Egy a történelem és a földrajz egyesítéséből létrehozott társadalomföldrajz, vagy hasonló tematikájú tárgyra igen, amely átfogóan tárgyalja meg a világtörténelmet és benne a magyart is.
Irodalom, nyelvtan, rajz, ének-zene az viszont mind szükségtelen. Aki akar, az az iskola után mehet ilyen szakkörre, de igen, ezek mind fölöslegesek a jó magyar állampolgárok nevelése szempontjából.
Butaság. Minden nyelvnek van kiforrott és állandó szabályrendszere amelyet nem a te kedvedért vagy bosszantásodra alkotnak meg, de legfőképpen nem én és nem Józsi bácsi a Petőfi utcából.
Az egy dolog hogy kismillió kifacsart jelentéstartalommal bíró szleng, ponyva és magyartalan (teljesen idegen) kifejezést a nyelvtan részének képzelünk, de hogy ezen lemérni a szövegértést, totális hozzá nem értést feltételez.
A jelenlegi szabályok szerint írt szöveg az nem "egy" hanem "a" helyes és egyetlen, magyar nyelvi tanításoknak megfelelő.
Látom, hallom nap mint nap, milyen pongyolán, helytelenül fogalmaz a fiatalok zöme, nem tudják normálisan, választékosan kifejezni magukat, ennek oka pedig az olvasottság, a szókincs, az írás- és beszédkészség hiányosságai. A nyelvtani szabályokat pedig hírből sem ismerik. Tisztelet a kivételnek.
Zrínyi Szigeti veszedelme 1645-48 között íródott meg, az eszéki hidat pedig 1663-64 telén égette fel, tehát meglehetősen távol voltak időben egymástól, és legfőképpen ez utóbbinak semmiféle hatása nem volt a magyarság megmaradásának szempontjából, ui. I. Lipót és a török szultán rivalizált-dirigált Magyarország különböző részein már évtizedek óta és sajnos emiatt Zrínyi hatása a magyar történelem sorsfordító eseményeire vajmi kevésnek bizonyult.
ui. A társadalomtudomány című tantárgy megnevezését és tantervét nagyon gyorsan visszaváltoztatnám kizárólagosan történelemmé, az oktatási rendszer minden szintjén. Hibásnak tartom azt az elképzelést, hogy egy szakiskolásnak nincs erre szüksége.
A történeti földrajz az egy külön tudományág, szokás a történelem segédtudományaként is hivatkozni rá (mint pl. a heraldikára). Általános iskolában kár ilyen jelleggel keverni a dolgokat, ez már szakirányú gimnázium és egyetem szintje.
Azt nem tudom, hogy mi a bajod a többi tantárggyal.
Nem tudom mikor jártál általános iskolába, vagy mikori az utolsó kapcsolatod vele, de ezeknek a tantárgyaknak a jelentős része nem 4 évnyi tananyag (földrajz pl talán 7-8.) és ált. nagyjából heti egy órában. Tehát nem ez fogja elvenni az időt az általad szükségesnek gondolt reáltárgyakat. Valamint a tananyag összetétele sem a magolásról sem a szűk határokról szól már.
Ha ezek a tantárgyak nem lennének, akkor sok gyerekről nem derülne ki, hogy ezekben kimagaslóak, tehát nem tudna ebben az irányban továbbtanulni. Mert amit nem tapasztal meg az iskolában, azt igen nagy eséllyel máshol sem fogja, ugyanis már a szülők nem foglalkoznak a gyerekeikkel (tisztelet a kivételnek, de az nagyon meg is látszik).
Az összevonásban egyébként valamelyest egyet értek veled, de nem ilyen formában, hanem inkább abban, hogy pölö a végvári korszakot remekül lehet (akár a Zrínyiken, akár másokon) összehozni az irodalom, a történelem és az ének-zene órákon, de ez sokszor nem megy.
Az elért "eredmények" nem a tantárgyaktól függnek, sőt még csak nem is az osztályok számától függ. Véleményem szerint sokkal fontosabbak lennének a szülők, de ők hiányoznak a gyermek neveléséből.
Azt nem tudom, hogy mi a bajod a többi tantárggyal.
