Gyakorlatilag elértük a platót. Kínában van még egy kis emelkedés, de már ott is minimális a korábbi ütemhez képest.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
a fejlettnyugaton - ideértve minket is és északamerikát is - két politikai vonulat rajzolódik ki
hogy ezeket balosnak és jobbosnak, globalistának vagy patriótának, komancsnak vagy konzervnek, republikánusnak vagy demokratának vagy éppen másképp nevezzük, nagyjából mindegy
mindegyikről érteni fogjuk hogy melyik oldalról van szó akkor is ha egyik se lesz szó szerint helyes terminus technicus
a magyar nép megtéveszthetősége pedig relatív, a 19-25-39-41-49 méteres rövidhullámon szocializálódott korosztály még tudja hogy mit hogyan kell érteni mit mivel kell összevetni, a fiatalabbak meg jól kezelik a közösségi médiákat, a többség sajnos nálunk is megátalkodott kormánypárti vagy ellenzéki (ez egyremegy), de van egy jelentős önállóan gondolkodni képes réteg, ami viszont nyugateurópában kihalt, nem létezik, ők még mindig azt hiszik hogy szabad médiáik vannak objektív tájékoztatással
a zöldátállás meg egy út a semmibe mert egy nem létező dologról van szó, az hogy pártunk és kormányunk velejéig korrupt és ehhez felhasználja az európai zöldökörkör ámokfutását az nem politikai pártállást tükröz, ha ugyanezen szereplők fosszilis erőmű létesítésből üzemeltetésből tudják megszedni magukat azt fognak létesíteni, mindegy, csak tömődjenek a magánzsebek
Előrenézve egy jó kis dózerolós mongol fel-alá hömpölygős üldözős, koponyapiramisépítős magyar haderőt kívánok látni.
Érdekes, hogy az a rengeteg idő nem zavar amit a rablók ezen területek nélkül töltöttek, hogy mér' nem volt úgy jó nekik, csak ez a száz év, amire mi nézünk vissza.
És beljebb vagyok ha zavar?Előrenézve egy jó kis dózerolós mongol fel-alá hömpölygős üldözős, koponyapiramisépítős magyar haderőt kívánok látni.
Érdekes, hogy az a rengeteg idő nem zavar amit a rablók ezen területek nélkül töltöttek, hogy mér' nem volt úgy jó nekik, csak ez a száz év, amire mi nézünk vissza.
Láthattad volna a tömegével menekülőket 1784-ben, 1848-ban, 1916-ban, 1918-ban, 1944-ben, ha éltél volna, de talán így is láthattad már az 1980-as években tömegével menekülőket a falurombolások időszakában, és láthattad volna a tömegével menekülőket 1989-90-ben is. (És esetleg azokat is, akiknek nem sikerült és csak a hullájukat hozta át a Maros Magyarországra...)
Hogy mennyire üldözik Erdélyben a magyarságot, azt jól mutatja, hogyan változtak az etnikai arányok Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, általában az elcsatolt területen és hogy miként tűnik el a szórványmagyarság.
Nézd meg magad!
Más jellegű téma? Arról beszélünk, hogy különböző népek hogyan igyekeznek egymást kiszorítani különböző területekről és hogy ezekre a törekvésekre milyen átlagon felül ráfaragott Magyarország és a magyarság. A téma ugyanaz a Közel-Keleten is, arabok, palesztinok, kontra zsidók. Említhetném a kurdokat, a Kaukázus szerencsétlen népeit de akár a dél-afrikai fehéreket és feketéket, vagy a hutukat és a tuszikat is. Háborúk, népirtások, jogfosztások itt is, ott is - ez ugyanaz a téma.
Nem gondolom, hogy magyarnak lenni ebben a keserű élethalálharcban jobb, vagy rosszabb, mint bármilyen nép fiának vagy lányának, akibe beleharap a történelem népirtó fogaskereke, legyen az palesztin vagy zsidó, örmény vagy azeri, lengyel, ukrán, szerb, bosnyák vagy horvát.
Csak a kettős mércédet gyűlölöm, ami a magyarság pusztulására és pusztítására nagyvonalú nemtörődömséggel reagál - Ah, lépjetek már túl rajta, mucsai nyomorultak...! - míg más, azt ne mondjam kiválasztott népek szenvedéseit az egekig nagyítja, megrendül, piedesztálra emel és bosszúért kiált.
Mégegyszer hangsúlyozom: az "ott" fogalma egy földrajzi terület. Egy terület, amit elcsatoltak, mert "ott" négyzetkm-re vetítve úgy jött ki a matek, hogy több szlovák, vagy román él. De attól maga az a terület magyar volt.
