Szu-75 / Su-75 Checkmate - Új orosz könnyű vadászgép (Szuhoj)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 169
33 392
113
Mai szemmel megítélni, hogy ki milyen jó mérnök volt a 60-as, 70-es években nagyon nem egyszerű. Vagyis nagyon egyszerű félreérteni.

A 60-as, 70-es évek volt a mérnöki tudoményok és mérnöki diadalok talán utolsó csúcskorszaka, még a digitalizáció előtt.
Akkoriban a ma is ismert feladatok és kihívások nem szoftveresen és nem egy magasan standardizált hardver környezetben jelentkeztek, hanem mindent makro szinten, elképesztően egyedi és kreatív módon kellett megoldani.
Az elektro- és hidromechanikus vezérlő és szabályzó rendszerek méret-, tömeg- és helyigénye komplex látásmódot követelt meg, ismerni kellett minden kérdéskör mechanikai, anyagszerkezeti és áramlástani vonzatait, következményeit.
És ehhez a tervezési metódus sem volt se digitalizálva, se standardizálva, hanem magasabb rendű matematikai műveletek, logarléc és képletek révén jutottak el egy-egy egyedi és vadonat új, korábban még nem alkalmazott megoldáshoz.

Ehhez képest napjainkban magasan standardizált digitális környezetben, Big Data adatbázisból "csemegézve", kvázi lego kockákból válogatva dolgoznak ki megoldásokat, a végrehajtó-szabályzó rendszerek pedig hardver szinten egyfelől már nem képviselnek tömeg-, méret- és anyagszerkezeti kihívást, illetve maguk a berendezések is mint architektúrák nem sokban módosulnak. Processzorok tranzisztorai igazából csak méretben zsugorodnak, leskálázódnak, darabszámuk növekszik, de továbbra is a jól ismert memória és adattároló modulokkal együttesen alkotják a berendezést.
A fejlesztési kihívás leszűkűlt a szoftver területére, de ha valami, akkor pont ez az, ami meg eleve mindig is egy könnyen "szabványosuló" környezet volt.

És ehhez képest érdekes, hogy mennyivel hosszabb idő kihozni napjainkban egy-egy újabb rendszert, terméket, dizájnt.
Hát ez azért erős túlzás.Egyreszt a szoftver tervező is ember.Masreszt a mai rakétát, akármit is ki kell fejleszteni.Es a mai cuccokkal szemben jóval nagyobbak a követelmények.Aranyaiban meg jóval kisebb erőforrásokat raknak a fejlesztésekbe,mint a hh csúcsidőszakban.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 612
6 082
113
De ez nyugaton is elég általános.90 után nagyon takarékra lettek téve a fejlesztések.
.
.
Szerintem a fö, es nagy darabszamban gyartott nyugati fegyverek folyamatos fejlesztesben vannak. Pl az F-16 is nonstop fejlödesben volt/van, teljesen mas, sokkal organikusabb szemlelettel egy folyamatos evoluciot jar be.
Az orosz szemlelet meg, hogy gyartja az alapverziot amig tudja, azutan egy hosszu idö utan kijön az M valtozat, akkor meg azt gyartja, majd megint egy idö utan jön megint valami Bisz, mittudomen. De az egyes elkeszult termekek követese, folyamatos, szinte eszrevetlenul zajlo upgradejei szerintem naluk kevesbe muködnek, sokkal több minden marad a gyartaskori allapotban, mondjuk ez a softwareek es a szamitastechnika alacsonyabb szintjeböl is jön.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 703
28 747
113
Totális háború: Katonai, gazdasági, pénzügyi, vallási, egzisztenciális, média, ..., szinte az élet minden területére kiterjedő ellenségeskedés.
Vannak, akik a saját mindenhatóságukban hisznek a világban. A HTKA-ban is. A végén pedig szembe jön a valóság.
AVvXsEi8p2VHL9yCFaLoHFqOpYgYIjMz7ts_bFCbUVdLJha1hTXY9PKXf3RWfU5ZaBDaW-bJ_17z2N8DeOa3R2kOo8Yrl3MolQ1YGPATIUs32f5dS_aWZSDuHsC-nCy8oxPMR3EEWCDvHOiKDsUMAKr5KRH2AU8kNQs7ZTseBBWw2oZT_WcVm9kKU6yd0F_r=s1628