Nem tudom mikor jártál általános iskolába, vagy mikori az utolsó kapcsolatod vele, de ezeknek a tantárgyaknak a jelentős része nem 4 évnyi tananyag (földrajz pl talán 7-8.) és ált. nagyjából heti egy órában. Tehát nem ez fogja elvenni az időt az általad szükségesnek gondolt reáltárgyakat. Valamint a tananyag összetétele sem a magolásról sem a szűk határokról szól már.
Ha ezek a tantárgyak nem lennének, akkor sok gyerekről nem derülne ki, hogy ezekben kimagaslóak, tehát nem tudna ebben az irányban továbbtanulni. Mert amit nem tapasztal meg az iskolában, azt igen nagy eséllyel máshol sem fogja, ugyanis már a szülők nem foglalkoznak a gyerekeikkel (tisztelet a kivételnek, de az nagyon meg is látszik).
Az összevonásban egyébként valamelyest egyet értek veled, de nem ilyen formában, hanem inkább abban, hogy pölö a végvári korszakot remekül lehet (akár a Zrínyiken, akár másokon) összehozni az irodalom, a történelem és az ének-zene órákon, de ez sokszor nem megy.
Az elért "eredmények" nem a tantárgyaktól függnek, sőt még csak nem is az osztályok számától függ. Véleményem szerint sokkal fontosabbak lennének a szülők, de ők hiányoznak a gyermek neveléséből.
Hát de. Az élő nyelvek aktuális szabályrendszerét Józsi bácsi alkotja meg, tartja fent és formálja tovább, úgy értve, hogy az a beszélők belügye. A mindenkori helyesírási szabályzat egy holt nyelv absztrakt keretrendszere, amit a gyakorlatban senki nem használ, mivel mindenki egy attól valamilyen mértékben eltérő nyelvállapotot használ.
Azért nincs szükség az oktatására, mert az éppen használt nyelvállapotot a gyakorlatban sajátítják el a gyermekek és fejlesztik tovább már ők is.
A retardált idióták nevelésének kiváló eszköze is lenne, mivel a lényegét vesztené el, a tanulóban a földrajzi, gazdasági és emberi tényezők összességének egységes szemlélet nem tudná kifejleszteni, így a világ dolgaiban eligazodni nem tudó, különös tekintettel a zajló események okainak elemzésére képtelen hülyéket produkálna csak. Olyanokat, mint a mai átlagmagyarok, akik ezen a fórumon is ontják a hülyeségeiket a fiktív hitelpénzekről meg más globális összesküvésekről.
A történelemben a legkevésbé lényeges elem az, ami történt, míg a leginkább lényeges az, hogy miért történt. Ezért nem is nagyon erőltetném a nemzeti történelem tanítását, mert a világtörténelem sokkal tanulságosabb és a globalizált világban fontosabb is, így a helyi történelemből csak a máig érvényes földrajzi és gazdasági sajátosságok miatt lényeges momentumokra helyezném a hangsúlyt.
blogen:
Az ember többek közt a beszéddel emelkedett ki az állatok sorából. Ezzel vagyunk képesek egymás felé közvetíteni a gondolatainkat. Ha hanyagoljuk a nyelv megismerését (szóban vagy írásban) akkor kommunikálni sem tudunk kiemelkedő szinten.
Hosszabb távon pedig egy egységes nyelv több nyelvé eshet szét (lásd: rokon nyelvek.). Például mennyi nép/nemzet keletkezett az írás/nyomtatás elterjedése előtt és mennyi azóta? Ha nagyobb lélekszámú és egységes marad egy nép az komolyabb védőhálót jelent. Kár hogy nem találták fel a nyomtatást és az egységes helyesírást hamarabb, mert akkor egy nyelvet beszélnénk Kelet-Kínától Magyarországig.
Egy hatalmas birodalom lehetnénk természetesen egy picit keletebbi fővárossal. Mondjuk Nyíregyházával.
A vokalitás, a mimika és a testbeszéd persze hogy többletjelentést hordoz a beszédben. Ez ugyan hiányzik az írott nyelvben, cserébe viszont maradandóbb. És ez a tulajdonsága önmagában is a nyelv (használhatóságának) extrém fejlődését jelenti.
Az ember többek közt a beszéddel emelkedett ki az állatok sorából. Ezzel vagyunk képesek egymás felé közvetíteni a gondolatainkat. Ha hanyagoljuk a nyelv megismerését (szóban vagy írásban) akkor kommunikálni sem tudunk kiemelkedő szinten.
