T-90

Még mindig nem értem, miért gondolod, hogy le volt kapcsolva?.

Ha megnézed a videót, vagy ezt a képet, akkor láthatod, hogy a lámpa nem villágít.

CqdJL_KWgAAK3k_.jpg:orig


Az videó egyébként egy hatalmas klikkvadász marhaság, itt van egy kép a tankról a randevú után, látható, hogy tiszta találat érte.

Cjd-GDoXAAAdECb.jpg:orig
 
Na, mostmár értem. Viszont a tankon semmilyen komoly károsodást nem látok. A külső szerelvényeket verték le. Miért kellett belőle pánikszerűen kiugrálni, ahelyett, hogy odapörköltek volna az ágyúval?
 
Lehet, hogy ők többet tudnak, mint mi.
Nem repűlt le a torony, nem csaptak fel lángok, nem lett semmi valószínűleg azontúl, hogy összecsinálta magát a toronyban. Ha bemegy a kumulatív sugár onnan nem száll ki, főleg nem pattan ki és fut el.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Nem repűlt le a torony, nem csaptak fel lángok, nem lett semmi valószínűleg azontúl, hogy összecsinálta magát a toronyban. Ha bemegy a kumulatív sugár onnan nem száll ki, főleg nem pattan ki és fut el.
Nem a picsát nem. Emléxel a keresztüllőtt Abramsra? A sugár elvitte a tag pufajkája hátulját, és a szék támláját. Egyéb kár nem esett.
 
Biztos vannak különleges esetek, de nem hiszem, hogy az lenne a jellemző, hogy a behatoló kumulatv sugár max egy kis adrenalinlöketet ad a személyzetnek. A Szíria topikban tucatjával vannak ATGM-találatok ahol biza nem száll ki senki onnan ahol betalált a rakéta.
 
  • Tetszik
Reactions: silurusglanis
Ezeknek a lámpáknak mit kéne csinálni?

Akkor javítsatok ki, ha rosszul - vagy nem szakszerűen - írom.

A hagyományos huzalos ATGM-ek úgy működnek, hogy a farukon van egy fényes, nagy hőmérsékleten égő "fáklya" (látszik is számos videón, hogy a kilőtt ATGM hátulja világít.
Na most a rakéta irányítórendszere - ami ugye a kilövőálláson van - úgy vezérli a huzalon keresztül (esetleg rádiós távirányítással) a rakétát, hogy folyamatosan figyeli, hogy a fáklya által leadott hőjel hol helyezkedik el a célkereszthez képest, és ennek függvényében folyamatosan korrigálja a repülési irányt.

A Stohra elvileg akkora zavaró jelet/hőjelet ad le, hogy a rakéta irányító optikája képtelen észlelni a fáklya jelét - megkülönböztetni azt a Stohra hőjelétől - , és így a rakétát nem tudja tovább irányítani és az vaktában repül tovább. Mivel azonban ezek a rakéták ne mstabil ballisztikus röppályán repülnek - mint pl. az irányítatlan RPG-k - , jó eséllyel elvétik a célt.

Az újabb huzalos ATGM-ek már állítólag más tartományú (UV-ről is olvastam) jelet bocsátanak ki, így azok ellen a Stohra már nem hatékony.

Gondolom egy Javelin, Spike, MBDA MPP ellen meg szinte mágnesként viselkedik.
 
  • Tetszik
Reactions: drqv
Igen, az újak már más hullámhosszon is sugároznak, de kb ez a működési elve a zavarórendszernek.
 
