Tengerészeti atomreaktorok

[gacsat]

Olyankor felgyújtani szokták.

 

[Törölt tag 1945]

2008-ban kötötték meg Brazília és Franciaország között a stratégiai partnerségi egyezményt.
Az egyezmény alapján, 9.9 milliárd dollárért Franciaország megépít Brazília részére egy Scorpéne osztályú dízel-elektromos-AIP vadász tengeralattjárót, átadja a licenszét, és segíti további három egység Brazíliában történő megépítését.
A fentieken kívül, teljes technológia transzfer mellett segíti megépíteni Brazíliában annak első nukleáris meghajtású vadásztengeralattjáróját.

LABGENE 2131-R

A LABGENE 2131-R reaktor tartály 4.7m magas, és 2.5m átmérőjű

LABGENE 2131-R reaktor tartály modell; 1-2 Primer kör be/ki táplálás, 3 szabályozó rudakat mozgató motorok, 5 reaktormag, 6 hővédő fal, 7 reaktor tartály, 8 reaktor tartály teteje

A 2131-R típusú, 48MW hőteljesítményű, 20% dúsitású urán dioxid üzemanyagot alkalmazó, nyomott vizes reaktor, csendes turbo-elektromos meghajtáson keresztül hajtja a vékony húrú hajócsavart.

SN10 Álvaro Alberto részletes modellje

80-as rekesz; szonár, 6db torpedő vető cső, és az első ballaszt tartály
70-es rekesz; hálófülkék, Mk.48 torpedók, és SM-39 Exocet rakéták, akkumulátorok
55-ös rekesz; hajóhíd, vezérlő terem, hálófülkék, étkező, dízel üzemanyag, és sűrített levegő tartályok

40-es rekesz; reaktor primer köre, gőzfejlesztő
30-as rekesz; dízel aggregátor, gépterem vezérlő pultja, turbo-elektromos generátor

20-as rekesz; villanymotor
10-es rekesz; hátsó ballaszt tartály, oldalkormány, és a vékony húrú hajócsavar

SN10 Álvaro Alberto építését 2018-ban kezdték, és tervek szerint 2029 környékén állhat rendszerbe.



Következik még két NATO tagállam, amely ugyan megpróbálta, de nem jött össze…

 

[fip7]

Hpasp

Ennek a brazil tengónak jó kicsi a szonárja
(A kis sárga sajtdarab az orrában)

 

[Törölt tag 1945]

Hpasp

Ennek a brazil tengónak jó kicsi a szonárja
(A kis sárga sajtdarab az orrában)

Jó egy generációval korábbi technikát adnak át a franciák a braziloknak.

Nincs propulzor, nem természetes cirkulációjú a reaktor, nincs VLS, etc...
... mondjuk Dél Amerikában még ígyis az SN10 Álvaro Alberto lesz a király a tengeralattjárók között.

 

[molnibalage]

Jó egy generációval korábbi technikát adnak át a franciák a braziloknak.

Nincs propulzor, nem természetes cirkulációjú a reaktor, nincs VLS, etc...
... mondjuk Dél Amerikában még ígyis az SN10 Álvaro Alberto lesz a király a tengeralattjárók között.

Meg a Gripen E is minden máshoz képest király lesz.

 

[Törölt tag 1945]

1959-ben jelentette be Giulio Andreotti védelmi miniszter az olasz szenátus előtt a nukleáris meghajtású, Guglielmo Marconi vadásztengeralattjáró osztály építésének terveit.
Két egység megépítését tervezték, nagyjából az amerikai Skipjack egységek alapján, a meghajtásra szintén az amerikai Westinghouse S5W reaktort tervezték licenszelni.

Mivel az USA nem adta át sem az S5W licencét, sem egyéb atomreaktorokkal kapcsolatos minősített anyagot az olaszoknak, a tervet 1963-ban törölték.

