Hát igen,
Egyke politika egyik előnye,hogy a szülők egy gyermek iskoláztatásba sokkal nagyobb energiát fekteknek.
Kicsit vissza kanyarodva a hazai viszonyokra. Nem az a baj hogy sok a diplomás. Inkább baj az milyen diplomások kerülnek ki.
Amíg éven te kiadott természetudos és műszaki dilomák arány 10% alatt mit várhat el a társadalom.
Egészséges arány 30-35% lenne 3-ból 1. Aki mérnök, kutatóm,.
Egyke politika egyik előnye,hogy a szülők egy gyermek iskoláztatásba sokkal nagyobb energiát fekteknek.
Kicsit vissza kanyarodva a hazai viszonyokra. Nem az a baj hogy sok a diplomás. Inkább baj az milyen diplomások kerülnek ki.
Amíg éven te kiadott természetudos és műszaki dilomák arány 10% alatt mit várhat el a társadalom.
Egészséges arány 30-35% lenne 3-ból 1. Aki mérnök, kutatóm,.
Most akkor egy pillantra ugorgyunk ki ebből az idealista társadalomszemléből és szagolgassuk meg a magyar vérrögvalóságot.
Ugyan kérem, nem volna mindenki sokkal boldogabb, ha az a sok elsíbolt, elmutyizott állami (EU-s) forintmilliárd netán vissza is csorogna a magyar gazdaságba? Magyar busz, magyar villamos, magyar metró, magyar mezőgazdaság, magyar égre magyar ufót! stb stb...
Mert ez itt a baj. Feltőkésíteni a magyar elitet? Nos ez sikerült, de sajna ezek le is léptek a dohánnyal és tulajdonképpen ezért zuhan a magyar gazdaság színvonala évtizedek óta, nem a háttérhatalmista sorosgyörgyök, meg a szittyafaló gaz multik miatt.
Ugyan kérem, nem volna mindenki sokkal boldogabb, ha az a sok elsíbolt, elmutyizott állami (EU-s) forintmilliárd netán vissza is csorogna a magyar gazdaságba? Magyar busz, magyar villamos, magyar metró, magyar mezőgazdaság, magyar égre magyar ufót! stb stb...
Mert ez itt a baj. Feltőkésíteni a magyar elitet? Nos ez sikerült, de sajna ezek le is léptek a dohánnyal és tulajdonképpen ezért zuhan a magyar gazdaság színvonala évtizedek óta, nem a háttérhatalmista sorosgyörgyök, meg a szittyafaló gaz multik miatt.
Leírom az elméletet, hogyan is kéne működjenek a "dolgok", hátha akkor világos lesz mi a gond.
Egy demokratikus jogállamban a hatalmi ágak el vannak határolva egymástól három részre.
1. Döntéshozó hatalom. Ezt demokratikus úton választott egyének végzik, akiket a nép különféle módszerek szerint egy testületbe delegál, legyen az parlamán, városi tanács stb. Lehet képviseleti is a rendszer amikor a fontosabb dolgokról népszavazáson dönt a nép.
2. Végrehajtó hatalom. Talán az egyik legfontosabb hatalmi ág, amire talán a legkevesebb figyelmet osztanak, de ere még visszatérek. Itt is több fajta rendszer van: parlamentáris, félelnöki, elnöki stb. De ide tartoznak a polgármesterek is. Ezek felelnek a döntéshozó hatalom által hozott határozatok/törvények stb. valóságba ültetésére.
3. Bírói hatalom. Ez a hatalom ügyel arra, hogy a döntéshozók alkotmányos, vagy törvényes döntéseket hozzanak. Gyakorlatban ezek az alkotmánybírák, vagy helyi szinten a jegyzők. Pl. egy városi tanács hiába hoz olyan határozatot, hogy akasszanak fel minden tyúktolvajt, ha ezt a jegyző nem írja alá, nem lesz semmi belőle. Ha netalán mégis ellenjegyzi, akkor az alkotmánybíróságon fog elbukni.
A dolog egyik legfontosabb alapeleme, hogy ezek ne tudjanak nyomás és beleszólást gyakorolni egymás munkájába és döntéseiba.
Visszatérve a végrehajtó hatalomra. Az elnökök, miniszterelnökök, miniszterek stb. a jéghegy csúcsát jelentik. De a rendszer működése szempontjából talán a legkevésbé fontosak.
Magát a rendszert a közhivatalnokok képezik. Ezeknek az embereknek a szakmai felkészültségén múlik a legtöbb dolog. Egy jó példa itt a hadsereg. Egy esetleges háború esetén nem a hadügyminiszter személye lesz a döntő, hanem a katonák, altisztek szakmai szinvonala, valamit a felszerelésük minősége.
