Így születnek a szakbarbárok és a félműveltek.
Az iskoláknak muszáj bevinni a tanulók életébe a muszájt is.
Ha mindenki csak annyit tanul meg, ami neki első körben, közvetlenül az általa érdekesnek vélt tananyaghoz kell, akkor egy elképesztően felszínes, úgynevezett újságírótudása lesz.
Nem beszélve arról, hogy mindenki csak a komfortzónáján belül marad.
Így polarizálódik aztán ketté számbuzi technokratákra és lila fingban habot verő bölcsészekre a társadalom.
És azt se feledjük, amiről a legtöbb nagy gondolkodó, feltaláló és a tudomány terén nagyot alkotó mindig említést tett. Vagyis, hogy a legtöbbször az előttük álló problémához a megoldás a “másik oldalról” érkezik.
Ahogy egy mérnök merít ötleteket a biológiából, vagy egy ergonómiai kérdésre a pszichológia és az azt befolyásoló szociológia, illetve történelem adja meg a hátteret, úgy veheti igénybe a közgazdász, vagy a szociológus is a természettudományok alapvetéseit.
És sokszor van, hogy egy elakadt gondolatmenethez egyszerűen csak “csatornát kell váltani” fejben, valami teljesen mást kell elkezdeni csinálni és rögvest beüt a megoldás is.
Azt a "muszájt" kellene a legminimálisabb szintre korlátozni.
Én pl: szerettem az elektronikát, hőtant, meg általában a fizikát, így nem éreztem feleslegesnek, de mondjuk a menszesznaptárt valahogy nem éreztem magaménak bioszból
A matekot meg kifejezetten nem kedveltem (kivéve talán a geometriát) és full időpocsékolásnak éreztem a másodfokú egyenletekkel való szopást.Aztán azóta se kellett dolgoznom vele soha, így összességében úgy nehezítette meg az életemet, hogy értelme nincs. Kiszámolni ki tudom, csak értelmetlen. Helyette valami értelmes dolgot is tanulhattam volna. Mondjuk még egy kicsi fizikát, vagy mondjuk földrajzot, történelmet. Esetleg (mivel évek mentek el az egyenletekkel és egyéb haszontalan anyagokkal) akár egy másik nyelvet is. Magyarból úgy kellett verseket tanulnom, hogy szintén utáltam, miközben esszéket, vers/műelemzést egyebeket meg szerettem.Mégis lerontotta az átlagomat az, hogy nem tanultam meg őket.Ezek a haszontalan anyagok leginkább azért fájdalmasak, mert időt és energiát vettek el más tantárgyaktól és más anyagoktól amiknek még hasznát is vehetném vagy vehettem volna eddigi életem során. Aztán ott ültem a végén, hogy jeles volt matekon kívül (az is épphogy nem "jó" lett) minden az érettségiben, míg egyébként év közben ment a matek, hogy hogyan tanuljam meg a teljesen haszontalan vackokat legalább kettesre, hogy ne bukjak meg. Meg lettem volna a plusz stressz és máshonnan lenyúlt idő nélkül is. Nem beszélve azokról az anyagokról, amik aztán végképp elmennek időpocsékolásnak, amikor ugyanazt kell leadni megint, mint amit már egyszer általánosban megtanultunk. Hogy annak mi értelme, az is jó kérdés. Egyrészt, aki akkor se tanulta meg, az nem fogja másodjára se, aki meg elsőre megtanulta az meg ott ül, hogy csinálhatna valami értelmeset is, mert ez már ismerős.