M
Szu-34 / Su-34 Fullback (Szuhoj)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Melyik típusra/típusokra gondoltak ekkor?
"...A pilóták véleménye szerint a levegőben a gép (Szu-9 Fishpot) könnyebben volt irányítható, mint a Szu-7-es, viszont az esetleges hibákat nehezebben tolerálta. Magas fel és leszállósebessége miatt nagy odafigyelést és hosszú kifutópályákat igényelt..."
https://www.jetfly.hu/regi-jetfly/1700-klasszikus-szovjet-elfogovadaszok---szu-9-es-szu-11-fishpot
Amúgy a hazai, magyar Szuhoj pilóták is szerették, igaz közülük csak egynek volt tapasztalata a MiG-23-ason, a többi MiG-21-esről ült át.
De egyik se panaszkodott a repülési jellemzőire.
Azok a szovjet Szu-17M hajózók, akik MiG-27-re kerültek, a MiG-27-es (és ez nagyon nem MiG-23MF, ez tény, szinte másik gép) legnagyobb hibájának a rossz repülési jellemzőit jelölték meg. Orrnehéz volt a páncél miatt, csúszott, a gépágyú nagyot rúgott, a kabin nem volt olyan ergonómikus, stb.
Ezen felül az oroszoknál volt még Szu-7, erről sok infóm nincs, Szu-24, ennek nem volt MiG megfelelője, de nem tudom, hogy volt-e vele gondjuk, a Szu-25, ami nálunk nem volt, de ez megint egy önálló kategória, a Szu-15, itt talán a MiG-23P (ami egy PVO-sított MiG-23ML) lehetne összehasonlítási alap (de ezek egyikét se nagyon szídhatták a hazánkban ideiglenesen szolgálók) és a Szu-27-es.
Ez utóbbi esetében meg aztán végleg nem lehetett panasz.
Nem tudom, melyik szovjet Szuhoj gépre illik ez a mondás.
De egyik se panaszkodott a repülési jellemzőire.
Azok a szovjet Szu-17M hajózók, akik MiG-27-re kerültek, a MiG-27-es (és ez nagyon nem MiG-23MF, ez tény, szinte másik gép) legnagyobb hibájának a rossz repülési jellemzőit jelölték meg. Orrnehéz volt a páncél miatt, csúszott, a gépágyú nagyot rúgott, a kabin nem volt olyan ergonómikus, stb.
Ezen felül az oroszoknál volt még Szu-7, erről sok infóm nincs, Szu-24, ennek nem volt MiG megfelelője, de nem tudom, hogy volt-e vele gondjuk, a Szu-25, ami nálunk nem volt, de ez megint egy önálló kategória, a Szu-15, itt talán a MiG-23P (ami egy PVO-sított MiG-23ML) lehetne összehasonlítási alap (de ezek egyikét se nagyon szídhatták a hazánkban ideiglenesen szolgálók) és a Szu-27-es.
Ez utóbbi esetében meg aztán végleg nem lehetett panasz.
Nem tudom, melyik szovjet Szuhoj gépre illik ez a mondás.
A fenti repülős-közmondás még a korai erősen nyilazott szárnyú Szu-7 és deltaszárnyú Szu-9,-11,-15 gépek korából való. A Szu-17/22 típus-család repülési tulajdonságai (főleg a lassan-repülő képességei) már tényleg jobbak voltak mint a MiG-23/27 gépeké. Mikor anno a budaőrsi bemutatóra készültek és Szu-22 vezérgép 2xMiG-23 kísérővel repült, az aki a rádiózást tudta hallgatni az főleg arra emlékezhetett, hogy a két 23-as pilótája hol arra panaszkodott hogy nem tudja követni a Szuhojt (gázadás után jobb volt a gyorsulása), hol meg arra hogy "Gyorsabban, gyorsabban, mi mindjárt leesünk!!". Persze ehhez hozzá tartozik, hogy a Szu-22 ugye vadászbombázó volt, alapból földközeli repülésre tervezték, a MiG-23 meg inkább közepes és nagyobb magasságra tervezett vadász volt.
Van nekem egy elméletem. Elmélet, szóval aszerint kell kezelni.
Az történt, hogy ugye a hetvenes évektől nagyon elaprózódott a VSz és a szovjet Front Légierő gépparkja. Nemhogy minden feladatkörre volt külön gép, de volt olyan feladatkör, amire rögvest kettő is akadt.