Egy állam végrehajtó ágába gyakorlatilag minden állam által múködtetett intézmény ide tartozik kezdve az adminisztráció, belügy, hadügy, egészségügy, tanügy stb.
Ha az itt dolgozó emberek balfaszok, az egész rendszer úgy fog működni.
És most mondjam el, hogy szerintem mi a legnagyobb baj.
A BAJ, HOGY A DÖNTÉSHOZÓ HATALOM KITERJESZTETTE A BEFOLYÁSÁT ÚGY A BÍRÓI MINT A VÉGREHAJTÓ HATALOMRA.
A végrehajtó hatalomba való bejutást és előmenetelt meritokratikus rendszer alapján végzik elméletileg. Vizsgázi kell a bejutásért és a szinte közt is tovbbi vizsgák szükségesek. Abban az esetben mikor a pártoknak sikerül keresztülvinniük azt, hogy az intézmények élére párthűség alapján kerüljenek emberek. Valamint az intézményekbe is párthoz kötödő lojalitás alapján kerüljenek az emberek egyenes út vezet az állami pénzek lopásához és a korrupcióhoz.
Ugyanez a helyzet a bírói hatalommal is. Ha a pártok ide is a saját embereiket teszik, akkor meg tudják védeni magukat a felelősségrevonástól.
Egy jól működő rendszerben ha a helyi tanács elhatározza, hogy a helység egére magyar UFO-t szereljenek, annak a lebonyolításáért a polgármesteri hivatal alkalmazottai lesznek a felelősek, akik legális keretek közt fogják lebonyolítani a közbeszerzést. Híába fog a polgármester úr és pár barátaja ugrálni, hogy az ő cégeik szereljék majd fel az UFO-t. Az fogja a munkálatokat elvégezni aki a leginkább megfelel a pályáztatáson.
Egy demokratikus jogállamban a hatalmi ágak el vannak határolva egymástól három részre.
1. Döntéshozó hatalom. Ezt demokratikus úton választott egyének végzik, akiket a nép különféle módszerek szerint egy testületbe delegál, legyen az parlamán, városi tanács stb. Lehet képviseleti is a rendszer amikor a fontosabb dolgokról népszavazáson dönt a nép.
2. Végrehajtó hatalom. Talán az egyik legfontosabb hatalmi ág, amire talán a legkevesebb figyelmet osztanak, de ere még visszatérek. Itt is több fajta rendszer van: parlamentáris, félelnöki, elnöki stb. De ide tartoznak a polgármesterek is. Ezek felelnek a döntéshozó hatalom által hozott határozatok/törvények stb. valóságba ültetésére.
3. Bírói hatalom. Ez a hatalom ügyel arra, hogy a döntéshozók alkotmányos, vagy törvényes döntéseket hozzanak. Gyakorlatban ezek az alkotmánybírák, vagy helyi szinten a jegyzők. Pl. egy városi tanács hiába hoz olyan határozatot, hogy akasszanak fel minden tyúktolvajt, ha ezt a jegyző nem írja alá, nem lesz semmi belőle. Ha netalán mégis ellenjegyzi, akkor az alkotmánybíróságon fog elbukni.
A dolog egyik legfontosabb alapeleme, hogy ezek ne tudjanak nyomás és beleszólást gyakorolni egymás munkájába és döntéseiba.
Visszatérve a végrehajtó hatalomra. Az elnökök, miniszterelnökök, miniszterek stb. a jéghegy csúcsát jelentik. De a rendszer működése szempontjából talán a legkevésbé fontosak.
Magát a rendszert a közhivatalnokok képezik. Ezeknek az embereknek a szakmai felkészültségén múlik a legtöbb dolog. Egy jó példa itt a hadsereg. Egy esetleges háború esetén nem a hadügyminiszter személye lesz a döntő, hanem a katonák, altisztek szakmai szinvonala, valamit a felszerelésük minősége.
Egy állam végrehajtó ágába gyakorlatilag minden állam által múködtetett intézmény ide tartozik kezdve az adminisztráció, belügy, hadügy, egészségügy, tanügy stb.
Ha az itt dolgozó emberek balfaszok, az egész rendszer úgy fog működni.
És most mondjam el, hogy szerintem mi a legnagyobb baj.
A BAJ, HOGY A DÖNTÉSHOZÓ HATALOM KITERJESZTETTE A BEFOLYÁSÁT ÚGY A BÍRÓI MINT A VÉGREHAJTÓ HATALOMRA.
