Megrázó üzenettel fordultak a világhoz a közel-keleti keresztények
Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, valamint Arthur Serratelli püspök megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz. Az Iszlám Állam brutális eszközökkel megsemmisítette az egyik legősibb keresztény közösséget Irakban. Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket. Karakosban gyerekeket fejeztek le és akinek a fejét nem póznára tűzték, azt élve temettek el.
<b>„A szenvedésünk az európai és nyugati kereszténység sorsának az előszele”</b> – nyilatkozta még augusztusban az olasz Corriere della Sera-nak Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, akinek az Iszlám Állam terrorszervezet verte szét közösségét Irakban.<b> „Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt</b>. Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre több muszlimot engednek be országaikba. Önök is veszélyben vannak. Erős és bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. <b>Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám nem vallja ezt. Az önök értékeik nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba” </b>– fogalmazott üzenetében a káld érsek.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=86240
Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, valamint Arthur Serratelli püspök megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz. Az Iszlám Állam brutális eszközökkel megsemmisítette az egyik legősibb keresztény közösséget Irakban. Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket. Karakosban gyerekeket fejeztek le és akinek a fejét nem póznára tűzték, azt élve temettek el.
<b>„A szenvedésünk az európai és nyugati kereszténység sorsának az előszele”</b> – nyilatkozta még augusztusban az olasz Corriere della Sera-nak Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, akinek az Iszlám Állam terrorszervezet verte szét közösségét Irakban.<b> „Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt</b>. Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre több muszlimot engednek be országaikba. Önök is veszélyben vannak. Erős és bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. <b>Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám nem vallja ezt. Az önök értékeik nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba” </b>– fogalmazott üzenetében a káld érsek.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=86240
Miért nem jó ha keveredik az iszlám a kereszténységgel:
http://konzervativcsalad.blog.hu/2015/08/27/5_teny_amiert_veszelyes_nagyszamu_muszlim_bevandorlot_fogadni_kereszteny_tarsadalmakban?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare
http://konzervativcsalad.blog.hu/2015/08/27/5_teny_amiert_veszelyes_nagyszamu_muszlim_bevandorlot_fogadni_kereszteny_tarsadalmakban?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare
Erről a témáról már volt szó, de most Lovas István tolmácsolásában is megjelent:
1. rész:
MIGRÁNSOK HELYETT ROBOTOKAT!
Az öt és fél éve elhunyt Fekete Gyulát a balliberális sajtó gyűlölte. A magyar demográfia legnagyobb tudós szakértőjének, író-látnokának fő bűne volt, hogy a vészes demográfiai mutatók miatt aggódni mert a magyarság megmaradásáért. Aminek az ellenkezője egyes véleményformálóknak kifejezetten örömöt jelentene. Ők voltak, akik Fekete Gyulát támadták, nevetségessé tették aggodalmát, miközben gyűlölték azért is, mert riadót fújt. Ellenlábasai pedig már a kádári időkben is mindent megtettek, hogy a gyászos demográfiai trendek ellenkezőjét hazudják.
Csak egyetlen példa. A Népszabadság 1985. január 26-án címoldali vezércikkben azt írta: „…Tavaly már az előző évinél több kisded látott napvilágot…Mind bátrabban merik vállalni a második, sőt a harmadik gyermeket is.” Ugyanennek a számnak a 2. oldalán a KSH jelentése olvasható, mely szerint: „1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983-ban”.
2013-ban már csak 88 689 gyerek született nálunk. A különféle ösztönzők ellenére. Amelyek egyértelműen szükségesek. De hogy miért éppen a legszegényebb országokban a legnagyobb gyermekszaporulat, nem tudunk rá kielégítő magyarázatot. Ugyanebben az évben hazánkban a természetes „szaporulat” negatív volt. Majdnem negyvenezerrel lettünk ismét kevesebben.
Európa nem egy országában, sőt az egész kontinensen hasonló folyamatok játszódnak le.
A ma alkotmánybíró Pokol Béla „Európa végnapjai – A demográfiai összeroppanás következményei” kötelező olvasmány. Csakúgy mint a bankvezetői és politikai pályáról a „Németország elpusztítja önmagát” című őszinte könyvéért leradírozott német szociáldemokrata Thilo Sarrazin és az amerikai Walter Laqueur 2007-ben megjelent „Európa utolsó napjai” című kötetei. Magyar nyelvű megjelenésük még most is kiadóért kiált.
