T-90

22236.jpg

111137.jpg
 
<blockquote rel="fip7">

wolfram

Ha gaborv-nak igaza van, akkor a borkarbidos információ egy "beragadt" hamis információ. Ez azt jelenti, hogy annyi helyen hivatkoznak rá, hogyha utána keresel mindenhol ezt fogod megtalálni így hitelesnek gondolod. Én is hitelesnek gondoltam ezt az infót, de részben saját keresés (T-64 topik képek) és részben gaborv írása után már én is megkérdőjelezem ezen információ hitelességét!

Simán elképzelhető, hogy egy afféle "körbejáró" legenda... Pont ezért is szoktam csak a konkrét gyártói forrásokat nagyobb "súllyal" kezelni (persze ott is játszik a marketing, de ennek mértékét már tényleg csak az tudja megítélni, aki konkrétan benne is van).

Sugárzás álló anyagként biztosan nem használtak bórkarbidot, maximum páncélzatként.

Szintén passz. Én csak valahol olvastam, hogy használtak bórt (a Wikin is szerepel a T-72-nél). De, hogy milyen formájában...

Bórkarbidot kifejezetten sugárzás ellen valószínűleg nem használtak (bár azért dúsítatlanul is van hatása, mert a természetes bór 19 %-a bór 10-es izotóp), de dúsított bór 10 tartalmú anyagot annál esélyesebben.

Nukleáris fegyverek robbanásakor keletkező sugárzásból van alfa, béta, gamma, röntgen és neutron sugárzás (meg persze különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzások). Az ólom ugyan jó az alfa, béta, gamma és röntgen ellen, de egyrészt nehéz, másrészt azok ellen a páncél acélja is jó (az alfa és béta sugárzást már a levegő is elnyeli, míg a gammát 10,8 mm vastagságonként az acél felezi), harmadrészt neutron sugárzás ellen nem véd megfelelően (pár 10 mm ólom réteg a gyors neutron sugárzást mindössze néhány százalékkal csökkenti).

A neutron sugárzást két lépcsőben lehet csökkenteni. Az első lépcső a lassítás, a másik az elnyeletés. Az ólom lassító anyagnak azért nem jó, mert a nehéz atommagja nem csökkenti elégé az ütköző neutron mozgási energiáját (rugalmas ütközés). Elnyelésre meg csak bizonyos izotópok jók. Értelemszerűen a természetben nagy mennyiségben megtalálható izotópok jöhetnek csak szóba. Elnyeletésre vagy a kadmium 113-as, vagy a bór 10-es izotópját szokták használni. Megfelelő kompromisszum a bór 10-el dúsított bóracél.

Ha nem ítélik megfelelőnek neutronok elnyelés előtti lassítására magát a páncélt (nem csak az acélra, hanem a páncél könnyebb atommagokat tartalmazó rétegeire is gondolni kell) és az elnyelő réteg előtt külön lassító réteget akarnak használni, az bármilyen, magas hidrogén, vagy könnyű atommag tartalmú anyag lehetne. A legjobb a víz lenne, de harckocsiban az nem jöhet szóba. Hasonló a helyzet a paraffinnal. A grafit sem rossz - atomerőművekben használják moderátornak - de harckocsiban nehézkes az alkalmazása. A polietilén is lassít. Jó tulajdonsága, hogy mechanikus hordozó rétegnek is jó. Meg repeszképződés elleni függönynek. De megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy érzékeny a magas hőmérsékletre, éghető és a füstje sem egészséges.

Egyébként lassító anyagként a beton is megteszi, vagy a fa, vagy a fémhidridek is.

Összegezve:

- Az ólom bélést egy harckocsiban sugárzás ellen elég rossz ötlet.
- Önmagában az a 10 mm-es polietilén réteg neutron sugárzás ellen szintén nem érne túl sokat. Lassít (a 10 mm miatt azt is korlátozottan), de nem nyel el. Főleg mivel a lassító rétegnek az elnyelő rétegen kívül kell lennie. Minden más sugárzás ellen meg elég az alappáncél is.
- Viszont a bórozott polietilén már sokkal jobb megoldás. Vagy egy kis kadmiumot még oda kell kasírozni.

Ennyire bőven lusta voltam kifejteni... Bocs és köszi. :)

</blockquote>

A bórkarbidból egyebek mellett kerámiát is lehet készíteni, szerintem erre értették. Lehet BN-t is, vagy SiC-t, de akár TiN-t is.
 
Eloszor látni algériai T-90SzA-n Stora-1 -et.
A kép május 26-án készult az algériai védelmi miniszter látogatása alkalmából az egyik harckocsi zászlóaljnál.
3169741_original.jpg
 
gaborv

Jól értem,hogy a T-80U páncélzata jobb volt mint a T-80UD-n alkalmazott?Mármint ha sikerült volna az orosz iparnak akkoriban úgy legyártani ahogyan a tervezők azt megálmodták nem pedig úgy,hogy nincs két egyforma.
 
Arena-E , aktív védelmi rendszer
https://www.youtube.com/watch?v=TKXcOrnsCBM
 
Vajon mennyire látnak az ilyen rendszerek egy dupla indítás esetén? Pl ha van 0,5-1 másodperc a két RPG / rakéta között, az elsőt szétüti, de elég nagy por- és egyéb felhő lesz miatta ami kitakar sokmindent, és akkor jön a másik rakéta.
 
Vajon mennyire látnak az ilyen rendszerek egy dupla indítás esetén? Pl ha van 0,5-1 másodperc a két RPG / rakéta között, az elsőt szétüti, de elég nagy por- és egyéb felhő lesz miatta ami kitakar sokmindent, és akkor jön a másik rakéta.

Gondolom, hogy ez azon mulik, hogy milyen szenzort hasznal.