Társadalmi folyamatok

[papajoe]

Az nem lehetséges, hogy azért nem építettek városokat, giga projekteket, mert nem volt rá szukséguk?
Nem rémlik mi a dolguk, Noé srác Séminek adta az anyagi villág feletti uralmat, nekunk,Jáfetnek meg a szellemi világ feletti hatalmat.
Lehet kicsit többet értunk a világból mint a pénznyomtatás(no, nem ti )?
Kám, meg lett a (rab) szolga, mert kifigyelte pucéran az oreg harcost, mikor beásított.
A pártusok voltak a kor mágusai/mágus népe, a mágia szó azt jelenti :erok tana.
Ismerték az elemeket, uralták azt, uralták az anyagot, a szellemet, össze tudták kötni az eget a földdel.
Mi a brének építettek volna giga fasságokat?
A kánaáni/Magyari népek nem egységesek, qrvára nem ua a dns-uk, teljesen más test való az egyenlíto kornyékére, mint skandináviába, vagy dél amerikába, de attól még az.
Ez szellemi közösség, nem fizikai. Ugyanazt tudta a sztyeppéken egy mágus, mint skandináviában, vagy egyéb földrészen, egyik helyen thor, amott tolllaskígyó, emitt turul, de ezek mind egy ero.
Lehet kerulték a feltunést, lehet ha nem teszik a dolgukat, a nyomdagépes csapat már ki irtotta volna a sártekérol saját magát is?
Picit értsétek már a dolgokat véreim.

 

[krisss]

 

[enzo]

 

[Horizon]

Nos szerencsére demokráciában nem kötelező megvenni az ilyen szart !

Még.

 

[Veér Ispán]

Nos szerencsére demokráciában nem kötelező megvenni az ilyen szart !

De az igazi demokráciákban azért illik...

 

[papajoe]

Azzal aztán kint vagy a vízbol.

 

[Molon Labe]

Bizonyosan van bennem valamelyes elfogultság ahogy benned a másik oldal erényei felé. Valahol mindkettőnknek félúton van az igazsága.

@blogen nek is feltettem azért a kérdést, mi a nomád? Mert ha az állandóan vándorlókat nézzük, akkor maximum az evenkik. Volt társas szerveződése a sztyeppei népeknek, volt fix központja, legyen az egy görögök kézművesei által épített város, saját építmények, földvár. Megértem a szabadságvágyukat, bennem is él, mégis építem a kultúrát bárhogy is nézzük, egész életemben, viszont volt munkám kiírtani egy hegyoldalnyi növényt. Mármint nem levágni, kiírtani, megölni, egy nagy hegyoldalon. Mégis azt szeretem, a várost meg kényszerűnek élem meg. De ez most mellékes, csak talán a lelki megközelítésem miatt mondom.

Ha leütsz egy ásót akárhol itt a medencében, egymásra rétegezve kerülnek elő települések, középkor, árpádkor, honfoglaló, avar, hun, szarmata, bronzkori, kőkori települések, sokszor szakadatlan használatban. Mindig nomadizáló népek éltek itt a kereszténységünk előtt, magunk is, mégis település hátán település. Kisebb falvak, nagyobb falvak, központok. A nomád nem azt jelenti, hogy nincs hazája, nincs szeretett földje, szülőföldje. A népességük állattartó volt és olykor földműves, mégis a gyümölcsfák is velük tették meg az utat és kerültek a földbe még magként, bárhol is éltek. Az utódaiknak ültették, akikről azt feltételezték, hogy ott fognak élni. Annak ellenére, hogy akár hosszú időre elmentek háborúba, vagy csak legeltetni.

Nem gondolhatod, hogy egy ilyen léptékű gazdagságot felhalmozva is csak egy sátorban lakott mondjuk ő:

Vagy hogy nem volt központja azoknak akik ezeket hordták:

"mi a nomád?"


"A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.

A nomád népek régen többnyire törzsközösségekben éltek, ezekre használhatjuk a nomád törzsek elnevezést is. Az ókorban és a középkorban volt jellemző ez az életmód, de a világ néhány pontján ma is gyakorolják. A nomád szó eredete a „legeltetni” igével összefüggő görög nomasz („pásztor”).