Abból kiidulva, hogy a hetvenes évek második felétől elterjedőben levő Szu-17M, Szu-20/22, MiG-23M és annak exportja, a MiG-23MF, a MiG-23ML és MLD, majd ezután a Szu-25 és MiG-29 ahhoz, hogy egy-egy felszállásból érdemben repülni is tudjon, jóformán neki se indulhatott póttartályok nélkül.
Hogy ezekben a tartályokba mennyi kerót tankoltak per gép, hogy a feladatok 95 százalékában a multirole fegyverzet kimerült UB blokkokban meg hagyományos bombákban... nos nem lett volna jó, ha mindenki a Szu-27-eseket rendszeresítette volna? Mindenki. És minden feladatra.
Kb 1500, külön erre a célra gyártott Szu-27Sz és UB gép lefedte volna az összes VSz és Front Légierő minden ilyen irányú igényét.
Képzeljünk el egy világot, ahol végül nem készül el a MiG-23ML, hane az egész vonal az M után elhal, a Szu-22-es sose valósul meg, miközben a MiG iroda teljes erejével a MiG-31-esre fókuszál és talán csinálnak egy MiG-23-as variánst a Szu-27-esek AL-31F hajtóművére alapozva a szegény afrikai, meg arab elvtársaknak.
De itt Európában minden ARZ a Szu-27-esre rendezkedik be, mindenki ezt üzemelteti, az 1989-es Gerecse helyett már a 80-as évek elejétől átállt volna mindenki a két százados ezredekre, esetleg így a nagyobb darabszám miatt hamarabb eljött volna precíziós képesség (hiszen minden, ami a Szu-22M3/M4-be, meg Szu-25-be került, az itt jelenik meg), míg a Szu-24-es egy marginális típus lett volna csak.
Cserében egy fél kerótöltéssel (kb 5-5.5tonna, ennyi ment egy Szu-22-esbe, ha két póttartály rajta volt), utánégető nélküli starttal is legalább másfél órás repidőket lehetett volna összeszedni, ami a felszállásokra jutó kiképzés minőségét emelte volna.
Mert ugye a mi világunkban úgy ismerjük a Szu-27-est, hogy jajj, hát az egy túl nagy gép! Tényleg így volna? Az a baj, hogy két hajtóműve van, vagy az a baj, hogy 14.7 méter a fesztávja? A MiG-23-asnak meg 14, ha szét van nyitva. Sok létra kell hozzá? Valóban, mindig szerelni kell azt a gépet? Talán több, kisebb gépeket nem kell többet szerelni?
Érdekes lett volna, ha a fentiek fényében az összes negyedik generációs harcászati repülőgépre fordított szovjet fejlesztési forrást idejében erre az egy méretkategóriára és erre az egy típusra koncentrálják, mégpedig a fentiek szellemében. Ez akkor egy kolosszális paradigmaváltás lett volna, ráadásul a Nyugatot is meglepte volna, hiszen ott se gondolkodott senki se hasonlóban. Hogy egyetlen nagy méretű, nagy hatótávú, pótartályokat hírből sem ismerő, sok felfüggesztési ponttal rendelkező, de amúgy nagy manőverezőképességű géppel fedjék le az összes harcászati repülőgép kategóriát.
Hogy drágább lett volna? A géphez felhasznált alapanyag mennyiség bekerülési és megmunkálási költsége a kb másfélszeres méretre vetítve nem lett volna drágább.
Ha szinte csak ezt az egyetlen repülőgépet gyártja szinte az összes harci repülőgépgyár, az összes avionikai előállító és beszállító erre az egy típusra dolgozik, akkor nyílván nem lett volna drága. Meg eleve nem lett volna drágább, mint olyan, mert nem lett volna mihez hasonlítani.
Az történt, hogy ugye a hetvenes évektől nagyon elaprózódott a VSz és a szovjet Front Légierő gépparkja. Nemhogy minden feladatkörre volt külön gép, de volt olyan feladatkör, amire rögvest kettő is akadt.
Abból kiidulva, hogy a hetvenes évek második felétől elterjedőben levő Szu-17M, Szu-20/22, MiG-23M és annak exportja, a MiG-23MF, a MiG-23ML és MLD, majd ezután a Szu-25 és MiG-29 ahhoz, hogy egy-egy felszállásból érdemben repülni is tudjon, jóformán neki se indulhatott póttartályok nélkül.