FEJ_giVaIAEnSjL

FEJ_erFaUAA6681
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 741
66 401
113
Jajj. Kívülről ilyennek tűnik a szoftveripar? Belülről nem ilyen. :D
A szoftverfejlesztéshez szoftverfejlesztői észjárás és szaktudás kell.
Amíg viszont nem voltak szoftverek, a problémák megoldásához egyszerre kellett villamossági, gépészeti, anyagszerkezeti, áramlástani és szábályozástechnikai szakismeret és látásmód.
Amit annó a "logarlécesek" letettek az asztalra, abból ma már standardizált végrehajtó hardver lett, azzal bajlódni már messze nem kell annyit, mint régen.
A csata a szoftver fronton dől el, de ahhoz a harver már csak egy készre szerelt, polcról leemelhető "doboz", a szoftverek pedig a folyamatosan szabványosuló nyelvi környezetben íródnak.
Egy szoftvermérnöknek sem a felelőssége, sem a munkája nem kisebb, mint neves elődeié, csakhogy neki már nem kell feltalálnia a "dobozt", így azt se kell tudnia, hogy készül. Nem kell többféle "mindset-et" futtatni.
Elég, ha tudja mire képes a berendezés és ahhoz írja meg a programot.
 

waterloo

Well-Known Member
2020. március 3.
725
1 132
93
Brit tudósok szerint már ki is fogytak, ezt hallgatja mindenki 9 hónapja. Aztán csak megoldják valahogy azóta is, hogy átlagban heti 2x rommá gyakják az ukrán energetikát, logisztikát, hadiipart.

Illetve a nyugat pár évig szintén nem fog/akar majd egy ukrajnába INGYEN méregdrága fegyvert szállítani....
Inkább 2 hetente egyszer, de ennek most miköze ahhoz hogy önellátóak-e szerszámgépekből?
Az, hogy van még nekik raktáron, nem jelenti azt, hogy tudnak beszerezni és azt meg főleg nem, hogy önellátóak.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 560
113
Amíg viszont nem voltak szoftverek, a problémák megoldásához egyszerre kellett villamossági, gépészeti, anyagszerkezeti, áramlástani és szábályozástechnikai szakismeret és látásmód.
Akik ezt gondolják, azok csinálnak elbaszott szoftverprojekteket. Mint egy VW autó pl. Ugyanis ma már szinte minden kicsit is bonyolultabb ipari termék szoftverprojekt (is).

Ha csak a szoftverhez ért csapatnak odaadják, lesz majd valami szoftver, ami a valóság mélyvizében pofára esik. Egy sikeres mechatornikai projekthez olyan szoftveresek (is) kellenek, akiknek eygszerre kell érteniük a villamossági, gépészeti, anyagszerkezeti, áramlástani és szábályozástechnikai szakismeretekhez és látásmódhoz, plusz a szoftverhez is. Más-más fokon, és mélységben, de a aki azt hiszi, hogy tisztán szoftveres látásmüóddal lehet egy fizikai rendszerrel kapcsolatban levő szoftvert csinálni, azt súlyos csalódások fogják érni.

Amit annó a "logarlécesek" letettek az asztalra, abból ma már standardizált végrehajtó hardver lett, azzal bajlódni már messze nem kell annyit, mint régen.
Igen, jelentős részben így van. De azért tudni kell, mit is programozunk. Különben majd az lesz, mint a Boeing MCAS-nál is volt.

