Más kérdés, hogy akiket mi politikusnak látunk, azok érdekeket képviselnek. A valódi politikacsinálókat sem mi, sem más nem láthatjuk. És ez baj....
Littlejohn
Szerintem te kevered a politikust és az államférfit. A politikus egy szakma, amely tudást igényel.
Politikusból meg lehet államférfi, ha olyan emberi kvalitásokkal rendelkezik.
"Más kérdés, hogy akiket mi politikusnak látunk, azok érdekeket képviselnek."
Ez a dolguk, képviseleti demokrácia van!
"A valódi politikacsinálókat sem mi, sem más nem láthatjuk."
Nem is, ugyanis nem az a dolguk, hogy színpadon parádézzanak. Nagyon sokféle emberből tevődik össze egy politikus stábja. A feladatok is sokszínűek.
Szerintem te kevered a politikust és az államférfit. A politikus egy szakma, amely tudást igényel.
Politikusból meg lehet államférfi, ha olyan emberi kvalitásokkal rendelkezik.
"Más kérdés, hogy akiket mi politikusnak látunk, azok érdekeket képviselnek."
Ez a dolguk, képviseleti demokrácia van!
"A valódi politikacsinálókat sem mi, sem más nem láthatjuk."
Nem is, ugyanis nem az a dolguk, hogy színpadon parádézzanak. Nagyon sokféle emberből tevődik össze egy politikus stábja. A feladatok is sokszínűek.
Én értem, hogy fip7 autokráciájában mi lenne a ráció. Az ő olvasata szerint az autokrácia államvezető testülete egy hozzáértő technokrata professzionális agytröszt, mely izoláltságából adódóan a lehető leghatékonyabban tudja ellátni az ország vezetésének semmi mással össze nem vethető hivatását. Magyarán csak az erre felkent testület irányítana, csupa olyan ember, aki ehhez kiválóan ért, kizárva a dilettantizmust.
Értem én, csakhogy ezzel az a baj, hogy így egy tényleg teljesen elszigetelt kaszttá válik, aki teljesen elválik a társadalomtól, annak nem lesz része, így döntéseivel már nem az országot, csak egy sajátos intézményrendszert irányít, idővel pedig hibát hibára halmozva.
Lévén, ők is emberek, gyarló lényként nyilván igyekeznek szorosabbra zárni soraikat, amivel eleve társadalmi feszültséget teremtenek. Irányítási jogukat, hatalmukat fenntartandó pedig kénytelenek lesznek jogtalan előnyökkel részt venni a gazdasági folyamatokban. Protekció, korrupció és egyéb bűnök.
Akárhogy is nézem, az autokrácia lényéből adódóan válik kötelező jelleggel a saját maga által kreált törvényi keretek áthágójává és lesz köztörvényes bűnöző. Annak ellenére, hogy a törvényeit maga alkotja.
Ez a fajta ténykedés pedig minduntalan erőszakba torkollik, amivel csupán egy a baj, mégpedig az, hogy a társadalom hús-vér emberekből, individuumokból áll, akikben megvan a túlélési ösztön.
Nos, ilyenkor szokott kitörni a forradalom.
Az autokrácia életképtelenségére a legjobb példa a koreai félsziget. Délen a 87-től megdőlt katonai rezsim helyére egy amolyan ázsiai típusú demokrácia lépett, amely az országot a világ egyik legfejlettebb gazdasági hatalmává tette, ezzel szemben északon egy agymosott, zombi nép éli tudatlan "boldogságát", nulla gazdasági potenciállal az éhhalál szélén.
Miközben az autoriter vezetése erőszakosan tartja fenn saját hatalmát, a népharagtól való félelem által gúzsba kötve.
Egész egyszerűen ahhoz, hogy ne sodorja el őket a népharag, extrém erőszakot kell gyakorolniuk önnön népük ellen.
Az autokrata kígyó a farkába harap.
Az autokráciának tehát mindig kell egy külső vagy belső ellenség, mely rendszerint háborús politikához vezet.
