Társadalmi folyamatok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
17 283
30 097
113
"...Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket",
Ez tény, számtalan ilyen szervezet van.
62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen..."
Dettó tény.

A térség legtájékozottad lakosság ezek szerint a miénk a környéken.
 

Kockás ing

Well-Known Member
2020. február 10.
177
621
93
nem feltétlenül csak a BonsaiDuce óta van ez így, de hogy nem segített a helyzeten, az biztos is.

Egy oldalról van szó, a magyar trsdról

Nem kell igazítani. Csak el kell beszélgetni random emberekkel, vagy kicsit hallgatózni a piacon, boltban, rendelőben.
Helyi budapesti kiment az utcára és észrevette, hogy sokan sok hülyeséget gondolnak (ő is hülyeségeket gondol)
 

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 787
9 413
113
A térség legtájékozottad lakosság ezek szerint a miénk a környéken.
magyarországon meg van a lehetőséged a tájékozódásra
nyugat európában nincs meg a lehetőséged mert az egyik oldal elfoglalta a médiát a kormányzatokat kicenzúrázza gyűlöletbeszédnek és ruszki propagandának bélyegezve a másik oldal narratíváit
igazán sajnálatos, hogy magyarországon a többség nem él a lehetőséggel, és belpolitikai pártválasztása alapján ítéli meg a külpolitikai kérdéseket is
a politika a 21. század hitélete
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
931
5 391
93
Ez nettó idiotizmus.

"Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket." - Egyértelműen igen, hiszen az összes hírszerző szervezet titkos és információik nagyban befolyásolják a politikusok döntéseit. De gondolhatunk a szervezett bűnözés és a politika összefonódására, a piacot egymás között felosztó kartellekre stb.

A másik három kijelentés mögött is van, illetve lehet több-kevesebb valóságtartalom, kontextustól függően. Valid lehet bármelyikre igent mondani és nem gondolom ostobaságnak, ha az ember bizalmatlan a hatalmon lévőkkel szemben - különösen, ha rendre kiderülnek a kisebb-nagyobb disznóságok.

Ha valóban az lett volna a cél, hogy megállapítsák, mely országok lakossága mennyire hajlamos a bornírt baromságok benyelésére, akkor olyan, egyértelműen tarthatatlan kijelentésekkel kellett volna tesztelni, mint pl.:

"A Föld lapos és nem göbölyű."

"A repülők után látható kondenzcsík szándékosan a lakosságra permetezett méreganyag."

"A politikusok egy része valójában alakváltó gyíkember."


És mondjuk még ezt, csak úgy kíváncsiságból... :oops:

"Nem csak két biológiai nem létezik."

Egy ilyen kutatás eredményein már lenne értelme elgondolkodni, a fentebbi viszont jobb esetben sima idő- és pénzpocsékolás, rosszabb (és sajnos valószínűbb) esetben pedig maga a dezinformáció.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 708
3 636
113
… egyértelműen tarthatatlan kijelentésekkel kellett volna tesztelni, mint pl.

"A Föld lapos és nem göbölyű."

"A repülők után látható kondenzcsík szándékosan a lakosságra permetezett méreganyag."

"A politikusok egy része valójában alakváltó gyíkember."


És mondjuk még ezt, csak úgy kíváncsiságból... :oops:

"Nem csak két biológiai nem létezik."
Ez egy attitűd kutatás volt.
A kérdéseket, állításokat úgy kell megfogalmazni, h a válasz lehetőség Likert skála szerint felosztható legyen.
Az eldöntendő igen/nem típusú állítások(föld lapos vagy gömbölyű stb) nem felelnek meg ennek.


“…egyértelműen tarthatatlan kijelentésekkel kellett volna tesztelni,…”

Ez a Nemzeti Konzultációnak hívott(csúfolt) kérdőívet jellemzi.
Alkalmanként 3-4 milliárdért, közpénzből(adónkból).