Mezey Béla: Folyami Átkelés HK-val címmel írt szösszenetére reagálva:
"A hidegháború alatt fejlesztett harckocsik – azaz lényegében napjaink bármelyik típusa – rendelkezik ilyen képességgel jelentős részben abból kifolyólag, hogy az európai hadszíntéren erre szükség lett volna. A NATO és az orosz megközelítés itt (is) némiképp eltért. A nyugati fél esetében a levegő utánpótlást biztosító, gyakran gyűrűkből összeállított cső kellően nagy átmérőjű, hogy azon a személyzet elhagyhassa a harckocsi küzdőterét, ha az átkelés folyamán a harckocsi elakadna. Ezzel szemben a szovjeteknél használt kisebb átmérőjű cső erre alkalmatlan, így a beragadt harckocsizóknak abban kell bízniuk, hogy van aki kimenti őket. Talán érthető, hogy kevéssé népszerűek az orosz technikával dolgozó harckocsizók körében ezen átkelési manőverek. Tény, hogy van az oroszoknak is olyan méretű csöve, mint a NATO-nak, de mi úgy tudjuk, hogy harci helyzetben a vékony cső lett volna az alkalmazott, mert az könnyebben, akár a harkocsi által szállítható, felszerelése is gyorsabb."
Minden magyar és a VSZ összes harckocsizójának, át kellett esnie egy öt méter mély vízmélységű elárasztási vizsgán és csak utána ülhetett be a HK-ba! Én két helyen voltam: Kalocsán és Csornán de, ott volt a közelbe KKFH-za vagy KKLacháza! A mai napig is sokkal logikusabb megoldás az elárasztás, min az egy "csövön" aki kifér megoldás pánikolva. Legalább megkérdezett volna egy, ma már nyugdíjas kiképzőtisztet!
 
Annyi kiegészítést tennék a leírtakhoz, hogy egy régebben látott videó alapján annyira vakít, hogy maga a harckocsi és annak közvetlen környezete sem látszik szemből ha működik a rendszer. Sőt, nem véletlenül van 2 db. Ugyanis képes a rendszer asszimetrikusan változtatni a fényerőt és e miatt nem látszik, hogy valójában hol van a valódi "közép", vagyis a rendszer például balra el tudja tolni a "vakítást" miközben a harckocsi jobbra megy, így nehezítve meg a találatot.
Ez a modern rakéták ellen is hatékony, kivéve azt ami föntről támad.
Orosz tesztek alapján a TOW típusú rakéták találati esélyét 3:1 arányra képes a rendszer lecsökkenteni.
 
Mezey Béla: Folyami Átkelés HK-val címmel írt szösszenetére reagálva:
"A hidegháború alatt fejlesztett harckocsik – azaz lényegében napjaink bármelyik típusa – rendelkezik ilyen képességgel jelentős részben abból kifolyólag, hogy az európai hadszíntéren erre szükség lett volna. A NATO és az orosz megközelítés itt (is) némiképp eltért. A nyugati fél esetében a levegő utánpótlást biztosító, gyakran gyűrűkből összeállított cső kellően nagy átmérőjű, hogy azon a személyzet elhagyhassa a harckocsi küzdőterét, ha az átkelés folyamán a harckocsi elakadna. Ezzel szemben a szovjeteknél használt kisebb átmérőjű cső erre alkalmatlan, így a beragadt harckocsizóknak abban kell bízniuk, hogy van aki kimenti őket. Talán érthető, hogy kevéssé népszerűek az orosz technikával dolgozó harckocsizók körében ezen átkelési manőverek. Tény, hogy van az oroszoknak is olyan méretű csöve, mint a NATO-nak, de mi úgy tudjuk, hogy harci helyzetben a vékony cső lett volna az alkalmazott, mert az könnyebben, akár a harkocsi által szállítható, felszerelése is gyorsabb."
Minden magyar és a VSZ összes harckocsizójának, át kellett esnie egy öt méter mély vízmélységű elárasztási vizsgán és csak utána ülhetett be a HK-ba! Én két helyen voltam: Kalocsán és Csornán de, ott volt a közelbe KKFH-za vagy KKLacháza! A mai napig is sokkal logikusabb megoldás az elárasztás, min az egy "csövön" aki kifér megoldás pánikolva. Legalább megkérdezett volna egy, ma már nyugdíjas kiképzőtisztet!