A szó eredeti görög jelentésének jobban megfelelő hazai szakirodalmi használat mellett, a nomád életmód vagy nomadizmus kifejezést gyakran alkalmazzák egyszerűen a vándorlás értelmében is, ezenkívül sokszor a peripatetikus fogalommal is összevonják. Így használja általában a nyugat-európai szakirodalom is, a nomádok közé sorolva például a hagyományos peripatetikus vándorlást folytató romákat vagy a Dél-Afrikai zsákmányoló-gyűjtögető busmanokat, sőt még a thaiföldi úgynevezett tengeri nomád halásznépeket is. Az állataikat legeltetve vándorló népeket ugyanakkor a nyugati szakirodalom a „pásztorkodó nomádok” kifejezéssel különíti el."

Remélem így most már mindenkinek tiszta, hogy egy korábbi kommentemben nem rosszindulatból, lenézésből említettem a cigányokat, mint nomádokat, hanem egész egyszerűen azért, mert annak tekinthetők. Innen is a fogalom: "vándorcigányok".


"Ha leütsz egy ásót akárhol itt a medencében, egymásra rétegezve kerülnek elő települések, középkor, árpádkor, honfoglaló, avar, hun, szarmata, bronzkori, kőkori települések, sokszor szakadatlan használatban. Mindig nomadizáló népek éltek itt a kereszténységünk előtt,"

Isten lássa lelkem, hogy nem célom, hogy mindenbe belekössek, amit írsz, de ez sem fedi teljesen a valóságot.... nem csak lovasnépek éltek itt, /ők az alföldön főleg/, hanem illírek, pannonok, azalok, kelták, majd később germánok is. Ők mind itt éltek, majd jöttünk mi, és átvettük a helyüket.

A történelemre nem lehet úgy visszatekinteni, hogy elfogultak vagyunk, nem lehet annak lenni, még saját magunk irányába se, mert az tévútra visz az igazság helyett.

Azért mert ilyen díszített, szép művészeti, ötvös kultúrájuk volt miért ne élhettek volna jurtában ? Semmit nem tudunk a szkíta építészetről, valószínűleg nem létezett ilyen, erre lehet következtetni ebből. Bár az ötvös munka se 100%ban szkíta kútfő, ebből az információból ez derül ki:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkíta_művészet

"A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír, urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a szkíta igényekhez. A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7. század végén, 6. század elején. A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden elemét: spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge, párduc, madárfejek. Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták. Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.

Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség mitikus küzdelme, ami párhuzamba állítható a Szent László-legendával.

A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően. Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög alkotás.

A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult vagy geometrikus alakká egyszerűsödött. A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata művészet vette át Európában. Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább élt."

 

[Molon Labe]

Hátha a tények erőltetetteknek számítanak akkor vállalom,hogy jön amúgy ide a nyugatiak ellentéte,(mellesleg megjegyzem ott is úgy aprították egymást a keresztény testvéri népek mint a répát,).És igen van rá példa kibékíthetetlen ellentétre és gyulöletre a nyugati népek között is.Jó volt a viszony attól fugg mit értesz alatta,ha azt,hogy Arnulf nem döfött kardot akkor éppen a magyarok hátába akkor igen jó volt a viszony.De ne próbáld a keresztényi szeretet rózsaszín cukormázába csomagolni a tényeket azok makacs dolgok,és azt mutatják,hogy a nyugati civilizáció csak a katonai erőnket akarta használni és nem akart minket be és elfogadni,de mivel nem tudtak minket katonai erővel legyőzni így kénytelenek voltak tudomásul venni a szomszédságunkat.De ne legyenek illuzióid hiába vettük fel a keresztséget a szemukbe maximum megtűrt szomszédok vagyunk,amire a történelmünk az ékes bizonyíték.Szerintem ha a saját bőrödön tapasztalnád meg a 9-10.század keresztényi német viszonyokat nagyon elcsodálkoznál csak egy példa ha te egy földműves lettél volna bizony mindennap azon rettegtél volna vajon mikor támad rá a szomszédos földesúr a földecskédre mikor foszt ki jobb esetben rosszabb esetben űz el vagy öl meg a családoddal együtt természetesen szigorúan a keresztényi szeretet nevében.

