A visszhangkamra-hipotézissel szemben ez a tanulmány azt állítja, hogy a globális információs környezet, amelyben élünk, egyetlen pártpolitikai tengely mentén rendez minket, amely felülírja a korábbi, többes konfliktusok foltját, amelyek többé-kevésbé kiegyensúlyozott egészet alkottak.
Néhány részlet a tanulmányból:
...a stabil és összetartó társadalmat nem a konfliktusok hiánya jellemzi, hanem az, hogy a sokféle konfliktus kiegyenlíti egymást. A társadalmi konfliktusok mindaddig fenntarthatóak, amíg több, egymást nem átfedő nézetkülönbség létezik: lehet, hogy egy kérdésben eltér a véleményünk, de egy másikban egyetértünk; lehet, hogy másképp szavazunk, de ha ugyanazt a focicsapatot támogatjuk vagy ugyanabba a templomba járunk, akkor marad hely az interperszonális tiszteletnek.
Ez a szakirodalom azt sugallja, hogy a digitális média nem szigetel el bennünket az ellentétes eszméktől; au contraire, a helyi buborékunkon kívüli egyénekkel való interakcióba hoz bennünket, és belevet bennünket egy politikai háborúba, amelyben kénytelenek vagyunk állást foglalni.
Azzal, hogy a digitális média összekapcsolja az egyének helyi hálózataikon kívüli egyént, a helyi kultúrák ellensúlyozó hatásának kiiktatásával a konfliktusok globális összehangolását mozdítja elő.
A pártosodás elnyeli "az egyébként egymástól független megosztottságot, kisemmizve a keresztirányú hasadásokat, és két különálló, ellentétes és megingathatatlan tömbre osztva a társadalmat és a politikát".
A közösségi médiaadatokkal kapcsolatos kutatások hasonló történetet mesélnek el: bár a pártos közösségi médiafelhasználók hajlamosak az ideológiai megosztottságon átívelő interakciókra (62), ezt az interakciót nem racionális érvek és mérlegelés jellemzi, hanem inkább vitás és konfliktusos, ami arra utal, hogy a felhasználók nem feltétlenül jóhiszeműen próbálják más nézőpontból látni a dolgokat.
Idővel a rendszer globális léptékben rendeződik, és egyetlen politikai kultúra válik rendszerszintűvé. Ennek hatása a dimenzionalitás csökkenése, amelyben a konfliktusok egyetlen pártpolitikai megosztottság mentén rendeződnek. Ez azt jelenti, hogy a földrajzi különbségek többé nem hatnak a pártosodás ellensúlyozására: a helyi politikai kultúrák összehangolódnak, ami pártos válogatáshoz vezet, ami viszont egymásra rakódó ösztönzőket, kiélezett politikai konfliktusokat és magasabb szintű affektív polarizációt eredményez.
* Translated with www.DeepL.com/Translator (free version) *