Hosszabb távon pedig egy egységes nyelv több nyelvé eshet szét (lásd: rokon nyelvek.). Például mennyi nép/nemzet keletkezett az írás/nyomtatás elterjedése előtt és mennyi azóta? Ha nagyobb lélekszámú és egységes marad egy nép az komolyabb védőhálót jelent. Kár hogy nem találták fel a nyomtatást és az egységes helyesírást hamarabb, mert akkor egy nyelvet beszélnénk Kelet-Kínától Magyarországig.
Egy hatalmas birodalom lehetnénk természetesen egy picit keletebbi fővárossal. Mondjuk Nyíregyházával. A vokalitás, a mimika és a testbeszéd persze hogy többletjelentést hordoz a beszédben. Ez ugyan hiányzik az írott nyelvben, cserébe viszont maradandóbb. És ez a tulajdonsága önmagában is a nyelv (használhatóságának) extrém fejlődését jelenti.
Többet ér a nemzet egy közepes szalagmunkással, mint egy kiváló zeneszerzővel!
Az elért eredmények a tananyagtól és annak hatékony átadásától függenek. Ha a tananyag szar, ha a diákok hasznos idejének jelentős részét fölösleges, vagy rossz koncepció alapján tanított tárgyakra pazarolják, akkor az iskola egy funkciótlan időtöltéssé vált, aminek nemzetgazdasági haszna nem lesz. Például a történelem önmagában teljesen haszontalan tudás, csak akkor ér valamit, ha olyan tudást kapsz, amit felhasználva képes leszel a kortárs földrajzi, gazdasági, társadalmi helyzeteket helyesen elemezni a zajló események függvényében. Ezt se történelemtanítással, se attól elválasztott és önmagában is széttagolt gazdaságföldrajzi oktatással nem tudod elérni. Ez csak akkor működik, ha kezdettől fogva egységben kezeled a lényeges momentumot. Teljesen lényegtelen, hogy kik pusztultak Thermopülai-nál vagy történt e ott valami, az számít, hogy miért volt fölényben a hellén gyalogos a perzsával szemben, annak pedig földrajzi, gazdasági és társadalmi okai voltak. A diákoknak meg kell érteniük hogy működik a világ, hogy a politikában a helyes válaszokat adják az előttük álló kihívásokra és ne érzelmi alapú rossz döntéseket hozzanak. Mert a diákok politizálni fognak és a társadalomtudománynak az oktatásban erre kell felkészítenie őket.
Meséld már el, hogy hanyagoljuk a nyelv megismerését gyermekkorban? Mi köze a nyelv megismeréséhez az iskolának? Semmi, a nyelvet otthon, a barátok között, a médiák közvetítésével és az utcán tanuljuk. Az iskolában ehhez jelenleg nem adnak hozzá semmit lényegében.
Nincs összefüggés az írás és a nyelvi változások sebessége között, az írás nem lassítja azt.
Ha nagyobb lélekszámú és egységes marad egy nép az komolyabb védőhálót jelent. Kár hogy nem találták fel a nyomtatást és az egységes helyesírást hamarabb, mert akkor egy nyelvet beszélnénk Kelet-Kínától Magyarországig.
A magyarok településterületének hozzávetőleges átmérője különféle korszakokban:
ókor az ázsiai őshazában: ~1000km
kora középkor a Volga mentén: ~500km
kora középkor Etelközben: ~600km
középkor a Kárpát-medencében: ~800km
Ennél nagyobb kiterjedésű magyar nyelven beszélő lakossággal ellátott területek soha nem léteztek.
Elnézést, ha Neked ez a nívó, akkor erre nem tudok mit mondani.
Alá és fölé rendelsz bárkit is érdeklődése szerint szerint.
Azt mondod, hogy egy a feladatát rosszul teljesítő szalag melletti munkás többet ér, mint ha abban, amiben kiváló ki tudná bontakoztatni magát az önmaga és környezete örömére?