Egyébként, amikor a (“kormány”) valójában teszteli politikai okból a közvéleményt(zembereket) - gyakorlatilag majdnem kéthetente, ugyanazt a módszertant követi (mondjuk Linkert-skála stb.) mint más kutatók, mert értékelhető, használható válaszokat akarnak döntés előkészítéshez és/vagy politikai kommunikációhoz.
Ha nyilvánosságra hozod az eredményt, akkor az már része a kommunikációnak(amikor a felmérés célja, eredménye egyben eszköz is).

Ez az itt “köpködött” kutatás az összehasonlító jellege miatt érdekes, h azonos időben más országokban is megcsinálták, s úgy jöttek ki szignifikáns különbségek. Ezen sincs mit nagyon vitatni. Ebből ez jött ki.
A levont következtetések, megállapítások vitathatóak, pláne ha valami okságot keresünk, de itt a bizonyítható korreláció, illetve annak mértéke inkább a probléma(mint szinte mindig).
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 956
68 103
113
Ez egy attitűd kutatás volt.
A kérdéseket, állításokat úgy kell megfogalmazni, h a válasz lehetőség Likert skála szerint felosztható legyen.
Az eldöntendő igen/nem típusú állítások(föld lapos vagy gömbölyű stb) nem felelnek meg ennek.


“…egyértelműen tarthatatlan kijelentésekkel kellett volna tesztelni,…”

Ez a Nemzeti Konzultációnak hívott(csúfolt) kérdőívet jellemzi.
Alkalmanként 3-4 milliárdért, közpénzből(adónkból).

Egyébként, amikor a (“kormány”) valójában teszteli politikai okból a közvéleményt(zembereket) - gyakorlatilag majdnem kéthetente, ugyanazt a módszertant követi (mondjuk Linkert-skála stb.) mint más kutatók, mert értékelhető, használható válaszokat akarnak döntés előkészítéshez és/vagy politikai kommunikációhoz.
Ha nyilvánosságra hozod az eredményt, akkor az már része a kommunikációnak(amikor a felmérés célja, eredménye egyben eszköz is).

Ez az itt “köpködött” kutatás az összehasonlító jellege miatt érdekes, h azonos időben más országokban is megcsinálták, s úgy jöttek ki szignifikáns különbségek. Ezen sincs mit nagyon vitatni. Ebből ez jött ki.
A levont következtetések, megállapítások vitathatóak, pláne ha valami okságot keresünk, de itt a bizonyítható korreláció, illetve annak mértéke inkább a probléma(mint szinte mindig).
Ez a baj ezekkel a statisztikákkal, hogy kicsit olyan, mint a kvantumfizika egyik nagy problémája, hogy a megmérendő eredményt magát befolyásolja a mérési folyamat.

Ez az itt “köpködött” kutatás az összehasonlító jellege miatt érdekes, h azonos időben más országokban is megcsinálták, s úgy jöttek ki szignifikáns különbségek. Ezen sincs mit nagyon vitatni. Ebből ez jött ki.
A levont következtetések, megállapítások vitathatóak, pláne ha valami okságot keresünk, de itt a bizonyítható korreláció, illetve annak mértéke inkább a probléma(mint szinte mindig).
És erre külön is fókuszálva: miért is baj, hogy van eltérés? Miért is baj, hogy az így kijött eredmény maga korrelál bármihez is? Amúgy mihez korrelál?

Nekem ez a statisztika sima számzsonglőrködésbe oltott öncélú, áltudományos szellemi maszturbáció, ahol egy eleve fals alapvetéshez százalékos eloszlást társítva vonnak le politikailag motivált következtetéseket.