Egy szoftvermérnöknek sem a felelőssége, sem a munkája nem kisebb, mint neves elődeié, csakhogy neki már nem kell feltalálnia a "dobozt", így azt se kell tudnia, hogy készül. Nem kell többféle "mindset-et" futtatni.
Ezt cáfolnám autóipari tapasztalataim alapján. Nem egy ember találja fel, ismeri minden részletét, de a szoftver a vassal kapcsolatban van, a szoftvermérnöknek kell a Realtime OS feladatkezelőjébe belegózni azt a vezérlést, ami úgy fogja rázni a villanymotort, hogy összetörje/megolvassza a csapágyba fagyott vizet (true story), és ehhez bizony az a szoftvermérnök aki meg tudja ezt csinálni, nem árt ha a fizikát ismeri, és le tudja ezt modellezni. A PHP weboldal készítők nem fognak mechatronikai feladatokban hasznot hajtani. (nekik egy ilyen cég más részén van hasznos hozzájárulásuk)

Vagy pl. a rowhammer támadás is bizony a vas alapos ismeretét igényelte: https://en.wikipedia.org/wiki/Row_hammer

A csata a szoftver fronton dől el, de ahhoz a harver már csak egy készre szerelt, polcról leemelhető "doboz"
Nem látom ilyen egyszerűnek. a dolgot.

Elég, ha tudja mire képes a berendezés és ahhoz írja meg a programot.
Nem tudod mire képes a berendezés, mert a programmal fogod kihozni belőle azt, amire képes! Kellett az olyan (neves amerikai félvezhetőgyártó nevének helye) FET-ek hibáit kikerülendő szoftvert csinálunk, amiről először tudtuk mire képes, de a valóságban kiderült, hogy nem képes arra, sőt, nem tudjuk mire képes, mert nagyon nagy a szórása a gyártmánynak, de lecserélni már nem tudjuk, és évekig tartó pereskedés vette kezdetét, aminek nem tudom mi lett a vége, mert tagadott mindent az amerikai cég. Nem olyan idealizált a világ sajna, mint kívülről látszik.

A csata a szoftver fronton dől el
Ez talán igaz lett mára. Kevés világrengető dolog volt az alapkutatásokban, ami nem ezt az irányt mutatja, de ott is jön egy plató szerintem hamarosan (nem hiszek a szingularitásban), ahogy más területeken is jött.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 629
113
F35-nél relatív a "drágaság".Gyártás felfutásanak köszönhetően még olcsóbb is mint az európai 4 gen+ rafale,eurofighter gépek de az alacsony darabszámnak "köszönhetően" gripen-e se tud nagyon olcsóbb lenni.Nyugati gépek közül talán Az F18E,F16V ami talán olcsóbban érhető el.
Kérdezt a németeket, akik 350 millió euroért vették darabját. Tudom tudom, fegyver, szuport, képzés, mindenafaszom, de a népmesékben megtalálható 80-100 millió dolláros F-35-öt még senki sem látta, esetleg az amerikai megrendelők, akik helyett kifizeti a német, hogy ne legyen 150 millió nekik is.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 900
72 875
113
A szoftverfejlesztéshez szoftverfejlesztői észjárás és szaktudás kell.
Amíg viszont nem voltak szoftverek, a problémák megoldásához egyszerre kellett villamossági, gépészeti, anyagszerkezeti, áramlástani és szábályozástechnikai szakismeret és látásmód.
Amit annó a "logarlécesek" letettek az asztalra, abból ma már standardizált végrehajtó hardver lett, azzal bajlódni már messze nem kell annyit, mint régen.
A csata a szoftver fronton dől el, de ahhoz a harver már csak egy készre szerelt, polcról leemelhető "doboz", a szoftverek pedig a folyamatosan szabványosuló nyelvi környezetben íródnak.
Egy szoftvermérnöknek sem a felelőssége, sem a munkája nem kisebb, mint neves elődeié, csakhogy neki már nem kell feltalálnia a "dobozt", így azt se kell tudnia, hogy készül. Nem kell többféle "mindset-et" futtatni.
Elég, ha tudja mire képes a berendezés és ahhoz írja meg a programot.
Aztan vagy sikerul az a program vagy csak ugy tunik...