Egy szalagmunkás miért ne énekelhetne jól? Miért ne szerethetné az irodalmat? Tudod, régen (is) volt olyan paraszt, aki nyáron a földet művelte, de mikor beszorult, akkor olvasott, járt olvasókörökbe, előadásokat hallgatott akár egyetemi tanároktól is, mert volt/van/lenne igénye rá, de ezez kellett az ÁLTALÁNOS iskola ÁLTALÁNOS tudományos és ÁLTALÁNOS műveltségi ismereteivel, ami nem azt jelentette, hogy mindenki mindent megjegyez, megért, de esélyt kap rá, hogy megtalálja, hogy merre tovább.
<i>"Az elért eredmények a tananyagtól és annak hatékony átadásától függenek. Ha a tananyag szar, ha a diákok hasznos idejének jelentős részét fölösleges, vagy rossz koncepció alapján tanított tárgyakra pazarolják, akkor az iskola egy funkciótlan időtöltéssé vált, aminek nemzetgazdasági haszna nem lesz."</i>
A diákok általában a napi 24 órából mindennel együtt 10 órát töltenek az iskolában, 6-7 órát (jó esetben) alvással. És a maradék időt mivel töltik? Ráadásul nem is minden nap járnak iskolába. Akkor a büdös kölkök miért nem állnak már be nyári szünetben, meg hétvégén szalag mellé, mert hát termeljék ki a nemzetgazdasági hasznot, meg úgyis elég annyit tudni, nem kell itten tudomány, amelyik meg levágja a lábát/kezét, az ha már másra nem jó még akár tovább is tanulhat. Kultúra meg nem kell, az nem érték. -Ha már sarkítunk.
Észre kellene venni, hogy az iskola egy alap, amint hangsúlyoztam általános "valami", nem kell elvárni, hogy nemzetgazdasági hasznot termeljen. (Mellesleg már ha abból indulunk ki, hogy ha másra nem is jó, de legalább gyermekmegőrző, és rendes ételt kapnak ebben az időben, már nemzetgazdasági hasznot termel, mert a szülő el tud menni dolgozni, az egészségügy nem terhelődik ennél is jobban az alultáplált gyerekekkel stb.)
Alá és fölé rendelsz bárkit is érdeklődése szerint szerint.
Azt mondod, hogy egy a feladatát rosszul teljesítő szalag melletti munkás többet ér, mint ha abban, amiben kiváló ki tudná bontakoztatni magát az önmaga és környezete örömére?
Egy szalagmunkás miért ne énekelhetne jól? Miért ne szerethetné az irodalmat? Tudod, régen (is) volt olyan paraszt, aki nyáron a földet művelte, de mikor beszorult, akkor olvasott, járt olvasókörökbe, előadásokat hallgatott akár egyetemi tanároktól is, mert volt/van/lenne igénye rá, de ezez kellett az ÁLTALÁNOS iskola ÁLTALÁNOS tudományos és ÁLTALÁNOS műveltségi ismereteivel, ami nem azt jelentette, hogy mindenki mindent megjegyez, megért, de esélyt kap rá, hogy megtalálja, hogy merre tovább.
<i>"Az elért eredmények a tananyagtól és annak hatékony átadásától függenek. Ha a tananyag szar, ha a diákok hasznos idejének jelentős részét fölösleges, vagy rossz koncepció alapján tanított tárgyakra pazarolják, akkor az iskola egy funkciótlan időtöltéssé vált, aminek nemzetgazdasági haszna nem lesz."</i>
A diákok általában a napi 24 órából mindennel együtt 10 órát töltenek az iskolában, 6-7 órát (jó esetben) alvással. És a maradék időt mivel töltik? Ráadásul nem is minden nap járnak iskolába. Akkor a büdös kölkök miért nem állnak már be nyári szünetben, meg hétvégén szalag mellé, mert hát termeljék ki a nemzetgazdasági hasznot, meg úgyis elég annyit tudni, nem kell itten tudomány, amelyik meg levágja a lábát/kezét, az ha már másra nem jó még akár tovább is tanulhat. Kultúra meg nem kell, az nem érték. -Ha már sarkítunk.
Észre kellene venni, hogy az iskola egy alap, amint hangsúlyoztam általános "valami", nem kell elvárni, hogy nemzetgazdasági hasznot termeljen. (Mellesleg már ha abból indulunk ki, hogy ha másra nem is jó, de legalább gyermekmegőrző, és rendes ételt kapnak ebben az időben, már nemzetgazdasági hasznot termel, mert a szülő el tud menni dolgozni, az egészségügy nem terhelődik ennél is jobban az alultáplált gyerekekkel stb.)