Kontinensünk végnapjai akár kéznyújtásnyi közelségbe is kerülhettek. Senki nem tudja, hogy 1, 2 vagy akár 40 millió, netán annál is több „menekült” érkezik-e határainkhoz néhány hónapon belül.
Mindebből Európa népe mind kevésbé kér. Németország és volt kommunista agitpropos múltú vezetője, az egykori kari KISZ-titkár NDK-beli Angela Merkel kancellár úgy döntött, neki kell utat mutatni az önpusztításra, végleges kártérítést vállalva a történelmi múltért, de egyben a földrész országaira kényszerítve egy olyan életet, amely már látható az unió nem egy országának úgynevezett „tiltott zónáiban”. Ahová még a rendőrség sem meri betenni a lábát. Arról az Európai Unióról van szó, amelynek központjában, Brüsszelben, 2008 óta a legnépszerűbb keresztnév nem a Jacques vagy az André, hanem - Mohamed.
Merkel ideológiát is kreált ahhoz, hogy miért kell újabb 800 000 menekültet befogadnia. Ők is a németországi demográfiai deficitet hivatottak ellensúlyozni. A korábban említett Thilo Sarrazin bestsellere már azt is bebizonyította, hogy ez már a török bevándorlással is félre sikeredett, mert Németország egyre – ez Sarrazin következtetése – butább lesz, „hála” elsősorban az integrálni kívánó német oktatáspolitikának.
1. rész:
MIGRÁNSOK HELYETT ROBOTOKAT!
Az öt és fél éve elhunyt Fekete Gyulát a balliberális sajtó gyűlölte. A magyar demográfia legnagyobb tudós szakértőjének, író-látnokának fő bűne volt, hogy a vészes demográfiai mutatók miatt aggódni mert a magyarság megmaradásáért. Aminek az ellenkezője egyes véleményformálóknak kifejezetten örömöt jelentene. Ők voltak, akik Fekete Gyulát támadták, nevetségessé tették aggodalmát, miközben gyűlölték azért is, mert riadót fújt. Ellenlábasai pedig már a kádári időkben is mindent megtettek, hogy a gyászos demográfiai trendek ellenkezőjét hazudják.
Csak egyetlen példa. A Népszabadság 1985. január 26-án címoldali vezércikkben azt írta: „…Tavaly már az előző évinél több kisded látott napvilágot…Mind bátrabban merik vállalni a második, sőt a harmadik gyermeket is.” Ugyanennek a számnak a 2. oldalán a KSH jelentése olvasható, mely szerint: „1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983-ban”.
2013-ban már csak 88 689 gyerek született nálunk. A különféle ösztönzők ellenére. Amelyek egyértelműen szükségesek. De hogy miért éppen a legszegényebb országokban a legnagyobb gyermekszaporulat, nem tudunk rá kielégítő magyarázatot. Ugyanebben az évben hazánkban a természetes „szaporulat” negatív volt. Majdnem negyvenezerrel lettünk ismét kevesebben.
Európa nem egy országában, sőt az egész kontinensen hasonló folyamatok játszódnak le.
A ma alkotmánybíró Pokol Béla „Európa végnapjai – A demográfiai összeroppanás következményei” kötelező olvasmány. Csakúgy mint a bankvezetői és politikai pályáról a „Németország elpusztítja önmagát” című őszinte könyvéért leradírozott német szociáldemokrata Thilo Sarrazin és az amerikai Walter Laqueur 2007-ben megjelent „Európa utolsó napjai” című kötetei. Magyar nyelvű megjelenésük még most is kiadóért kiált.
Kontinensünk végnapjai akár kéznyújtásnyi közelségbe is kerülhettek. Senki nem tudja, hogy 1, 2 vagy akár 40 millió, netán annál is több „menekült” érkezik-e határainkhoz néhány hónapon belül.
