Amit en egyre jobban elterjedni latok nagy oromomre az a facelia. Aratas utan ravetnek faceliat a foldekre egyre tobben. A foldnek jo mert zoldtragyakent funkcional. Eleg sok nitrogent juttat a talajba es feregtelenit... Es a meheknek is jot tesznek vele igy hektaronkent sokkal nagyobb ertek gyujtheto be... Tobb ilyen viragos noveny is lenne amit hasonlo celra zodtragyanak lehetne hasznalni a tarlon /csillagfurt a hajdina meg termest is hoz bukkony felek stb./... Ehhez kellene a gazdak egyre nagyobb felismerese es a sajat foldjenek ismerete. Persze ez se megoldas mindenre de egy lepes elorre... /a tragyazas lenne meg mindig a legjobb megoldas a vezesforgo hasznalata /fold pihentetesevel./de ez ugye nehezen kivitelezheto./ a csatorna kotrasokbol szarmazo iszapot is lehetne tragyazasi celra hasznalni./ ami iszap nem felhasznalasat en nagy pazarlasnak tartok... De ami az orok vesszoparipam az az omtozoviz tarozok hiamya kisgazdasagokban... A belvizes teruleteken csak ra kene markolni hogy to keletkezzen ezzel az ingadozo csapadekellatas ki lenne kuszobolve legalabbis reszben... Emellett fasitassal a to korul kis vadfoltokeletkeznenek ami az elovilagnak hasznos lenne...de a gaudanak is rovarevo madarak megtelepedese reven akar birkakat is lehetne tartani egy egy ilyen korbezart foltocskaba /daniaba rendszerint ozeket szarvadokat tartanak termeszetesen jol korbekeritett ilyen kis tavacskak partjan a kis erdobe./ de akar vizi zoldtragya is termelheto lehetne ezekbe a tavakba /persze ez kialakitastol fuggo./ ha pl vizi zoldtragya termelesre es ontozesre alkalmazna valaki a madarvilag rovarevo fajtajit tamogatna amik egy idomutan eleg jol kordaba tartanak a robarkartevoket./persze nem 100% ba.../ ha melyebb ontozo to kialakitasa mellett dontene valaki akar halat tudna bene szaporitani fasitast tudna csinalni a partjan ami allatt a merttol fuggoen akar birkak tartasa is megoldhato lenne /persze ha tobb a birka mind amit a terulet elbir takarmanyozast igenyelnenek./ kozepes meretu ontozo toban akar vizibivalyok is tarthatoak.../
Jo ezzel nagyon elmemtem most de amiota daniaba lattam hogy minden nagyobb foldon talalhato egy ilyen kis to azota nagyon megtetszett... /ok mondjuk erre ra is vannak szoritva mert a taj lankas es bizonyos helyeken csak feltoltesseel tudtak volna megakadalyozni az allando belviz jelenletet /ezert ramelyitettek..,/ es mivel az ontozohalozat nagyon nincs kiepitve igy az ilyen kis tavak nyujtottak az egyetlen megoldast szamukra./ es ha mar volt nahyon helyesen hasznositottak./
Öntözőtavak helyett van jobb, úgy hívták, hogy csatornahálózat, aminél a főcsatornák 1,5-1,8m mély és szélesek, amiről kiágaznak mellékcsatornák, ezek 30-40cm mély kb ugyanilyen szélesek. Évi 2 árvíz vizét annó az egész kisalföld és nagyalföldre szétvezették, és az pont elegendő öntözés volt, a csatornák nyitásával zárásával a szárazabb területekre jutatták a vizet, a nedvesebbre meg kevesebbet jutattak. Sajnos mára ezeket beszántották, eltüntették, de a kisalföldön sok helyen még megvannak a főcsatornák maradékai.
A zöldtrágyázás meg abba tartozik amiről beszéltem, hogy az Eu-ban fejlődik a mez.-kultúra, viszont sajnos ez sem váltja ki 100%-ban műtrágyát, pl. foszfort, káliumot, és egyebeket nem visz a talajba.