 

[Törölt tag 1945]

Északnyugati átjáró kékkel jelölve

WAGB-11 USCGC Polar Sea jégtörő

1985-ben az amerikai USCGC Polar Sea jégtörő a kanadai hatóságok engedélye nélkül hajózott át az Északnyugati átjárón, Alaszkából Grönlandra.
1986-ban a Kanadai kormány, hivatalosan is jelezte igényét a nemzetközi közösség felé az Északnyugati átjáróval kapcsolatban, miszerint annak egyes szakaszai a belvizein haladnak át.
Az USA nem ismerte el a Kanadai igényt, mivel szerintük az Északnyugati átjáró egy szabadon navigálható nemzetközi hajózási szoros, és bejelentette, hogy a továbbiakban sem kér engedélyt az áthajózásra.

A fenti bejelentésre válaszul a Kanadai kormány 1987-ben meghirdette a „Challenge and Commitment” tervet, amiben 10..12db nukleáris vadásztengeralattjáró beszerzése állt, a Britt Trafalgar, vagy a Francia Rubis osztályból, a hajók építését részben kanadai hajógyárakban tervezték, teljes licensz átvétellel.
1987 őszén, az HMS S90 Torbay (Brit Trafalgar osztály), és a S602 Saphir (Francia Rubis osztály) egységek a Kanadai Halifax kikötőjébe hajóztak, hogy bemutassák a terméket.

Az USA egyrészt megvétózta, hogy a Britek az amerikai reaktor technológiát Kanadának továbbadják, másrészt 1988-ban megállapodott Kanadával, hogy jégtörői minden esetben a kanadai hatóságoktól engedélyt fognak kérnek az áthaladásra.

SSK876 HMCS Victoria (Brit Upholder osztály) dízel-elektromos tengeralattjáró

1989-ben a hidegháború végével, a 8 milliárd kanadai dollárra tervezett programot törölték, és 750 millió kanadai dollárért végül négy használt brit Upholder osztályú dízel-elektromos egységet rendszeresítettek.

A folyamatos műszaki problémák miatt a négy egység bevethetősége nagyon alacsony szintű, jórészt a kikötőjükben állnak.

2009-ben Kanada átnevezte a vizi utat, „Kanadai Északnyugati átjáró”-nak.

A Kanadai Északnyugati (kék), és az Északkeleti átjáró (piros) jelentősége a következő évtizedben a sarki jég visszahúzódásával várhatóan csökken, amikor megnyílik a közvetlen viziút (zöld) a Jeges tengeren keresztül.

 

[Törölt tag 1945]

Azok számára, akiket mélyebben érdekelnek a tengerészeti reaktorok, főként ezekből a forrásokból dolgoztam, fontossági sorrendben:

Подводные Лодки Советского Флота 1945-91 Tom-I/-II/-III/-IV
Ю. В. Апальков
Моркнига 2011

60 Years of Marine Nuclear Power 1955 – 2015
Peter Lobner
August 2015

Design and properties of marine reactors and associated R&D
Andrei Gagarinski, Victor ignatiev, Lennart Devell
RRC, Kurchatov Institute
Studsvik Eco & Safety AB,
Sweden 1996

U.S. Submarines Since 1945 An Illustrated Design History
Norman Friedman
Naval Institute Press Annapolis, Maryland

COLD WAR SUBMARINES,
Norman Polmar
Potomac Books, Inc. 2004

Submarine Design and Development
Norman Friedman
Conway Maritime Press, 1984

Strategic antisubmarine warfare & naval strategy
Tom Stefanick
Institute for Defense & Disarmament Studies

Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев
ЦНИИ Морфизприбор, 2004

Falklands Air War
Chris Hobson
Midland Publishing, 2002

A Carrier at Risk: Argentinean Aircraft Carrier and Anti-Submarine Operations Against Royal Navy's Attack Submarines During the Falklands/Malvinas War
Latin America@war, Band 14
Mariano Sciaroni
Helion & Company, 2019

CIA, Freedom of Information Act Electronic Reading Room
CABLE TO AMEMBASSY BUCHAREST FROM THE SITUATION ROOM
November 3, 1974
https://www.cia.gov/library/readingroom/document/loc-hak-262-2-14-3

