Gazdag István
Tudományos felfedezések a migránskérdés tükrében
A tudomány csodákra képes. Kutatási eredményei megvilágítanak számunkra sok olyan jelenséget, amelyet a saját kolibrieszünkből nem tudnánk értelmezni. A nyugati tudomány legújabb felfedezéseinek némelyikét a mindennapi életünkben, adott esetben a migránskérdéshez való hozzáállásunkban is eredményesen hasznosíthatjuk.
Éreztek már heveny émelygést vagy akár hányingert bizonyos embercsoportok puszta látványa, testi közelsége vagy a velük való bármiféle fizikai kontaktus hatására?
Amikor antifa csőcseléket látnak tombolni a tévéhíradóban, gondoltak már arra, hogy ezeknek a kreatúráknak bizony égető szükségük lenne egy alapos hidroterápiára?
Az utóbbi két hétben használtak már vizet a testükre azzal a kifejezett szándékkal, hogy az tisztább legyen?
Ha az előbbi kérdések legalább egyikére „igen” a válasz, akkor nagy az esélye annak, hogy autoriter késztetéseik vannak. Egy svéd tanulmány szerint ugyanis minél inkább undorít valakit a testszag, a vizelet és a széklet bűze, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az illető jobboldali és a nemzeti határok biztosításának híve. A Stockholmi Egyetem dr. Jonas Olofsson vezette kutatócsoportja immár tudományosan is bizonyította azt az empirikus tényt, hogy a baloldaliakat kevésbé taszítja a személyi higiénia hiánya, amelyről a pszichológusok úgy vélekednek, hogy egy mélyen gyökerező „védelmi mechanizmust” képvisel a ragályos betegségek ellen. Valójában ugyanis az undor „azért fejlődött ki, hogy ösztönözze a fertőzések elkerülését”. Olofsson doktor szerint „minél jobban undorítanak valakit a szagok, annál jobban vágyik egy diktátorszerű vezetőre, aki elfojtja a radikális tiltakozó mozgalmakat, és biztosítja, hogy a különböző csoportok a saját helyükön maradjanak. Ez a fajta társadalom korlátozza a különböző csoportok közötti kapcsolatot, és legalábbis elvileg csökkenti a megbetegedés esélyét.” (Body odour disgust sensitivity predicts authoritarian attitudes, royalsocietypublishing.org, 2018. február 28.)
Első hallásra talán inkább sci-finek tűnik, de az evolúciós pszichológia egyik népszerű teóriája szerint az élősködőktől való irtózás autokrata kormányzásokat eredményezhet. Az úgynevezett parazita-stresszelmélet azzal érvel, hogy az élősködők és betegségek, amelyekkel az emberek találkoztak, idővel kialakították a viselkedési immunrendszerünket, vagyis pszichológiai mechanizmusok egy egész sorozatát, amely lehetővé teszi számunkra, hogy érzékeljük és elkerüljük a patogén organizmusokat. Azok, akik paraziták által fertőzött környezetben élnek, nagyobb valószínűséggel gondolkodnak és viselkednek úgy, hogy minimalizálják a fertőzés kockázatát, vagyis kevésbé nyitottak az idegenek iránt. Egy amerikai tanulmány szerint, amely a parazitagyakoriság és az egyes országokban lévő autoritarizmus közötti kapcsolatot vizsgálta, „mivel sok kórokozó élősködő láthatatlan, és a hatásuk titokzatos, a betegségkontroll történelmileg alapjában véve azokhoz a ritualizált viselkedési szokásokhoz való csatlakozástól függött, amelyek csökkentették a fertőzés kockázatát. Azok tehát, akik nyíltan eltérnek ezektől a viselkedési hagyományoktól, egészségügyi fenyegetést jelentenek önmagukra és másokra nézve egyaránt.”
Az egyénekben meglévő autoriter tendenciák valójában önvédelmi funkcióként szolgálnak, és ideiglenesen növekedhetnek, amikor a fenyegetések pszichológiailag szembetűnővé válnak. Reakcióképpen az emberek zárkózottabbak lesznek az idegenekkel szemben. Az eredmény egy olyan szociokulturális rendszer, amely kevéssé nyitott és kevéssé toleráns az úgynevezett haladó értékekkel szemben. (Pathogens and Politics: Further Evidence That Parasite Prevalence Predicts Authoritarianism, plos.org, 2013. május 1.)
Azoknak, akik tisztában vannak az IQ-statisztikákkal, óhatatlanul is feltűnik, hogy a feketék átlagos intelligenciaszintje valamivel alacsonyabb, mint a fehéreké és a kelet-ázsiaiaké. A nyugati liberális „tudomány” legújabb kutatási eredményei azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a feketék mentális problémái távolról sem genetikai eredetűek, hanem a fehérek rasszizmusának és az általa okozott szegénységnek a következményei. Valójában ugyanis a kutatásokból kiderült, hogy a rasszizmus olyan súlyosan érinti a feketéket, hogy akár szó szerint is beleőrülhetnek. Az Alzheimer-kórban szenvedők közötti faji különbségekkel foglalkozó amerikai tanulmányok szerint a társadalmi körülmények, köztük a szegénység és a rasszizmus okozta stressz jelentősen növelik a demencia kockázatát a feketék körében. Igen figyelemreméltó, hogy a hátrányos lakókörnyezetük, adott esetben a gettólét – tehát egymás szomszédságának a kényszerű elviselése – összefügg a kognitív funkciójuk (vagyis a felfogóképességük) későbbi hanyatlásával. (Stress of poverty, racism raise risk of Alzheimer’s for African Americans, new research suggests, washingtonpost.com, 2017. július 16.)
Ezek a kutatások tehát segítenek megmagyarázni, hogy a különösképpen találékony fekete faj, amely egykor olyan nagyszerű civilizációkat hozott létre, mint például az ókori Egyiptom (ámbár a korabeli falképeken még véletlenül sem láthatók feketék – a szerk.), és olyan lángelméket adott a világnak, mint Szókratész vagy Beethoven – igen, bármennyire is prüszkölnek a tudatlan fehér rasszisták, az amerikai egyetemeken tanított fekete tanulmányok (Black Studies) szerint ezek igenis cáfolhatatlan tudományos tények –, tulajdonképpen miért rekedt meg a fejlődés útján, amint a barbár fehérek agresszíven beleavatkoztak idillikus életébe. Elvégre senkinek sem lenne kedve űrhajót építeni, ha puskával kényszerítenék gyapotszedésre. Ez teljesen nyilvánvaló. A lényeg az, hogy a rasszizmus tapasztalása stresszes és megalázó: elveszi a feketék önbecsülését, lerontja a munkamoráljukat, elbátortalanítja őket tényleges intellektuális kapacitásuk kifejtésétől, és idővel olyan szinten károsítja az agyukat, hogy végül még a kereket is elfelejtik feltalálni.
Most már csak az nem világos, hogy akkor mégis miért özönlenek tömegesen egy számukra olyannyira kontraproduktív és represszív környezetbe, mint amilyen Európa. A modern nyugati tudomány azonban előbb-utóbb bizonyára ezt a rejtélyt is megoldja.