Egyiket sem. Btw az őszi gyártású rakétákat használják már.
Kifogyni sosem fognak, amíg van gyártás, de a bevethető rakéták száma előb utóbb el fogja érni azt a szintet, hogy csak annyit tudnak minden héten/hónapban bevetni, amit le tudnak gyártani egy hónap alatt.
És ebből a szempontból ha tetszik, ha nem, nem biztató, hogy őszi gyártású rakétákat használnak jelenleg.
Nyugi mar csak 56 db Kalibr raketajuk van, viszont ma ejjel is vegigverettek fel maradek Ukrajnat, ugyhogy reggelre lehet mar csak ket tucat marad.
Amugy hogy all az ukran hadianyaggyartas, mennyi Oplotot meg mit tudom en Stugnat sikerult legyartani a heten?
Mind az évi 20-25 darab? Csak mert azt nehéz realitásnak hívni, ha a mennyiségük eltörpül a bevetett T-62Mekhez képest. T-62-ből többet veszítettek, mint amennyi T-90M-jük összesen van.
Europaban sem keszul tobb harkocsi evente mint Oroszorszagban. Pedig Europa joval tobbre tartja magat.
Van annyi harckocsi vagy mukodo harckocsi javito, gyarto Europaban mint az oroszoknal?
Majd ha vegre megerkeznek a Nato harckocsik ukran teruletre, akkor fog kiderulni melyik tank mennyit er, addig csak autoskartya...
Ahogy az eddig leszallitott nyugati harcjarmuvek fogynak, azt sem tudja lekovetni a nyugati eloallitas.
Eddig kb patthelyzet van ebben a vilaghaboruban, de eleg jol mennek a dolgok. Fogynak az ukranok, fogy az orosz es Nato technika, a szabad vilag pedig lajkolja ezt es fejlodik. 30 ev mulva egy EU nem biztos hogy nagyobb hatalom lesz mint egy India.
 

mlace

Well-Known Member
2018. február 16.
2 148
5 956
113
Kérdezt a németeket, akik 350 millió euroért vették darabját. Tudom tudom, fegyver, szuport, képzés, mindenafaszom, de a népmesékben megtalálható 80-100 millió dolláros F-35-öt még senki sem látta, esetleg az amerikai megrendelők, akik helyett kifizeti a német, hogy ne legyen 150 millió nekik is.
35 gépes "projectre"10 milliárd Eurót szánnak.Ebbe benne van saját javitóbázis kiépítése is teljes projektre szánnak ennyit(annak nem nézten utána hogy ebbe benne van e a gépek üzemeltetése a teljes élettartam alatt.
Lengyelek 32 gépet rendszeresítenek 4,6 milliárdért az gépenként 112 millió.Csomagban mi van most nem néztem utána.Finneknél 64 gép 9,4 milliárd dollar az gépenként 146 millió csomagban.
Rafale Indonézia 42 darab gép 8,1 milliárd dollár gépenként 193 millió dollár
Eurofighter katar 24 darab 5 milliárd gépenként 208 millió
Gripen-e brazilia 36 gép 5,4 milliárd gépenként 150 millio dollár
Németeket leszámítva még olcsóbb is vagy egy árban van az F35 mint a 4 gen+ euro vadászok.Ezek viszonylag friss rendelések.Természetesen számít mi van a cm"csomagban" a rendszeresített gepék mellé.Németeknél ettől még nem értem mi indokolja ezt az árat.
 
  • Tetszik
Reactions: Fade

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 034
14 037
113
35 gépes "projectre"10 milliárd Eurót szánnak.Ebbe benne van saját javitóbázis kiépítése is teljes projektre szánnak ennyit(annak nem nézten utána hogy ebbe benne van e a gépek üzemeltetése a teljes élettartam alatt.
Lengyelek 32 gépet rendszeresítenek 4,6 milliárdért az gépenként 112 millió.Csomagban mi van most nem néztem utána.Finneknél 64 gép 9,4 milliárd dollar az gépenként 146 millió csomagban.
Rafale Indonézia 42 darab gép 8,1 milliárd dollár gépenként 193 millió dollár
Eurofighter katar 24 darab 5 milliárd gépenként 208 millió
Gripen-e brazilia 36 gép 5,4 milliárd gépenként 150 millio dollár
Németeket leszámítva még olcsóbb is vagy egy árban van az F35 mint a 4 gen+ euro vadászok.Ezek viszonylag friss rendelések.Természetesen számít mi van a cm"csomagban" a rendszeresített gepék mellé.Németeknél ettől még nem értem mi indokolja ezt az árat.