<i>"Többet ér a nemzet egy közepes szalagmunkással, mint egy kiváló zeneszerzővel!"</i>
Közben gondolkodtam rajta, hogy a zeneszerző termel-e gazdasági hasznot. És csak arra jutottam, hogy termel, még ha közvetett módon is.
Hisz a gyári munkás nyilván a piacra termel, de a piacon valahogy el kell adnia a terméket, amit reklámoznak, a reklámok meg részben humán termékek, azaz írók és zeneszerzők, és mindenféle médiamunkások is dolgoznak rajta, de ha bemész a tescoba, nem véletlen szól zene, akár októberben karácsonyi, ezek is vásárlásra ösztönöznek és bizony zeneszerzők termékei. De e mellett a szalag mellett dolgozónak kikapcsolódnia is kell, hisz nem dolgozhat mindig, mert az a munka rovására menne, részben erre is pl. zenét hallgat, legyen az bach, vagy kisgrofó.
És nyilván ez vonatkoztatható több általad feleslegesnek tartott témára is. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb részében nem a pol-poti rendszer, vagy a hadikommunizmus terjedt el -mert amiket Te írsz, az már igencsak afelé halad.
Közben gondolkodtam rajta, hogy a zeneszerző termel-e gazdasági hasznot. És csak arra jutottam, hogy termel, még ha közvetett módon is.
Hisz a gyári munkás nyilván a piacra termel, de a piacon valahogy el kell adnia a terméket, amit reklámoznak, a reklámok meg részben humán termékek, azaz írók és zeneszerzők, és mindenféle médiamunkások is dolgoznak rajta, de ha bemész a tescoba, nem véletlen szól zene, akár októberben karácsonyi, ezek is vásárlásra ösztönöznek és bizony zeneszerzők termékei. De e mellett a szalag mellett dolgozónak kikapcsolódnia is kell, hisz nem dolgozhat mindig, mert az a munka rovására menne, részben erre is pl. zenét hallgat, legyen az bach, vagy kisgrofó.
És nyilván ez vonatkoztatható több általad feleslegesnek tartott témára is. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb részében nem a pol-poti rendszer, vagy a hadikommunizmus terjedt el -mert amiket Te írsz, az már igencsak afelé halad.
Blogen:
Rendben, elmesélem. Te láthatóan elég jól megtanultad a nyelvet. Érvelésed formailag teljesen rendben van, ezért is tudunk a tartalmi dolgokról vitázni. Hidd el ez nincs így minden esetben. Sokan nem tanulják meg még a magyar nyelvet sem és ezért velük nagyon nehéz kommunikálni. Pedig ők is egy utcában laknak, néznek tévét és beszélgetnek az ismerőseikkel is. Gyakorlati probléma például, hogy ha valaki elmegy az orvoshoz akkor el tudja-e mondani pár perc mi a baja vagy a dokinak ott kell activityzni fél órát. Még csak nem is külön nyelvet beszélnek, hanem az egyik nem tud beszélni(!). Számolatlanul lehetne sorolni a hasonló, a társadalomra káros illetve az egyén boldogulását megnehezítő példákat. Az anyanyelv oktatása jogosan van a képzésben. Ha pedig a szövegértéssel van baj akkor már megette a fene a többi tudományágat. Oké, akkor még mindig ott van a menekülés vékony ösvénye: a testnevelés. Majd lesz a gyerekből focista. )
(Ó, egek! Hányszor hallottam azt buta kölkök szájából, hogy focisták akarnak lenni. Hát ez milyen szomorú már!
)
A helyesírási szabályzat pedig nem az ördög műve és egyébként is folyamatosan megújul.
Rendben, elmesélem.
Te láthatóan elég jól megtanultad a nyelvet. Érvelésed formailag teljesen rendben van, ezért is tudunk a tartalmi dolgokról vitázni. Hidd el ez nincs így minden esetben. Sokan nem tanulják meg még a magyar nyelvet sem és ezért velük nagyon nehéz kommunikálni. Pedig ők is egy utcában laknak, néznek tévét és beszélgetnek az ismerőseikkel is. Gyakorlati probléma például, hogy ha valaki elmegy az orvoshoz akkor el tudja-e mondani pár perc mi a baja vagy a dokinak ott kell activityzni fél órát. Még csak nem is külön nyelvet beszélnek, hanem az egyik nem tud beszélni(!). Számolatlanul lehetne sorolni a hasonló, a társadalomra káros illetve az egyén boldogulását megnehezítő példákat. Az anyanyelv oktatása jogosan van a képzésben. Ha pedig a szövegértéssel van baj akkor már megette a fene a többi tudományágat. Oké, akkor még mindig ott van a menekülés vékony ösvénye: a testnevelés. Majd lesz a gyerekből focista. )(Ó, egek! Hányszor hallottam azt buta kölkök szájából, hogy focisták akarnak lenni. Hát ez milyen szomorú már!
