év múlva? Ha az orosz gazdaság kellően megerősödik, évtizedes távlatban szükségük lehet újra a kékvízi flottára.

 

[molnibalage]

A szovjet hadiflotta fénykoráról volt szó. Egyébként 1991-ben a szovjet hajógyárakban 2 repülőgép-hordozó építése folyt(egyik nukleáris meghajtású), 11 nukleráis meghajtású stratégiai TA, 18 nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró, 7 dízel-elektromos TA, 2 rakétás cirkáló(egyik atom), 10 romboló és más hajók.

Nem, Mack a Szu fénykoráról írt és nem a flotta fénykoráról.

OFF
Bár nem vagyok szakértő, de úgy tudom, hogy a szovjet életszínvonal emelkedett a Hurcsovtól a 70-es évek közepéig a brutális fegyverkezés ellenére. A '80-as években ez már nem egészen volt igaz. A lakosság durván megérezte azt, hogy mennyi eszement gigaprogramot vitt a Szu.
ON

 

[Allesmor Obranna]

Nem, Mack a Szu fénykoráról írt és nem a flotta fénykoráról.

OFF
Bár nem vagyok szakértő, de úgy tudom, hogy a szovjet életszínvonal emelkedett a Hurcsovtól a 70-es évek közepéig a brutális fegyverkezés ellenére. A '80-as években ez már nem egészen volt igaz. A lakosság durván megérezte azt, hogy mennyi eszement gigaprogramot vitt a Szu.
ON

Na erről írtam én is.
Ez idáig már kettő. Lassan igazunk lesz

 

[Robur]

Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának.

Ha ránézel a földgolyóra, akkor láthatod, hogy az USA csak tengeren tud eljutni bárhová. Szárazföldön kb. Kanada, Mexikó. Az oroszokra ez nem igaz.

 

[boki]

A SZU fénykorára ott a biztpolos topik.

 

[Cifu]

1980-as évek végén élte fénykorát a szovjet hadiflotta. 160 darab kékvízi -flotta hajóval, 83 stratégiai atomtengeralattjáró, 113 nukl.megh. vadásztenegeralattjáró, 254 DE tengeralattjáró .
...
A legtöbb hadihajóval 1985-ben rendelkezett a szovjet hadiflotta-összesen 1561-el. 1989-ben "csak" 1380-al.1989-ben a szovjet hadiflotta éves költségvetése 12 milliárd Rubel volt. A teljes szovjet hadseregé 77 milliárd Rubel.

Már bocsi, de a számok csalókák. A szovjet flotta az említett időszakban még az első generációs atommeghajtású tengóinak (November osztály) jó részét üzemben tartotta, sőt, még aktív Whiskey osztályú egységük is volt a hagyományos meghajtásúak közül, ami ekkora már reménytelenül el volt avulva. A felszíni egységek terén ugyanez pepitában, 1985-ben még hadrendben volt a Szverdlov-osztályú ágyús cirkálók közül 11 egység, és noha pár közülük időközben kapott modernizálást, de ezek sem kaptak valóban ütőképes fegyverzetet. Hadrendben voltak még a Kildin-osztályú rombolók vagy a Riga-osztályú fregattok, dettó elavult egységek (a Kildin-osztály modernizációja P-15M robotrepülőgépekkel az 1970-es években történt csak meg).

Szóval hogy "fénykorát" élte, azt én nem a számok terén mérném le.

 

[Mackensen]

Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának. Az SSBN-ek által hordozott rakétákkal csak egy atomháborút lehet megvívni, a Föld túlsó felén felvonulni, és ha kell, nagy erőkel beavatkozni nem. És légy szíves ne azzal gyere, hogy mindenhol voltak bábállamok, szövetségesek, mert azok az USÁ-nak is voltak, vannak globálisan. A tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére, védelmére, gyors globális beavatkozáshoz nagy, erős kékvízi flotta kell, potens hordozókkal (plusz a teljes pereputtyal). Az igazság az, hogy a Szovjetuniónak pont szüksége volt (lett volna) ezekre a hajókra is.
Oroszország már más kérdés, szerintem alapvetően nem, de Cifunak abban igaza van, hogy a már meglévő tapasztalatot, tudást csak így tudják megtartani. Ki tudja, mi lesz 20-30 év múlva? Ha az orosz gazdaság kellően megerősödik, évtizedes távlatban szükségük lehet újra a kékvízi flottára.

Lehet, hogy szüksége lett volna, de annyira nem eröltették. Sztálinék alapból előbb az európai proletárokat akarták felszabadítani az elnyomás alól. Aztán kitört a világháború, de se a németek, se a japánok ellen nem volk szükség rájuk. Hruscsov a rakétákat szerette és mindent azokkal akart megoldani. Lehet a többiek már belátták, hogy jó lenne, de már elértak a nyolcvanas évekbe, ott meg már nem bírta a gazdaságuk.
A helyzet az, hogy most kéne eldöntsék, hogy kell-e nekik egy ilyesmi, vagy sem?