Az meg,hogy melyik kultúra magas vagy alacsony azzal kapcsolatban megmosolyogtató bármilyen besorolást kreállni,mert miről is beszélünk.Az általad felsorolt civilizációk és a nomád sztyeppei népek között csak annyi a különbség,hogy az általad nagyrabecsült civilizációk más fejlődési utat jártak be mint a sztyeppei népek,bármennyire is szeretnéd ledegradálni de a sztyeppei civilizációk nagyon is hatással voltak az emberi civilizációra és világtörténelmre és a rómaiak,görögök,kínaiak,társadalmára,kultúrájára,építészetére stb.Ezekután azt mondani,hogy van magasabb meg alacsonyabb kúltúra az antik,keresztény civilizációk és a sztyeppei népek viszonylatában hülyeség.Csak még egy kérdés szerinted melyik nép volt az amelyiknek sikerült azt elérnie,hogy a selyemút teljes hosszában zavartalanul áramolhattak az áruk,eszmék stb Kelet és Nyugat között?

Részlet a Hóman-Szekfű féle Magyar Törénetből, amivel fenntartásaim vannak, mert elfogultnak tűnik, de még ők is elismerik:

"Három világtáj felé biztosítva lévén, a magyarok teljes erővel nyugat felé fordultak, hol a vitéz és harcias németekben magukhoz méltó, kemény ellenfélre találtak. Arnulf császár halála s a dunántúli föld birtokbavétele után tüstént követeket küldtek a bajorokhoz a szövetség megújítása végett, de elutasításra találtak s ezért haddal támadtak Bajorországra.

A váratlan fordulattól meglepett bajorok hiába kértek segítséget kereszténységükre hivatkozva a nyáron még haddal támadott morváktól. Ezek kárörömmel szemlélték a két ellenség összecsapását s inkább a magyarokkal cimboráltak, ezek pogány szokásait is utánozva.

A 900. évi bajor hadjárattal hosszú háborúskodás kezdődött. Magyar csapatok évről-évre betörtek a bajor végekre, hol délen Karinthiát, hol északon a Keleti őrgrófságot és Morvaországot pusztítva. Az elkeseredett küzdelemben Arnulf rokona, a bajor Nordgau, Ostmark és Karinthia őrgrófságokat 898-ban egy kézben egyesítő Luitpold őrgróf (893–907) – a X. századi bajor hercegeknek és a Wittelsbachoknak ősapja – állt a honvédelem élén. A harc mindig bajor földön folyt".

Ennyit arról, hogy ki kezdte. 0k-0kozat.
---------

"Szerintem ha a saját bőrödön tapasztalnád meg a 9-10.század keresztényi német viszonyokat nagyon elcsodálkoznál csak egy példa ha te egy földműves lettél volna bizony mindennap azon rettegtél volna vajon mikor támad rá a szomszédos földesúr a földecskédre mikor foszt ki jobb esetben rosszabb esetben űz el vagy öl meg a családoddal együtt természetesen szigorúan a keresztényi szeretet nevében."

Ez nagyon megmosolyogtató érvelés... talán földműves voltál akkoriban ?
És mit akarsz ezzel mondani ? Mi a konklúzió ?
Hogy a magyaroknak elkellett volna vinni oda a "demokráciát", a magyaroknak felkellett volna szabadítani a német földműveseket és akkor világbéke lett volna ? Hogy tulajdonképpen azzal, hogy Augsburgnál hazavágták a magyarokat, ezzel a német parasztoknak a reménye is elveszett a rettegés mentes életre ??? Nem fordítva ? Azóta nem kell rettegniük a betörő portyázóktól, ha bajor szemszögből nézzük az eseményeket ? Atya Úristen..... ilyen kifordított logikával itt még nem találkoztam... na ja, ez a kőkemény, tipikus, übermensch, gőgös, csak nekünk lehet igazunk, senki másnak, tudat.


Ez igaz, jelentősen más fejlődési útvonalat jártak be és tulajdonképpen ma is élnek ezek a civilizációk...