A végrehajtó hatalomba való bejutást és előmenetelt meritokratikus rendszer alapján végzik elméletileg. Vizsgázi kell a bejutásért és a szinte közt is tovbbi vizsgák szükségesek. Abban az esetben mikor a pártoknak sikerül keresztülvinniük azt, hogy az intézmények élére párthűség alapján kerüljenek emberek. Valamint az intézményekbe is párthoz kötödő lojalitás alapján kerüljenek az emberek egyenes út vezet az állami pénzek lopásához és a korrupcióhoz.
Ugyanez a helyzet a bírói hatalommal is. Ha a pártok ide is a saját embereiket teszik, akkor meg tudják védeni magukat a felelősségrevonástól.
Egy jól működő rendszerben ha a helyi tanács elhatározza, hogy a helység egére magyar UFO-t szereljenek, annak a lebonyolításáért a polgármesteri hivatal alkalmazottai lesznek a felelősek, akik legális keretek közt fogják lebonyolítani a közbeszerzést. Híába fog a polgármester úr és pár barátaja ugrálni, hogy az ő cégeik szereljék majd fel az UFO-t. Az fogja a munkálatokat elvégezni aki a leginkább megfelel a pályáztatáson.
"A BAJ, HOGY A DÖNTÉSHOZÓ HATALOM KITERJESZTETTE A BEFOLYÁSÁT ÚGY A BÍRÓI MINT A VÉGREHAJTÓ HATALOMRA.
A végrehajtó hatalomba való bejutást és előmenetelt meritokratikus rendszer alapján végzik elméletileg. Vizsgázi kell a bejutásért és a szinte közt is tovbbi vizsgák szükségesek"
Vitáznék egyet, tábornok.
A döntéshozó hatalom mindig az első, ui. ez a demokrácia alapja, a többségi vélemény legerőteljesebb kifejeződésének fóruma.
A parlament nevezi ki a Kúria első emberét, alkotja meg a törvényeket, amelyeket a bíráknak alkalmazniuk kell, viszont a joggyakorlatra, a bírák döntésére, annak mechanizmusára már nincs semmi ráhatásuk. Ezt a területet azért elég jól ismerem, mivel sokat járok tárgyalásra
) Ez egyébként a régi alkotmányban is így volt, csak akkor LB-elnököt választottak.
A végrehajtó és törvényhozó hatalom kapcsolata feltétlenül szükséges, mivel a törvénykezés által biztosított a kormányzás alapvető feltételrendszere is, hovatovább a parlamenti többség választja meg a miniszterelnököt és az egyéb tisztségviselőket.
A végrehajtó hatalom (közigazgatás), de tágabb értelemben minden, az állam működése érdekében végzett tevékenységet hívunk így, struktúrájának alakítása a mindenkori kormányzat kompetenciájába tartozik. Az aztán egy bizonyos szint után rendkívüli módon differenciálódik, a kiválasztás folyamatai teljesen eltérő és változatos formákban valósulnak meg, jogilag persze csak kinevezés, vagy pályázati út járható. Magyarul így kell lepapírozni.
Érdekességként említeném az USA közigazgatásának egyik legfőbb jellemzőjét, az ún. zsákmányrendszert, ami tömören azt jelenti, hogy minden elnök és annak több tízezres sleppje, hozza magával a saját brigádját, és minden elnökváltás után iszonyatos méretű mozgásokat tapasztalunk náluk.
"Ugyanez a helyzet a bírói hatalommal is. Ha a pártok ide is a saját embereiket teszik, akkor meg tudják védeni magukat a felelősségrevonástól."
Ezt így elnagyoltnak gondolom, járásbíróságon és törvényszéken sem lehet pártpreferenciákat érvényesíteni a kinevezések terén. Rengeteg szakmai feltételnek kell megfelelni és azok bizony nem egyszerűek.
Számos bírói ítélet ellentmond a fenti gondolatodnak, maximum a publicitás és a médiaérdeklődés az ami enyhíteni tud a politikusokkal szembeni ítéleteken.
A bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal látja el, igazgatási jogkörei a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszámgazdálkodási jogkörök, stb. További differenciálódás is történt, hiszen látható, hogy elvált a szakmai vezetésért felelős Kúria és a bírósági igazgatás egymástól. Az OBH-n kívül a rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács is, amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.
A végrehajtó hatalomba való bejutást és előmenetelt meritokratikus rendszer alapján végzik elméletileg. Vizsgázi kell a bejutásért és a szinte közt is tovbbi vizsgák szükségesek"
Vitáznék egyet, tábornok.