Type 093B Assessment
Christopher P. Carlson
2018

Атомная подводная лодка пр.705 (705К)
В.В.Осинцев
Специальный выпуск альманаха «Тайфун»
Санкт-Петербург 2008

Challenge and Commitment, A Defence Policy for Canada
Canadian Government Publishing Centre
Ottawa, 1987

 

[misinator]

1959-ben jelentette be Giulio Andreotti védelmi miniszter az olasz szenátus előtt a nukleáris meghajtású, Guglielmo Marconi vadásztengeralattjáró osztály építésének terveit.
Két egység megépítését tervezték, nagyjából az amerikai Skipjack egységek alapján, a meghajtásra szintén az amerikai Westinghouse S5W reaktort tervezték licenszelni.

Mivel az USA nem adta át sem az S5W licencét, sem egyéb atomreaktorokkal kapcsolatos minősített anyagot az olaszoknak, a tervet 1963-ban törölték.

...hát ez a történet rövid volt.
Ha a hosszabb lett volna, Hasp "meséje" is tovább tartott volna

 

[misinator]

...1985-ben az amerikai USCGC Polar Sea jégtörő a kanadai hatóságok engedélye nélkül hajózott át az Északnyugati átjárón, Alaszkából Grönlandra.
1986-ban a Kanadai kormány, hivatalosan is jelezte igényét a nemzetközi közösség felé az Északnyugati átjáróval kapcsolatban, miszerint annak egyes szakaszai a belvizein haladnak át.
Az USA nem ismerte el a Kanadai igényt, mivel szerintük az Északnyugati átjáró egy szabadon navigálható nemzetközi hajózási szoros, és bejelentette, hogy a továbbiakban sem kér engedélyt az áthajózásra.


...Az USA egyrészt megvétózta, hogy a Britek az amerikai reaktor technológiát Kanadának továbbadják, másrészt 1988-ban megállapodott Kanadával, hogy jégtörői minden esetben a kanadai hatóságoktól engedélyt fognak kérnek az áthaladásra.

SSK876 HMCS Victoria (Brit Upholder osztály) dízel-elektromos tengeralattjáró

1989-ben a hidegháború végével, a 8 milliárd kanadai dollárra tervezett programot törölték, és 750 millió kanadai dollárért végül négy használt brit Upholder osztályú dízel-elektromos egységet rendszeresítettek.

A folyamatos műszaki problémák miatt a négy egység bevethetősége nagyon alacsony szintű, jórészt a kikötőjükben állnak.

A karikatúrán némán nyerítettem

Rögtön ez az írás jutott az eszembe:

"...“A bolháról és az elefántról, azaz némi túlzással Kanada és az US egymás mellett éléséről akarok írni...

...mi mindent tudunk arról hogy mi történik ott lenn délen az US -ban, míg ők… nos, ők látszólag semmit sem tudnak rólunk. Azon kívül hogy itt hidegebb van. Ez magában egy irritáció a kanadaiak szemében...

...Mivel az US nagyhatalom, mivel hadseregüket a történelemben sokszor döntő hatásossággal használták, a polgáraik fogadtatása külföldön nem mindig egyértelműen pozitív, szemben a kanadaiakéval, akik (valljuk be) ugyanazon háborúkban vettek részt (Vietnam, Irak kivételével)...

...Az emigrációs és a beengedési kritériumok a két országban mások. Az US szerint a kanadaiak kevésbé nézik meg, kit engednek be.
Ennek az az eredménye, hogy az US hatóságok kanadai polgárokban (főleg új állampolgárokban, olyanokban, akik nem Kanadában születtek) nem annyira bíznak.
Előfordult, hogy kettős állampolgársággal rendelkező kanadaiakat nem engedtek be és ami még rosszabb ezeket néha az eredeti országukba küldték vissza, ahonnan eredetileg elmenekültek, nem pedig Kanadába...

https://hataratkelo.blog.hu/2019/12/02/amerikai-kanadai_egymas_mellett_eles

 

[Törölt tag 1586]

http://www.hisutton.com/Swedish_SSN.html
"...The nuclear powered A-11A concept was dropped in 1962 for a number of factors, including political pressure and a growing skepticism towards nuclear technology (and especially nuclear weapons)..."