Meg volt egy olyan "gumicsuklya"-szerüség ami bizosított levegőellátást akárhány percig, ha meg kifogyott egy kis pompával ha vizet fecskendeztek bele akkor oxigén képződött és még lehetett használni.
Ha megállt a tudomány és a hk nem mozdult, akkor ki kellett venni akárhány prízmát, a hk elárasztódik és ki lehet nyitni a búvónyílást, addig meg elég az a gumicsuklya. A NATO megoldás sokkal kényelmesebb szerintem és még megvan az az előnye, hogy a hk parancsnok a cső tetejéről irányíthatja a vezetőt.
A szovjet rendszernél az átkelésnél a vezetőt egy pörgettyűs iránymutató segíti.
 
Meg volt egy olyan "gumicsuklya"-szerüség ami bizosított levegőellátást akárhány percig, ha meg kifogyott egy kis pompával ha vizet fecskendeztek bele akkor oxigén képződött és még lehetett használni.
Ha megállt a tudomány és a hk nem mozdult, akkor ki kellett venni akárhány prízmát, a hk elárasztódik és ki lehet nyitni a búvónyílást, addig meg elég az a gumicsuklya. A NATO megoldás sokkal kényelmesebb szerintem és még megvan az az előnye, hogy a hk parancsnok a cső tetejéről irányíthatja a vezetőt.
A szovjet rendszernél az átkelésnél a vezetőt egy pörgettyűs iránymutató segíti.
Megnézném, hogy mit csinálnál, ha automatikusan árasztaná el a NATO HK-t valamilyen műszaki hiba miatt kiképzés nélkül! Elméletileg neked van igazad! Hányan halnak meg a vízben elsüllyedt autókban pánik roham miatt?
 
Miből gondolod, hogy nem kaptak kiképzést ilyen esetre. A szovjet rendszernél is ottmaradhat a személyzet, ha nem képezik ki őket.
 
Mezey Béla: Folyami Átkelés HK-val címmel írt szösszenetére reagálva:
"A hidegháború alatt fejlesztett harckocsik – azaz lényegében napjaink bármelyik típusa – rendelkezik ilyen képességgel jelentős részben abból kifolyólag, hogy az európai hadszíntéren erre szükség lett volna. A NATO és az orosz megközelítés itt (is) némiképp eltért. A nyugati fél esetében a levegő utánpótlást biztosító, gyakran gyűrűkből összeállított cső kellően nagy átmérőjű, hogy azon a személyzet elhagyhassa a harckocsi küzdőterét, ha az átkelés folyamán a harckocsi elakadna. Ezzel szemben a szovjeteknél használt kisebb átmérőjű cső erre alkalmatlan, így a beragadt harckocsizóknak abban kell bízniuk, hogy van aki kimenti őket. Talán érthető, hogy kevéssé népszerűek az orosz technikával dolgozó harckocsizók körében ezen átkelési manőverek. Tény, hogy van az oroszoknak is olyan méretű csöve, mint a NATO-nak, de mi úgy tudjuk, hogy harci helyzetben a vékony cső lett volna az alkalmazott, mert az könnyebben, akár a harkocsi által szállítható, felszerelése is gyorsabb."
Minden magyar és a VSZ összes harckocsizójának, át kellett esnie egy öt méter mély vízmélységű elárasztási vizsgán és csak utána ülhetett be a HK-ba! Én két helyen voltam: Kalocsán és Csornán de, ott volt a közelbe KKFH-za vagy KKLacháza! A mai napig is sokkal logikusabb megoldás az elárasztás, min az egy "csövön" aki kifér megoldás pánikolva. Legalább megkérdezett volna egy, ma már nyugdíjas kiképzőtisztet!
Állítólag egy ilyen gyakorlatra 4% veszteség volt kalkulálva.