)A helyesírási szabályzat pedig nem az ördög műve és egyébként is folyamatosan megújul.
Bloggen
Nem akarlak megbántani, de rég olvastam ennyi hülyeséget XD
Kezdjük ott, hogy a saját nyelved ismerete nélkül nem lehetséges az összetett gondolatok közlése.
Én jó pár ilyen hülyével találkoztam az életem során aki nem tudott összetett mondatokat értelmezni, hidd el az ilyen ember sz@rra sem jó! Egy egyszerű munkát nem lehet velük megbeszélni olyan fogalmatlanok....
Meg nem kell helyesírás? Ez olyan mintha azt mondanád, hogy az iparba nem kellenek szabványok XD
Hogy tanulsz nyelvtan és helyesírás nélkül idegen nyelvet?
Humán tantárgyak nem kellenek? Szerintem mitől ember az ember? Komolyan nem értelek néha...
Te droidokat akarsz kinevelni, nem pedig egészséges kiegyensúlyozott érző lényeket, akik képesek társadalmat alkotni. Az "esőemberek" nem véletlenül nem alkotnak társadalmat
Aztán más írta, hogy romlott az oktatás színvonala. Igen ez igaz.
Meg írták, hogy "Anno bezzeg minden jobb volt, 4 osztály alatt is megtanultuk!"
1. Más minőségű ember anyag volt (ha jobban tetszik így, kevesebb hátrányos helyzetű)
2. Akkor nagyrészt ti sem tanultátok meg sokkal jobban, mint a mai magyar gyerekek, a különbség ott van, hogy azóta a világ fejlődött mi meg nagyjából egy helyben állunk!
Akivel otthon foglalkoznak az persze, hogy megtanul 2 év alatt is akár írni-olvasni. De ez az átlag? Nagyon nem....
A másik meg az, hogy a jelenlegi nagyrészt full idióta szülőket nem a mai hanem az előző oktatási rendszer termelte ki!
Akkor most, hogy is van ez? Mennyire is volt az jó?
Nem akarlak megbántani, de rég olvastam ennyi hülyeséget XD
Kezdjük ott, hogy a saját nyelved ismerete nélkül nem lehetséges az összetett gondolatok közlése.
Én jó pár ilyen hülyével találkoztam az életem során aki nem tudott összetett mondatokat értelmezni, hidd el az ilyen ember sz@rra sem jó! Egy egyszerű munkát nem lehet velük megbeszélni olyan fogalmatlanok....
Meg nem kell helyesírás? Ez olyan mintha azt mondanád, hogy az iparba nem kellenek szabványok XD
Hogy tanulsz nyelvtan és helyesírás nélkül idegen nyelvet?
Humán tantárgyak nem kellenek? Szerintem mitől ember az ember? Komolyan nem értelek néha...
Te droidokat akarsz kinevelni, nem pedig egészséges kiegyensúlyozott érző lényeket, akik képesek társadalmat alkotni. Az "esőemberek" nem véletlenül nem alkotnak társadalmat
Aztán más írta, hogy romlott az oktatás színvonala. Igen ez igaz.
Meg írták, hogy "Anno bezzeg minden jobb volt, 4 osztály alatt is megtanultuk!"
1. Más minőségű ember anyag volt (ha jobban tetszik így, kevesebb hátrányos helyzetű)
2. Akkor nagyrészt ti sem tanultátok meg sokkal jobban, mint a mai magyar gyerekek, a különbség ott van, hogy azóta a világ fejlődött mi meg nagyjából egy helyben állunk!
Akivel otthon foglalkoznak az persze, hogy megtanul 2 év alatt is akár írni-olvasni. De ez az átlag? Nagyon nem....