 

[arbalest]

Lehet, hogy szüksége lett volna, de annyira nem eröltették. Sztálinék alapból előbb az európai proletárokat akarták felszabadítani az elnyomás alól. Aztán kitört a világháború, de se a németek, se a japánok ellen nem volk szükség rájuk. Hruscsov a rakétákat szerette és mindent azokkal akart megoldani. Lehet a többiek már belátták, hogy jó lenne, de már elértak a nyolcvanas évekbe, ott meg már nem bírta a gazdaságuk.
A helyzet az, hogy most kéne eldöntsék, hogy kell-e nekik egy ilyesmi, vagy sem?

Az oroszoknak ma biztos nem, 20 év múlva lehet. Hogy a "lehet" miatt megtartják-e a Kuznyát és a gépeket, az majd elválik.

Sztálin mondjuk flotta kérdésben nem jó példa, a 30-as évek második felében olyan programot indított be, hogy talán az USA lehetőségeit is meghaladta volna. 1940-ben 6, vagy 8 csatahajó és csatacirkáló volt építés alatt, nem éppen partvédelmi szerepkörben. A 40-es évek végén megint nekifogtak, csak a halála miatt nem készültek el velük.

 

[molnibalage]

Már bocsi, de a számok csalókák. A szovjet flotta az említett időszakban még az első generációs atommeghajtású tengóinak (November osztály) jó részét üzemben tartotta, sőt, még aktív Whiskey osztályú egységük is volt a hagyományos meghajtásúak közül, ami ekkora már reménytelenül el volt avulva. A felszíni egységek terén ugyanez pepitában, 1985-ben még hadrendben volt a Szverdlov-osztályú ágyús cirkálók közül 11 egység, és noha pár közülük időközben kapott modernizálást, de ezek sem kaptak valóban ütőképes fegyverzetet. Hadrendben voltak még a Kildin-osztályú rombolók vagy a Riga-osztályú fregattok, dettó elavult egységek (a Kildin-osztály modernizációja P-15M robotrepülőgépekkel az 1970-es években történt csak meg).

Szóval hogy "fénykorát" élte, azt én nem a számok terén mérném le.

Attól még az volt a szovjet flotta csúcspontja, mert a legtöbb korszerű egység akkor volt a hozzá való műholdakkal. Nem arról szólt boki kijelentése, hogy mi minden más szutyok volt még mellette. A '70-es évek eleji és 1985-ös felszíni flotta, a HT-i légierő között nagyon durva különbség volt, ahogy vadásztengó és SSBN terén is.

A hiba ott volt szerintem, hogy a sok régi szart nem vágták ki, bár az oroszok gondolkodásmódja szöget ellentétben volt a jenkivel. A régi vackok nagy részét a SOSUS a világ végéről hallotta. A P-3 flotta olyan véres aratást vágott volna közöttük Hpasp anyagai alapján - nuki eszközök nélkül is - hogy az iszonyat. Az összes régi szutyok egységnek kb. a fejére pottyantott volna torpedót a P-3 úgy, hogy túl sok meló nem lett volna. A SOSUS igen pontos koordinátákat adott és legfeljebb tucatnyi nagyságrendű bójával az 1-2-3 órás lagban levő P-3 megtalálja és páz ezer yardos távolságból a korszakok torepódi elől sehova nem szaladt volna el egyik szovjet tengó sem. Legfeljebb a csalikban reménykedhettek volna, már ha volt olyan a régi tengókon. Nem nuki háború esetén mondjuk azért igen szép tűzerőt kötött le volna egy ideig a sok kohószökevény levadászása.

Nuki háború esetén a leszutyokabb régi tengó is nuki torpedóval nagy veszély, mert nem kell finomkodni. Odadurrant és kész. Csak nuki háború nálam nem a realitás talaja. Hagyományos konfliktusban meg az összes régi szar úszó koporsó volt. Csak perszre Walker árulása előtt erről nemigen tudtak.

 

[Cifu]

Attól még az volt a szovjet flotta csúcspontja, mert a legtöbb korszerű egység akkor volt a hozzá való műholdakkal.

Ha HPASP írásait követted, azért láthattad, hogy a SOSUS előtt korántsem volt ennyire zöld a fű a NATO számára. Ráadásul a November-osztály zavarbaejtő gyorsasága miatt közvetlenül is veszélyt jelenthetett az amerikai hordozócsoportokra nukleáris torpedókkal. Szóval szvsz az 1950-es évek vége, 1960-as évek legeleje lehetett az, amikor a szovjet flotta általánosságban tekintve a NATO-hoz képest csúcson volt.

Az akkori kor technikai szintjén nem voltak elmaradva látványosan, sok egységük volt, miközben nyugaton ekkor már sorra szerelték le a II.Vh-s hordozókat, csatahajókat, cirkálókat, mert gazdaságilag nem bírták őket.

De persze ez szubjektív dolog, hogy milyen mérőszámokat és tulajdonságokat hogyan súlyozunk...