Hogy mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egész szöveget hajszál pontosan ellentétes előjellel is meg lehetett volna fogalmazni.
Azaz, a sokáig elnyomott közép-európai régióban, ami már eleve sokkal fogékonyabb tabudöntögető, gyarmatosító, globalista érdekkörök által elhallgatni igyekezett valóságértelmezés iránt, a magyar társadalom kimagasóan tájékozottabb, részint az egészséges EU-, illetve Nyugat-szkepticizmusa okán, ami történelmi okokból alakult így, illetve a nagyhatalmakkal szembeni természetes averziója révén.

Igaz lenne ez?
Nem.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 708
3 636
113
Ez a baj ezekkel a statisztikákkal, hogy kicsit olyan, mint a kvantumfizika egyik nagy problémája, hogy a megmérendő eredményt magát befolyásolja a mérési folyamat.
Nem csak a kvantumfizikára igaz tudományos axióma.
Így igaz, igaz lehet a Political Capital és a Századvég felmérésre is.
De gyakorlatban nem ez befolyásolja legjobban a mérést/mintavételt.
Hanem, honnan a minta(pilot). S ez minden konspiráció nélkül fennálló probléma. Statisztikai módszertanok segítenek hibát szűkíteni. Stb.
És erre külön is fókuszálva: miért is baj, hogy van eltérés? Miért is baj, hogy az így kijött eredmény maga korrelál bármihez is?
Baj? Az mit jelent?
Összehasonlító módszertan valid társadalomtudományok esetében is.

Amúgy mihez korrelál?
Minden kutatás előzménye egy hipotézis felállítása - nálad ez”fals alapvetés”.
Ugye attól lesz “fals” téves alapvetés, ha a mérés, a mintából nyert eredmények nem igazolják.

Az, h szerinted(más szerint) az hipotézis téves - már önmagában is - az ezen kívül van.


Nekem ez a statisztika sima számzsonglőrködésbe oltott öncélú, áltudományos szellemi maszturbáció,
Műszaki végzettségű ember hübrisze.
Sajnos a társadalom tudományok nem
egzakt tudományok, így aztán mindenki (is) érthet hozzá.
De ez is rendben van, mert általában közügyekhez kapcsolódik a téma.

ahol egy eleve fals alapvetéshez százalékos eloszlást társítva vonnak le politikailag motivált következtetéseket.
Ez még akár igaz is lehet…csak ahhoz kellene egy másik kutatás is, h a véleményen túl mondjuk álláspont legyen.

Erre egyik eklatáns példa, amikor itthon kb azonos időszakban mérik a pártok népszerűségét különböző felek….
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
931
5 391
93
Ez egy attitűd kutatás volt.
A kérdéseket, állításokat úgy kell megfogalmazni, h a válasz lehetőség Likert skála szerint felosztható legyen.
Az eldöntendő igen/nem típusú állítások(föld lapos vagy gömbölyű stb) nem felelnek meg ennek.
És ha részeben átfogalmazom...?

"Nem biztos, hogy a Föld alakja gömbhöz hasonló."

"Lehetséges, hogy a repülők időnként mérgekkel permetezik a lakosságot."

"Elképzelhető, hogy politikusok egy része valójában alakváltó gyíkember."

"Nem csak két biológiai nem létezik."


Ezekre már mind lehet - teljes mértékben egyetértek / nagyrészt egyetértek / részben egyetértek / kis mértékben egyetértek / egyáltalán nem értek egyet - jellegű, skálázható választ adni.

Ha nyilvánosságra hozod az eredményt, akkor az már része a kommunikációnak(amikor a felmérés célja, eredménye egyben eszköz is).
(...)
A levont következtetések, megállapítások vitathatóak, pláne ha valami okságot keresünk, de itt a bizonyítható korreláció, illetve annak mértéke inkább a probléma(mint szinte mindig).
Éppen ez a része a vitatható, a problémás.
Lehet az eredményt úgy értékelni, hogy lám, a magyarok könnyebben felülnek a hülyítésnek - és pont ellenkezőleg is, hogy a tessék, a magyarok kevésbé ülnek föl a hülyítésnek!