A döntéshozó hatalom mindig az első, ui. ez a demokrácia alapja, a többségi vélemény legerőteljesebb kifejeződésének fóruma.
A parlament nevezi ki a Kúria első emberét, alkotja meg a törvényeket, amelyeket a bíráknak alkalmazniuk kell, viszont a joggyakorlatra, a bírák döntésére, annak mechanizmusára már nincs semmi ráhatásuk. Ezt a területet azért elég jól ismerem, mivel sokat járok tárgyalásra
) Ez egyébként a régi alkotmányban is így volt, csak akkor LB-elnököt választottak.A végrehajtó és törvényhozó hatalom kapcsolata feltétlenül szükséges, mivel a törvénykezés által biztosított a kormányzás alapvető feltételrendszere is, hovatovább a parlamenti többség választja meg a miniszterelnököt és az egyéb tisztségviselőket.
A végrehajtó hatalom (közigazgatás), de tágabb értelemben minden, az állam működése érdekében végzett tevékenységet hívunk így, struktúrájának alakítása a mindenkori kormányzat kompetenciájába tartozik. Az aztán egy bizonyos szint után rendkívüli módon differenciálódik, a kiválasztás folyamatai teljesen eltérő és változatos formákban valósulnak meg, jogilag persze csak kinevezés, vagy pályázati út járható. Magyarul így kell lepapírozni.
Érdekességként említeném az USA közigazgatásának egyik legfőbb jellemzőjét, az ún. zsákmányrendszert, ami tömören azt jelenti, hogy minden elnök és annak több tízezres sleppje, hozza magával a saját brigádját, és minden elnökváltás után iszonyatos méretű mozgásokat tapasztalunk náluk.
"Ugyanez a helyzet a bírói hatalommal is. Ha a pártok ide is a saját embereiket teszik, akkor meg tudják védeni magukat a felelősségrevonástól."
Ezt így elnagyoltnak gondolom, járásbíróságon és törvényszéken sem lehet pártpreferenciákat érvényesíteni a kinevezések terén. Rengeteg szakmai feltételnek kell megfelelni és azok bizony nem egyszerűek.
Számos bírói ítélet ellentmond a fenti gondolatodnak, maximum a publicitás és a médiaérdeklődés az ami enyhíteni tud a politikusokkal szembeni ítéleteken.
A bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal látja el, igazgatási jogkörei a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszámgazdálkodási jogkörök, stb. További differenciálódás is történt, hiszen látható, hogy elvált a szakmai vezetésért felelős Kúria és a bírósági igazgatás egymástól. Az OBH-n kívül a rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács is, amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.
<i>A parlament nevezi ki a Kúria első emberét, alkotja meg a törvényeket, amelyeket a bíráknak alkalmazniuk kell, viszont a joggyakorlatra, a bírák döntésére, annak mechanizmusára már nincs semmi ráhatásuk.</i>
Ez OK, csakhogy én ezt írtam:
<i>Bírói hatalom. Ez a hatalom ügyel arra, hogy a döntéshozók alkotmányos, vagy törvényes döntéseket hozzanak. Gyakorlatban ezek az alkotmánybírák, vagy helyi szinten a jegyzők.</i>
Tudtommal az alkotmánybírák nem részei a bírói hierarhiának. A bírák beválasztása is sajátságos, soha nem cserélik le egyszerre az egész társaságot, hanem egy részét. A mandátumuk pedíg hosszabb mint egy parlamentáris mantátum. Tudtommal ezzel is volt egy huzavona a kényszernyugdíjazás körül.
Egyesek szabadúlni szerettek volna néhányuktól
Ez OK, csakhogy én ezt írtam:
<i>Bírói hatalom. Ez a hatalom ügyel arra, hogy a döntéshozók alkotmányos, vagy törvényes döntéseket hozzanak. Gyakorlatban ezek az alkotmánybírák, vagy helyi szinten a jegyzők.</i>
Tudtommal az alkotmánybírák nem részei a bírói hierarhiának. A bírák beválasztása is sajátságos, soha nem cserélik le egyszerre az egész társaságot, hanem egy részét. A mandátumuk pedíg hosszabb mint egy parlamentáris mantátum. Tudtommal ezzel is volt egy huzavona a kényszernyugdíjazás körül.
Egyesek szabadúlni szerettek volna néhányuktól
"Ez a hatalom ügyel arra, hogy a döntéshozók alkotmányos, vagy törvényes döntéseket hozzanak. Gyakorlatban ezek az alkotmánybírák, vagy helyi szinten a jegyzők. Pl. egy városi tanács hiába hoz olyan határozatot, hogy akasszanak fel minden tyúktolvajt, ha ezt a jegyző nem írja alá, nem lesz semmi belőle. Ha netalán mégis ellenjegyzi, akkor az alkotmánybíróságon fog elbukni.