Miért? Mert baromira nem az számít, hogy egy állam területén a hegyvidéki-völgyvidéki szorvány zugfalvakban kik laknak, hanem az, hogy a terület államiságát érdemben meghatározó városokban kik laknak, illetve azok a városok milyen identitásúnak vallják magukat. Mi a beszélt nyelv, a kultúra, a történelmi emlékezet és a nemzeti önkép.
A trianoni diktátummal technikailag a falvakban területarányosan többnek számolt szlovák és román etnikum egyszerűen ajándékba kapta és túszul ejtette a színmagyar városokat.
Ezzel súlyos kár érte az ottélő magyar kultúrát és súlyos csapás érte a megcsonkított magyar nemzetet is.
És ez a csapás 105 év múlva is aktívan errodálja a magyar nemzettudatot, mert targikus események és elhibázott történelmi döntések egymást erősítő ok-okozati láncolatát indította el, az addig az államiságukért gyakorlatilag semmit se tevő szlovák és román etnikum amúgy teljesen jogtalan örömére.
Ha a Holokauszt egy égbekiáltó aljasság volt, ami generációkra megnyomorította a zsidó lelkeket, akkor a Trianon igazságtalansága hasonló galádság volt, csak a látványos vérengzés helyett alattomosan lassú méregként pusztít.
És lám, az egyik legsúlyosabb hatása, hogy még mindig magyarázni kell, hogy mi volt vele a baj.
Az erdélyi magyar feleségem, a 4 testvérével mást mond azért..
Évente 3x-4x megyek Erdélybe, a család fele erdélyi, RENGETEGEN jöttek át.. De dolgoztam csehszlovák cégnél is 6 évet, ahol nagyon sok felvidéki magyart alkalmaztak a nyelv miatt, érdemes beszélgetni velük, milyen volt a 80-as, 90-es években magyar névvel Sturovoban fiatalnak lenni..
Nem. Arról beszélünk, hogy MA hogyan áll hozzá a kérdéshez az ember.
Nem fogok csak azért utálni egy németet, mert Holokauszt.
De egy szlováknak sem fogom kétségbe vonni az identitását vagy szuverenitását.
Többször direkt le is írtam -bár nem erről van szó- hogy én is tragédiának látom Trianont.
Le lehet ragadni egy 100 évvel ezelőtti történelmi eseménynél, nem 100 éve élünk.
Elfelejteni nem kell és nem is szabad, de továbblépni viszont kell és érdemes.
ld. fenti
Egyetértek, de szerinted a fenti elvi vitának mi a megfejtése? Szerinted mi a továbblépés iránya?
Hát mondjuk kb a legelejéről újra fel kéne építeni a normális diplomáciai kapcsolatokat.
Nem aláásni a bizalmat a szomszédokkal (ezek a tusványosi meg mittoménmilyen balhék).
Meg majd egyszer -nyilván sosem lesz ilyen, de jópofa lenne- közös légierő, légvédelem, közös eszközbeszerzések?
Nem volt feltétlenül akkora fasság Kossuth (bár nem kedvelem annyira) elképzelése:
(...) ha kérdeztek, mit gondolok Magyarország jövendőjéről? azt felelém, vagy nincs jövendője, vagy ha van, jövendője az, hogy a szomszéd kisebb nemzetekkel egy foderatiot képezzen, mely mindezen kisebb nemzeteknek politicai szabadságát s függetlenségét, bármely hatalom túlnyomó súlya ellen, nemzetiségét pedig beolvasztás ellen biztosítsa.
(...)
Ha kérdeztek, miként vélem a vagy mesterségesen felszítogatott, vagy természetesen felébredt nemzetiségi tusákat kiengesztelhetőknek? feleletem ismét az volt: a foederatio eszméje által.
Hát igen, ők még a veszteségessé tett Mátrai Erőműből is ki tudtak nyerni, pár 10 milliárd forintot.
Ha követed a híreket, akkor láthatod, hogyan áll MA ehhez pl. az ukrán ember - nyelvtörvénnyel, oktatási törvénnyel, tehát elnyomással. A szlovák ember - ugyanígy, valamivel elegánsabban, a román ember - szintén zenész. Természetesen nem mind, sőt, valószínűleg a többség sem, de annyian azért igen, hogy az utódállamokban a magyarellenességgel választásokat lehessen nyerni és a magyarellenesség időről időre kormányprogrammá emelkedhessen. Néha megfűszerezi ezt némi emlékmű-rongálás, sírgyalázás, molotov-koktélozás, magyarverés.
