Társadalmi folyamatok

[fip7]

Elég sok hozzászólás született ami nem baj, viszont elég sok ugyan oda kanyarodik vissza. Pár pontban fölsorolom, hogy<b> szerintem, hogy lehetne megoldani pár dolgot:</b>

1. A magasabb életszínvonalhoz emelni kellene a minimálbért. De nem minden évben "alkudozva" az amúgy teljesen ellenérdekelt nagyvállalkozókkal.
Ki kellene állami szinten adni egy direktívát, mondjuk, hogy:
<b>2016-2026 között minden éveben 10%-al nő a minimálbér összege. </b>Ez a kamatos kamat miatt egész jó kis pénz lesz 10 év múlva, de ez kiszámítható és előre kalkulálható emelés.

2.<b> Ezzel párhozamosan adó és járulék csökkentés kellene. </b>Mondjuk:
2016-2026 között az 58%-os közteher folyamatosan csökken évi 3%-al. Ez végül 28%-ra szorítaná le a teher mértékét, úgy, hogy az állam abszolút értékben a pénzénél maradna.
Illetve a bruttó/nettó sajátosságai miatt így a 3%-os közteher csökkentéssel magára vállalná a 10% fizetés emelés nettó 5%-át.
(<i>hozzávetőlegesek a számok csak a példa kedvéért)</i>

3. Valamelyest csökkentené az állam a legnagyobb ÁFA kulcsot, mondjuk 27%-ról 20%-ra, így a béremeléssel párhuzamosan a termékek és szolgáltatások ára nem nőne jelentősen az elején.
Meg csökkenne így az ÁFA csalással okozott kár mértéke is, kevésbé érné meg.

4. A pénzügyes topikba már leírtam, hogyan lehetne tisztességesebben megadóztatni a cégeket, ezt részleteiben most nem írom le, de a lényeg az, hogy forgalom alapján adóznának, mondjuk 1,3,5%-os sávos rendszerben.
Ez növelné az állami bevételeket ami fedezné a kieső ÁFA bevételeket. Illetve fehérítené a gazdaságot.

5. Így is lenne olyan cég amely nem tudná ezt fizetni, de azokért nem kár. A gazdaság szempontjából már közép távon sem lenne rossz az intézkedések piactisztító hatása.

+1.
Lehet, hogy a munkát terhelő adót és járulékokat össze kellene vonni egyetlen egy közteherbe. Ez jelentősen könnyítené az adminisztrációt.

+2
Ritkán értek 2ndt-vel egyet, de az egyen nyugdíj ötletén én már nagyon rég óta gondolkodom. De ehhez a feltételeket is át kellene szabni.
pl.: Jogosultság: Öregségi nyugdíj 70 év, vagy 40 év munkaviszony.
Ha meg van a 40 év munkaviszony akkor a mindenkori bruttó minimálbér 50%-a lenne a nyugdíj, ha csak az öregségi feltételnek felesz meg akkor pedig 40%-a.
Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.
Ez azért nem rossz pénz, és segít fenntartani a nyugdíjrendszert.

 

[antigonosz]

Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.


Most is ennyit kap az átlag, mi ebben a poén?

 

[tarzaan]

Elég sok hozzászólás született ami nem baj, viszont elég sok ugyan oda kanyarodik vissza. Pár pontban fölsorolom, hogy<b> szerintem, hogy lehetne megoldani pár dolgot:</b>

1. A magasabb életszínvonalhoz emelni kellene a minimálbért. De nem minden évben "alkudozva" az amúgy teljesen ellenérdekelt nagyvállalkozókkal.
Ki kellene állami szinten adni egy direktívát, mondjuk, hogy:
<b>2016-2026 között minden éveben 10%-al nő a minimálbér összege. </b>Ez a kamatos kamat miatt egész jó kis pénz lesz 10 év múlva, de ez kiszámítható és előre kalkulálható emelés.

2.<b> Ezzel párhozamosan adó és járulék csökkentés kellene. </b>Mondjuk:
2016-2026 között az 58%-os közteher folyamatosan csökken évi 3%-al. Ez végül 28%-ra szorítaná le a teher mértékét, úgy, hogy az állam abszolút értékben a pénzénél maradna.
Illetve a bruttó/nettó sajátosságai miatt így a 3%-os közteher csökkentéssel magára vállalná a 10% fizetés emelés nettó 5%-át.
(<i>hozzávetőlegesek a számok csak a példa kedvéért)</i>

3. Valamelyest csökkentené az állam a legnagyobb ÁFA kulcsot, mondjuk 27%-ról 20%-ra, így a béremeléssel párhuzamosan a termékek és szolgáltatások ára nem nőne jelentősen az elején.
Meg csökkenne így az ÁFA csalással okozott kár mértéke is, kevésbé érné meg.