A többit pedig már sejthetjük.
Értem én, csakhogy ezzel az a baj, hogy így egy tényleg teljesen elszigetelt kaszttá válik, aki teljesen elválik a társadalomtól, annak nem lesz része, így döntéseivel már nem az országot, csak egy sajátos intézményrendszert irányít, idővel pedig hibát hibára halmozva.
Lévén, ők is emberek, gyarló lényként nyilván igyekeznek szorosabbra zárni soraikat, amivel eleve társadalmi feszültséget teremtenek. Irányítási jogukat, hatalmukat fenntartandó pedig kénytelenek lesznek jogtalan előnyökkel részt venni a gazdasági folyamatokban. Protekció, korrupció és egyéb bűnök.
Akárhogy is nézem, az autokrácia lényéből adódóan válik kötelező jelleggel a saját maga által kreált törvényi keretek áthágójává és lesz köztörvényes bűnöző. Annak ellenére, hogy a törvényeit maga alkotja.
Ez a fajta ténykedés pedig minduntalan erőszakba torkollik, amivel csupán egy a baj, mégpedig az, hogy a társadalom hús-vér emberekből, individuumokból áll, akikben megvan a túlélési ösztön.
Nos, ilyenkor szokott kitörni a forradalom.
Az autokrácia életképtelenségére a legjobb példa a koreai félsziget. Délen a 87-től megdőlt katonai rezsim helyére egy amolyan ázsiai típusú demokrácia lépett, amely az országot a világ egyik legfejlettebb gazdasági hatalmává tette, ezzel szemben északon egy agymosott, zombi nép éli tudatlan "boldogságát", nulla gazdasági potenciállal az éhhalál szélén.
Miközben az autoriter vezetése erőszakosan tartja fenn saját hatalmát, a népharagtól való félelem által gúzsba kötve.
Egész egyszerűen ahhoz, hogy ne sodorja el őket a népharag, extrém erőszakot kell gyakorolniuk önnön népük ellen.
Az autokrata kígyó a farkába harap.
Az autokráciának tehát mindig kell egy külső vagy belső ellenség, mely rendszerint háborús politikához vezet.
A többit pedig már sejthetjük.
Allbatros Obranna
Észak-Koreát az eukrata társadalmak című tankönyveb na ez nem az a rendszer, így ne akard csinál fejléccel találod meg.
Sarkitott példákat lehet találni mind a két oldalon.
Én a magyar ként hazám történelmét vettem számon és abba a királyság mint állam rendszer fölényesen győz.
Észak-Koreát az eukrata társadalmak című tankönyveb na ez nem az a rendszer, így ne akard csinál fejléccel találod meg.
Sarkitott példákat lehet találni mind a két oldalon.
Én a magyar ként hazám történelmét vettem számon és abba a királyság mint állam rendszer fölényesen győz.
Nem olvastam végig elejétől az egész topikot, csak az utóbbi bejegyzéseket.
Ez az autokrácia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Autokr%C3%A1cia
Amiről Fip beszélhet az szerintem meritokrácia, vagyis a jól bevált mandarin társadalom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Meritokr%C3%A1cia
Ez az autokrácia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Autokr%C3%A1cia
Amiről Fip beszélhet az szerintem meritokrácia, vagyis a jól bevált mandarin társadalom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Meritokr%C3%A1cia
Érdekes beszélgetés bontakozott ki, pro és kontra nagyon erős érvekkel.
Valahogy meg kell találni a kiegyensúlyozott helyzetet, amiben az adott társadalom nagyobb belső feszültségek nélkül élni képes.
A "demokrácia" nem megoldás semmire. Alkalmatlanok körforgása-nem csak a választások alkalmával. Továbbá csak megpróbálja elhitetni, hogy létezik, de ettől függetlenül nagyon jól tudjuk, miket nem szabad leírni,mit nem szabad csinálni, (amik nagyon is a véleményszabadsághoz tartoznának), és aki kicsit is nyitott szemmel jár, tudja kik azok akik a rendszer stabilitását adják, és nem cserélődnek négyévente. Egy nagy kerek lufi az egész-egyszer majd csak kipukkan.
