Ez persze vitatható, de szerintem Sztálin alatt élte a fénykorát, talán egy kicsit Hroscsov alatt is. A 70-es főlegy 80-as évek már a lassú leépülés évei voltak.Mikor volt a Szu fénykora? Mert a '70-es évek végi és '80-as évek eleji szovjet flottára a "parvédelmi" szó picit erős.![]()
Ez persze vitatható, de szerintem Sztálin alatt élte a fénykorát, talán egy kicsit Hroscsov alatt is. A 70-es főlegy 80-as évek már a lassú leépülés évei voltak.
Sztálin 2 flottaprogramja?Mert elinditott eggyet a II.vh után is.Kicsit óvatossabban,de mikor meghalt,már épültek a Sztálingrád osztályú csatacirkálok is.Rajzasztalon azonban már 70k tonnás csatahajók és hordozók is megvoltak.Ha tovább él,megépítteti őket-akármennyi életbe is kerül.Szerintem a fő stratégáik, döntéshozóik stb stb le kéne üljenek és nagyon komolyan átgondolva fektessenek le egy haditengerészeti stratégiát. Mi a fenét is akarnak tulajdonképpen.
Kína ugyebár érthető. Bevásárolták magukat afrikába, rengeteg érdekeltségük van azon a környéken, és biztosítani akarják a tengeri útvonalaikat is. Oda kell a kékvizi flotta. De az oroszoknak? A Szovjetunió fénykorában fel sem merült a hordozó szükségessége. Bőven beérték egy komolyabb partvédelmi flottával. Mire?
Az lehet, de magáról az országról beszéltem. Sztálin győztesen jött ki egy világháborúból úgy Európában, mint a Távol-Keleten. Hruszcsov ideje alatt lőtték fel az első műholdat, embert stb.Számomra mindenképpen az 50-es évek, hatvanas évek eleje a csúcspont. Ebben az időszakban a hagyományos fegyverek terén nem volt jelentős minőségbeli eltérés kelet és nyugat közt.1980-as évek végén élte fénykorát a szovjet hadiflotta. 160 darab kékvízi -flotta hajóval, 83 stratégiai atomtengeralattjáró, 113 nukl.megh. vadásztenegeralattjáró, 254 DE tengeralattjáró .
Az lehet, de magáról az országról beszéltem. Sztálin győztesen jött ki egy világháborúból úgy Európában, mint a Távol-Keleten. Hruszcsov ideje alatt lőtték fel az első műholdat, embert stb.Számomra mindenképpen az 50-es évek, hatvanas évek eleje a csúcspont. Ebben az időszakban a hagyományos fegyverek terén nem volt jelentős minőségbeli eltérés kelet és nyugat közt.
Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának. Az SSBN-ek által hordozott rakétákkal csak egy atomháborút lehet megvívni, a Föld túlsó felén felvonulni, és ha kell, nagy erőkel beavatkozni nem. És légy szíves ne azzal gyere, hogy mindenhol voltak bábállamok, szövetségesek, mert azok az USÁ-nak is voltak, vannak globálisan. A tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére, védelmére, gyors globális beavatkozáshoz nagy, erős kékvízi flotta kell, potens hordozókkal (plusz a teljes pereputtyal). Az igazság az, hogy a Szovjetuniónak pont szüksége volt (lett volna) ezekre a hajókra is.A Szovjetunió fénykorában fel sem merült a hordozó szükségessége. Bőven beérték egy komolyabb partvédelmi flottával. Mire?
Nem, Mack a Szu fénykoráról írt és nem a flotta fénykoráról.A szovjet hadiflotta fénykoráról volt szó. Egyébként 1991-ben a szovjet hajógyárakban 2 repülőgép-hordozó építése folyt(egyik nukleáris meghajtású), 11 nukleráis meghajtású stratégiai TA, 18 nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáró, 7 dízel-elektromos TA, 2 rakétás cirkáló(egyik atom), 10 romboló és más hajók.
Nem, Mack a Szu fénykoráról írt és nem a flotta fénykoráról.
OFF
Bár nem vagyok szakértő, de úgy tudom, hogy a szovjet életszínvonal emelkedett a Hurcsovtól a 70-es évek közepéig a brutális fegyverkezés ellenére. A '80-as években ez már nem egészen volt igaz. A lakosság durván megérezte azt, hogy mennyi eszement gigaprogramot vitt a Szu.
ON

Ha ránézel a földgolyóra, akkor láthatod, hogy az USA csak tengeren tud eljutni bárhová. Szárazföldön kb. Kanada, Mexikó.Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának.
