őő, ha az uralmuk alatt készült, akkor kihez fűződik, kinek az érdekében építették? Csak úgy a leigázott gyorsan felrántott magának egy erődöt? Vagy mi számít ebben? Szkíta hozzá nem ért vajon? Gondolom ezekre gondolsz, de akkor pontosan ezen logika mentén a rómaiaknak mi közük van a rabszolgáik által felhúzott épületekhez? Mert ŐK építtették velük?Miért római a neve, ha az etruszkok a stílus szellemi és fizikai kivitelezői? Mert a rómaiak csináltak nagy birodalmat nem az etruszkok? Akkor a görögök csináltak-e nagy birodalmat, birodalmakat, avagy a szkíták?
Szóval értem én, hogy felsírsz tőle, hogy át vagy verve majdnem, de én nem értem, hogy miért elfogadhatatlan a kultúra alakítása? Oksa, a görögök építették alapvetően a városok részeit, vagy alapították a városokat, vagy ültek rá sokkal korábbi városok alapjaira ahogy akkoriban ez szokásos volt mindenkinél. Akkor a szkíták nem voltak ott, nem határozták meg, nem uralták meg, nem éltek benne, nem építettek hozzá semmit, nem voltak képesek az égadta világon semmire?
Ez ugyanolyan hülyeség mint blogentől, hogy ne vegyük oda a Pártusokat. Miért ne vegyük oda a Pártusokat? Mert van Pártus kora a perzsya területeknek ami azt jelenti, hogy a pártusok érvényesültek, az ő elgondolásaik, az ő motívumaik. De menjünk tovább, mert a magadfajtának ami a mai Irán, az tutira perzsa, hogy ezen a területen voltak dahák, szkíták, korábban az őseik masszagéták. Ha elmennél az ókor elejére, a görög városaid egy része már ott van és masszagéta iasi és ion emberek lakják, akik a jón görögök összetevői is, de semmi közük a későbbi dór görögökhöz. Alapítottak városokat még a sínain is. Baromira el vagy keveredve a kultúraalapítás, meg a korai korokon felnőtt betelepült görög kultúra kizárólagosságával, kérlek ne szánalmasozz, hanem tanulj szorgalmasan és ne csak azt lásd amit eléd tesznek.
http://heritageinstitute.com/zoroastrianism/dahi/dahistan.htm
Azért tűnik neked ilyen bonyolultnak ez a dolog, mert elfogult vagy. A szkítákat valami übermensch, szinte már-már x-aktás stílusban bálványozod, pedig elég átlagosak vagy átlag alattiak voltak, ezért tudunk róluk keveset, ezért nincs hatásuk a mai világra, nem úgy, mint a görög vagy római kultúrának.
Ezeket a településeket a görögök saját maguknak emelték, nem a jövendőbeli hódítóiknak... hogy a jövőben elfoglalták őket, hát van ilyen..
Kiknek az érdekében építették ??? Nézd, ha neked az hízelgő, hogy a nomádok a görögökkel építették meg az állítólagos városaikat /mert ők képtelenek voltak rá/ , ám legyen, de nem így történt.. a nomád az a sztyeppén, a gyorsabb továbbállás érdekében, jurtában él meg a ló hátán.. ha már letelepszik és városokat emel magának, az már nem nomád. pl: törökök, de például ők is ráültek Konstantinápolyra és talán a legtöbb városuk szintén görög alapítású volt a múltban.
Példa erre: https://mienkavilag.hu/torokorszag-legszebb-okori-helyszinei/
Törökország legszebb ókori helyszínei mind görög alkotások. Maguk a törökök, türkök nem sok mindent tettek hozzá... A Hagia Sophia köré például felhúztak négy minaretet aztán jónapot..viszont azért elismerést érdemelnek, hogy legalább nem rombolták le, hanem csak a saját képükre formálták.
"Akkor a szkíták nem voltak ott, nem határozták meg, nem uralták meg, nem éltek benne, nem építettek hozzá semmit, nem voltak képesek az égadta világon semmire?"
Erre csak azt tudom válaszolni, amit a szakértők, Tong és 0hio nekem írt... nem volt szükségük ilyen építmények létrehozására, ők a természetben, a sztyeppén az állataik között érezték jól magukat, szabadok voltak, mert szerették ezt a természetközeliséget. Néha megrohanták egymást, a letelepedett népeket, összeszedték ami megtetszett, adót szedtek aztán visszamentek a szabadságba.
Blogen azért írta, hogy ne vegyük ide a pártusokat, mert a pártusok nem voltak nomádok.. ilyen egyszerű.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pártus_Birodalom#Pártus_építészet
A pártus limes
Stein Aurél egyik expedíciója során Gaudi-Zirre környékén elterülő mocsárvidékig nyomult. Itt egy megerősített védelmi vonal maradványaira bukkantak, amelyről kiderült, hogy időszámításunk kezdetén a parthusok építették, hogy Irán városait, falvait megvédjék a délvidéki nomád törzsek betörései ellen. Építésének időpontja is, az erődvonal rendeltetése is érdekes módon egyszerre emlékeztetett a római birodalom limesére és a kínai határerődvonalra, amelyet a Tunhuang környékén tárt fel egy esztendővel korábban. Stein Aurél képzeletében fantasztikus lehetőség villant fel: hátha az ókor két nagy birodalmának védelmi rendszere közötti kapocs volt az Irán földjén húzódó limes – közös védelmi vonal a barbár támadásokkal szemben..."
Pártusok alapította városok
Ghirshman: Az ókori Irán című könyvéből arról értesülünk, hogy a pártusok nem voltak nagy városépítők, általuk alapított várost alig ismerünk. A városoknak általában kör alakú alaprajza a régi nyugat-ázsiai urbanizációs elvekre vezethető vissza, egyszersmind azonban az ősi katonai táborok felépítését utánozza.
Az arsacidák alapította városok a következők
-Ktezifon
-Hatra
-Daragberd
-Gor
Nem sok, de vitánk szempontjából lényegtelen a pártusok nem nomádok..