Miért evidens az egyik és miért nem opció a másik értelmezés?
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 084
37 564
113
Azt remélem tudod, hogy a vendéglátóhelyek, sörözők, kocsmák mélyrepülése akkor kezdődött, amikor betiltották a játékgépeket, helyesen, és amikor a dohányzást kitiltották onnan.
A dohányzás persze káros szenvedély, de törvényi tiltása nem indokolt. Egyszerűbb lett volna, mint ahogy volt korábban is példa erre, dohányzó és nemdohányzó helyiségeket kialakítani, ja...hogy mindenki a füstben pácolódna? Persze tudom, egészség meg minden...de nekem a zőccséggel egyenértékű...
Valahogy így...
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 921
134 761
113
Azt remélem tudod, hogy a vendéglátóhelyek, sörözők, kocsmák mélyrepülése akkor kezdődött, amikor betiltották a játékgépeket, helyesen, és amikor a dohányzást kitiltották onnan.
A dohányzás persze káros szenvedély, de törvényi tiltása nem indokolt. Egyszerűbb lett volna, mint ahogy volt korábban is példa erre, dohányzó és nemdohányzó helyiségeket kialakítani, ja...hogy mindenki a füstben pácolódna? Persze tudom, egészség meg minden...de nekem a zőccséggel egyenértékű...
Én azóta járok inkább sörözőbe mióta nem lehet bent cigizni.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 956
68 103
113
Ez még akár igaz is lehet…csak ahhoz kellene egy másik kutatás is, h a véleményen túl mondjuk álláspont legyen.
Pont erre próbálok rávilágítani a "műszaki ember hübriszén" túl.

Hogy miért kellet egyátalán ez a kutatás?
Mert politikailag megrendelt eredményhez csináltak egy megfelelő felmérést, amihez önkényesen választottak alapvetést - ez az, amit én falsnak neveztem, mert eleve a szubjektív világszemléletem alapján annak tartom.
De objektíven tekintve a dolgot se látom, hogy miért lenne kizárólagosan igaz.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 708
3 636
113
Hogy miért kellet egyátalán ez a kutatás?
Miért kell a Nemzeti Konzultáció? (Bár az soha nem volt közvélemény-kutatás).
Ez a politikai megközelítés.
+Lásd legelső bejegyzésem a témában.

Neutrálisabb közelítésben:
Egy közvélemény- és piackutató miért végez közvélemény-kutatást?
Mert politikailag megrendelt eredményhez csináltak egy megfelelő felmérést,
Nem kellett “megrendelni” az eredményt.
Elegánsabb volt ez annál.
Olyat mértek, és úgy, amiről valószínűsíthető volt az eredmény. Nem levegőbe lőttek egyet és leesett valami.
Idézet a kutatás leadjéből:

  • Magyarországon kiemelkedően magas a politikai polarizáció.
  • A kutatás rámutatott, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók hajlamosak olyan „véleménybuborékokba” zárkózni, amelyek megfelelnek politikai nézeteiknek.
Már-már közhelyszerű.
S ez nem ebből a kutatásból derült ki.
amihez önkényesen választottak alapvetést
Ilyen alapon minden hipotézis önkényes a társadalom tudományokban.
- ez az, amit én falsnak neveztem, mert eleve a szubjektív világszemléletem alapján annak tartom.
Ez még vitatni, elvitatni se kívánom.
De objektíven tekintve a dolgot se látom, hogy miért lenne kizárólagosan igaz.
Csak annyira igaz, amennyire egy közvéleménykutatás igaz lehet.

Ténybeli megállapításait leginkább egy másik kutatás cáfolhatja…


Megjegyzés: az összefoglalóból kimaradt a szociodemografiai és a pártpreferenciák mentén való megoszlás ismertetése.
Spin doctornak vagy polstratégiában azzal együtt használható.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 956
68 103
113
Miért kell a Nemzeti Konzultáció? (Bár az soha nem volt közvélemény-kutatás).
Tény.