4. A pénzügyes topikba már leírtam, hogyan lehetne tisztességesebben megadóztatni a cégeket, ezt részleteiben most nem írom le, de a lényeg az, hogy forgalom alapján adóznának, mondjuk 1,3,5%-os sávos rendszerben.
Ez növelné az állami bevételeket ami fedezné a kieső ÁFA bevételeket. Illetve fehérítené a gazdaságot.

5. Így is lenne olyan cég amely nem tudná ezt fizetni, de azokért nem kár. A gazdaság szempontjából már közép távon sem lenne rossz az intézkedések piactisztító hatása.

+1.
Lehet, hogy a munkát terhelő adót és járulékokat össze kellene vonni egyetlen egy közteherbe. Ez jelentősen könnyítené az adminisztrációt.

+2
Ritkán értek 2ndt-vel egyet, de az egyen nyugdíj ötletén én már nagyon rég óta gondolkodom. De ehhez a feltételeket is át kellene szabni.
pl.: Jogosultság: Öregségi nyugdíj 70 év, vagy 40 év munkaviszony.
Ha meg van a 40 év munkaviszony akkor a mindenkori bruttó minimálbér 50%-a lenne a nyugdíj, ha csak az öregségi feltételnek felesz meg akkor pedig 40%-a.
Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.
Ez azért nem rossz pénz, és segít fenntartani a nyugdíjrendszert.

1: Ez talán kissé túlzás lenne, 2,6x os nominális béremelést jelentene 10 év alatt (persze ezzel még mindig messze a jelenlegi nyugati szint alatt lennénk, szóval lehet, hogy nem is olyan sok az a 10%)

Azonnali 15-25% kellene + sávos minimálbér a munkakör követelményei szerint ill.szektorális béralku lehetőség. Hogy utána mekkora mértékű emelés lehetséges, azt meglátjuk. szerintem infla +5% is szép lenne.

2: foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékcsökkenés tényleg jó lenne. Ami az adócsökkentést illeti, én csak a munkajövedelmeknél alkalmaznék egy alacsonyabb kulcsot, egyéb jövedelmek esetén 25-30%-os kulcsot vezetnék be, vagyis szétbontanám az SZJA-t.

3: Az ÁFA szvsz felmehet 30%-ra is, mert a legegyszerűbben beszedhető adó és talán a legigazságosabb. Egészséges élelmiszerek, egészséges életmódhoz köthető dolgok ill. gyerekneveléshez köthető cuccok esetén pedig a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmaznám.

4: A forgalom alapján adózás necces, mert szektoronként nagyon eltérő lehet az árrés. Valahogy finomítani kell, de ágazati diszkriminációt az EU nem biztos, hogy engedné.

Bizonyos területeken jó módszernek bizonyult az ágazati különadó, mert azt nem tudták optimalizálni.

5: így van

+1: szvsz nem, mert van köztük több kifejezetten célhoz kötött elem (járulékok). Ami az adminisztrációt illeti, az ma elvileg már csak néhány utasítássor kéne hogy legyen egy számítógépben. Korunk technikai színvonala messze nem indokol ekkora és pláne ilyen nehézkes bürokráciát.

+2: Hááát, a bruttó minimálbér 40 ill. 50%-a attól függetlenül, hogy mit dolgoztál és mit fizettél be? Pláne olyan embernél, aki ledolgozta a 40 évet - ami elég ritka, a nyuggerek talán 20-25%-a. Mondjuk esetleg alapnyugdíjnak.


A ténylegesen kifizetett összeget mindenképp gyerekszámhoz kötném. Itthon dolgozó, nem büntetett, szakképzett gyerek számítana.

 

[fip7]

antigonosz
<i>
"Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.