Hogy ezekben a tartályokba mennyi kerót tankoltak per gép, hogy a feladatok 95 százalékában a multirole fegyverzet kimerült UB blokkokban meg hagyományos bombákban... nos nem lett volna jó, ha mindenki a Szu-27-eseket rendszeresítette volna? Mindenki. És minden feladatra.
Kb 1500, külön erre a célra gyártott Szu-27Sz és UB gép lefedte volna az összes VSz és Front Légierő minden ilyen irányú igényét.
Képzeljünk el egy világot, ahol végül nem készül el a MiG-23ML, hane az egész vonal az M után elhal, a Szu-22-es sose valósul meg, miközben a MiG iroda teljes erejével a MiG-31-esre fókuszál és talán csinálnak egy MiG-23-as variánst a Szu-27-esek AL-31F hajtóművére alapozva a szegény afrikai, meg arab elvtársaknak.
De itt Európában minden ARZ a Szu-27-esre rendezkedik be, mindenki ezt üzemelteti, az 1989-es Gerecse helyett már a 80-as évek elejétől átállt volna mindenki a két százados ezredekre, esetleg így a nagyobb darabszám miatt hamarabb eljött volna precíziós képesség (hiszen minden, ami a Szu-22M3/M4-be, meg Szu-25-be került, az itt jelenik meg), míg a Szu-24-es egy marginális típus lett volna csak.
Cserében egy fél kerótöltéssel (kb 5-5.5tonna, ennyi ment egy Szu-22-esbe, ha két póttartály rajta volt), utánégető nélküli starttal is legalább másfél órás repidőket lehetett volna összeszedni, ami a felszállásokra jutó kiképzés minőségét emelte volna.
Mert ugye a mi világunkban úgy ismerjük a Szu-27-est, hogy jajj, hát az egy túl nagy gép! Tényleg így volna? Az a baj, hogy két hajtóműve van, vagy az a baj, hogy 14.7 méter a fesztávja? A MiG-23-asnak meg 14, ha szét van nyitva. Sok létra kell hozzá? Valóban, mindig szerelni kell azt a gépet? Talán több, kisebb gépeket nem kell többet szerelni?
Érdekes lett volna, ha a fentiek fényében az összes negyedik generációs harcászati repülőgépre fordított szovjet fejlesztési forrást idejében erre az egy méretkategóriára és erre az egy típusra koncentrálják, mégpedig a fentiek szellemében. Ez akkor egy kolosszális paradigmaváltás lett volna, ráadásul a Nyugatot is meglepte volna, hiszen ott se gondolkodott senki se hasonlóban. Hogy egyetlen nagy méretű, nagy hatótávú, pótartályokat hírből sem ismerő, sok felfüggesztési ponttal rendelkező, de amúgy nagy manőverezőképességű géppel fedjék le az összes harcászati repülőgép kategóriát.
Hogy drágább lett volna? A géphez felhasznált alapanyag mennyiség bekerülési és megmunkálási költsége a kb másfélszeres méretre vetítve nem lett volna drágább.
Ha szinte csak ezt az egyetlen repülőgépet gyártja szinte az összes harci repülőgépgyár, az összes avionikai előállító és beszállító erre az egy típusra dolgozik, akkor nyílván nem lett volna drága. Meg eleve nem lett volna drágább, mint olyan, mert nem lett volna mihez hasonlítani.
Nagyon jo meglátás! . Csak az baj hogy az oroszok még mindig követik ezt a szovjet hagyományt. Amikor a szu-35 gyartasra érett volna akkor kellet volna leallitani a szu30sm gépek gyártásàt es atallni a Szu-35-re.Volt olyan időszak hogy a szu30 gépből 18 adtak egy ev alatt a szu35-ből meg 10-et. Nem egységes az ipar a kevés penz ellenére sem.Ha jon a pakda egyszer akkor minek kell már a tu160-sal foglalkozni?
Biztonsági okokból. Ilyen kis mennyiségek mellett úgysem számít túl sokat, hogy 18 vagy 28 egyforma gépet gyártanak-e le.
Akkor egy kevésbé elméleti, inkább gyakorlati változat: ha a fenti, CSAK Szu-27-el repülő szovjet/VSz vadász-légierő létrejött volna, akkor bármilyen baleset, műszaki hiba miatt kiadott rep-tilalom azonnal a totális vadászgép-állomány elveszítését jelentette volna!! Lásd: a "05"-ös MiG-23MF-ünk lezuhanása után hónapokig rep-tilalom alatt voltak a 23-ok!! DE - szerencsére volt más, repülhető tipus, ha csak egyetlen tipus van és arra mondanak ki repülési tilalmat - el lehet gondolkozni a következményeken ...