A megoldást egy olyan államberendezkedésben látom, ahol egy adott csúcsvezetői réteg van, akik képviselik az országot kifelé, illetve a legsúlyosabb döntéseket meghozzák. Ők -világnézetem- képviselői, nem kell, hogy szakterületük legyen, elég ha vezetésben tehetségesek, és politikailag megbízhatóak. Miért? Mert így lehet bármit megvalósítani, egy irányba haladni.
Alattuk lenne a Parlament, ahol területi képviselők és szakemberek foglalnának helyet. Felsőház a tudományos élet legnagyobbjaié (most ide vehetjük a bizonyított gazdasági szakértőket is, hiába nem tartják tudománynak-de pl. semmire nem jó "tudományoknak" [mint például az irodalomnak] semmi keresnivalója nem lenne ott).
Tehát a népnek beleszólása lehet a dolgok menetébe, de mindent csak mértékkel.
Azt én fejemben ehhez egy merőben más gazdasági modell is párosul, aminek alappillére az emberek nagyobb önállósága, nyugalma, ami segíti a belső feszültségek kezelését.
(Most ez elég pongyola szöveg lett, majd valamikor máskor kifejtem hosszabban, részletesebben, érthetőbben.)
Valahogy meg kell találni a kiegyensúlyozott helyzetet, amiben az adott társadalom nagyobb belső feszültségek nélkül élni képes.
A "demokrácia" nem megoldás semmire. Alkalmatlanok körforgása-nem csak a választások alkalmával. Továbbá csak megpróbálja elhitetni, hogy létezik, de ettől függetlenül nagyon jól tudjuk, miket nem szabad leírni,mit nem szabad csinálni, (amik nagyon is a véleményszabadsághoz tartoznának), és aki kicsit is nyitott szemmel jár, tudja kik azok akik a rendszer stabilitását adják, és nem cserélődnek négyévente. Egy nagy kerek lufi az egész-egyszer majd csak kipukkan.
A megoldást egy olyan államberendezkedésben látom, ahol egy adott csúcsvezetői réteg van, akik képviselik az országot kifelé, illetve a legsúlyosabb döntéseket meghozzák. Ők -világnézetem- képviselői, nem kell, hogy szakterületük legyen, elég ha vezetésben tehetségesek, és politikailag megbízhatóak. Miért? Mert így lehet bármit megvalósítani, egy irányba haladni.
Alattuk lenne a Parlament, ahol területi képviselők és szakemberek foglalnának helyet. Felsőház a tudományos élet legnagyobbjaié (most ide vehetjük a bizonyított gazdasági szakértőket is, hiába nem tartják tudománynak-de pl. semmire nem jó "tudományoknak" [mint például az irodalomnak] semmi keresnivalója nem lenne ott).
Tehát a népnek beleszólása lehet a dolgok menetébe, de mindent csak mértékkel.
Azt én fejemben ehhez egy merőben más gazdasági modell is párosul, aminek alappillére az emberek nagyobb önállósága, nyugalma, ami segíti a belső feszültségek kezelését.
(Most ez elég pongyola szöveg lett, majd valamikor máskor kifejtem hosszabban, részletesebben, érthetőbben.)
Olyan jó hogy leírod a rendi ország gyülés szerkezetét.
Alsóház ahova mindenki bevállaszthattak.
Felsőház: Főnemesség, papság és Király
Főnemesség tagjai átalába magasan képzett világot járt emberek voltak
Lásd Széchenyi, Teleki, Bethlen,
Kis nemesség mint a mai politikusaik: pl Kossuth
Akárhogy csűrjük-csavarjuk, mindenki ugyanazt mondja, csak másképp. Kell egy tehetség és hozzáértés alapján választott vezető testület és kell egy átlátható irányítási séma.
Kulcsmomentum az átláthatóság, mert a démosznak nem beleugatni kell az irányításba, hanem ismernie kell a döntések alapját, hátterét.