Mindebből Európa népe mind kevésbé kér. Németország és volt kommunista agitpropos múltú vezetője, az egykori kari KISZ-titkár NDK-beli Angela Merkel kancellár úgy döntött, neki kell utat mutatni az önpusztításra, végleges kártérítést vállalva a történelmi múltért, de egyben a földrész országaira kényszerítve egy olyan életet, amely már látható az unió nem egy országának úgynevezett „tiltott zónáiban”. Ahová még a rendőrség sem meri betenni a lábát. Arról az Európai Unióról van szó, amelynek központjában, Brüsszelben, 2008 óta a legnépszerűbb keresztnév nem a Jacques vagy az André, hanem - Mohamed.
Merkel ideológiát is kreált ahhoz, hogy miért kell újabb 800 000 menekültet befogadnia. Ők is a németországi demográfiai deficitet hivatottak ellensúlyozni. A korábban említett Thilo Sarrazin bestsellere már azt is bebizonyította, hogy ez már a török bevándorlással is félre sikeredett, mert Németország egyre – ez Sarrazin következtetése – butább lesz, „hála” elsősorban az integrálni kívánó német oktatáspolitikának.
2. rész:
Ezt az ideológiát kérdés nélkül veszik át Európa több országának vezetői. Mintha elfelejtenék vagy illetlennek éreznék feltenni a kérdést: és mi van a robotikával? Mi lesz velünk, ha a robotok dolgoznak helyettünk? Hogy pontosabban idézzük a Harvard Business Review 2014. december 10-i számának cikkét: „Mi történik a társadalommal, amikor a robotok helyettesítik a munkásokat?” E tanulmányban olvasható az a félelmetes adat, hogy 2025-re e robotoknak magasabb lesz az intelligencia hányadosa, mint az amerikai népesség 90 százalékának. És ha ez így van, egy magyar programozó ne lenne képes előállítani egy olyan robotot, amely intelligencia kvóciensben veri a magyar rendőrök képébe a felkínált vizet odavágó szomáliakét?
A robotika jövője távlatokat nyit meg. Úgy, hogy lehetünk akár nyolc millióan, de meglehetünk idegen munkavállalók segítsége nélkül is, hiszen rájuk éppen a fejlődő robotok miatt nem igen lesz szükség.
Az amerikai Caterpillar cég 2021-re önjáró gépeket kíván kifejleszteni. Robotok veszik át a nyájőrzést (Future of robotics, Wikipedia), a kórházi munkákat (fogadószemélyzet, portások is) és robotok szolgálhatnak ki vendéglőkben. A kínaiak már most olyan robotot fejlesztettek ki, amely el tudja helyezni a piszkos tányérokat a mosogatógépben.
A Momentum Machines több feladatot ellátó robotja 10 másodperc alatt készít el egy gourmet hamburgert. A Universal Robots termékei nem csak forrasztanak, festenek, csavart húznak meg vagy lazítanak, de saját alkatrészeiket is legyártják, ha elkopnak. A Google idén áprilisban szabadalmaztatott egy olyan robotot, amelynek személyisége van. Drónok szállítanak pizzát a megrendelőnek. 2001 óta a japán FANUC robotgyártó vállalat olyan gyárat üzemeltet, ahol robotok készítenek robotot, minden emberi segítség nélkül. A csarnokokban lekapcsolják a világítást, és nekik ráadásul nem kell sem fűtés sem légkondicionálás.
Jó ideje hosszú vita folyik arról az optimisták és pesszimisták között arról, hogy a robotika, a mesterséges intelligencia és társterületei teremtenek-e annyi új munkát, mint amennyit megszüntetnek. Az egyetemi tanár és volt politikus Michael Ignatieff 2014. február 10-án a Financial Timesban „Egy új Bismarckra van szükségünk arra, hogy megszelídítsük a gépeket” című cikkében a pesszimisták mellett sorakozott fel. A tavalyi davosi elittalálkozón a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet azzal, hogy a technológia „munkahely nélküli növekedést” eredményez. Az idein pedig az az általános vélemény alakult ki, hogy a technológiai fejlődés kiszorítja az emberi munkaerőt.