"de a sztyeppei civilizációk nagyon is hatással voltak az emberi civilizációra és világtörténelmre és a rómaiak,görögök,kínaiak,társadalmára,kultúrájára,építészetére stb"

Nem sok hatással voltak ezen civilizációk kultúrájára, építészetére, utóbbira semmilyen hatással nem voltak. Ezzel szemben a hadikultúrára, hadászatra igen... lótartás, a lovaglás elterjedése, nadrág, elterjesztéséhez valóban a nomádokhoz köthető. Így pontos. Bár arra konkrét forrást nem találtam, hogy az ókori görögök, vagy bármelyik "földönjáró" nép a nomád népek által tanulták volna meg hátalni a lovat... nem is volt ez érdeke a nomádnak.. a ló megülése jelentette számára sokáig az előnyt a csatában.

"Csak még egy kérdés szerinted melyik nép volt az amelyiknek sikerült azt elérnie,hogy a selyemút teljes hosszában zavartalanul áramolhattak az áruk,eszmék stb Kelet és Nyugat között?"

...hát nem a nomádok az biztos, azok fosztogatták az útvonalat, igazi csemege volt a számukra, ezért közlekedtek legtöbbször karavánok a selyemúton, hogy megtudják védeni magukat, de nem mindig volt erre szükség, sokszor lefizették a törzseket és akkor nyugalomban zajlott a kereskedelem.

 

[Wilson]

"Szerintem ha a saját bőrödön tapasztalnád meg a 9-10.század keresztényi német viszonyokat nagyon elcsodálkoznál csak egy példa ha te egy földműves lettél volna bizony mindennap azon rettegtél volna vajon mikor támad rá a szomszédos földesúr a földecskédre mikor foszt ki jobb esetben rosszabb esetben űz el vagy öl meg a családoddal együtt természetesen szigorúan a keresztényi szeretet nevében."

Ez nagyon megmosolyogtató érvelés... talán földműves voltál akkoriban ?
És mit akarsz ezzel mondani ? Mi a konklúzió ?
Hogy a magyaroknak elkellett volna vinni oda a "demokráciát", a magyaroknak felkellett volna szabadítani a német földműveseket és akkor világbéke lett volna ? Hogy tulajdonképpen azzal, hogy Augsburgnál hazavágták a magyarokat, ezzel a német parasztoknak a reménye is elveszett a rettegés mentes életre ??? Nem fordítva ? Azóta nem kell rettegniük a betörő portyázóktól, ha bajor szemszögből nézzük az eseményeket ? Atya Úristen..... ilyen kifordított logikával itt még nem találkoztam... na ja, ez a kőkemény, tipikus, übermensch, gőgös, csak nekünk lehet igazunk, senki másnak, tudat.

Ki beszél erről?Csupán csak arra akartam célozni,hogy az a nagy fene keresztényi szeretet amire előszeretettel hivatkozol így nézett ki akkoriban a minden napokban,magyarul azok a derék német nemesek szinte napi rendszerességgel fosztogatták a riválisaik területén érő keresztény lakosságot,tehát nincs erkölcsi alapja a magyar törzsszövetséget elítélő véleményednek,és ami nagyon fontos (már említettem is)a magyar törzsszövetség kalandozásait az egymással rivalizáló német nemesség tette lehetővé,mivel ők voltak akik behívták őket,hogy a riválisaik területét közös erővel pusztítsák,és bizony ezek a derék keresztény német urak biztosítottak a magyarok számára utánpótlást,információt stb,hogy saját keresztény német testvéreiket legyilkolják,kifosszák.
Itt nincs semmilyen kifordított übermens logika ezt pont a te véleményed képviseli a vérszomjas magyarokról akik betörtek a légynek sem ártó jámbor bajor,szász,sváb keresztény népek területére,holott mint fentebb írtam az igazság az,hogy keresztény álarc ellenére,ők sem voltak jobbak a magyaroknál,tehát semmilyen alapja nincsen a keresztények erkölcsi fölényéről szóló véleményednek.

Ez igaz, jelentősen más fejlődési útvonalat jártak be és tulajdonképpen ma is élnek ezek a civilizációk...

"de a sztyeppei civilizációk nagyon is hatással voltak az emberi civilizációra és világtörténelmre és a rómaiak,görögök,kínaiak,társadalmára,kultúrájára,építészetére stb"

Nem sok hatással voltak ezen civilizációk kultúrájára, építészetére, utóbbira semmilyen hatással nem voltak. Ezzel szemben a hadikultúrára, hadászatra igen... lótartás, a lovaglás elterjedése, nadrág, elterjesztéséhez valóban a nomádokhoz köthető. Így pontos. Bár arra konkrét forrást nem találtam, hogy az ókori görögök, vagy bármelyik "földönjáró" nép a nomád népek által tanulták volna meg hátalni a lovat... nem is volt ez érdeke a nomádnak.. a ló megülése jelentette számára sokáig az előnyt a csatában.

