<b>A norvég gender-paradox</b>
Minél szabadabb egy ország, annál hagyományosabb foglalkozásokat választanak férfiak és nők. A norvég tapasztalatról egy komikus forgatott filmet öt éve, kisebb botrányt okozva.
2008 óta többször is Norvégia lett az első a világon a nemek közötti egyenlőséget megvalósító országok listáján. Mégis a mérnökök 90 százaléka férfi, míg a kórházi ápolók 90 százaléka nő. Miért van ez?
Ennek járt utána még 2010-ben egy norvég komikus, a szociológus végzettségű Harald Eia, aki végül hétrészes sorozatot készített több témában megvizsgálva, hogy a biológia vagy a környezet és a társadalom alakít minket jobban; a sorozat nem kis zavart okozott a norvég társadalomtudósok, főleg a szociológusok között. Mióta gazdagabbak a norvégok, azóta hagyományosabb szerepeket választanak, s a kormányzati kiegyenlítési kísérletek semmilyen hatással nem jártak Kristin Mile akkori norvég esélyegyenlőségi kormánybiztos szerint.
Az angolszász biológusok, evolúciós pszichológusok magától értetődően vallják a filmben, ami magától értetődő mindenki számára: sokat számít a biológia.
Amikor Eia azt kérdezi a genderkutató Catherine Eeglandtól, a Work Research Institute munkatársától, hogy „<i>milyen tudományos alapokról állítja ön azt, hogy a biológiának semmi köze sincs ahhoz, hogy ki milyen foglalkozást választ?</i>”, a válasz: „<b><i>Hogy az én tudományos alapjaim? Hm…, nos, az enyém olyan, amit úgy nevezhetnénk, hogy teoretikus megalapozottság. A biológia számára nincs hely az én gondolkodásomban. És úgy gondolom, hogy a társadalomtudományoknak felül kell vizsgálniuk minden olyan gondolkodásmódot, ami biológiai alapokon tesz különbséget emberek között.</i></b>”
http://mandiner.hu/cikk/20151005_a_norveg_gender_paradox
https://www.youtube.com/watch?v=Ih6oeNnZut8
Minél szabadabb egy ország, annál hagyományosabb foglalkozásokat választanak férfiak és nők. A norvég tapasztalatról egy komikus forgatott filmet öt éve, kisebb botrányt okozva.
2008 óta többször is Norvégia lett az első a világon a nemek közötti egyenlőséget megvalósító országok listáján. Mégis a mérnökök 90 százaléka férfi, míg a kórházi ápolók 90 százaléka nő. Miért van ez?
Ennek járt utána még 2010-ben egy norvég komikus, a szociológus végzettségű Harald Eia, aki végül hétrészes sorozatot készített több témában megvizsgálva, hogy a biológia vagy a környezet és a társadalom alakít minket jobban; a sorozat nem kis zavart okozott a norvég társadalomtudósok, főleg a szociológusok között. Mióta gazdagabbak a norvégok, azóta hagyományosabb szerepeket választanak, s a kormányzati kiegyenlítési kísérletek semmilyen hatással nem jártak Kristin Mile akkori norvég esélyegyenlőségi kormánybiztos szerint.
Az angolszász biológusok, evolúciós pszichológusok magától értetődően vallják a filmben, ami magától értetődő mindenki számára: sokat számít a biológia.
Amikor Eia azt kérdezi a genderkutató Catherine Eeglandtól, a Work Research Institute munkatársától, hogy „<i>milyen tudományos alapokról állítja ön azt, hogy a biológiának semmi köze sincs ahhoz, hogy ki milyen foglalkozást választ?</i>”, a válasz: „<b><i>Hogy az én tudományos alapjaim? Hm…, nos, az enyém olyan, amit úgy nevezhetnénk, hogy teoretikus megalapozottság. A biológia számára nincs hely az én gondolkodásomban. És úgy gondolom, hogy a társadalomtudományoknak felül kell vizsgálniuk minden olyan gondolkodásmódot, ami biológiai alapokon tesz különbséget emberek között.</i></b>”
http://mandiner.hu/cikk/20151005_a_norveg_gender_paradox
https://www.youtube.com/watch?v=Ih6oeNnZut8