A mérnökök nagyon jók voltak de az őket irányító elvtársak már nem a legélesebb kések voltak a fiókban ! Pont ezért húzott a sok ló sokfelé , ezért nem haladt a SZU sehová csak elpocsékolták az erőforrásokat . Jó amit leírtál de ezt te is a mostani rálátásoddal írtad ! Anno az USA sőt még a Franciák is ugyan úgy gondolkoztak sok mindenben mint az elvtársak !
Kicsit nézz mélyebbre ! Adott volt egy irány ami a Szu végével és csődjével ért véget annak minden jó és rossz dolgával . Szét esett egy rendszer és még pénz se volt . Csak a lepukkant technika és infrastruktúra , a hite vesztett emberek és az országukat üveggyöngyökért eladó velejükig korrupt vezetők !
Majd jött a Putyin éra és elkezdték gatyába rázni az országot , egy óriási 9 időzónás országot . Nagyon nehéz volt mert az oligarhák uralták az egészet , kemény kéz kellet de ez megvolt és elkezdődhetett a gyakorlati újjászervezés és építés de a pénzügyi keret azért nem volt sok . Át kellett szervezni a gazdaságon túl a hadsereget ahol még nagyobb volt a baj mint a civil szférában . A technikai fejlesztéseket is rendbe kellett tenni hiszen volt egy csomó be nem fejezett projekt aminek az életében volt 10-15 év csipkerózsika időszak is . Gyanítom , hogy ezért hoztak olyan kardinális döntéseket , hogy a tömeg hadsereget átvezetik professzionálisá és technológiákban is meg kellett nézni , hogy mire van pénz mi élvez prioritást . Gondolom nem dobáltak ki korszerűnek mondható gyártósorokat , hogy neked megfeleljenek . A lényeg Oroszország védelmi képességeinek modern fent tartható szintre hozása (az USA modell modern de nem fent tartható ) . Tették ezt úgy , hogy a világ nyugati része ott szopatta őket ahol csak tudta (bár ezzel csak azt érték el , hogy nagyon sok mindenben már függetlenek a nyugatiaktól míg fordítva ez nem igaz ) . És ennek ellenére folyik a fejlesztés és a gyártás lehet nem olyan szinten mint itt sokan elképzelik a repszimes , blogg olvasós világukban de annyira elég , hogy ne kelljen félniük a világon senkitől se .
És végül jobb ma 20 TU160 mint 20 év múlva 30 PAKDA (veréb/túzok) .
Ezért hányok hupililát amikor azt hallom , hogy az Oroszoktól kell félnie a világnak mert megakarnak támadni mindenkit ! Mi a faxomnak amikor nincs szükségük csak nyugalomra mert örülnek , hogy szelel a seggük nem , hogy háborúzni akarnának . Mondjuk az tény , hogy a háborút úgy könnyebb elkerülni ha készülsz rá !
Ez a leggyakoribb érv az egytípusos, homogén légierők ellen. Szó se róla, egy-két miniatűr kelet európai államot leszámítva, azóta sincs ilyen szervezet. De a reptilalom sem kell, hogy 100 százalékos legyen.
Még az USA is úgy korlátozta le a Raptorokat a nagy pilótakábítós vészkorszakban, hogy a minősített helyzetekre azt feloldották volna.
De igen, alapjában igazad van. Ennek amúgy legkönnyebben úgy lehet kivenni a méregfogát, hogyha direkt redundánssá teszik a beszállítói láncot. A MiG-23-asok esetében is kiderült, hogy az UB gépekre nem vonatkozott a hiba, azok másik gyárban készültek, a vezérsík bekötési pontja más alapanyaggyártótól jött.
Továbbmegyek, a mi MF-jeink leállításával egyidejűleg nem hoztak reptilalmat se a román, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK MF-ekre, de még a sármelléki M-ekre sem.
Pedig ugyanaz a típus mind.
Amikről írni szeretnék, azokat egyrészt te sokkal jobban tudod tőle, másrészt máris megválaszolták előttem - tőlem szintén sokkal profibban.
De remélem nem baj, hogy én is szaporítom a szót.