Na ez egy , übermensch gőgös vélemény szerintem fuss ennek neki még egyszer.Csak egy példa erre a hatásra a kínaiak a nagy falat pontosan a sztyeppei népek ellen építették amely során új építési technológiákat fejlesztettek ki.

"Csak még egy kérdés szerinted melyik nép volt az amelyiknek sikerült azt elérnie,hogy a selyemút teljes hosszában zavartalanul áramolhattak az áruk,eszmék stb Kelet és Nyugat között?"

...hát nem a nomádok az biztos, azok fosztogatták az útvonalat, igazi csemege volt a számukra, ezért közlekedtek legtöbbször karavánok a selyemúton, hogy megtudják védeni magukat, de nem mindig volt erre szükség, sokszor lefizették a törzseket és akkor nyugalomban zajlott a kereskedelem.

Nem szándékozva megbántani téged de ez a tipikus esete annak amikor ebben a konkrét kérdésben a tájékozatlanság elszántsággal párosul,Segítek
(ha már valamelyik nap te próbáltál segíteni nekem) írd be a keresőbe a mongol szót,bizony az általad oly lenézett sztyeppei népek egyike volt erre képes,nem az általad oly nagyra tartott Kína,Róma,vagy a Görögök.Nem is olyan rossz egy olyan néptől amely szerinted olyan kultúrkörhöz tartozik amely nem volt semmilyen hatással az emberi civilizációra,kultúrára.

 

[Pogány]

"mi a nomád?"


"A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.

A nomád népek régen többnyire törzsközösségekben éltek, ezekre használhatjuk a nomád törzsek elnevezést is. Az ókorban és a középkorban volt jellemző ez az életmód, de a világ néhány pontján ma is gyakorolják. A nomád szó eredete a „legeltetni” igével összefüggő görög nomasz („pásztor”).

A szó eredeti görög jelentésének jobban megfelelő hazai szakirodalmi használat mellett, a nomád életmód vagy nomadizmus kifejezést gyakran alkalmazzák egyszerűen a vándorlás értelmében is, ezenkívül sokszor a peripatetikus fogalommal is összevonják. Így használja általában a nyugat-európai szakirodalom is, a nomádok közé sorolva például a hagyományos peripatetikus vándorlást folytató romákat vagy a Dél-Afrikai zsákmányoló-gyűjtögető busmanokat, sőt még a thaiföldi úgynevezett tengeri nomád halásznépeket is. Az állataikat legeltetve vándorló népeket ugyanakkor a nyugati szakirodalom a „pásztorkodó nomádok” kifejezéssel különíti el."

Remélem így most már mindenkinek tiszta, hogy egy korábbi kommentemben nem rosszindulatból, lenézésből említettem a cigányokat, mint nomádokat, hanem egész egyszerűen azért, mert annak tekinthetők. Innen is a fogalom: "vándorcigányok".


"Ha leütsz egy ásót akárhol itt a medencében, egymásra rétegezve kerülnek elő települések, középkor, árpádkor, honfoglaló, avar, hun, szarmata, bronzkori, kőkori települések, sokszor szakadatlan használatban. Mindig nomadizáló népek éltek itt a kereszténységünk előtt,"

Isten lássa lelkem, hogy nem célom, hogy mindenbe belekössek, amit írsz, de ez sem fedi teljesen a valóságot.... nem csak lovasnépek éltek itt, /ők az alföldön főleg/, hanem illírek, pannonok, azalok, kelták, majd később germánok is. Ők mind itt éltek, majd jöttünk mi, és átvettük a helyüket.

A történelemre nem lehet úgy visszatekinteni, hogy elfogultak vagyunk, nem lehet annak lenni, még saját magunk irányába se, mert az tévútra visz az igazság helyett.