És hogy áll ehhez a kérdéshez a magyar ember? Bosszankodik és szomorkodik a fentieken - ennyi. És emlékszik a múltra, szeretettel néz a Kárpát-medence térképére, hiszen az ténylegesen egy egység és mert 1000 év múltja az 100 év alatt nem kopik el. És ennyi.
De Magyarországon nem lehet választást nyerni szlovák-, román-, ukrán-, szerb-, de bizony még cigányellenes szólamokkal sem, a szomszéd népek elnyomása emberemlékezet óta nem (de talán azelőtt sem) volt kormányprogram, és nem tudok róla, hogy nálunk is vernék a szlovákokat, románokat, bárkit, csak mert az anyanyelvén beszél.
Én sem vonom kétségbe. Nem is zavar. Beülök a Nyugatinál a Szlovák sörözőbe, szeretem a parenyicát meg a Tatrateát, semmi bajom a szlovákokkal. Jöjjenek csak Budapestre, a Balatonhoz, én is szívesen megyek a Tátrába.
'48-49-ben a szlovákok többsége a magyar ügyet támogatta. Maderspach hegyvidéki kommandójában "derék tót gyerekek" is harcoltak - Magyarországért. (A leghasználhatóbb emberei pedig a magyar huszárok mellett a román vadorzók és a bosnyák harcosok voltak.)
Egyetértek. Lépjünk tovább, kooperáljunk! Van Európának elég ellensége, van ennek a térségnek elég globalista vérszopója, fogjunk össze, egye fene, még a románokkal is... csak hát...
Csak hát túl gyakran köpnek bele a kedves szomszédok a kézfogásra nyújtott tenyérbe.
És olyankor az ökölbe szorul.
Kossuth apánk a maga idejében politikai nagyvonalúságból, tehát egy magasabb státuszból, egy nagyobb nemzet vezetőjeként nyilatkozott az akkor még államnélküli kisebbségeknek juttatandó esetleges önrendelkezések lehetőségeiről.
Napjainkban meg két vesztes világháború emlékével, egy elfuserált rendszerváltás utáni rablóprivatizáció által ellopott hosszútávú jövőképpel, illetve az okozott demográfiai helyzet miatt annak teljes hiányával, lényegében tehát egy aljas módon megalázott, megnyomorított és kizárólag ellenérdekelt nációk által körbekerített nemzetént kellene nekünk esedezni a jószomszédi viszonyért.
Ami a szomszédaink egyikének se érdeke.
Világosan látszik, hogy Trianon sok már sorolt bűne mellett ez is egy máig ható sorscsapás, magyarán, nem lett volna szabad államot adni a környező népeknek, ennyire a magyar nemzet nyakára-kárára.
Kossuth nem naív volt, mert Trianon élőbe maró csonkítására még rémálmában se gondolt volna.
Ő még egész más kondíciók mentén képzelte az ezeréves magyar államiság területén élő (parazita?) kisnemzetek önrendelkezését rendezni.
Tehát Kossuth egykori szavai bár szépen idézhetők, Trianon után már nem tekinthetők többé valid diplomáciai alapvetésnek.
Kádár személyes egzisztenciáját féltő önvédelmi szervilizmusa, ami csírájában fojtott el bárminemű nacionalista szólamot, túlságosan mély nyomot hagyott, főleg nemzettudat kapcsán a Holokauszt emlékezet miatt a 20-as, 30-as, 40-es évek hungarizmusára önkéntelenül is asszociáló baloldali értelmiség körében.
Főleg emiatt nincs a Trianon kérdéskörnek a magyar baloldalon semmiféle megoldóképlete, csak a jobbára teljesen életszerűtlen szolgai bocsánatkérések, a szomszédaink által szánalmasnak tartott baráti kéznyújtások, gratulációk a mi kárunkra megünnepelt nemzeti ünnepeiken és ehhez hasonlók.
A történelem megnyeréséhez bátorság kell.
Értünk soha senki más nem fog krokodilkönnyeket hullajtani.
Ha Trianon megoldóképlete számunkra az, hogy vissza kell az egészet csinálni, akkor ezt kell magunkban tudatosítani és eszerint kell eljárni.
Támogatni kell a határon túli magyarok szaporodását, identitásukat, földeket, cégeket kell felvásárolni, de ugyanezt a szomszédainknak már nem szabad megengedni.
Nem érdekel senkit a fair play.