Most is ennyit kap az átlag, mi ebben a poén?"</i>

Hát pont az, hogy ez átlag, viszont <b>mindenki tényleges átlaga </b>lenne. Így nem lennének 40-50 ezres szegény és 200 ezres gazdag nyugdíjasok.
Ez pénzügyi szempontból is jó lehet, hiszen egy 80-100 ezres jövedelemmel rendelkező egyén ezen pénzösszegét általában el is költi, ezzel pedig pörgeti a gazdaságot.

tarzaan

Csak pár dologra válaszolnék, mert amit írtam az nem szentírás, kifejezettem vita indítónak/továbblendítőnek szántam, olyannak amiben vannak tények (számok) így referencia lehet, a további észrevételekhez.

1. Nem túlzás, szerintem hosszú távon cél kell legyen, hogy elérjük a nyugati bruttó bérek 60-70%-át.
(persze 10% itt csak vitaalap a fórumon, hogy legyen kiindulás alap)

Az azonnali nagyobb emelést azért nem támogatom, mert tényleg nagyon megterhelné a kis cégeket.

Az emelési %-nál meg azért álok az előre törvénybe foglalt fix % mellet mert azzal lehet tervezni hosszútávon. Az alkudozásos %-okkal meg nem. (Cég és állami szempontból)

3. Az ÁFA így is magas, sokan csalnak vele, és kell valami kompenzációs elem, hogy a bér emelés miatt ne szaladjanak el az árak. (vagyis az infláció)

4. Ez az adóforma régen is létezett, ár rés ide vagy oda működött. Szerintem az ár rés kérdése nem akkora probléma, főleg, hogy a sávok kis forgalmú cégek, közepes cégek és multik között különbséget tesznek. (többet hagy a rendszer a kicsiknél)

+1. A célhoz kötöttség sokszor elméleti. pl.: sokkal több nyugdíjat fizet ki az állam, mint ami bejön a járulékokból.
A bürokrácia meg makacs állat, nem hagyja csak úgy magát csökkenteni mindenféle trükkös számítógépes számsorral. Sajnos :-(

+2 A gyerekszámhoz kötés nem rossz gondolat, viszont abban nem tennék különbséget, hogy ki mit dolgozott.
A jelenlegi nyugdíjasok meg automatikusan a 40 éves munkaviszonyos rendszerbe kerülnének, egyszerűségből.
Az újaknál viszont már lenne differenciálás.

 

[zeal]

...
Ritkán értek 2ndt-vel egyet, de az egyen nyugdíj ötletén én már nagyon rég óta gondolkodom. De ehhez a feltételeket is át kellene szabni.
pl.: Jogosultság: Öregségi nyugdíj 70 év, vagy 40 év munkaviszony.
Ha meg van a 40 év munkaviszony akkor a mindenkori bruttó minimálbér 50%-a lenne a nyugdíj, ha csak az öregségi feltételnek felesz meg akkor pedig 40%-a.
Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.
Ez azért nem rossz pénz, és segít fenntartani a nyugdíjrendszert.

Miért kellene mindenkinek egységes nyugdíjból megélnie? Akkor már miért ne legyen egységes fizetés is?
Van aki soha nem fizetett be a közös kasszába, hogy ki tudják fizetni a szüleinek a nyugdíját. Más meg helyette is befizetett. Ez utóbbit is értékelni kell. Persze hogy többet kap. de a nem befizetőknek is létezik minimum nyugdíj - méltányossági alapon. (Csak megjegyzem, hogy létezik már Magyarországon az alanyi jogon járó "alapjövedelem", csak kizárólag az idősek számára adják és legkisebb öregségi nyugdíj a neve, de jár mellé eü biztosítás és ingyenes/kedvezményes utazás!!)
Negyven én munkaviszony, 65 vagy 70 éves korhatár... Sokszor úgy tűnik mintha lenne egy képlet amivel ki lehetne számolni, hogy melyik az ideális nyugdíjkorhatár. A baj az, hogy azzal csak az átlagot lehet kiszámolni. Az pedig hibás logika.
Nagyon egyformák a kisbabák igényei, de ahogy telnek az évek úgy nőnek a különbségek is. Egyrészt sok múlik a genetikán. Van aki már fiatalon betegeskedni kezd, van aki meg a 70-on túl is egészséges. Illetve sok múlik a körülményeken, a szerencsén meg az egyének hozzáállásán is. Nem jó a mai rendszer, hogy egy nappal a 65. szülinap előtt még teljes értékű munkaerőnek számít a dolgozó, aztán amint elfújta a gyertyát akkor meg jégre tesszük, mintha hirtelen megromlott volna és haszontalan lenne. Van aki még makk egészséges és nincs a pályája csúcsán se (pl.: sok kutató), más meg lehet, hogy már tíz éve kripli. Még csak nem is túloztam. Ez teljesen természetes dolog.
Én adnék a fix korhatárhoz plusz- mínusz x (5, 10, nem tudom) évet (pro és kontra tisztességes módon anyagilag diszkontálva), hogy mindenki maga dönthesse el mikor megy nyugdíjba. A fix korhatárt meg rendszeres időközönként újraszámolnák és nem a választási ciklusokhoz kötődne.