Neutrálisabb közelítésben:
Egy közvélemény- és piackutató miért végez közvélemény-kutatást?
Egy piackutató esetében igenis lehet nulla prekoncepcióval, semleges álláspontból terepet felmérni.
Hogy egy hülye példát rögtönözzek, egy színestévé gyártó felkéri a piackutató céget, hogy mielőtt egy komolyabb összegeket felemésztő új technológia kidolgozásába kezdene, kérdezze meg a piacot, hogy van-e igény egy új tévére. És a válaszok közt lesz könzervatív, miszerint dehogy, hagyjanak békén, jó az ami van, meg lesz olyan is, aki azt mondja, ha nem kerül többe, mint a mostani, akkor nyitott lenne az újra, miért ne? - Primitív példám szerint ez lapján hozna felelős döntést a cég.
De a való világban persze nem így van, hanem a kötelezően fenntartott fejlesztőkapacitás és a piacra kitolt imázs (politika) alapján fenn kell tartani a megújúlás látszatát, amit akkor is fejlesztésnek hívnak, ha valójában nem az és maximum csak arra kiváncsiak a piackutató cgektől, hogy ezt az amúgy felesleges új technológiát milyen aktuálisan működő marketing kampány keretében promózzák. Akár kell, akár nem.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
13 084
37 564
113
Én azóta járok inkább sörözőbe mióta nem lehet bent cigizni.
Nyilván másképp szocializálódtunk, valószínűleg jóval fiatalabb vagy nálam.
De valljuk be, a jatékgépek azért mindenkinek hiányoznak...azokért igazán kár volt, a cigivel ellentétben nem is károsak az egészségre. Ezt is elvették az emberektől :(

:)
Persze hiányoznak...most megy az online kaszinó, meg az online fogadás, gondolom azért írják ki mindenfelé, hogy a szerencsejáték függőséget okoz, mert nem káros a mentális egészségre és a társadalomra. Viszont míg a dohányzókat akkoriban sátáni attitüddel vádolták, az egészségügy rombadöntői voltak, addig az online sportfogadás bocsánatos cselekedet...
Pedig szenvedélybetegség lehet mindkettő.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 708
3 636
113
Egy piackutató esetében igenis lehet nulla prekoncepcióval, semleges álláspontból terepet felmérni.
A piackutató azt méri, amit megrendelnek. Piacról él. Ez nem egy egyetemi kutatóműhely.
Eredeti témában a megrendelés: a “tényrelativizmus” mérése posztkom. KKE országokban; mi egyébre használtak nem tudjuk.

példádnál maradva döntés-előkészítő anyag: piac kutatás új technológia bevezetésének szükségességéről.

Az már egy “prekoncepció” , h felteszem a kérdést szükséges-e változtatni az üzlet politikán/stratégián… mérésnek olyan kérdéseket kell tartalmaznia amiből ez optimálisan olvasható(fogyasztó attitűd) az eredmény ezt a felvetést vagy támogatja vagy nem, s utána a döntés vagy megtörténik vagy nem.

A mérési metodikának kell “semlegesnek” lennie, pontosabban a szakma protokollokat betartva(módszertant követve) végrehajtani a mintázást, értékelést stb.
Aztán, ami kijön eredmény az vagy tetszik a megrendelőnek vagy nem, illetve tudja használni vagy nem.
Sokszor nem használható semmire.