Mutyi, korrupció és protekció kizárva, transzparencia, visszahívhatóság, felelősségtudat és felelősségre vonás lehetősége legyen adott.
Példa: Az atomerőmű bővítéséről nem népszavazásra van szükség, hanem a döntés/megállapodás teljes nyilvánosságra hozatalára, a döntés megindoklására és a nyilvánosság előtt felelősséggel vállalható pénzügyi elszámolásra.
Kulcsmomentum az átláthatóság, mert a démosznak nem beleugatni kell az irányításba, hanem ismernie kell a döntések alapját, hátterét.
Mutyi, korrupció és protekció kizárva, transzparencia, visszahívhatóság, felelősségtudat és felelősségre vonás lehetősége legyen adott.
Példa: Az atomerőmű bővítéséről nem népszavazásra van szükség, hanem a döntés/megállapodás teljes nyilvánosságra hozatalára, a döntés megindoklására és a nyilvánosság előtt felelősséggel vállalható pénzügyi elszámolásra.
Úgy látom, hogy végre közeledünk a közös nevezőhöz.
Bevallom, hogy részben az én hibám az, hogy nem értik/félreértik a gondolataimat, hiszen amikor írok, mint minden ember, én is magamból indolok ki. Vagyis feltételezek egy X háttér tudást, illetve azt, hogy az aki olvas ugyan arra gondol, mint amire én.
Akkor viszont leírnám azt, hogy mi az én autokrácia elképzelésem.
Allesmor Obranna és Mackensen járt a legközelebb végül ahhoz amire gondolok.
Autokrácia, vagyis egy egyén vagy egy szűk csoport vezeti az adott államot, hierarchikus felépítés szerint. Itt nemcsak a közigazgatásban van meg a hierarchia hanem a politikai síkon is. Vagyis egyértelmű és világos hatalmi viszonyok vannak. AO. írta Észak-Koreát. Észak-Korea nem autokrácia hanem totális állam. A kettő között van egy hatalmas különbség. Az autokrácia csak a politikai síkot uralja, a totális állam a társadalom egészét. Szóval ez az autokrácia, én egy ilyen államszervezeti felépítésről beszélek.
Meritokrácia: erre Mackensen jól ráérzett, valóban arról beszélek, hogy egy ilyen szervezetet hozzáértő embereknek kell irányítani, SZAKMAI kvalitások alapján. Magyarán szakértők vezetik az államot. Ennek számtalan előnye van, talán a legnagyobb a megalapozott hosszútávú stratégiai tervezhetőség.
AO. felvetéseire:
"Egy ilyen csoport zárt lesz, nem lehet bejutni. Emiatt előbb utóbb forradalom lesz."
Teljesen igazad van! De nekünk például ezt tanítják! (politológus) Innentől kezdve a szakértői vezetés tisztában van ezzel a társadalmi törvényszerűséggel, szóval szabályzottan nyitott marad az "új" irányába. Ebből kifolyólag képes a megújulásra és nem kövül meg a rendszer. Ez magának a rendszernek az érdeke is, ez a fennmaradásának záloga.
Viszont a szabályozottság is fontos, így akármi nem kerülhet be a rendszerbe, csak ha az megüt egy bizonyos szintet.
A másik része a dolognak az interakció. Az amiről beszéltél vagyis a döntéshozó nem átlag ember és kilép az átlagemberek valóságából. Azért ez a mai rendszerre is eléggé jellemző. (legalábbis nálunk)
A lényeg az, hogy úgy alakítsuk ki a rendszert, hogy ne csak fentről lefelé legyen a társadalom irányba kommunikáció. Magyarán kellenek fórumok ahol nem visz el a fekete autó ha más a véleményed, kellenek felmérések, és igen kellenek véleménykifejező szavazások. Ez nem azt jelenti, hogy vezetőt választasz, vagy egy adott témában döntesz, hanem azt, hogy Pl.: "Szeretne-e egy új metróvonalat, és hajlandó lenne-e fizetni ennek többletköltségeit? "
Ha mindenképpen kell a metró úgyis megépítik, de legalább a lakosság véleménye is ki van kérve, illetve megtudod belőle azt, hogy milyen elutasítottságra számíthatsz adott esetben. Például 80%-nem esetén érdemes lehet más megközelítést alkalmazni , vagy intenzívebb tájékoztatást folytatni, vagy elhalasztani a beruházást stb...