 

[dudi]

Ma mekkora kihívás egy tengeralattjáróba nukleáris reaktort építeni?Teszem azt Kanada vagy Németország képes lenne rá ha áldoznának rá pénzt?

 

[Törölt tag 1945]

Ma mekkora kihívás egy tengeralattjáróba nukleáris reaktort építeni?Teszem azt Kanada vagy Németország képes lenne rá ha áldoznának rá pénzt?

Németeknek, és a Japcsiknak is volt atommeghajtású hajójuk, de már leszerelték őket.

 

[arbalest]

Ma mekkora kihívás egy tengeralattjáróba nukleáris reaktort építeni?Teszem azt Kanada vagy Németország képes lenne rá ha áldoznának rá pénzt?

Szerintem 100 %. Németország picit annyiból lehet kérdéses, hogy üzemanyagból már importra szorulna, a japánoknál csak elhatározás kérdése. Fene tudja, kulcsrakész atombombájuk és ballisztikus rakétájuk is van, talán reaktor tervek is ott pihennek a fiókban (talán amerikai alapokon).

 

[gacsat]

Északnyugati átjáró kékkel jelölve

WAGB-11 USCGC Polar Sea jégtörő

1985-ben az amerikai USCGC Polar Sea jégtörő a kanadai hatóságok engedélye nélkül hajózott át az Északnyugati átjárón, Alaszkából Grönlandra.
1986-ban a Kanadai kormány, hivatalosan is jelezte igényét a nemzetközi közösség felé az Északnyugati átjáróval kapcsolatban, miszerint annak egyes szakaszai a belvizein haladnak át.
Az USA nem ismerte el a Kanadai igényt, mivel szerintük az Északnyugati átjáró egy szabadon navigálható nemzetközi hajózási szoros, és bejelentette, hogy a továbbiakban sem kér engedélyt az áthajózásra.

A fenti bejelentésre válaszul a Kanadai kormány 1987-ben meghirdette a „Challenge and Commitment” tervet, amiben 10..12db nukleáris vadásztengeralattjáró beszerzése állt, a Britt Trafalgar, vagy a Francia Rubis osztályból, a hajók építését részben kanadai hajógyárakban tervezték, teljes licensz átvétellel.
1987 őszén, az HMS S90 Torbay (Brit Trafalgar osztály), és a S602 Saphir (Francia Rubis osztály) egységek a Kanadai Halifax kikötőjébe hajóztak, hogy bemutassák a terméket.

Az USA egyrészt megvétózta, hogy a Britek az amerikai reaktor technológiát Kanadának továbbadják, másrészt 1988-ban megállapodott Kanadával, hogy jégtörői minden esetben a kanadai hatóságoktól engedélyt fognak kérnek az áthaladásra.

SSK876 HMCS Victoria (Brit Upholder osztály) dízel-elektromos tengeralattjáró

1989-ben a hidegháború végével, a 8 milliárd kanadai dollárra tervezett programot törölték, és 750 millió kanadai dollárért végül négy használt brit Upholder osztályú dízel-elektromos egységet rendszeresítettek.

A folyamatos műszaki problémák miatt a négy egység bevethetősége nagyon alacsony szintű, jórészt a kikötőjükben állnak.

2009-ben Kanada átnevezte a vizi utat, „Kanadai Északnyugati átjáró”-nak.

A Kanadai Északnyugati (kék), és az Északkeleti átjáró (piros) jelentősége a következő évtizedben a sarki jég visszahúzódásával várhatóan csökken, amikor megnyílik a közvetlen viziút (zöld) a Jeges tengeren keresztül.

Az oroszoknak már most vadul kellene építeniük a Fehér-tengeri csatornát.

 

[gacsat]

Ma mekkora kihívás egy tengeralattjáróba nukleáris reaktort építeni?Teszem azt Kanada vagy Németország képes lenne rá ha áldoznának rá pénzt?