 

[fip7]

zeal

A nyugdíj célja nem az igazságosság hanem az, hogy:
1. Senki se haljon éhen idős korában
2. Az idős emberekről való gondoskodás terhét leveszi a családról így a család fiatalabb tagjai nyugodtabban dolgozhatnak és gyereket nevelhetnek.
Ezek a nyugdíj funkciói, nem az, hogy igazságosak legyünk.

 

[tarzaan]

antigonosz
<i>
"Mondjuk egy későbbi elméleti 200 ezres bruttó minimálbérből kiindulva ez 100 illetve 80 ezer forintos nettó nyugdíj összeg.


Most is ennyit kap az átlag, mi ebben a poén?"</i>

Hát pont az, hogy ez átlag, viszont <b>mindenki tényleges átlaga </b>lenne. Így nem lennének 40-50 ezres szegény és 200 ezres gazdag nyugdíjasok.
Ez pénzügyi szempontból is jó lehet, hiszen egy 80-100 ezres jövedelemmel rendelkező egyén ezen pénzösszegét általában el is költi, ezzel pedig pörgeti a gazdaságot.

tarzaan

Csak pár dologra válaszolnék, mert amit írtam az nem szentírás, kifejezettem vita indítónak/továbblendítőnek szántam, olyannak amiben vannak tények (számok) így referencia lehet, a további észrevételekhez.

1. Nem túlzás, szerintem hosszú távon cél kell legyen, hogy elérjük a nyugati bruttó bérek 60-70%-át.
(persze 10% itt csak vitaalap a fórumon, hogy legyen kiindulás alap)

Az azonnali nagyobb emelést azért nem támogatom, mert tényleg nagyon megterhelné a kis cégeket.

Az emelési %-nál meg azért álok az előre törvénybe foglalt fix % mellet mert azzal lehet tervezni hosszútávon. Az alkudozásos %-okkal meg nem. (Cég és állami szempontból)

3. Az ÁFA így is magas, sokan csalnak vele, és kell valami kompenzációs elem, hogy a bér emelés miatt ne szaladjanak el az árak. (vagyis az infláció)

4. Ez az adóforma régen is létezett, ár rés ide vagy oda működött. Szerintem az ár rés kérdése nem akkora probléma, főleg, hogy a sávok kis forgalmú cégek, közepes cégek és multik között különbséget tesznek. (többet hagy a rendszer a kicsiknél)

+1. A célhoz kötöttség sokszor elméleti. pl.: sokkal több nyugdíjat fizet ki az állam, mint ami bejön a járulékokból.
A bürokrácia meg makacs állat, nem hagyja csak úgy magát csökkenteni mindenféle trükkös számítógépes számsorral. Sajnos :-(

+2 A gyerekszámhoz kötés nem rossz gondolat, viszont abban nem tennék különbséget, hogy ki mit dolgozott.
A jelenlegi nyugdíjasok meg automatikusan a 40 éves munkaviszonyos rendszerbe kerülnének, egyszerűségből.
Az újaknál viszont már lenne differenciálás.

Most csak röviden.

1 - a nyugati vbérek fenntarthatatlanul magasak, gyakorlatilag a periféria és a harmadik világ kizsákmányolására épülnek.

A fenntartható szint az valahol a hazai és a nyugati közt van.

2 - azonnali emelés: az elvándorlás nem a holnap, hanem már a tegnap problémája, nem tűr halasztást annak azonnali lefékezése.

A sok évre előre bejelentés azért nem jó, mert akkor a gazdasági szereplők számolnak vele, felkészülnek rá, és elveszik az élét. A modern közgazdaságtan egyik tétele - bár a közgazdászok többsége a két hagyományos iskolát követi - hogy a gazdasági szereplőkre a kormány csak meglepetésszerű, kiszámíthatatlan döntésekkel tud ténylegesen és szándékának megfelelően befolyással lenni.

