A földi és tengeri radarok + a repülő radarok és a felderítés csak kiszolgáló információ szolgáltatók a 4 + 1-es harci formációnak. A kettő között kell még lennie egy parancsnoki harcálláspontnak, a többi fegyvernemmel és a politikai döntéshozatal szinkronban meghozhatja a tényleges csapásmérési parancsot, ezt kapja meg a csapatot irányító SU-57. Maguknak az S-70 drónoknak az irányítása a fedélzeti AI-jük vezérlése alapján történik, a SU-57 csak a parancsnoki döntés harcálláspontja az S-70 drónok számára. A parancsok végrehajtása a drónok számára az előre programozott szabály csomagok és a friss pillanatnyi adatok közös feldolgozásával zajlik le. Én így gondolom. A SU-57 csak megfelelő szoftver modulokat vezérli a gépen, melyek legyenek aktívak, vagy ad célpontot is ha csapásmérés a feladat. Ha közös védelem, akkor meghatározza a szerepeket az egyes drónoknak, ki mit csinál. Pld. az elektronikai modulos drónok ki merre milyen eszközzel dolgozik, melyik drón milyen közeledő veszélyeket küzd le (rakétákkal támadó rakétát, harcigépet, elektronikai modullal radart, vagy zavarja, infravörösben zavar vagy vakít egy célpontot, meghatározza a védelmi alakzatot stb. stb. Persze mindezeket pár gombnyomással előre konfigurált csomagokból, de ha kell bele is nyúlhat pld. módosítja pld. az egyik drón alakzat beli pozícióját egy 3D-s képernyőn egyetlen ujjmozdulattal. A legfontosabb előre beállított csomagok egyetlen gombnyomással aktíválhatók, pld. azonnali védelmi alakzat felvétele a védelmi paraméterekkel. A támadókról az információk folyamatosan frissülnek mind az 5 gép összes szenzoráról, a légi harcálláspontok friss adataiból (A50, A100), és a földi rendszerek friss adataiból is. Én így gondolom.
Tehát szerintem itt szó nincs arról, hogy a SU-57 pilótája bíbelődne a 4db S-70 drón irányításával és pesztrálgatásával, szerintem egészen másról szól ez a koncepció. A csapatba integrálás a hatásfok és a képességek növelése céljából történik. Ha már úgy is én vagyok Leonidas akkor egy hasonlattal élve az 5 gép integrációja egy csapat a görög phalanx megvalósítása a levegőben. Így az 5 gép együttesen ugyanazzal a hardverrel és fegyverzettel nagyobb erőt fog képviselni mintha csak simán integráció nélkül együtt kerülnének bevetésre.
Maga a szervezése és kivitelezése az egésznek hosszú éveket fog igénybe venni, de ha jól csinálják meg és megfelelően jó minőségű profi fegyverzet áll majd hozzá rendelkezésre, nagyon ütőképes lesz az egész. (támadó és elfogó rakéták, rádióelektronikai harceszközök, bombák, infravörös támadó és védelmi harceszközök, lézeres harceszközök, egyéb eszközök)
Kicsit alaposabban érdemes ezt átgondolni én úgy gondolom, mint az elsőre látszik. Szakítani kell az eddigi beidegződésekkel és gyakorlattal a témában. Én miután alaposan át elemeztem a témát még 7-8 gépből álló "légi phalanx" csoportot sem tartok kizártnak az előnyei miatt. Pld. egy S-70 csak egy bazierős és gyors lézerágyút hordoz a csoport védelméhez. Ezzel már kevesebb elfogó rakéta kell a védelemhez.