Ez egy kiszorítós játék, ahol szégyenszemre hagytuk, hogy olyanok nőhessenek a fejünkre, mint a szlovákok, horvátok, vagy Erdélyben a románok.
Ha nyerni akarunk, bírkózni kell, nem ölelkezni.
Ugyanilyen módon alakult amúgy az egykori Ukrán SzSzK, majd Ukrajna esetében is, ahol hagyományosan a városok orosz többségűek voltak, míg Taraszék a környező falvakban/vidéki régiókban éltek. Csak hát jött a lenini korenyizacija, az 1920-as évek ukránosítása, illetve az erőszakos iparosítás okozta népességmozgások sem épp az etnikai oroszok irányába billentették a mérleget. Cserébe, hogy még viccesebb legyen az egész, az etnikai különbség ellenére ugyanazt a nyelvet beszélték - nyugati rész kivételével -, amit igazából nagyban csak a Majdan után kezdték erőszakosan elbillenteni.
Trianon máig ható problémája a kezeletlenség.
Horthy imázst épített rá, a nyilasok űrügyként használták, Rákosi betiltotta, rekciós kérdéskörnek bélyegezte meg, míg Kádár, elsősorban az Aczél-féle ideológia- és kultúrpolitika révé tabusította. Ahogy amúgy a Holokausztot is.
A rendszerváltás utáni identitáskeresésben a tabusítás alól felszabadított emlékezetpolitikák ádáz versenye indult meg, ahol is a Holokauszt nyert toronymagasan, részint az érintettek médiabeli túlsúlya, részint a nemzetközi kommunikációs háttér miatt. Pestiesen szólva "jobb volt a sajtója".
Ezzel szemben a Trianon kérdése nemhogy partvonalra került, ignorálódott, de egyenesen bagatelizálta a "nyertes" narratíva, mégpedig jó okkal: Trianon katarzisát egyszersmind a magyarországi Holokauszt egyik gyújtópontjaként definiálták, illetve definiálják sokan ma is.
A Trianon-tragédia narratívája tehát vagy üldözendő, vagy lekicsínylendő, a "mit akarnak még ezek?" meg a "meddig akarnak még ezen rágódni?" mellett megjelent a "turbómagyar" titulus is.
Ami valahol a progresszív kontra konzervatív relációban a jó és a rossz szinonímájává degradálódott.
Jól látható tehát, hogy a fentiek miatt nem ússzuk meg relativizálást: ha a Holokauszt egy kötelezően megemlékezendő, a gyűlöleteszéd elleni harc jegyében büntetőjogilag is bevédett emlékezetpolitika, akkor Trianon miért nem az?
Azt miért kell elfelejteni, miért kell rajta könnyen túltenni magunkat?
Mert ami nekünk vereség, az a környező államoknak győzelem? Mert a győztesek írják a történelmet?
Tudjuk nagyon jól, hogy a politikában a leghatásosabb Jolly Joker az összes lap közül az áldozati szerep erkölcsi magasssága. A mártír mindent visz, annak minden meg van bocsátva, annak nincs a múltjában bűn, csak ártatlanság.
Egyelőre mi még nem vagyunk áldozatok, csak bűnös vesztesek, de elég csak egyszer a környező államokkal szemben a győztes oldalra állni és tröődik a priuszunk.
Ne haragudj, de ez baromság.
Okkal
Nem kell sorrendet felállítani. Más kategória.
A Holokauszt tagadás bűncselekmény. Ki tagadja le Trianont?
Ja, kár hogy kamu.
Ezt se tudom, hogy ki mondja.
Nem fekete-fehér semmi sem.
Kifejtenéd?
Bullshit.
Ugyanezt mondanád, ha a másik oldalon állnál? Ha idehaza más volna a sorrend?
Lengyelek? Baltiak? Vagy akár az örök áldozatok?
Dehogynem tudod.
Nem verseny. És miért kéne választani?
Annyi nemzeti tragédiád lehet, ahányat csak szeretnél
Trianonban nincs családi érintettség, H-ban van. Szal' valsz nem.
De,
1. Trianont nem is tagadja senki
2. Trianon mégiscsak külső hatások miatt történt, a vészkorszak meg nem
Mindegyik nemzetpolitika ilyen és nem is objektívek.
Nem. Én nem mondtam.
Székely vagyok apai ágon, a család egy része trianon után menekült át Magyarországra. Van aki ott maradt, és nem tudni rólunk semmit...
Anyai ágon Lengyel/Sváb vagyok Délvidékről, lásd fent...
Valóban nincs családi érintetség.
És ez csak az én családom.