3: ÁFA: Bármennyire is csalnak, még mindig ez a legjobban beszedhető adó. A jö9vedelemadó és a vagyonadó még jobban kitrükközhető.

Az ÁFA csalások ellen meg sokkal hatékonyabban is fel lehet lépni, pl. az áruszállítók GPS nyomkövetése, EKÁER, online pénztárgépek, stb.

+ Azért a nyugdíjnál csak számítson már a befizetés is. Legyen egy nyugdíj maximum, de nem kell egyenlősdit játszani. Vagy ha mégis, akkor a TB-hez hasonlóan legyen fix összeg a járulék.

 

[zeal]

Akkor a befizetéseket is valami egységes minimumon kellene tartani.
Mondjuk szerintem a nyugdíj inkább egy méltányos fizetés-helyettesítő azoknak akik idős koruk okán már nem dolgoznak. Több ez annál, mint hogy nem hagyjuk őket éhen halni. Több tiszteletet az időseknek!

 

[wolfram]

Ugyanigy erdemes lenne egysegesiteni a nyugdijakat: mindenki ugyanannyiert ne dolgozzon oregkoraban.

Ez szerintem is jó ötlet. Bennem is megfogalmazódott már pár éve.

 

[gergo55]

zeal 2. Az idős emberekről való gondoskodás terhét leveszi a családról így a család fiatalabb tagjai nyugodtabban dolgozhatnak és gyereket nevelhetnek.

Ez szöges ellentétben van a jelenlegi alaptörvénynek nevezett irománnyal!

 

[gergo55]

Ertem. Hat, jo tudni, hogy vannak bolcsek, akik alatamasztjak a velemenyuket)))

Figyelj, hallgass, tanulj! Alátámasztás nélkül.

 

[Eltorro]

1. A magasabb életszínvonalhoz emelni kellene a minimálbért. De nem minden évben "alkudozva" az amúgy teljesen ellenérdekelt nagyvállalkozókkal.
Ki kellene állami szinten adni egy direktívát, mondjuk, hogy:
<b>2016-2026 között minden éveben 10%-al nő a minimálbér összege. </b>Ez a kamatos kamat miatt egész jó kis pénz lesz 10 év múlva, de ez kiszámítható és előre kalkulálható emelés.

Nem minimálbért kapok, de nálunk első körben 0,35% béremelést ajánlott a munkáltató jövőre.
Szakszervezet szerint ki tudják alkudni a 1,5%-ot is akár...

 

[tarzaan]

<blockquote rel="2ndt">Ugyanigy erdemes lenne egysegesiteni a nyugdijakat: mindenki ugyanannyiert ne dolgozzon oregkoraban.

Ez szerintem is jó ötlet. Bennem is megfogalmazódott már pár éve.

</blockquote>


De ehhez az kéne, hogy a beszedett pénz is egyenlő legyen.

zeal

A nyugdíj célja nem az igazságosság hanem az, hogy:
1. Senki se haljon éhen idős korában
2. Az idős emberekről való gondoskodás terhét leveszi a családról így a család fiatalabb tagjai nyugodtabban dolgozhatnak és gyereket nevelhetnek.
Ezek a nyugdíj funkciói, nem az, hogy igazságosak legyünk.

Amikor a nyugdíjrendszert kitalálták még arányaiban sokkal kevesebb idős ember volt, részben a több gyerek, részben az alacsonyabb várható életkor miatt.

Ami megterheli a szociális ellátórendszert, hogy korunk modern társadalmaiban az idős embereket szinte minden határon túl igyekeznek életben tartani, még akkor is, ha úgymond emberhez méltó életet már nemigen élhetnek.

<blockquote rel="fip7">
1. A magasabb életszínvonalhoz emelni kellene a minimálbért. De nem minden évben "alkudozva" az amúgy teljesen ellenérdekelt nagyvállalkozókkal.
Ki kellene állami szinten adni egy direktívát, mondjuk, hogy:
<b>2016-2026 között minden éveben 10%-al nő a minimálbér összege. </b>Ez a kamatos kamat miatt egész jó kis pénz lesz 10 év múlva, de ez kiszámítható és előre kalkulálható emelés.

Nem minimálbért kapok, de nálunk első körben 0,35% béremelést ajánlott a munkáltató jövőre.
Szakszervezet szerint ki tudják alkudni a 1,5%-ot is akár...</blockquote>


Sok múlik azon, milyen az érdekérvényesítő képességetek/hajlandóságotok. Ha pl. könnyen tudtok munkahelyet váltani vagy külföldre menni, már jobb helyzetben vagytok.