Az F-35(család) jelenleg az egyetlen repülőgép a nemzetközi piacon, amelyiknek csak az USA-ban van a napi működéshez szükséges, elengedhetetlen szerver-központja.
Egyetlen üzemeltető sem kapott meg a sajátot, saját országában!!! Senki!!!


... és: Ha ez a "support" nincs, akkor csak a --közölni nem-is-mert szintű, nem nyilvános-- korlátozott képességek állnak rendelkezésre!!!

Ez szerinted rendben van ??? ...ismered azt a fogalmat, hogy "hátsó kapu" ???

Valahol ebbe az irányba van a válasz piac/vásárlók által "ismeretlen ok" miatt elfogadott magasabb árra! :oops:

Nem is olyan ismeretlen az ok, csak olvasni kell a sorok között! :hadonaszos:





U.I.: A valósággal ellenkező Hit, nehezíti a sorok közötti olvasást, és annak elfogadását!


.
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle and Nemerson

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 612
6 082
113
A szoftverfejlesztéshez szoftverfejlesztői észjárás és szaktudás kell.
Amíg viszont nem voltak szoftverek, a problémák megoldásához egyszerre kellett villamossági, gépészeti, anyagszerkezeti, áramlástani és szábályozástechnikai szakismeret és látásmód.
Amit annó a "logarlécesek" letettek az asztalra, abból ma már standardizált végrehajtó hardver lett, azzal bajlódni már messze nem kell annyit, mint régen.
A csata a szoftver fronton dől el, de ahhoz a harver már csak egy készre szerelt, polcról leemelhető "doboz", a szoftverek pedig a folyamatosan szabványosuló nyelvi környezetben íródnak.
Egy szoftvermérnöknek sem a felelőssége, sem a munkája nem kisebb, mint neves elődeié, csakhogy neki már nem kell feltalálnia a "dobozt", így azt se kell tudnia, hogy készül. Nem kell többféle "mindset-et" futtatni.
Elég, ha tudja mire képes a berendezés és ahhoz írja meg a programot.
.
.
Kb magáért beszél, Szu-57 vs F-35 gyártósor:
.
.
.
A software szerepét a hardware-rel szemben az is felértékeli, hogy a 40 évvel ezelőtti helyzethez képest a polgári számitástechnika hardware-je teljesitményben már lehagyta a katonait, ahol nyilván a speciális tűrőképesség fontos kérdés, de ezzel együtt is az erős számitástechnikai hardware már megvehető, összerakható.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 339
113
Mondjuk ez elég hülye összehasonlítás, mert az egyiken csak 1 gép látható. Aki semmit nem tud a két repülő gyártási mennyiségéről az ezalapján nem képes megállapítani, hogy melyikből gyártanak többet.
 