A dolog egyik legfontosabb alapeleme, hogy ezek ne tudjanak nyomás és beleszólást gyakorolni egymás munkájába és döntéseiba."
Herr General,
A világon minden, demokratikus hatalomnak az a dolga, hogy alkotmányos és törvényes döntéseket hozzon, és ne csak ügyeljen rá. Főképp nem látszatilag.
Az alkotmányjogban az alkotmánybíráskodást egyfajta negyedik hatalmi ágként tartják nyilván, mivel igencsak befolyása van mindhárom hatalmi ág működésére. És munkájuk van is rendesen, kismillió beadvány kerül az AB elé folyamatosan.
Egy település képviselőtestületének döntését a Kúria Önkormányzati Tanácsánál tudod megtámadni, nem pedig az AB-nél. Az önkormányzati rendelet, mint jogforrás, a képviselőtestület, tehát egy közös döntés eredménye, a jegyző csak ellenjegyzi, saját szakállára nem "dolgozhat" viszont a polgármesteri hivatal szakmai irányításáért ő a felelős.
Én momentán nem tudok olyan esetet mondani, amikor bárki, bármilyen hatalmi ág képviselője beleszólhatott volna az AB döntésébe. Egy jegyzőnek meg főleg nincs lehetősége.
Az AB zárt módon, hármas tanácsokban, vagy teljes ülésen hozza meg a döntését és részletesen leírja, a lényeget, annak rövid kivonatát pedig szóban kihirdetik.
Az AB jelenlegi elnöke amúgy messze nem "kormánypárti"...
"Tudtommal az alkotmánybírák nem részei a bírói hierarhiának."
Így van, nem azok.
"A bírák beválasztása is sajátságos, soha nem cserélik le egyszerre az egész társaságot, hanem egy részét."
Egy bírót és egy alkotmánybírót sem lehet "lecserélni", max nem választották meg újra a parlamentben (az előző alkotmány szerint, az új Alaptv. szerint már újraválasztani sem lehet) . Rendes bírót, pedig, normál körülmények között egyáltalán nem foszthatja meg senki a hivatalától, a visszavonásnak szigorú feltételei vannak. (pl. bűncselekmény, szellemi leépülés stb.)
A 15 alkotmánybírót 12 évre választják, hosszabb időre, mint a régi alkotmányban, viszont a hetven év betöltése a nyugdíjazással jár együtt. Tehát akit 58 évesen választanak meg alkotmánybírónak, az pont kitölti a meghatározott időszakot) Az AB-nak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamely párt vezet ő tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.
A dolog egyik legfontosabb alapeleme, hogy ezek ne tudjanak nyomás és beleszólást gyakorolni egymás munkájába és döntéseiba."
Herr General,
A világon minden, demokratikus hatalomnak az a dolga, hogy alkotmányos és törvényes döntéseket hozzon, és ne csak ügyeljen rá. Főképp nem látszatilag.
Az alkotmányjogban az alkotmánybíráskodást egyfajta negyedik hatalmi ágként tartják nyilván, mivel igencsak befolyása van mindhárom hatalmi ág működésére. És munkájuk van is rendesen, kismillió beadvány kerül az AB elé folyamatosan.
Egy település képviselőtestületének döntését a Kúria Önkormányzati Tanácsánál tudod megtámadni, nem pedig az AB-nél. Az önkormányzati rendelet, mint jogforrás, a képviselőtestület, tehát egy közös döntés eredménye, a jegyző csak ellenjegyzi, saját szakállára nem "dolgozhat" viszont a polgármesteri hivatal szakmai irányításáért ő a felelős.
Én momentán nem tudok olyan esetet mondani, amikor bárki, bármilyen hatalmi ág képviselője beleszólhatott volna az AB döntésébe. Egy jegyzőnek meg főleg nincs lehetősége.
Az AB zárt módon, hármas tanácsokban, vagy teljes ülésen hozza meg a döntését és részletesen leírja, a lényeget, annak rövid kivonatát pedig szóban kihirdetik.
Az AB jelenlegi elnöke amúgy messze nem "kormánypárti"...
"Tudtommal az alkotmánybírák nem részei a bírói hierarhiának."
Így van, nem azok.
"A bírák beválasztása is sajátságos, soha nem cserélik le egyszerre az egész társaságot, hanem egy részét."