Millió összetevője van annak, hogy bármilyen történelmi folyamat miért alakult úgy, ahogy. Hogy ezek az összetevők milyen arányban kerültek a mérleg serpenyőjébe, azokat ha meg akarnánk tudni, akkor - a millió okok között - nemcsak a bizottsági jegyzőkönyveket kéne megnézni, hanem a folyosói beszélgetéseket is ismerni.
A millió összetevőből csak párat emelnék ki:
Például politika, kamarillapolitika, hiúság és vélt vagy valós presztízs.
A MiG-23-nak az 50 db-os elôszéria gépeinek jelentôs hányadának megsemmisülése miatt gyártásba sem lett volna szabad kerülni, nemhogy még a 80-as években is gyártani...
http://mm.iit.uni-miskolc.hu/Data/Winx/descs/mig23.html
De a bátyus; Anasztáz Mikoján csak 1978-ban halt meg...
Nagyobb szerencséje lett a világnak, amikor Jakovlev (és tettestársai) megismerve a Szu-15 (törzshátsórészének) terveit, elkövették, összetákolták a Jak-28-64-et.
Nehogy már a konkurens Szuhojjal folytassák a gyártást Irkutszkban!
Szerencsére a Lego filozófia ezúttal nem jött be...
http://www.airwar.ru/enc/fighter/yak28-64.html
Aztán egy másik, általam vélt szempont.
Szerintem a szovjetek - többek között - azt következtetést is vonták le a második világháborúból, hogy sok lúd disznót győz, tehát nem fejlett, összetett fegyvert/platformot kell gyártani, ha csak lassan, keveset lehet, hanem legyen inkább egyszerűbb, de tömegesen gyártható, pótolható. (T-34 vs. Tigris).
Természetesen kell nagy, fejlett produktum is, megmutatva ezzel a szovjet technika fejlettségét, na meg bírva a nagy távolságokat is.
Az előbbi szempontokat szolgálták az egyszerűbb MiG, meg Szuhoj kályhacsövek, illetve egyhajtóművesek, amikből összességében pokoli mennyiségeket gyártottak, az utóbbit a Szu-15, Szu-24, Tu-128, MiG-25/31 képviselte.
Vélelmem van még egy másik is.
Európában a haldokló Nyugat sűrűn lakott, sűrűn beépített terület volt a hidegháborúban, egymáshoz - mint célpontokhoz - viszonylag közeli távolságokkal.
A Szovjetunió még az Urálon inneni területei is ehhez képest ritkábban lakott, kiépített terület hatalmas távolságokkal.
A NATO repülőgéptípusai rendre nagy hatótávolsággal rendelkeztek, a vele méretben összehasonlítható szovjet gépek kisebbekkel.
A nyugatiaknak a fronton túli területek támadáshoz szükség volt ezekre a képességekre, a szovjeteknek elegek voltak a kisebbek is.
Ha nagyobb hatótávolság kellett, akkor eleve a még nagyobb gépeket küldték volna, mint a Tu-16, Tu-22, Tu-22M.
Ja!
S még valami: A nyugatiak nem akartak a vasfüggöny mögé szökni, tehát nyugodtan a pilóták segge alá tehették a "világjárókat".
A Béketábor pilótái már inkább voltak hajlamosak eltévedni a napnyugta irányába.
Mondhatni a Tu-128-ason kívül nem volt olyan gép, ami navigációs tartalékkal tudott volna repülőteret keresni magának (a pilótaülés mögött ugye nem levő Jeppesen térképpel...)
Véletlen, hogy a Szovjetunió baráti szövetségesei csak olyan harci repülőgépeket kaptak, amikkel egy ilyen kalandban bőven benne volt a katapultálás lehetősége?
Na, most képzeld el ezt Szu-27-el!
A nyugatiak minden katonai reptérre rendszeresíthették volna a menedékjogi nyomtatványokat.
Szerintem.
M
molnibalage
Guest
Szép, szép ez az eszmefuttatás, de a Szu-27 olyan drága volt, hogy egy félvalagnyi pénz fele is sok.
A VSz országoknak nem telt volna soha a Szu-27-re, ha tudtak volna belőle eleget gyártani, akkor sem.
A MiG-23MF-et alig bírta Mo. kiköhögni, tudomásom szerint kb. 6 db MiG-21bisz árában volt 1 db 23MF.