Azért mert ilyen díszített, szép művészeti, ötvös kultúrájuk volt miért ne élhettek volna jurtában ? Semmit nem tudunk a szkíta építészetről, valószínűleg nem létezett ilyen, erre lehet következtetni ebből. Bár az ötvös munka se 100%ban szkíta kútfő, ebből az információból ez derül ki:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szkíta_művészet

"A szkíta művészet stílusát erősen befolyásolták az asszír, urartui és később a görög mesterek, akik műveik készítésekor alkalmazkodtak a szkíta igényekhez. A legkorábbi hatások Mezopotámiából származtak a Kr. e. 7. század végén, 6. század elején. A kurgánokban talált tárgyak (aranyedények, arannyal borított fokos, arany párduc) már felmutatják a szkíta állatstílus csaknem minden elemét: spirálokba csavarodó agancsú fekvő szarvas, kőszáli zerge, párduc, madárfejek. Az állatok testét nagy felületekkel ábrázolták. Ekkor még nem alakították át az egyes állatokat, később azonban előfordult, hogy a szarvasagancs kosfejben végződött.

Az ötvösmunkákon gyakran látható a világosság és a sötétség mitikus küzdelme, ami párhuzamba állítható a Szent László-legendával.

A Kr. e. 5. és 4. században a görögök hatása volt erőteljes a fekete-tengeri kikötőknek (Olbia, Pantikapainon) köszönhetően. Az ebből a korszakból származó leletek egy része egyenesen görög alkotás.

A Kr. e. 4. század végén az állatábrázolás ornamentikává alakult vagy geometrikus alakká egyszerűsödött. A következő évszázadban a szkíta művészet helyét a szarmata művészet vette át Európában. Ázsiában, az Altaj vidékén azonban a Kr. u. 2-3. századig tovább élt."

Te is elfogult vagy a történelemmel, nem kevésbé mint akármelyikünk és te is képes kell legyél mégis pártatlanul belátni dolgokat, ahogy mi is megtesszük ha korrigálnunk kell magunkat.

Amikor eleink megérkeztek ide, akkor Cluny nem elsősorban a katonai beütések és hatások miatt kezdte megszervezni izomból az egyház megújulását. Nekik a legborzalmasabb az azzal történő szembesülés volt, hogy egész az Enns-ig kapásból visszatért a kirabol, bosszúszomjas civilizáció, akiknek a tüzét szították a rokonok akik addig szenvedtek azért bőséggel a nyugati békétől bőven. De méginkább azért, mert terjedni kezdett amit te gunyorosan csak amagyarok által terjesztett demokráciának hívsz. Nem csak a medencében, hiszen itt eleve sokan erre emlékeztek az őseik történeteiből és mondáiból, illetve maguk is azt élték, hanem ment, terjedt nyugat felé és a parasztnak megtetszett, hogy nem kell a templomban elbasznia az egyébkénti megbélyegzettség mellett az idejét, nem kell kiszolgálnia a papságot, nem kell közvetítőhöz fordulnia ha istenhez akar szólni, nem kell az egyház bolsevik besúgó rendszere által üzemeltetett titkosszolgálat által a megtévedt bárányok becsületes lovagok általi legázolását, büntetését végignéznie, elszenvednie, nem kell etetnie ezeket a parazitákat akik aztán a maguk fennsőbbségével büntetést és rendszeres gondolatellenőrzést tartottak felette. Nem kell pokolban rohadnia, nem kell bötönben sínylődnie, ha nem szolgáltatta be a munkája gyümölcsét. Nem kell meghajolnia egyetlen másik Hans előtt sem, ha az fegyverrel tört rá, a lefegyverzett Hansra.

Bizony erővel terjedt a szemlélet, az életmód vágya, a hit tiszta egyszerűsége, az egymás megbecsülése nyugatra és erre reagált Cluny, hogy a jobbágyok ne legyenek ismét szabad emberek egy közösségben. Hol volt a nyugat ilyentén módon évszázadokig a vérszerződés alkotmányos erejű közösségi céljaitól? Ettől lettünk megfosztva a kereszténység által, azthiszem ebben megfogalmazható leginkább és ezért kellett annyit harcolni magunkért velük szemben is. A fosztogatásuk visszatérítése mellett.

Bocs, asszem rossz hozzászóláshoz írtam a választ, de azthiszem nem téved el a dolog.