Egy bírót és egy alkotmánybírót sem lehet "lecserélni", max nem választották meg újra a parlamentben (az előző alkotmány szerint, az új Alaptv. szerint már újraválasztani sem lehet) . Rendes bírót, pedig, normál körülmények között egyáltalán nem foszthatja meg senki a hivatalától, a visszavonásnak szigorú feltételei vannak. (pl. bűncselekmény, szellemi leépülés stb.)
A 15 alkotmánybírót 12 évre választják, hosszabb időre, mint a régi alkotmányban, viszont a hetven év betöltése a nyugdíjazással jár együtt. Tehát akit 58 évesen választanak meg alkotmánybírónak, az pont kitölti a meghatározott időszakot
) Az AB-nak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamely párt vezet ő tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.
De van. Európa 42 országából 36-ban van külön erre a célra kialakított külön testület. 36-ból 27 országban külön testületként működik, 9 államban pedig a rendes bíróságok rendszerébe tagolva végzik a munkájukat.
Ázsiában is terjedőben van az alkotmánybíráskodás, Indonézia, Thaiföld, Dél-Korea, India, Japán, Mongólia ..
Elnézést, hogy nem a most folyó vitához szólok hozzá.
Az Észak-Magyarország napilap mai; február hetedikei számának Szólástér rovatában találtam a következő hozzászólást /a netes felületen nincs rajta/ "Attila Bujdos" tollából:
"Februárban tárgyal a miskolci stratégiáról a közgyűlés.
A képviselők elé kerülő anyagban találtam ezt az elemzést, a népességgel kapcsolatos gyengeségek felsorolása:
- hosszú idő óta tartó népességfogyás
- elöregedő népesség, csökken a gyermekkorúak aránya
- negatív vándorlási különbözet
- alacsony foglalkoztatás
- országos átlagot meghaladó munkanélküliség
- nyilvántartásba vett új álláshelyek 80-85 százaléka támogatott álláshely
- népesség 30 százaléka aktív kereső
- a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak esetében 47 százalék
- magas a nyilvántartott álláskeresők körében az egy éven túl nyilvántartottak aránya (32 százalék)"
Miskolc, illetve Borsod az ország állatorvosi lova.
Senkinek ne legyen illúziója, hogy ez egy múló, helyi, marginális jelenség.
Itt meg lehet tekinteni az ország jövőjét 5-10-20 évre előre.
Szerintem.
De hogy ne csak ezekkel a negatív hullámokkal bombázzalak Titeket, viszont az újság utolsó oldalán mutatós Vivien, a nap lánya
http://naplanya.boon.hu/
Ui.:
Ja! S ne legyetek olyanok, mint a kujon kéjsóvár vénemberek; ne visszafele lapozzatok a galériában))
Az Észak-Magyarország napilap mai; február hetedikei számának Szólástér rovatában találtam a következő hozzászólást /a netes felületen nincs rajta/ "Attila Bujdos" tollából:
"Februárban tárgyal a miskolci stratégiáról a közgyűlés.
A képviselők elé kerülő anyagban találtam ezt az elemzést, a népességgel kapcsolatos gyengeségek felsorolása:
- hosszú idő óta tartó népességfogyás
- elöregedő népesség, csökken a gyermekkorúak aránya
- negatív vándorlási különbözet
- alacsony foglalkoztatás
- országos átlagot meghaladó munkanélküliség
- nyilvántartásba vett új álláshelyek 80-85 százaléka támogatott álláshely
- népesség 30 százaléka aktív kereső
- a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak esetében 47 százalék
- magas a nyilvántartott álláskeresők körében az egy éven túl nyilvántartottak aránya (32 százalék)"
Miskolc, illetve Borsod az ország állatorvosi lova.
Senkinek ne legyen illúziója, hogy ez egy múló, helyi, marginális jelenség.
Itt meg lehet tekinteni az ország jövőjét 5-10-20 évre előre.
Szerintem.
De hogy ne csak ezekkel a negatív hullámokkal bombázzalak Titeket, viszont az újság utolsó oldalán mutatós Vivien, a nap lánya
http://naplanya.boon.hu/
Ui.:
Ja! S ne legyetek olyanok, mint a kujon kéjsóvár vénemberek; ne visszafele lapozzatok a galériában
))Misinator.
Hát igen én is abból a megyéből való vagyok. Aki teheti menekül onnan.
Tedd hozzá ami nem írhatank le a szakértők, mint hogy Borsod nagy részén az etnikai arányok felborultak.
Egyik ismerősöm Ózdvárosába nőt fell ő már olyan 28 fős álltalános iskolai osztályba járt ahol 4 magyar származású kisdiák volt.