Az oroszokra ez nem igaz.1980-as évek végén élte fénykorát a szovjet hadiflotta. 160 darab kékvízi -flotta hajóval, 83 stratégiai atomtengeralattjáró, 113 nukl.megh. vadásztenegeralattjáró, 254 DE tengeralattjáró .
...
A legtöbb hadihajóval 1985-ben rendelkezett a szovjet hadiflotta-összesen 1561-el. 1989-ben "csak" 1380-al.1989-ben a szovjet hadiflotta éves költségvetése 12 milliárd Rubel volt. A teljes szovjet hadseregé 77 milliárd Rubel.
Lehet, hogy szüksége lett volna, de annyira nem eröltették. Sztálinék alapból előbb az európai proletárokat akarták felszabadítani az elnyomás alól. Aztán kitört a világháború, de se a németek, se a japánok ellen nem volk szükség rájuk. Hruscsov a rakétákat szerette és mindent azokkal akart megoldani. Lehet a többiek már belátták, hogy jó lenne, de már elértak a nyolcvanas évekbe, ott meg már nem bírta a gazdaságuk.Ez egyébként nagyon érdekes kérdés. Az USÁ-nak mire? Mert a Szovjetuniónak pont ugyanarra lett volna hasznos egy nagy kékvízi flotta, mint Amerikának. Az SSBN-ek által hordozott rakétákkal csak egy atomháborút lehet megvívni, a Föld túlsó felén felvonulni, és ha kell, nagy erőkel beavatkozni nem. És légy szíves ne azzal gyere, hogy mindenhol voltak bábállamok, szövetségesek, mert azok az USÁ-nak is voltak, vannak globálisan. A tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére, védelmére, gyors globális beavatkozáshoz nagy, erős kékvízi flotta kell, potens hordozókkal (plusz a teljes pereputtyal). Az igazság az, hogy a Szovjetuniónak pont szüksége volt (lett volna) ezekre a hajókra is.
Oroszország már más kérdés, szerintem alapvetően nem, de Cifunak abban igaza van, hogy a már meglévő tapasztalatot, tudást csak így tudják megtartani. Ki tudja, mi lesz 20-30 év múlva? Ha az orosz gazdaság kellően megerősödik, évtizedes távlatban szükségük lehet újra a kékvízi flottára.
Az oroszoknak ma biztos nem, 20 év múlva lehet. Hogy a "lehet" miatt megtartják-e a Kuznyát és a gépeket, az majd elválik.Lehet, hogy szüksége lett volna, de annyira nem eröltették. Sztálinék alapból előbb az európai proletárokat akarták felszabadítani az elnyomás alól. Aztán kitört a világháború, de se a németek, se a japánok ellen nem volk szükség rájuk. Hruscsov a rakétákat szerette és mindent azokkal akart megoldani. Lehet a többiek már belátták, hogy jó lenne, de már elértak a nyolcvanas évekbe, ott meg már nem bírta a gazdaságuk.
A helyzet az, hogy most kéne eldöntsék, hogy kell-e nekik egy ilyesmi, vagy sem?
Attól még az volt a szovjet flotta csúcspontja, mert a legtöbb korszerű egység akkor volt a hozzá való műholdakkal. Nem arról szólt boki kijelentése, hogy mi minden más szutyok volt még mellette. A '70-es évek eleji és 1985-ös felszíni flotta, a HT-i légierő között nagyon durva különbség volt, ahogy vadásztengó és SSBN terén is.Már bocsi, de a számok csalókák. A szovjet flotta az említett időszakban még az első generációs atommeghajtású tengóinak (November osztály) jó részét üzemben tartotta, sőt, még aktív Whiskey osztályú egységük is volt a hagyományos meghajtásúak közül, ami ekkora már reménytelenül el volt avulva. A felszíni egységek terén ugyanez pepitában, 1985-ben még hadrendben volt a Szverdlov-osztályú ágyús cirkálók közül 11 egység, és noha pár közülük időközben kapott modernizálást, de ezek sem kaptak valóban ütőképes fegyverzetet. Hadrendben voltak még a Kildin-osztályú rombolók vagy a Riga-osztályú fregattok, dettó elavult egységek (a Kildin-osztály modernizációja P-15M robotrepülőgépekkel az 1970-es években történt csak meg).
Szóval hogy "fénykorát" élte, azt én nem a számok terén mérném le.
Attól még az volt a szovjet flotta csúcspontja, mert a legtöbb korszerű egység akkor volt a hozzá való műholdakkal.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..