Az a jó tipp ugrik be amikor rekord magas áron kötöttünk hosszutavu szerződést.
A Talgo ügyben is csak hátrány az Orosz szál.
De mondj már egy konkretumot amivel olyan jól jártunk az Oroszokkal?
A (bűntető)jog nem csak arra korlátozódik, hogy nettón meghatározza az egyes bűncselekmények bűntetési tételét.
Nem azon van a vita, hogy van-e olyan élet elleni cselekedet ami halálbüntetést èrdemelne! (Van) Hanem maga a halálbüntetés mint civilizációs és társadalmi meghaladása a lényeg. Nem old meg semmit, nincs visszatartó ereje, de rohadt problémás. Még ha minimális a hibás itelkezés valószínűsege a halálbüntetés végleg elveszi a lehetőségét, hogy egy ártatlanul elítélt személy számára igazságot lehessen szolgáltatni.
Rohadjanak csak életfogytig az arra ítéltek. Ennyit bőven megér a társadalomnak.
Hát pont itt van a baj. Egy aljas indokból elkövetett emberölés után még simán van mód a bűnismétlésre, mert különféle körülmények mérlegelését követően belátható időn belül letölthető büntetést is kiszabhat a bírói gyakorlat. Szó sincs tehát megrohadásról, míg az elitélt életben hagyása semennyi lelki elégtételt, de legalábbis megnyugvást nem ad az áldozatok, vagy akár az elkövető családjának a lezáráshoz.
A halálbüntetést a civilizáció távolról sem haladta meg. Félreértelmezte.
Alapvető szemléletbeli hiba, hogy a vagyon elleni, vagy a kisebb-közepesebb súlyú múló, vagy maradandó testi-lelki sérüléssel járó, illetve a meggondolatlanságból, hirtelen felindulásból okozott életellenes bűncselekményeket és az aljas indokból, előre kitervelten végrehajtott gyilkosságot a jog és az ítélkezési gyakorlat egymás különféle fokozataként relativizálta.
Ezért kell a szemléletbeli változás, mert a szándékolt emberölés kivételével vagy minden helyrehozható, vagy lassan begyógyítható, de legalább enyhíthető, vagy valamilyen formában megbocsátható.
A szándékos emberölés egy teljesen más kategória, ahol visszafordíthatatlan veszteséget okoz a gyilkos, akinek morális aspektusból szintén az áldozatával együtt "hal meg a lelke", azaz menthetetlen. Az ilyen embert 8-16-21 év után kiengedni értelmetlen. Idehaza a TÉSz-es elitéltek majdnem mindegyike visszaeső, köztük nem egy visszaeső gyilkos.
A Sóos-gyilkosság életfogytra ítélt akkor 19 éves "angyalarcú" vádlottja a 21 év fegyházat követő szabadulása után a tévében beszélt jó útra tértéről, kántori képzettségéről, majd pár évre rá kegyetlenül megerőszakolta folytatólagosan előbb az élettársa, majd a közös gyereküket is.
Miközben a börtöntársadalomban, "ahol mindenki ártatlan" egyfajta sajátos respekt övezi a nagyidős "mártítokat".
Én jártam már börtönben látogatni, sok szabadult és rendszeresen visszaeső volt-jövőbeni elitélttel beszéltem (nem így terveztem), ahogy - tudtomon kívül - épp súlyos testi sértés és garázdaság miatt körözés alatt álló, egyébként korábban gyilkosságért is elítélttel is.
Ezek az emberek nem a mi fejünkkel látják a világot.
Súlyosan önsorsrontó naívitás abban a fals hitben ringatni magunkat, hogy az oly nagyrabecsült civilizációnk bármit is meghaladt a halálbüntetés funkcióját illetően.