 

[2ndt]

"Figyelj, hallgass, tanulj! Alátámasztás nélkül."
Esetleg forditva is ervenyes a dolog...

 

[blitzkrieg]

Eltoro:
Röhellyes. Itt tartunk, ha nincs infláció, a cégek már feleslegesnek is tartják a fizetésemelést. Ha az állam nem kötelezné őket, a nagy részük soha nem emelne fizut.
Megint csak az én cégemből indulok ki. Multi cég, 5 éve működik Romániában. Első 3 évben egyáltalán nem volt profitja, sőt több millió eurós vesztessége volt. Természetesen mindenki tudja, hogy csak papíron vesztességes, hisz folyamatos és tervezett megrendelései vannak, azért jött ide, hogy beszállítója legyen egy másik multinak. Tavalyelőtt már 100000 eurós profitot összehozott. Amikor bárki kérte a fizuemelést, mindig panaszkodtak, hogy nincs miből, vesztességes a cég. Tavaly furcsa mód 1 millió eurós profitot hozott össze (csodálkoztam is rajta, mi okból nem tüntették el, persze ez is elég nevetséges, hisz 600 embert foglalkoztató cégről van szó).
Na de ezek szerint már hivatalosan is nyerességes a cég. Mit gondoltok ezek után volt fizuemelés? Még mielőtt valaki mást gondolna, nem volt.
Pedig ott jelenleg ott tart a cég, hogy fizet annak, aki beajánl egy új munkást és az illető legalább egy hónapot dolgozik. Továbbá 80 km-ről is buszoztatja a munkásokat. Szóval inkább egy csomó plusz kiadást vállal, minthogy a meglévő és tapasztalt munkásainak adjon jobb fizut és megtartsa őket.

 

[blitzkrieg]

"Amikor a nyugdíjrendszert kitalálták még arányaiban sokkal kevesebb idős ember volt, részben a több gyerek, részben az alacsonyabb várható életkor miatt.

Ami megterheli a szociális ellátórendszert, hogy korunk modern társadalmaiban az idős embereket szinte minden határon túl igyekeznek életben tartani, még akkor is, ha úgymond emberhez méltó életet már nemigen élhetnek."

A nyugdíjjal az a probléma, hogy túl sokan túl korán megkapják. Ahogy fejlődik az orvostudomány, úgy kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt is. Az idős emberek nagy része 70-75 éves korukban is még tudnak dolgozni. És sokan akarnak is. Sokan pont akkor kezdenek leépülni, miután nyugdíjba mennek. Aztán már nem mozognak annyit és felgyorsul a leépülésük.
Több mint 100 éve találták ki a nyugdíjat, akkor is kb. ugyanennyi volt a korhatár, pedig akkor még fele akkora volt az átlagéletkor. Az emberek nagy része meg sem élte, hogy nyugdíjba menjen, míg most nem ritka, hogy több évig kapja a nyugdíjat, mint amennyit dolgozott.

 

[2ndt]

Latom, sok hozzaszolas szuletett, ami egyreszt jo, masreszt meg ettol fuggetlenul fenntartom, hogy az effele "kozpontilag mindenkinek megemeljuk a beret" nem mukodokepes, mivel osszessegeben a vasarloero nem fog noni, mivel a beremeles vegig fog gyuruzni a termekek eloallitasan. Nem tudom, hogy akik szamolgattak, brutto vagy netto beremelessel szamoltak; ha nettoval, akkor arra vallalkozoi oldalrol massziv terhek jonnek pluszban. Akik az AFA emeleset javasoltak: igy is kiemelkedoen magas az AFA, ez is a problema resze.

Osszessegeben en igy latom: EU tagkent nem tudunk kimaszni a szarbol, nem EU tagkent meg nagyobba kerulnenk. A magyar gazdasag problemaja leginkabb az, hogy nem kedvez a magyar vallalkozasoknak, mikozben a magyar vallalkozok elnek itt, koltik itt a penzuket, invesztalnak, fizetik a magyar munkast.

Jelen pillanatban hazanknak ket elonye van a kulfoldi vallalatok fele: az olcso munkaero es a kevesbe harmadik vilagbeli mentalitas.
Ha az olcso munkaerot elveszed, a multi szepen atballag egy masik orszagba, ahol jobban kijon (a hasznat eddig is hazavitte).