(Amúgy Kína is "diktatúra", mégis van választás. 1 helyre általában két jelölt van, és a nép valóban eldöntheti azt, hogy melyik legyen a vezető a 2 jelölt közül)
"Kulcsmomentum az átláthatóság, mert a démosznak nem beleugatni kell az irányításba, hanem ismernie kell a döntések alapját, hátterét."
Így van! Attól mert valami autokratikus, még nem jelenti azt, hogy zárt. És mivel egyértelműek a feladat körök és az alá fölé rendeltségi viszonyok így a felelősség megállapítására is könnyedén van lehetőség.
Mondtad nekem, hogy az a baj, hogy én a magyar demokráciából indulok ki. Nálad meg az a baj, hogy a magyar autokrácia rossz tapasztalataiból indulsz ki. Én ugyanúgy nem hibáztatlak ezért, mint ahogy te sem hibáztatsz engem, csak megjegyeztem.
Az utolsó pillér az államkapitalizmus.
Magán véleményem szerint az úgynevezett természetes monopóliumokat az államnak kell birtokolni a közösség érdekében. A természetes monopóliumok esetén ugyanis nincs verseny, és ezt egy magán cég ki is használná. Itt én egy állami nonprofit szereplős rendszert képzelnék el.
A másik előnye a rendszernek a tőkekoncentráció. Vagyis az állam és a magán tőke együtt ruház be, vagyis az állam lényegében egyfajta bank/tőkés funkciót is ellát, nem csak szabályoz. Jó példa erre a második német ipari forradalom.
Viszont az állam szabadon hagyja érvényesülni a piac kisebb szereplőit, ha mondjuk államosítással belép a piac valamely szegletébe akkor azt ellentételezéssel teszi.
Nekem egy ilyen rendszer az elképzelésem. Szerintem egy demokratikus rendszer sosem lehet ennyire hatékony.
Bevallom, hogy részben az én hibám az, hogy nem értik/félreértik a gondolataimat, hiszen amikor írok, mint minden ember, én is magamból indolok ki. Vagyis feltételezek egy X háttér tudást, illetve azt, hogy az aki olvas ugyan arra gondol, mint amire én.
Akkor viszont leírnám azt, hogy mi az én autokrácia elképzelésem.
Allesmor Obranna és Mackensen járt a legközelebb végül ahhoz amire gondolok.
Autokrácia, vagyis egy egyén vagy egy szűk csoport vezeti az adott államot, hierarchikus felépítés szerint. Itt nemcsak a közigazgatásban van meg a hierarchia hanem a politikai síkon is. Vagyis egyértelmű és világos hatalmi viszonyok vannak. AO. írta Észak-Koreát. Észak-Korea nem autokrácia hanem totális állam. A kettő között van egy hatalmas különbség. Az autokrácia csak a politikai síkot uralja, a totális állam a társadalom egészét. Szóval ez az autokrácia, én egy ilyen államszervezeti felépítésről beszélek.
Meritokrácia: erre Mackensen jól ráérzett, valóban arról beszélek, hogy egy ilyen szervezetet hozzáértő embereknek kell irányítani, SZAKMAI kvalitások alapján. Magyarán szakértők vezetik az államot. Ennek számtalan előnye van, talán a legnagyobb a megalapozott hosszútávú stratégiai tervezhetőség.
AO. felvetéseire:
"Egy ilyen csoport zárt lesz, nem lehet bejutni. Emiatt előbb utóbb forradalom lesz."