Ezek után ne legyenek kétségeink, hogy ha minden "ha" rész igaz lenne, amit Allesmor felvetett, akkor is a kérdés az, hogy miből futotta volna rá? A nagy Szu tucatszám gyártotta az Sz-300PT, PSz osztályokat...
...majd a teljes VSz-be akart 6 darabot eladni. Hatot...
Álomnak szép, de fel kéne ébredni. Ez kb. olyan szintű tündérmese, hogy nem kell F-16A és minden NATO országnak F-15-öt kellett volna venni, ha abból többet gyártanak, akkor az is olcsóbb.
Picit elszállt gondolat no...
A VSz országoknak nem telt volna soha a Szu-27-re, ha tudtak volna belőle eleget gyártani, akkor sem.
A MiG-23MF-et alig bírta Mo. kiköhögni, tudomásom szerint kb. 6 db MiG-21bisz árában volt 1 db 23MF.
Ezek után ne legyenek kétségeink, hogy ha minden "ha" rész igaz lenne, amit Allesmor felvetett, akkor is a kérdés az, hogy miből futotta volna rá? A nagy Szu tucatszám gyártotta az Sz-300PT, PSz osztályokat...
...majd a teljes VSz-be akart 6 darabot eladni. Hatot...
Álomnak szép, de fel kéne ébredni. Ez kb. olyan szintű tündérmese, hogy nem kell F-16A és minden NATO országnak F-15-öt kellett volna venni, ha abból többet gyártanak, akkor az is olcsóbb.
Picit elszállt gondolat no...
M
molnibalage
Guest
És azok is degradáltak volta, mert vezetés osztály nem volt. Lásd HTÖ...
Szóval Mo. vehetett volna mondjuk 1 századnyi Szu-27-est és kb. nem lett volna semmi mása...
Csak ennek ára az, hogy akkor a Sztrlea-10M is ugrik és minden más légvédelmi fejlesztés. Vagy marad a szovjet "életszínvonal"...
Igen, nyílván a korszellem is közrejátszott, hogy az a közel ezer-ezerötszáz egyhajtóműves harcászati repülőgép, amit a káeurópai légierőkkel megvetettek, a párhuzamosan ezekben az országokban üzemelő szovjet Front Légierő mellett nem jelentett gondot, akkor se, ha a harmadik világháború idején fel se száll.
Ahogy az is elgondolkodtató, hogy a szovjetek a bolgároknak már a Szu-27-est ajánlgatták (ebből lett végül a MiG-29-es beszerzés és mellé a bolgár pártelit által favorizált MiG-23MLD rendszeresítése is. Erről van egy nagyon jó cikk). Ahogy a lengyeleknél meg is jelentek a Szu-27-esek a Front Légierőnél és már elkezdték az NDK-beli MiG-29-esek legalább egyik bázisán a nagyobb, AU-19-es fedezékek építését a Szu-27-eek számára. Kettő készült el.
A kilencvenes évek nagy dobása a VSz és a Front Légierő kötelékében igen nagy valósíznűséggel a Szu-27Sz hadrendbe állítása lett volna.
Ahogy az is elgondolkodtató, hogy a szovjetek a bolgároknak már a Szu-27-est ajánlgatták (ebből lett végül a MiG-29-es beszerzés és mellé a bolgár pártelit által favorizált MiG-23MLD rendszeresítése is. Erről van egy nagyon jó cikk). Ahogy a lengyeleknél meg is jelentek a Szu-27-esek a Front Légierőnél és már elkezdték az NDK-beli MiG-29-esek legalább egyik bázisán a nagyobb, AU-19-es fedezékek építését a Szu-27-eek számára. Kettő készült el.
A kilencvenes évek nagy dobása a VSz és a Front Légierő kötelékében igen nagy valósíznűséggel a Szu-27Sz hadrendbe állítása lett volna.
(Na; most már a pálinka beszél belőlem) Oké, de ha jól értem, eddig max. a nyolcvanas évek elejéről beszéltünk.
A nyolcvanas évek végén már nekünk is felajánlották a Jak-28-ast (imádom a típust, de az ajánlat ekkor már egy vicc), meg ha jól emlékszem, még a Szu-24-est is!
Na az kemény lett volna!
Ekkor már a pénz kellett bármi áron: Üsse kavics azt a kárt, amit a nyugatra kiszivárgó információk(kijutó gépek) okoztak volna, csak jöjjön a della!
Ekkor már nem volt pénz lóvéra...