Aki körbenéz a bicskei menekülttábor mellett lévő Tesco szupermarket környékén, nehezen hessegeti el azt a gondolatot, hogy a robotok – szemben az elsősorban Németországban és Svédországban a demográfiai okokból várt bevándorlókkal, vagyis azokkal, akik az ottani elképzelések szerint majd eltartják a fogyatkozó számú, elöregedő társadalmat – például nem termelnek sem szemetet, sem ürüléket. Noha e migránsoknak karnyújtásnyira elérhetők a szemétgyűjtők vagy a vécék, mind az áruházban, mind a menekülttáborban.
Nem is szólva arról, hogy a robotok nem csak tetszésünk szerint programozhatóak, de szükség esetén ki is kapcsolhatóak.
(Lovas István, Magyar Hírlap, 2015-09-09.)
Ezt az ideológiát kérdés nélkül veszik át Európa több országának vezetői. Mintha elfelejtenék vagy illetlennek éreznék feltenni a kérdést: és mi van a robotikával? Mi lesz velünk, ha a robotok dolgoznak helyettünk? Hogy pontosabban idézzük a Harvard Business Review 2014. december 10-i számának cikkét: „Mi történik a társadalommal, amikor a robotok helyettesítik a munkásokat?” E tanulmányban olvasható az a félelmetes adat, hogy 2025-re e robotoknak magasabb lesz az intelligencia hányadosa, mint az amerikai népesség 90 százalékának. És ha ez így van, egy magyar programozó ne lenne képes előállítani egy olyan robotot, amely intelligencia kvóciensben veri a magyar rendőrök képébe a felkínált vizet odavágó szomáliakét?
A robotika jövője távlatokat nyit meg. Úgy, hogy lehetünk akár nyolc millióan, de meglehetünk idegen munkavállalók segítsége nélkül is, hiszen rájuk éppen a fejlődő robotok miatt nem igen lesz szükség.
Az amerikai Caterpillar cég 2021-re önjáró gépeket kíván kifejleszteni. Robotok veszik át a nyájőrzést (Future of robotics, Wikipedia), a kórházi munkákat (fogadószemélyzet, portások is) és robotok szolgálhatnak ki vendéglőkben. A kínaiak már most olyan robotot fejlesztettek ki, amely el tudja helyezni a piszkos tányérokat a mosogatógépben.
A Momentum Machines több feladatot ellátó robotja 10 másodperc alatt készít el egy gourmet hamburgert. A Universal Robots termékei nem csak forrasztanak, festenek, csavart húznak meg vagy lazítanak, de saját alkatrészeiket is legyártják, ha elkopnak. A Google idén áprilisban szabadalmaztatott egy olyan robotot, amelynek személyisége van. Drónok szállítanak pizzát a megrendelőnek. 2001 óta a japán FANUC robotgyártó vállalat olyan gyárat üzemeltet, ahol robotok készítenek robotot, minden emberi segítség nélkül. A csarnokokban lekapcsolják a világítást, és nekik ráadásul nem kell sem fűtés sem légkondicionálás.
Jó ideje hosszú vita folyik arról az optimisták és pesszimisták között arról, hogy a robotika, a mesterséges intelligencia és társterületei teremtenek-e annyi új munkát, mint amennyit megszüntetnek. Az egyetemi tanár és volt politikus Michael Ignatieff 2014. február 10-án a Financial Timesban „Egy új Bismarckra van szükségünk arra, hogy megszelídítsük a gépeket” című cikkében a pesszimisták mellett sorakozott fel. A tavalyi davosi elittalálkozón a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet azzal, hogy a technológia „munkahely nélküli növekedést” eredményez. Az idein pedig az az általános vélemény alakult ki, hogy a technológiai fejlődés kiszorítja az emberi munkaerőt.
Aki körbenéz a bicskei menekülttábor mellett lévő Tesco szupermarket környékén, nehezen hessegeti el azt a gondolatot, hogy a robotok – szemben az elsősorban Németországban és Svédországban a demográfiai okokból várt bevándorlókkal, vagyis azokkal, akik az ottani elképzelések szerint majd eltartják a fogyatkozó számú, elöregedő társadalmat – például nem termelnek sem szemetet, sem ürüléket. Noha e migránsoknak karnyújtásnyira elérhetők a szemétgyűjtők vagy a vécék, mind az áruházban, mind a menekülttáborban.
Nem is szólva arról, hogy a robotok nem csak tetszésünk szerint programozhatóak, de szükség esetén ki is kapcsolhatóak.