Teljesen igazad van! De nekünk például ezt tanítják! (politológus) Innentől kezdve a szakértői vezetés tisztában van ezzel a társadalmi törvényszerűséggel, szóval szabályzottan nyitott marad az "új" irányába. Ebből kifolyólag képes a megújulásra és nem kövül meg a rendszer. Ez magának a rendszernek az érdeke is, ez a fennmaradásának záloga.
Viszont a szabályozottság is fontos, így akármi nem kerülhet be a rendszerbe, csak ha az megüt egy bizonyos szintet.
A másik része a dolognak az interakció. Az amiről beszéltél vagyis a döntéshozó nem átlag ember és kilép az átlagemberek valóságából. Azért ez a mai rendszerre is eléggé jellemző. (legalábbis nálunk)
A lényeg az, hogy úgy alakítsuk ki a rendszert, hogy ne csak fentről lefelé legyen a társadalom irányba kommunikáció. Magyarán kellenek fórumok ahol nem visz el a fekete autó ha más a véleményed, kellenek felmérések, és igen kellenek véleménykifejező szavazások. Ez nem azt jelenti, hogy vezetőt választasz, vagy egy adott témában döntesz, hanem azt, hogy Pl.: "Szeretne-e egy új metróvonalat, és hajlandó lenne-e fizetni ennek többletköltségeit? "
Ha mindenképpen kell a metró úgyis megépítik, de legalább a lakosság véleménye is ki van kérve, illetve megtudod belőle azt, hogy milyen elutasítottságra számíthatsz adott esetben. Például 80%-nem esetén érdemes lehet más megközelítést alkalmazni , vagy intenzívebb tájékoztatást folytatni, vagy elhalasztani a beruházást stb...
(Amúgy Kína is "diktatúra", mégis van választás. 1 helyre általában két jelölt van, és a nép valóban eldöntheti azt, hogy melyik legyen a vezető a 2 jelölt közül)
"Kulcsmomentum az átláthatóság, mert a démosznak nem beleugatni kell az irányításba, hanem ismernie kell a döntések alapját, hátterét."
Így van! Attól mert valami autokratikus, még nem jelenti azt, hogy zárt. És mivel egyértelműek a feladat körök és az alá fölé rendeltségi viszonyok így a felelősség megállapítására is könnyedén van lehetőség.
Mondtad nekem, hogy az a baj, hogy én a magyar demokráciából indulok ki. Nálad meg az a baj, hogy a magyar autokrácia rossz tapasztalataiból indulsz ki. Én ugyanúgy nem hibáztatlak ezért, mint ahogy te sem hibáztatsz engem, csak megjegyeztem.
Az utolsó pillér az államkapitalizmus.
Magán véleményem szerint az úgynevezett természetes monopóliumokat az államnak kell birtokolni a közösség érdekében. A természetes monopóliumok esetén ugyanis nincs verseny, és ezt egy magán cég ki is használná. Itt én egy állami nonprofit szereplős rendszert képzelnék el.
A másik előnye a rendszernek a tőkekoncentráció. Vagyis az állam és a magán tőke együtt ruház be, vagyis az állam lényegében egyfajta bank/tőkés funkciót is ellát, nem csak szabályoz. Jó példa erre a második német ipari forradalom.
Viszont az állam szabadon hagyja érvényesülni a piac kisebb szereplőit, ha mondjuk államosítással belép a piac valamely szegletébe akkor azt ellentételezéssel teszi.
Nekem egy ilyen rendszer az elképzelésem. Szerintem egy demokratikus rendszer sosem lehet ennyire hatékony.
Ehhez a vitához én egy Szolzsenyicin idézettel csatlakoznék:
,,De mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek. "
,,De mi a demokrácia? Kedvezés a durva többségnek. A többségnek kedvezni pedig azt jelenti, hogy a középszerhez igazodunk, egy alacsonyabb szinthez, a magasba szökő törékeny szálakat pedig levágjuk. Száz vagy ezer tökfilkó jelöli ki az utat szavazatával a világos elméknek. "
Mackensen
Sokban hasonlít rá, viszont az egy zárt kultúrközeg, emiatt az államon belül zajló folyamatok sem annyira nyilvánosak, mint, mondjuk az én modellemben.
