Ez az egész ügy csak ennek a belterjes kis csoportnak az ügye, be kell őket szántani és nem reagálni arra amikor vinnyognak, az átlag magyar embert ez még akkor sem érdekli ha színházba járó, felül vannak reprezentálva mert jó kis kifizetőhelyek a színházak meg a filmalap és nincs minőségi számonkérés, mert az az lenne ha megszűnne az állami támogatás piaci alapon működnének csak.
Akkor ennyi erővel a youtuber többet ér mint ezek mert míg a 100-200 millából megdobott filmecskére eladnak 40-50 ezer jegyet ,neki a videóját megnézik 10-20x ennyien ha felkapott, és magától tanulta meg a "szakmát".
Amikor meg azt mondják hogy az alföldi rendezésére elfogytak a jegyek azt inkább hagyjuk, olyan ez is mint kisvárosi augusztus 20. ünnepi műsor, a kisváros hatalmas művészének megnyitják a kiállítását a helyi "kultúrházban" aztán a polgármesteri hivatal dolgozóinak "illik" ott lenni pár családtaggal, bár lőtéri kutyát nem érdekli az egész, de hülyén nézne ki a városka weboldalán feltett képeken ha senki nincs ott.
Mondjuk ezt a támogatói kört a nemzeti oldalon is fel lehetne építeni, hogy legyen folyamatosan pár telt házas értéket közvetítő darab.
Az a baj - amit nem értesz -, hogy ha egy színház jó, akkor értéket közvetít. A (jó) színészek jó előadást szeretnének létrehozni, és nem elsődleges, hogy kinek mi a világnézete. Én pl. szeretem (színészként) Dörnert, Eperjest, Gáspárt, Bán Jánost, (kövezzetek meg érte) Stohl Bucit, Söptei Andreát, Für Anikót, Eszenyit (!), Básti Julit,meg még egy csomó régi bölényt (kifejezetten Dayka Margitkát, Kállait, Majort, Sinkovitsot, Sinkót és a kedvenceimet: Darvast és Őzét), de végtelen a sor. Mi az, hogy keresztény színház? Idézek egy színésztől:
Isten hozott, Attila..?
Avagy..
Nyílt levél Vidnyánszky Attilának.
Először akkor beszélgettem Vidnyánszky Attilával, mikor a szerződtetési tárgyalásomra beléptem, 2013-ban, a Nemzeti Színház egyik irodájába. Nagyon vártam azt a találkozást, mert azt hallottam róla, hogy egy igazán egyedi látásmódú, kiváló rendező. Hamar csalódnom kellett... az emberben!
Azt közölte többek közt, hogy mi, (az akkori Nemzetisek) egy egy előadás után,"élvezzük a tapsot", ami számára "felháborító".
Meg hogy az, ami éppen történik, (az igazgató váltás) egy "box meccs" és ő "milyen jól boxol... "
Kijelentette továbbá, hogy ő keresztény, és másfajta színházat fog csinálni!
Hamar világossá tette, hogy felőle maradhatok, de nem fog jó szerepeket adni, ne reménykedjek, úgyhogy inkább menjek el, majd "átment valamelyik liberális színház, ne félj “ — valahogy így.
Akkor hallottam először, hogy "liberális színház" és akkor kaptam először az arcomba, hogy én "liberális" vagyok.
Megbélyegzett.
Szíve joga, gondoltam, ő épp itt tart az életben, hát azt se tudja ki vagyok. A munkámat alig ismeri.
Ő már biztos nem emlékszik, vagy nem így akar emlékezni , vagy nem akar emlékezni, de én nem felejtek. Ezt nem lehet elfelejteni.
Addigi pályafutásom során, soha nem tapasztaltam hasonló ideológiai kinyilatkoztatást senkitől!
Se az Egyetemen, se a szakmában!
Mondom: soha! Senkitől!
Még a “kuratórium” többi tagjától sem, pedig nem egyszer dolgoztunk már együtt és mindig nagyon erős szakmaiságról adtak tanúbizonyságot és mindig büszke leszek azokra a munkákra!
Nincs olyan hogy liberális vagy keresztény színház, vagy képzés, ha naponta mantrázzák a propaganda sajtóban, akkor sincs!
Jó színház van , meg rossz! Jó képzés van , meg rossz!
És, hogy melyik milyen, azt a nézők döntik el! Legalábbis ezt remélem.
Mérhetetlenül károsnak tartom a közvélemény és különösen a szakma tudatos megosztását, hergelését, olyan ideológiák mentén, amivel nagyon nagyon sokan nem tudunk, nem akarunk azonosulni.
Magyar vagyok. A szüleim megkereszteltek. Anyai ágon székely vagyok.
És?
Kinek, mi köze ehhez?
Mi köze a szakmaiságomnak a tanulmányaimnak ehhez?
Mikor hangoztattam én, vagy bárki a szakmából, melldöngetve a származást vagy a vallási hovatartozást?! Ez mikor jött divatba?
Nem lehet, hogy ezt akkor hangoztatják, amikor nem elég a tehetség? Amikor megkérdőjelezhető a minőség? Amikor a hangoztatásért pénz, paripa, fegyver jár?
Életem legcsodálatosabb népzenei élményét az Egyetemen kaptam, mikor népdalokkal foglalkoztunk fél éven keresztül.
Azóta vonzódom a néptánchoz és a népzenéhez!
Sosem felejtem el, hogy vert a szívem a Honvédos nők és férfiak táncbemutatóján, hogy hogyan potyogtak a könnyeim az örömtől, hogy láthatom őket táncolni, hogy hallhatom utána Novák Tata zseniális tanóráját a történelmünkről a kultúránkról és , hogy a feladattól mennyire be voltam zsongva, hogy mindezt az élmény anyagot, hogyan tudom majd hasznosítani a zenés mesterség vizsgánkban!
Tudtam!
Soha nem aszerint vállaltam el egy egy munkát, hogy ki melyik "oldalon" áll, hanem szigorúan szakmai szempontok és kíváncsiság szerint, ahogy a két csodálatos mesteremtől Novák Esztertől és Ascher Tamástól - többek közt ezt is - tanultam!
Büszke magyar vagyok,(ahogy mindenki más is),
felesküdtem a magyar kultúra védelmére, ehhez tartottam, tartom és fogom is tartani magam, mindörökké, mindegy épp melyik "oldalnak" tetszik vagy nem tetszik!
Rendíthetetlen vagyok!
“Életemet és véremet a színházművészetért!”
(Novák Eszter)
Én ebben hiszek!
Vidnyánszky Attila!
Ha olvasod!
Az elmúlt időszakban megtapasztaltam a saját bőrömön, milyen mikor a propaganda aljasul, hazug módon járatja le az embert.
Most Te csinálod ezt a mesterekkel, a diákokkal?
Egyik nap "háttérhatalom" a másik nap "ideológiai képzés" a harmadik nap "nemzetközi hadsereg"???
Holnap mi jön?
Mi van még a fejedben?
Mit lehet még előhúzni a tarsolyból?
Kérlek szépen ne hergeld tovább a közvéleményt, ne okozz több kárt a magyar (nemzeti) kultúrának és nem utolsó sorban az egész színházi szakmának. Így is nehéz lesz ebből felállni.
Hajrá fiatalok, hajrá SZFE,
Szabad ország, szabad egyetem!
Szabó Kimmel Tamás
(Ascher-Novák-Selmeczi osztály 2003-2007)