(Lovas István, Magyar Hírlap, 2015-09-09.)
<i>"Közel félmillió autót kell visszahívnia a Volkswagennek, miután kiderült, hogy a német autógyár olyan szoftverrel szerelte fel négyhengeres Volkswagen és Audi dízeljárműveit, amelyek csak a környezetvédelmi ellenőrzések során produkálnak megfelelő eredményt, a hétköznapokban viszont a megengedettnél akár negyvenszer több káros anyagot eregetnek a levegőbe. "</i>
USA: csalt a Volkswagen
USA: csalt a Volkswagen
Sejtettem, hogy egyszer ki fog bukni valami hasonló. Többen mesélték, hogy előfordult velük olyan, hogy új autót vettek, ami mai szokás szerint eléggé lomha volt. (nagy súly+Euró6) Aztán az első "szoftver frissítés" után ezek az autók érezhetően jobban mentek.
Persze ha nincs kéznél egy komoly labor akkor nehéz bizonyítani a turpisságot.
Persze ha nincs kéznél egy komoly labor akkor nehéz bizonyítani a turpisságot.
És akkor ne mértjük miért ilyen szar hely a világ:
<i>Óriási felháborodást keltett hétfőn Amerikában az a Martin Shkreli, aki előbb megvette egy gyógyszer forgalmazási jogát, majd szándékosan ötvenötszörösére verte fel az árát. A korábbi hedge fund menedzser annak a Daraprimnek a jogait vásárolta meg, amit csecsemők és legyengült immunrendszerű, javarészt AIDS-es betegek fertőzéseinek kezelésére használtak 62 éve.
A New York Times írt arról, hogy a Daraprim tablettájának darabja 13,5 dollárról 750 dollárra nőtt rövid idő alatt – közvetlenül azután, hogy a jogokat megszerezte augusztusban az a Turing Pharmaceticals, amit a 32 éves Shkreli alapított, de a lap több más, hasonló mesterséges extraprofitra szert tevő cégről említést tesz.
Az ügy kirobbanása után azonnal közellenség lett Shkreliből, aki augusztusban azt írta twitterén, hogy gyászol minden egyes alkalommal, amikor egy gyógyszer jogai elvesznek, illetve hogy <b>nem az elhunytakat kell gyászolni, hanem a profitot kell ünnepelni, amit szereztek.</b></i>
http://index.hu/kulfold/2015/09/21/gyogyszerar_nyereszkedes/
<i>Óriási felháborodást keltett hétfőn Amerikában az a Martin Shkreli, aki előbb megvette egy gyógyszer forgalmazási jogát, majd szándékosan ötvenötszörösére verte fel az árát. A korábbi hedge fund menedzser annak a Daraprimnek a jogait vásárolta meg, amit csecsemők és legyengült immunrendszerű, javarészt AIDS-es betegek fertőzéseinek kezelésére használtak 62 éve.
A New York Times írt arról, hogy a Daraprim tablettájának darabja 13,5 dollárról 750 dollárra nőtt rövid idő alatt – közvetlenül azután, hogy a jogokat megszerezte augusztusban az a Turing Pharmaceticals, amit a 32 éves Shkreli alapított, de a lap több más, hasonló mesterséges extraprofitra szert tevő cégről említést tesz.
Az ügy kirobbanása után azonnal közellenség lett Shkreliből, aki augusztusban azt írta twitterén, hogy gyászol minden egyes alkalommal, amikor egy gyógyszer jogai elvesznek, illetve hogy <b>nem az elhunytakat kell gyászolni, hanem a profitot kell ünnepelni, amit szereztek.</b></i>
http://index.hu/kulfold/2015/09/21/gyogyszerar_nyereszkedes/
Már mondtam párszor, hogy a Nobel békedíjjal (és ez alapján lehet ha a többivel is) szép lassan ki lehet törölni, és ha ez bejön, akkor újabb megerősítést nyer a meglátásom.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20151003-angela-merkel-a-nobel-bekedij-legnagyobb-eselyese.html
Szegény Nobel forog a sírjában.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20151003-angela-merkel-a-nobel-bekedij-legnagyobb-eselyese.html
Szegény Nobel forog a sírjában.