De ez inkább a más kultúrkör miatt van, ugyanis ami nekünk jó az nekik nem, ami nekik jó az nekünk nem. 1:1-ben ezért nem lehet és nem is szabad rendszereket lemásolni. Fontos a néplélek.
A másik különbség is ezzel függ össze, ez pedig az interakció mértéke. Ez Kínában alacsonyabb, mint a modellemben, de ez is a kulturális különbségekre vezethető vissza.
Viszont pont Kína kapcsán azért belátható, hogy nem véletlenül van náluk ilyen mértékű gazdasági növekedés.
Jó ellenpélda erre a "világ legnagyobb demokráciája" India. Ott elvileg demokrácia van, de Kínával összevetve sehol sincsenek. Pedig hasonló gazdasági alapról indultak.
Sokban hasonlít rá, viszont az egy zárt kultúrközeg, emiatt az államon belül zajló folyamatok sem annyira nyilvánosak, mint, mondjuk az én modellemben.
De ez inkább a más kultúrkör miatt van, ugyanis ami nekünk jó az nekik nem, ami nekik jó az nekünk nem. 1:1-ben ezért nem lehet és nem is szabad rendszereket lemásolni. Fontos a néplélek.
A másik különbség is ezzel függ össze, ez pedig az interakció mértéke. Ez Kínában alacsonyabb, mint a modellemben, de ez is a kulturális különbségekre vezethető vissza.
Viszont pont Kína kapcsán azért belátható, hogy nem véletlenül van náluk ilyen mértékű gazdasági növekedés.
Jó ellenpélda erre a "világ legnagyobb demokráciája" India. Ott elvileg demokrácia van, de Kínával összevetve sehol sincsenek. Pedig hasonló gazdasági alapról indultak.
Ha már Kína és Inda kapcsán hasonlitjuk össze az demokráci és autokrácia eredményeségét.
1960-1970 nézve előnyből indult mivel az indai elit Angol felső oktatási intézményekbe járt
Valamint Mao kultúrális forradalma kinába nagy káoszt okozott. Valamint nagy éhinséget.
Kínaba az igazi reformok kezdete 1980 tehető. Ami egész szépen eredménnyel zárult a világ érzi a bőrén.
Kínába született egy társadalmi megállapodás a pár és a ném között. Miszerint ha a pár biztosítja a társadalmi felemelkedesét és fokozatos élet szinvonal emelkedést akkor a nép nem foglakozik a politikával.
Autokrata kína a fokozott népesség robbanására is nagyon fegyelmezet választ adott ez pedig az egyke politika. Ennek meg vannak a hátrányai voszont 2020-ra meg áll a népesség növekedés és egy fentartható pályára állhat be.
Kína gazdaságba is folyamatosan vezették be a piac gazadaságot. Eközben a korrupciót ellen eréjesen felléptek. Polgármesteri szinten és gyár,üzem vezetői szinten. Aki sokat akar lopni az meghal.
Valamint a trásadalom a párt az egyénnek meg tanitotta az öngondoskodás és takarékosság fontosságát. Így kínába az emberek zöme megtakarítással rendelkezik nem adósággal.
Ezzel párhuzamosan az országa végbement egy hatalmas több lábon álló iparosodás a természeti környzet rovására. Valamint egy nagy technológia fejlődés.
Aminek negatív hatásai mellett van pozítiv hatásai. Miszerin ma nyugaton élemiszer ipari nyersanyag és technológia cégekből kína bevársáról.
Míg India regionális hatalom. Kína egyre inkább szuper hatalmi státusszal rendelkezik
1960-1970 nézve előnyből indult mivel az indai elit Angol felső oktatási intézményekbe járt
Valamint Mao kultúrális forradalma kinába nagy káoszt okozott. Valamint nagy éhinséget.
Kínaba az igazi reformok kezdete 1980 tehető. Ami egész szépen eredménnyel zárult a világ érzi a bőrén.