Valamint megyénk be az országos átlagnál sokkal gyakoribb a hepatisz megbetegedések valamint a TBC.
Sok helyen azért nem is termelnek vidéken mivel nincs érteleme.
A helyezetett jól mutatja nagy ellálás ellenére abba a régióba bele értve a szomszédos megyét Szabolcsot is. Olyan emberek kerültek polgármesteri székbe akiket a politikai elit nem komál.
Hát igen én is abból a megyéből való vagyok. Aki teheti menekül onnan.
Tedd hozzá ami nem írhatank le a szakértők, mint hogy Borsod nagy részén az etnikai arányok felborultak.
Egyik ismerősöm Ózdvárosába nőt fell ő már olyan 28 fős álltalános iskolai osztályba járt ahol 4 magyar származású kisdiák volt.
Valamint megyénk be az országos átlagnál sokkal gyakoribb a hepatisz megbetegedések valamint a TBC.
Sok helyen azért nem is termelnek vidéken mivel nincs érteleme.
A helyezetett jól mutatja nagy ellálás ellenére abba a régióba bele értve a szomszédos megyét Szabolcsot is. Olyan emberek kerültek polgármesteri székbe akiket a politikai elit nem komál.
Szer intem Borsod és Szabolcs felzárkóztatásához olyan beruházások kellenének, amelyek vonzóbbá teszik a környéket. Miskolcnak kellene egy nemzetközi szabványra fejlesztett reptér, utak. Az ottani zöld mezős beruházásoknak nagy adó és járulékkedvezményt kellene adni. Modern lakóövezetekkel, hogy a képzett munkaerőt letelepítsék. Ja.... és oktatás, oktatás, ha kell, ostorral és rendőrrel. Ehhez csak egy dolog kell... pénz....
Nem tudom hogy arrafelé miért annyra xar a helyzet nálunk itt nyugaton kb 50%-uk dolgozik, meg lomizik. Talán 10-20 % él bele a nagy semmibe és nem is akar dolgozni mert-70000-ért? Hülye vagy? Ennyi bejön segélyből meg közmunkából.- vagy épp lejmol,lop mint arrafelé. De ez itt elenyésző kb 10% sincs.
Szerintem oda inkább jóval több rendőr kéne, és folyamatosan lefigyelni-zavarni őket. Akkor talán megindulnak nyugatra és kitisztul a terep. De amíg a rendőr ki se mer ott szállni az autóból.
Vicc.
Szerintem oda inkább jóval több rendőr kéne, és folyamatosan lefigyelni-zavarni őket. Akkor talán megindulnak nyugatra és kitisztul a terep. De amíg a rendőr ki se mer ott szállni az autóból.
Vicc.
A probléma a mentalitással és a morállal van.
Ha mindig összeszemetelik az utcákat, akkor az rossz példa és a rossz példa ragadós, már csak azért is, mert ellene cselekedni sziszifuszinak tűnik, pontosabban az is. Ez egy ördögi kör.
Munkamorál: A mentalitásból fakadóan képtelenek minőségi munkát végezni, a csírája sincs meg a rá való akaratnak.
Ez nem előítélet, mert van cigány <b>barátom</b>, /druszám aki tetőfedő és nagyon megbecsült volt mind a munkája, mind az életvitele, mert volt benne akarat, s kilépett a gyerekkori környezetéből munkájában, életvitelében, még a lakókörnyezetében is.
Mint írtam, nagyon megbecsült volt...mert itthon nincs munkája, s két éve - távol a családjától - Belgiumban dolgozik...
A probléma az arányokkal van, arányaiban több a közülük az, aki nem üti meg azt az erkölcsi stb. mércét, mint ami jelenleg még a többségi társadalmat jellemzi.
El tudja valaki képzelni, hogy ők fogják továbbvinni a nemzeti értékeket? Nem kell gondolni nagy dolgokra: Ők fogják gondozni az ipari stb. múltunk múzeumait, műemlékeket!?
Hogy lesz ebből GDP 20 év múlva az aktuális Gripen lízingre?
A magyar társadalom helyzete, tendenciái egy lejtőn guruló autóéra jellemzők, aminek nem működik az üzemi fékje, a kézifékje alig fog, a váltója szinkronhibás:
Most még le lehetne lassítani, meg lehetne állítani, de egyre kisebb az esély. Idővel egyre kevésbé lesz képes bevenni a kanyarokat, a dobfékes kézifék a túlmelegedéssel elveszti a hatásfokát, a váltót már a nagy fordulatszám különbség miatt nem lehet alacsonyabb fokozatba kapcsolni, marad az adott fokozatban a gyújtás levétele...