Tíz év alatt meglennének vele. Hanem a francik is a piacról élnek. Ha megveszik, ők eladják.

 

[gacsat]

Északnyugati átjáró kékkel jelölve

WAGB-11 USCGC Polar Sea jégtörő

1985-ben az amerikai USCGC Polar Sea jégtörő a kanadai hatóságok engedélye nélkül hajózott át az Északnyugati átjárón, Alaszkából Grönlandra.
1986-ban a Kanadai kormány, hivatalosan is jelezte igényét a nemzetközi közösség felé az Északnyugati átjáróval kapcsolatban, miszerint annak egyes szakaszai a belvizein haladnak át.
Az USA nem ismerte el a Kanadai igényt, mivel szerintük az Északnyugati átjáró egy szabadon navigálható nemzetközi hajózási szoros, és bejelentette, hogy a továbbiakban sem kér engedélyt az áthajózásra.

A fenti bejelentésre válaszul a Kanadai kormány 1987-ben meghirdette a „Challenge and Commitment” tervet, amiben 10..12db nukleáris vadásztengeralattjáró beszerzése állt, a Britt Trafalgar, vagy a Francia Rubis osztályból, a hajók építését részben kanadai hajógyárakban tervezték, teljes licensz átvétellel.
1987 őszén, az HMS S90 Torbay (Brit Trafalgar osztály), és a S602 Saphir (Francia Rubis osztály) egységek a Kanadai Halifax kikötőjébe hajóztak, hogy bemutassák a terméket.

Az USA egyrészt megvétózta, hogy a Britek az amerikai reaktor technológiát Kanadának továbbadják, másrészt 1988-ban megállapodott Kanadával, hogy jégtörői minden esetben a kanadai hatóságoktól engedélyt fognak kérnek az áthaladásra.

SSK876 HMCS Victoria (Brit Upholder osztály) dízel-elektromos tengeralattjáró

1989-ben a hidegháború végével, a 8 milliárd kanadai dollárra tervezett programot törölték, és 750 millió kanadai dollárért végül négy használt brit Upholder osztályú dízel-elektromos egységet rendszeresítettek.

A folyamatos műszaki problémák miatt a négy egység bevethetősége nagyon alacsony szintű, jórészt a kikötőjükben állnak.

2009-ben Kanada átnevezte a vizi utat, „Kanadai Északnyugati átjáró”-nak.

A Kanadai Északnyugati (kék), és az Északkeleti átjáró (piros) jelentősége a következő évtizedben a sarki jég visszahúzódásával várhatóan csökken, amikor megnyílik a közvetlen viziút (zöld) a Jeges tengeren keresztül.

A Trafalgarban még vannak amerikai licenszek?

 

[gacsat]

Technicatome – K15

A reaktor tartály tetejére integrált gőzfejlesztőt alkalmazó, 150MW hőteljesítményű, és 40~50% teljesítmény szint esetén még természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor üzemanyaga 7%-ra dúsított urán.

4m átmérőjű, és 10m magas K15 reaktor tartály a tetejére integrált gőzfejlesztővel, beépítése legalább 12.5m átmérőjű hajótestet igényel.

K-15 két féle elrendezésének elvi vázlata.

a, (fent) Le Triomphant osztály turbo-elektromos meghajtása
b, (lent) Charles de Gaulle hordozó két K15-öst alakalmazó gőzturbinás meghajtása.

1, Reaktortartály
2, Keringtető szivattyú
3, Integrált gőzfejlesztő
4, Tápszivattyú

R91 Charles de Gaulle hordozó (alul) két darab K15 reaktort alkalmaz

Charles de Gaulle esetén a két K15-ös élettartalma; 25 csomó sebességnél 5év.
Várható élettartalma a lassan őrjáratozó rakétahordozó tengeralattjárónál 20..25 év.

Le Triomphant

A természetes cirkulációjú nyomottvizes K15 reaktor turbó-elektromos propulzor meghajtása kihagyja a fő turbinákat, és a reduktort, csökkentve az egység zajszintjét.
Francia mérések szerint a Le Triomphant zajszintje ezerszer alacsonyabb (-30dB) mint a korábbi Le Redoutable osztály egyégeké.