Kínába született egy társadalmi megállapodás a pár és a ném között. Miszerint ha a pár biztosítja a társadalmi felemelkedesét és fokozatos élet szinvonal emelkedést akkor a nép nem foglakozik a politikával.
Autokrata kína a fokozott népesség robbanására is nagyon fegyelmezet választ adott ez pedig az egyke politika. Ennek meg vannak a hátrányai voszont 2020-ra meg áll a népesség növekedés és egy fentartható pályára állhat be.
Kína gazdaságba is folyamatosan vezették be a piac gazadaságot. Eközben a korrupciót ellen eréjesen felléptek. Polgármesteri szinten és gyár,üzem vezetői szinten. Aki sokat akar lopni az meghal.
Valamint a trásadalom a párt az egyénnek meg tanitotta az öngondoskodás és takarékosság fontosságát. Így kínába az emberek zöme megtakarítással rendelkezik nem adósággal.
Ezzel párhuzamosan az országa végbement egy hatalmas több lábon álló iparosodás a természeti környzet rovására. Valamint egy nagy technológia fejlődés.
Aminek negatív hatásai mellett van pozítiv hatásai. Miszerin ma nyugaton élemiszer ipari nyersanyag és technológia cégekből kína bevársáról.
Míg India regionális hatalom. Kína egyre inkább szuper hatalmi státusszal rendelkezik
voltagemultiplier
"Indiában az egész társadalomra jellemző oktatási színvonal nagyon gyenge."
És erről ki tehet? Saját maguk, és a vezetés ami nem képes ezt kezelni.
nekerdez
Jól összefoglaltad a lényeget.
Az egyke politika például egy tipikusan olyan dolog amit mondjuk egy demokráciában nem lehet meglépni. Pedig Indiában komoly szükség lenne rá.
"Indiában az egész társadalomra jellemző oktatási színvonal nagyon gyenge."
És erről ki tehet? Saját maguk, és a vezetés ami nem képes ezt kezelni.
nekerdez
Jól összefoglaltad a lényeget.
Az egyke politika például egy tipikusan olyan dolog amit mondjuk egy demokráciában nem lehet meglépni. Pedig Indiában komoly szükség lenne rá.
Még egy gondolat. Mikor arról beszélünk, hogy ilyen vagy olyan állam forma a jobb. A vitát mindig mesterségesnek érzem
Mivel figyelmen kivűl hagyja az adott nép kultúrásli mentalitás beli különbségeit.
Kínába társadalomba nagy hosszú távú terveknek és azok megvalósításának hagyománya van. Valamint mai kínai ember nagyon büszke a Császárság vivmányaira és történetére. Ma a kínai pártra mint egy fajta császári intézményre tekint.
India demokrácia van de mégse kategoria. Ott az embereknek a születésüknél részeben eldől a sorsuk a ma is élő kaszt rendszer miatt.
Így a vezető kasztok, természetesnek veszik, hogy a népes alárendelt kasztok tagjai alacson létszivonalon élnek.
Mentalitásukat tekintve nagyon dél-olasszosak ,és görögösek. Ami gazdasági teljesítményükön meg is látszik.
Valamint a vezető kasztok írányitói szervezői képességein.
Mivel figyelmen kivűl hagyja az adott nép kultúrásli mentalitás beli különbségeit.
Kínába társadalomba nagy hosszú távú terveknek és azok megvalósításának hagyománya van. Valamint mai kínai ember nagyon büszke a Császárság vivmányaira és történetére. Ma a kínai pártra mint egy fajta császári intézményre tekint.
India demokrácia van de mégse kategoria. Ott az embereknek a születésüknél részeben eldől a sorsuk a ma is élő kaszt rendszer miatt.
Így a vezető kasztok, természetesnek veszik, hogy a népes alárendelt kasztok tagjai alacson létszivonalon élnek.
Mentalitásukat tekintve nagyon dél-olasszosak ,és görögösek. Ami gazdasági teljesítményükön meg is látszik.
Valamint a vezető kasztok írányitói szervezői képességein.