A magyar cegek - keves kivetellel - nem versenykepesek a nyugati cegekkel. Az olcso szarok kozvetlenul Kinabol jonnek, a kevesbe olcso szarok meg nyugati baratainkon keresztul jonnek onnan.

Nem tudunk versenyezni Kinaval az olcso szarok piacan, tehat vagy vedjuk a hazai piacot a kinai vackoktol, vagy tamogatjuk a minosegibb olcso aruk gyartasat allamilag (mediaban, torvenyi hatterrel, stb.).

Dragabb termekeket csak olyan teruleteken tudunk gyartani, ahol nem kell durva tokebefektetes. Szakkepzettsegben, invencioban jok vagyunk, azonban nincs sem allami, sem maganszektorbeli kultura az otletek kesztermekke formalasahoz, kockaztatashoz, stb., igy a magyar otletek es a kesztermekek eloallitasa is kulfoldre kerul, bevetelt is ott general.

Szoval itt tul sok dolog fugg ossze ahhoz, hogy mi csak ugy megtalaljuk a megoldast, mert hiperokosak vagyunk.

 

[blitzkrieg]

Röhellyes==>röhejes

 

[2ndt]

Meg par dolog:

Ahogy a technologia fejlodik es no a nepesseg, egyre kevesebb embernek kellene dolgoznia (aranyaiban). Ez - ha tudomanyos megkozelitessel nezitek - teny. Egyszeruen nincs szukseg az emberi munkara azon a szinten.

Reszben erre is ertem, amikor azt irom, hogy fenntarthatatlan rendszerben elunk, ami bele fog allni a foldbe.
A mostani rendszer ugyanis munka-alapu, mikozben a munka nem szuksegszeruseg olyan formaban, ahogyan most eroltetjuk (mindenki dolgozzon nyolc orat, stb.). A gond ott van, hogy a megoldasra tett kiserletek (lasd pl. alapjovedelem) hulye otlet, mert csak felgyorsitja a tarsadalmi aranyok eltolodasat a szakkepzetlen, motivalatlan emberek tomegei fele tudatos nepesseg-politika nelkul. A munkanak feltetele kellene hogy legyen a "szuksegszeruseg". Vagyis nem olyan alibi-poziciok, munkakorok, termekek, stb. letrehozasa, amit jelenleg a "nyugati" szemlelet hozzaadott "ertekkent" aposztrofal es amelynek finanszirozasa tulajdonkeppen szegenyebb orszagokon keresztul tortenik (vagy tortent a multban).

 

[blitzkrieg]

"Latom, sok hozzaszolas szuletett, ami egyreszt jo, masreszt meg ettol fuggetlenul fenntartom, hogy az effele "kozpontilag mindenkinek megemeljuk a beret" nem mukodokepes, mivel osszessegeben a vasarloero nem fog noni, mivel a beremeles vegig fog gyuruzni a termekek eloallitasan. "

Ez nem igaz. A termékek Németországban is kb. ugyanannyiba kerülnek, mint Magyarországon. Csak a szolgáltatások ára nőne.

"Osszessegeben en igy latom: EU tagkent nem tudunk kimaszni a szarbol, nem EU tagkent meg nagyobba kerulnenk. A magyar gazdasag problemaja leginkabb az, hogy nem kedvez a magyar vallalkozasoknak, mikozben a magyar vallalkozok elnek itt, koltik itt a penzuket, invesztalnak, fizetik a magyar munkast."

Ezzel teljesen egyetértek.

"Jelen pillanatban hazanknak ket elonye van a kulfoldi vallalatok fele: az olcso munkaero es a kevesbe harmadik vilagbeli mentalitas.
Ha az olcso munkaerot elveszed, a multi szepen atballag egy masik orszagba, ahol jobban kijon (a hasznat eddig is hazavitte)."

Ez nem feltétlenül van így. Magyarországról hova fog elmenni a multi, hogy még az EU-ban maradjon? Mert ha kimegy az EU-ból, akkor már csak a távol-kelet marad, az viszont jelentős szállítási- és vámköltséggel jár. Ráadásul Kínában olyan gyorsan nőnek a fizetések, hogy a fejlett régiókban már most megközelítik, sőt még le is hagyják a magyart. A fejletlen régiókba meg nem mennek, a Tibeti fennsíkon nehéz lehet gyártani bármit is.