S hiába polemizálunk a megfelelő társadalmi berendezkedési formáról, pár évtized múlva ennek annyi jelentősége lesz, mint jelenleg a különböző afrikai országokban.
SEMMI.
Ha mindig összeszemetelik az utcákat, akkor az rossz példa és a rossz példa ragadós, már csak azért is, mert ellene cselekedni sziszifuszinak tűnik, pontosabban az is. Ez egy ördögi kör.
Munkamorál: A mentalitásból fakadóan képtelenek minőségi munkát végezni, a csírája sincs meg a rá való akaratnak.
Ez nem előítélet, mert van cigány <b>barátom</b>, /druszám
aki tetőfedő és nagyon megbecsült volt mind a munkája, mind az életvitele, mert volt benne akarat, s kilépett a gyerekkori környezetéből munkájában, életvitelében, még a lakókörnyezetében is.Mint írtam, nagyon megbecsült volt...mert itthon nincs munkája, s két éve - távol a családjától - Belgiumban dolgozik...
A probléma az arányokkal van, arányaiban több a közülük az, aki nem üti meg azt az erkölcsi stb. mércét, mint ami jelenleg még a többségi társadalmat jellemzi.
El tudja valaki képzelni, hogy ők fogják továbbvinni a nemzeti értékeket? Nem kell gondolni nagy dolgokra: Ők fogják gondozni az ipari stb. múltunk múzeumait, műemlékeket!?
Hogy lesz ebből GDP 20 év múlva az aktuális Gripen lízingre?
A magyar társadalom helyzete, tendenciái egy lejtőn guruló autóéra jellemzők, aminek nem működik az üzemi fékje, a kézifékje alig fog, a váltója szinkronhibás:
Most még le lehetne lassítani, meg lehetne állítani, de egyre kisebb az esély. Idővel egyre kevésbé lesz képes bevenni a kanyarokat, a dobfékes kézifék a túlmelegedéssel elveszti a hatásfokát, a váltót már a nagy fordulatszám különbség miatt nem lehet alacsonyabb fokozatba kapcsolni, marad az adott fokozatban a gyújtás levétele...
S hiába polemizálunk a megfelelő társadalmi berendezkedési formáról, pár évtized múlva ennek annyi jelentősége lesz, mint jelenleg a különböző afrikai országokban.
SEMMI.
misinator
Igazából születésszabályozással meg lehetne oldani ezt a társadalmi problémát. Csak az szülhetne 1-nél több gyereket aki családban él és van munkaviszonya a család két tagja közül legalább az egyiknek. Ha megszegi a törvényt akkor elkötik az asszonyt. Ennyi.
Nyugdíj rendszert pedig úgy lehetne fenntarthatóvá tenni, hogy maximalizálnák a kifizetéseket. Például a nyugdíjak 150 ezer forint fölötti részét nem fizetik ki.
Meg meg kéne nyirbálni a segélyrendszert, jó helyette a közmunka.
Szociális kedvezményeket is át kéne gondolni.
Én például mindig IC-vel utazom, körülöttem majd mindenki 90%-os kedvezménnyel utazik. IC 1. osztályon...
Ezen kiadások lefaragásával lehetne csökkenteni a cégeket sújtó adókat, így pedig lehetne növelni a versenyképességet.
De van még 1001 mód amivel lehetne a helyzeten segíteni. De ilyet egy demokratikus rendszerben sosem vezetnek be, mert nem nyered meg a következő választást...
Igazából születésszabályozással meg lehetne oldani ezt a társadalmi problémát. Csak az szülhetne 1-nél több gyereket aki családban él és van munkaviszonya a család két tagja közül legalább az egyiknek. Ha megszegi a törvényt akkor elkötik az asszonyt. Ennyi.
Nyugdíj rendszert pedig úgy lehetne fenntarthatóvá tenni, hogy maximalizálnák a kifizetéseket. Például a nyugdíjak 150 ezer forint fölötti részét nem fizetik ki.
Meg meg kéne nyirbálni a segélyrendszert, jó helyette a közmunka.
Szociális kedvezményeket is át kéne gondolni.
Én például mindig IC-vel utazom, körülöttem majd mindenki 90%-os kedvezménnyel utazik. IC 1. osztályon...
Ezen kiadások lefaragásával lehetne csökkenteni a cégeket sújtó adókat, így pedig lehetne növelni a versenyképességet.
De van még 1001 mód amivel lehetne a helyzeten segíteni. De ilyet egy demokratikus rendszerben sosem vezetnek be, mert nem nyered meg a következő választást...