A másik meg az, hogy a jelenlegi nagyrészt full idióta szülőket nem a mai hanem az előző oktatási rendszer termelte ki!
Akkor most, hogy is van ez? Mennyire is volt az jó?
A világ egyik legsikeresebb társadalmának az alapképletéről írok: a németről. Miszerint a társadalom építőköve a legjobb formában lévő átlagember, mind az oktatás, mind a nagy társadalmi intézmények berendezését hozzá kell igazítani, úgy kell fenntartani, hogy az átlagemberből hozza ki a legtöbbet. Mert ők adják a társadalom 95%-át. A deviáns maradék, legyen kiemelkedő művész, vagy idióta nem oszt, nem szoroz addig, amíg ez a szilárd talapzat és újratermelése sértetlen.
Az anyanyelv oktatása pedig teljesen fölöslegesen van a képzésben, funkcionális analfabéták a magyarok közti döbbenetes arányán is látszik, hogy ezt az időt a magyar nyelv használatának megtanítására kellene kizárólagosan fordítani, mert csak annak lesz társadalmi haszna.
Az anyanyelv oktatása pedig teljesen fölöslegesen van a képzésben, funkcionális analfabéták a magyarok közti döbbenetes arányán is látszik, hogy ezt az időt a magyar nyelv használatának megtanítására kellene kizárólagosan fordítani, mert csak annak lesz társadalmi haszna.
"Az anyanyelv oktatása pedig teljesen fölöslegesen van a képzésben". Pont az általad idézett Németországban elengedhetetlen az irodalmi német nyelv (Hochdeutsch) tanítása, mivel a bajor Jürgen eléggé nehezen/alig értené meg Hanst Schleswig-Holsteinből ha mindketten a saját nyelvjárásukat használnák.
Tökéletesen érti egymást minden német, a dialektusok közti akklimatizációhoz kevesebb idő kell, mint mondjuk nekünk megérteni egy csángó beszédét! Magát a hochdeutschot gyakorlatilag a németek nem is használják a hétköznapi beszédükben, néhány nagyvárosi közeget leszámítva, ahol ennek egy egyszerűbb változata a köznyelv.
Blogen, Te kint jártad a német általánost és ott szocializálódtál, és onnan veszed, hogy a német oktatás milyen jó, vagy csak a hasadra ütöttél?
Vedd már tudomásul, hogy nincs semmilyen 95%-os átlagember. Ha van egyáltalán olyan kategória, hogy átlagember, akkor az sem sokkal több 50%-nál. A németeknél sincs 95%-os "átlagemberség".
Vedd már tudomásul, hogy nincs semmilyen 95%-os átlagember. Ha van egyáltalán olyan kategória, hogy átlagember, akkor az sem sokkal több 50%-nál. A németeknél sincs 95%-os "átlagemberség".
Teljesen tévúton jársz. Vagy még túl fiatal és tapasztalatlan vagy, esetleg nem áltál még katedrán.
Amit te itt leírtál az egy olyan, magasabb absztrakciós szintet feltételez, amellyel sem az általános iskolás, sem a középiskolás diákok döntő többsége nem rendelkezik. Sőt megkockáztatom, még a felsőoktatásban sem, habár ott már illene a világ történéseinek összefüggéseit látni.
Viszont ahhoz elengedhetetlen az alapok betonbiztos elsajátítása. Töri esetében, évszámok, személyek, események, földrészek pontos ismerete. Anélkül te soha nem fogsz dolgokat másképp látni, de elemezni főleg nem, folyamatosan hibákat vétesz majd és azon témák bepótlása veszi el az időd amit eddig nem sikerült megtanulni.
De van. Az átlagember az átlagos képességű embert jelenti, aki nem magasodik ki semmilyen téren. Egy jól működő társadalomban a deviánsok arányát pár százalékra le lehet szorítani, míg a magyar társadalomban ez több mint tíz százalék. Deviáns mindenki, aki bármiben jelentősen felül vagy alulmúlja az átlagot.
Amennyiben szellemi fogyatékosok. Persze akkor nem a normál oktatásban a helyük. Ha egy 15 éves diák nem képes átlátni egy komplex gazdasági kérdést a társadalmi és földrajzi együtthatók fényében, akkor nincs helye a középfokú oktatásban.
Tökéletesen haszontalan tudás önmagában.