 

[blogen]

Azért a rómaiakat se becsüljük le, ők volta a világtörténelem legnagyobb népirtó tömeggyilkosai a mongolok mellett!

 

[Wilson]

Azért a rómaiakat se becsüljük le, ők volta a világtörténelem legnagyobb népirtó tömeggyilkosai a mongolok mellett!

A világért sem határozottan tehetségesek voltak ebben a Rómaiak.

 

[LMzek 2.0]

Azért a rómaiakat se becsüljük le, ők volta a világtörténelem legnagyobb népirtó tömeggyilkosai a mongolok mellett!

Julius Caeser sok évig tartó Galliai hadjáratainak áldozatait 7 millióra becsülik.

 

[LMzek 2.0]

Azért a rómaiakat se becsüljük le, ők volta a világtörténelem legnagyobb népirtó tömeggyilkosai a mongolok mellett!

Julius Caeser évekig tartó Galliai hadjáratainak áldozatait 7 millióra becsülik.

Az I. V-H: 20 millió áldozat.
A II. V-H: 40-50 Millió áldozat

 

[Pogány]

Móresre tanított egy cigány terroristát egy magyar fiú Komlón - a szektatévé sajnáltatja, a kiscsalád fenyegetőzik
Forrás: https://kuruc.info/r/35/218970/

 

[Pogány]

Órákba telt a Facebooknak, mire törölte minden idők leggyűlöletkeltőbb tartalmát
Forrás: https://kuruc.info/r/6/218977/

 

[Halfdan]

Az nem lehetséges, hogy azért nem építettek városokat, giga projekteket, mert nem volt rá szukséguk?
Nem rémlik mi a dolguk, Noé srác Séminek adta az anyagi villág feletti uralmat, nekunk,Jáfetnek meg a szellemi világ feletti hatalmat.
Lehet kicsit többet értunk a világból mint a pénznyomtatás(no, nem ti )?
Kám, meg lett a (rab) szolga, mert kifigyelte pucéran az oreg harcost, mikor beásított.
A pártusok voltak a kor mágusai/mágus népe, a mágia szó azt jelenti :erok tana.
Ismerték az elemeket, uralták azt, uralták az anyagot, a szellemet, össze tudták kötni az eget a földdel.
Mi a brének építettek volna giga fasságokat?
A kánaáni/Magyari népek nem egységesek, qrvára nem ua a dns-uk, teljesen más test való az egyenlíto kornyékére, mint skandináviába, vagy dél amerikába, de attól még az.
Ez szellemi közösség, nem fizikai. Ugyanazt tudta a sztyeppéken egy mágus, mint skandináviában, vagy egyéb földrészen, egyik helyen thor, amott tolllaskígyó, emitt turul, de ezek mind egy ero.
Lehet kerulték a feltunést, lehet ha nem teszik a dolgukat, a nyomdagépes csapat már ki irtotta volna a sártekérol saját magát is?
Picit értsétek már a dolgokat véreim.

Kissé off (meg részletkérdés), de az alterenatív őstörténetírásban elég elterjedtnek látom a "magyar" helyett a "magyari" kifejezést. Megkérdezhetm mi a probléma a népünk nevével, mást jelent, reklámfogás, újbeszél, vagy mifene?

 

[Pogány]

Kissé off (meg részletkérdés), de az alterenatív őstörténetírásban elég elterjedtnek látom a "magyar" helyett a "magyari" kifejezést. Megkérdezhetm mi a probléma a népünk nevével, mást jelent, reklámfogás, újbeszél, vagy mifene?

Erdélyben jellemző volt ez a kifejezés, még a régi időkből maradhatott ránk. Gondolom akik olvasnak Wass-t, azok között meg kicsit terjedhet is az így mondás, mert jellemzően a régi időkben játszódó történeteiben így írja. Szóval ugyanazt jelenti, csak a magyari az kicsit ódivatúbb.

 

[leplezo]

Azért a rómaiakat se becsüljük le, ők volta a világtörténelem legnagyobb népirtó tömeggyilkosai a mongolok mellett!

Mindkettő kismiska a hitleri németországhoz, vagy a még durvább népírtást végző kommunistákhoz képest. (utóbbi több embert ölt meg mint ami a bolygó lakossága volt a római korban (ha 40 éves intervallumot nézünk).

 

[Pogány]

.