De a való világban persze nem így van, hanem a kötelezően fenntartott fejlesztőkapacitás és a piacra kitolt imázs (politika) alapján fenn kell tartani a megújúlás látszatát, amit akkor is fejlesztésnek hívnak, ha valójában nem az…
Vagyis a kutatás eredményre ha más nem arra jó, h egyfajta adekvát hivatkozás legyen és/vagy a cselekvés látszatát keltse, ha kommunikációra is alkalmas az eredmény.
Ezt írtam az első hozzászólásomban.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 392
34 214
113
A közelmúltig még érdekelt vmennyira a belpolitika, tagja is vagyok pártnak.
Elég sokat pultoztam piacon, szórólapoztam, gyűjtöttem aláírást etc.
Úgyhogy, ja szerintem elég sokat beszélgettem random, ismeretlen, népeccerűfiaival.
Előre leszögezem, hogy nem a politikai szimpátiádat kritizálom, meg ne úgy értsd, hogy azt gondolom, hogy mondjuk minden liberális hülye, konteóhívő!
De...
Ha jól értem a logikai érvelésed, akkor kimentél az SZDSZ (azt hiszem ezt írtad korábban, hogy benne politizáltál) majd utódszervezetei standjával, (és álltál olyanokkal szóba, aki egyáltalán szóba állt) ahova vélhetően felülreprezentáltan az adott szervezettel valamelyest szimpatizáló emberek mentek oda és Te erre hivatkozva akarod alátámasztani a fentebbi cikket? Ezt lehet, hogy végig kellett volna gondolni, mert ezzel nem az össz társadalmi mintából vonsz le következtetéseket.

Nézzük a felmérést.
Elég érdekes narratívája, hogy 4 kérdést emel ki, holott ha az összes kérdést megnézzük, akkor nagy általánosságba sokkal kisebbek a különbségek, mondnánk, hogy sokszor hibahatáron belüli.

Teszem azt miért nem kap hangsúlyt, vagy miért nem az van kiemelve, hogy például a külső kihívások tekintetében nem látható jelentős különbség a válaszadók között? Vagy, hogy ugyan ez igaz a "tényrelativizmus" kérdéskörben? És tulajdonképen ez vonatkozik a nemzetközi összehasonlítások legalább a felére.

Érdekes, hogy miért nem az van kiemelve, hogy Magyarországon mekkora a támogatottsága az ukrajnai humanitárius segítségnek? Például.

Szerintem ezek a kérdésblokkok, így, ebben, a közölt a formában mélyebb elemzésre alkalmatlan. Ezekből n+1 narratívát lehetett volna elmondani, nem csak azt amit.

Mennyire lehet függetlennek és objektívnek tekinteni olyan "szervezetet" és annak eredményeit -illetve inkább úgymond, hogy az eredmények narrálását, ami kizárólag olyan média-tartalomgyártókkal áll kapcsolatban, mint a Magyar Jeti és a Lakmusz?

Miért kell, milyen társadalmi, közösségi, uniós haszna van ilyen kutatásokat finanszírozni EU-s pénzből? (És a körbe tartozó egyéb szervezeteket?)

Szóval érdekesnek lehet tekinteni, de helyén kell kezelni.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
20 405
27 363
113
Előre leszögezem, hogy nem a politikai szimpátiádat kritizálom, meg ne úgy értsd, hogy azt gondolom, hogy mondjuk minden liberális hülye, konteóhívő!
De...
Ha jól értem a logikai érvelésed, akkor kimentél az SZDSZ (azt hiszem ezt írtad korábban, hogy benne politizáltál) majd utódszervezetei standjával, (és álltál olyanokkal szóba, aki egyáltalán szóba állt) ahova vélhetően felülreprezentáltan az adott szervezettel valamelyest szimpatizáló emberek mentek oda és Te erre hivatkozva akarod alátámasztani a fentebbi cikket? Ezt lehet, hogy végig kellett volna gondolni, mert ezzel nem az össz társadalmi mintából vonsz le következtetéseket.
Nem csak szimpatizánsok. Sőt.
Főleg, amikor a piacon egymás mellett van mindenki, Momo, DK, LMP, Jobbik, Mi Tanyánk
De pl önkoris kampányokban inkább számít a körzetes képviselő, mint a pártpref.