A rendes, valóban felülről támadó TOW-2B ellen nyilván a rács maga csak kis mértékben véd (amennyit kivesz a töltetből, hogy a rácson is át kell mennie). Viszont a harckocsi tetején vannak reaktív téglák is. A TOW-2B a nagyobb gyújtási távolság miatt nem klasszikus kumulatív, hanem ütőtányéros (EFP) töltettel van felszerelve. Az ellen a rács + reaktív téglák + a tetőpáncélzat lehetséges hogy elég, bár ez messze nem biztos.
Viszont TOW-2B nem hogy az Oroszországgal határos országokban nincs hadrendben (kivéve Finnországot), de még a kelet-európai volt szocialista országokban sem. Legfeljebb az épp ott lévő jenki csapatoknál fordulhat elő.
A másik ilyen, valóban kb. 90 fokban lefelé, közelségi gyújtóval elműködő rakéta, a svéd BILL 2 ellen a rács és a reaktív tégla biztosan kevés lenne, mert az ütőtányér helyett egy nagyobb fókusztávolságra beállított hagyományos kumulatív töltetet használ, kb 1 méter gyújtási távolsággal és bő 500 mm átütéssel. A reaktív téglák a kumulatív töltettel szemben az alap páncélvastagság adta védelmet növelik meg virtuálisan 2-2,5-szeresre. Viszont a tetőpáncélzat vastagságának még a 2-2,5-szerese + a rács (ha annak rúdja épp a sugár útjában van) együttesen is eltörpül az 500 mm feletti átütőképességgel szemben. Ráadásul a BILL 2 tandem kumulatív abban az értelemben, hogy a fő töltet indítása előtt annál is egy kisebb töltet elműködteti a reaktív téglát. Szemben a TOW-2B-vel, aminek a két teljes értékű ütőtányéros töltete két különböző ponton próbál átütni.
De ez persze szintén csak egy orosz-svéd, vagy orosz-osztrák háború esetén lenne érdekes, aminek meglehetősen minimális az esélye.
A felülről támadónak nevezet, de valójában csak ferdén támadó és a kumulatív sugarat ne közelségi gyújtóval, hanem a becsapódáskor, a rakéta tengelyében indító rakéták esetében (Spike, Javelin és társai) ez a rács olyan arányban biztosan növeli a védettséget, amilyen arányban nem működik el rajta a gyújtó. Hiszen ekkor elműködés nélkül szét roncsolja a kumulatív töltetet és gyakorlatilag hatástalanná teszi azt, mire a páncélhoz ér. Ez az el nem működési arány rakétagránátoknál a tapasztalatok szerint kb. 50%. Páncéltörő rakétáknál nem tudok tapasztalati adatról, de az oroszok nyilván tanulmányozták a szóba jöhető rakéták gyújtóját és nem tették volna fel ezt a - tényleg szörnyen kinéző - rácsot, ha csak mondjuk 20-30%-ban védene.
Ha elműködik a rácson a gyújtó, akkor a kumulatív sugár kialakul, de a páncéltól mért távolság elrontja a fókuszát. Ez mérsékelten csökkenti a sugár átütőképességét (például 150 mm kumulatív töltetnél 1 méter fokusz rontás kb. 2-2,5-szer gyengébb átütést eredményez). Ehhez a csökkentéshez adódik az, hogy a sugár nem merőlegesen lefelé, hanem ferdén érkezik a nagyjából vízszintes péncélra. A kumulatív töltek nagyon érzékenyek a becsapódási szögre és a ferdén érkező sugár átütése jóval kisebb (szögtól függően, 45-60 fokos szögtartományban fele-harmada is lehet). A harmadik átütést csökkentő elem a reaktív tégla, amit a tandem robbanófej első töltete alapesetben kiiktatna, ha közvetlen a téglába csapódna be a rakéta. Végül ott van maga a tetőpáncélzat. Mindegyik tényező csak csökkenti bizonyos mértékben az átütést.
Ez egy nagy átmérőjű, robosztus (1000 mm feletti) átütéssel rendelkező fő töltetű rakéta esetén együttvéve is valószínűleg kevés. Viszont például a Javelin, a maga 127 mm átmérőjével nem olyan őrülten nagy átütő képességű. A sima reaktív téglával védett, de vékony torony, vagy test tetőpáncél ellen ez még ferde becsapódási szög esetén is elég, mivel a tandem kumulatív fej első, apró töltete kiiktatja a reaktív téglát. A rács viszont az első apró töltetet akár hatástalanná teheti a reaktív tégla ellen, még elműködés esetén is és így a reaktív tégla hatékonyan csökkenti a főtöltet átütését. A reaktív tégla hatékony működése, a főtöltet sugarának ferde érkezése, valamint a rács által elrontott fókusz mellett a Javelin átütő képessége már nem biztos, hogy elég még elműködés esetén sem. Ez valószínűleg becsapódási szögtől és a becsapódás helyétől függ.
Szóval nyilván nem csodaszer, de van rá esély, hogy például Javelin ellen 50%-nál nagyobb védelmet is ad. Ahogy
@fip7 is írta,: olcsó, egyszerű, mérsékelt tömegnövekedéssel jár. Tehát lehet több az előnye, mint a hátránya. Valószínűleg ezt alaposan kisakkozták az oroszok és nem csak viccből rakják fel, hátha használ valamit, sufni tuning megoldásként.
Az más kérdés, hogy valami elképesztően ronda és vannak nyilvánvaló hátrányai is.