  • Tetszik
Reactions: gigabiga

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 612
6 082
113
Mondjuk ez elég hülye összehasonlítás, mert az egyiken csak 1 gép látható. Aki semmit nem tud a két repülő gyártási mennyiségéről az ezalapján nem képes megállapítani, hogy melyikből gyártanak többet.
.
.
Ha tudsz mutatni hasonló aktuális gyártósor fotót "hosszában" az oroszoktól.... Egyébként nem csak a fotón lévő gépek száma a különbség, az F-35 sor körül láthatóan logisztika van, odaszállitva az alkatrészek, eszközök, láthatóan él a hely, a Szu-57-et meg csak lassú tancsátalanság, üresség veszi körül.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 741
66 401
113
.
.
Kb magáért beszél, Szu-57 vs F-35 gyártósor:
.
.
.
A software szerepét a hardware-rel szemben az is felértékeli, hogy a 40 évvel ezelőtti helyzethez képest a polgári számitástechnika hardware-je teljesitményben már lehagyta a katonait, ahol nyilván a speciális tűrőképesség fontos kérdés, de ezzel együtt is az erős számitástechnikai hardware már megvehető, összerakható.
Ezt már írtam. Az Air Force Plant 4, a Lockheed Martin Fort Worth-i megaszerelőcsarnoka egy légtérben másfél km hosszú és 200 méter széles.
Ha az oroszok fejre állnak, a KnAAZ akkor se fog tudni ilyen impozáns és ennyire ütem optimalizált gyártósort felmutatni a saját gyárcsarnokában, mert ekkora gyárcsarnok nem, hogy az oroszoknál, de a világon másutt se létezik.
Ami meg a fotót illeti, pláne nem fogsz ilyen sort fotózni a Szu-57-es alacsony ütemű gyártási fázisában.

Emlékezzetek a Rafale pár évvel ezelőtti egy műszakos, mesterségesen moderált előállítására. Akkor a gyárcsarnokot ha akarta volna a Dassault PR fotósa, akkor se tudta volna a nagyjavításra behozott régebbi Mirage-ok jelenléte nélkül propagálni.
Most meg úgy néz ki a Rafale-sor, mint egy nagyüzem.
Hozzá képest a Greenville-i F-16V sor néz ki kisdarabos manufaktúrának, pedig a típus korábban még faltól falig kitöltötte a texasi Plant 4 egy mérföldes gyártósorát.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 339
113
.
.
Ha tudsz mutatni hasonló aktuális gyártósor fotót "hosszában" az oroszoktól.... Egyébként nem csak a fotón lévő gépek száma a különbség, az F-35 sor körül láthatóan logisztika van, odaszállitva az alkatrészek, eszközök, láthatóan él a hely, a Szu-57-et meg csak lassú tancsátalanság, üresség veszi körül.
Nincs is egy összeszerelő munkás sem a képen az orosz gép körül.
KB. 12-14 éve posztolt ilyen képet a MiG-29-es gyártásáról Cifu vagy Allesmor. Lényegében manufaktúra jelleggel gyártják ezeket, ez nem ipari sorozatgyártás.


De, mert okkal lőtték így a fotós. Ha van téma, akkor a fotós nem így mozog.
Gondolkozz fótós fejjel is. ;)

Ha lenne egy katona vagy 100 katosa sorba szépen állítva, te hogyan fotóznád a 10-100 katonát?
Így.
french-soldiers.jpg

De mivel nincs több, készül egy ilyen.
portrait-of-a-female-military-soldier.jpg
De az egy katonáról készült képből nem derül ki, hogy hány katonád is van. Lehet egy katonád de akár ezer is. Neked/nekem azért bír jelentéstartalommal az az egy szem törzs, mert tudjuk, hogy alig gyártják őket, de aki nem tudja az gondolhatja azt is, hogy a gyártósor 1 gépét fényképezték csak le.

Csakhogy értsd amiről beszélek: az F-35 manufakturális módszerekkel alacsony darabszámban készül, íme a bizonyíték:
news-Sample-Image2.jpg

Te tudod, hogy nem igaz a fenti állítás, de nem a kép alapján tudod.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 938
113
Az oroszok meghívják indiát a programba ! Háááááát láttunk már egy hasonlót a szu-57 partnerségről ! Úgy néz ki egyedül nem fog összejönni !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 629
113
Az oroszok meghívják indiát a programba ! Háááááát láttunk már egy hasonlót a szu-57 partnerségről ! Úgy néz ki egyedül nem fog összejönni !
Az indiaiak a Szu-57 programhoz sem adtak volna semmit, max némi pénzt. Aztán a gyarmat a gazdának átadott volna mindent, az meg az ő gazdájának. Nem lett volna az jó üzlet. A kis gépben kisebb a kockázat, arra az árcédulára meg úgysem fér fel minden, ami az 57-esen van.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider and fip7