Az SNLE-NG (Sous-Marin Nucléaire Lanceur d'Engins de Nouvelle Génération – új generációs rakétahordozó tengeralattjáró) Le Triomphant osztályból négy egység készült.
1997 S616 Le Triomphant
1999 S617 Le Téméraire
2004 S618 Le Vigilant
2010 S619 Le Terrible

A gépészet főbb elemei:
1db K15, 150MW hőteljesítményű természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor
2db generátor
1db propulzort meghajtó egyenáramú elektromotor, 41’000LE mechanikai teljesítménnyel

A francia propulzor különlegessége, hogy tolóereje irányítható, így kisebb oldalkormányt igényel.


Érdekesebb események a K15 reaktorral szerelt egységek történetéből:

1993-ban az R91 Charles de Gaulle építésén állítólag MI6 brit ügynököt fogtak, aki a reaktor tervdokumentációját próbálta megszerezni.
Az ügyet elsímitották, és hivatalosan mindkét kormány cáfolja, hogy az eset valaha is megtörtént.

2000 novemberében az R91 Charles de Gaulle bejáratásán, a jobb oldali hajócsavarja eltört, és az azt követő anyagvizsgálaton, a másik oldaliban is légbuborékokat találtak.
A gyártó cég összes irata a kivizsgálás kezdete után pár órával keletkezett tűzben odaveszett.
R91 Charles de Gaulle végül az R98 Clemenceau és az R99 Foch addigra már kivont hordozók tartalék hajócsavarjait kapta meg, amikkel sebessége az eredetileg tervezett 27 csomó helyett, 24 csomóra csökkent.

2001 márciusában az R91 Charles de Gaulle 25.2 csomó maximális sebességre volt képes, viszont ekkor a 100dB feletti (légköri) zajszint miatt a hajó hátsó részében lévő hálókat nem lehetett használni.

2001 szeptemberében az R91 Charles de Gaulle fedélzetén a biztonságosnál magasabb radioativitási szintet mértek.
Később kiderült, hogy a radioaktivitás szintje benne volt a tervezéskor elfogadott sávban, viszont az EU szabvány közben lefelé módosult.

2001 novemberében az Indiai óceánon az R91 Charles de Gaulle részt vett az Afganisztáni Taliban elleni bevetésen, 16db Super Étendard és 2db Rafale-M géppel.

2002 májusában az R91 Charles de Gaulle meglátogatta Szingapúr, majd Omán kikötőjét.

2005-2006-ban ismét délkelet ázsiában volt az R91 Charles de Gaulle.

2007 szeptemberétől 15 hónapon át tartott R91 Charles de Gaulle reaktorainak üzemanyag utántöltése, illetve megkapta a két új hajócsavarját, amivel már elérte az eredetileg tervezett 27 csomós sebességet.

S616 Le Triomphant (felül) és az S28 HMS Vanguard (alul) ütközése

2009 februárjában az Atlanti óceán északi részén a S616 Le Triomphant és a Brit HMS Vanguard rakétahordozó ütközött.
Mind a két rakétahordozó kis sebességgel őrjáratozott, egyikük sem észlelte a másikat a passzív szonárján.
A baleset rávilágított arra a kellemetlen tényre, hogy a Brit és a Francia rakétahordozó tengeralattjárók is ugyanazt a tengerrészt használják éles őrjáratozásra.
A rakétahordozók általában a zajos kereskedelmi hajóforgalom által elkerült, csendes, és mély tengerrészeket preferálják, amitől Moszkva még lőtávolságban van, nincs túl messze a bázisuktól, és úgy tűnik, hogy ezeknek a tengerrészeknek a száma véges.

2010 októberétől négy hónapos bevetésen az R91 Charles de Gaulle járt a Földközi, és a Vörös tengeren, az Indiai óceánon, és a Perzsa öbölben.
Részt vett a Líbiai repüléstilalmi zóna ellenörzésében, Szomáliai kalózok, és az Afganisztáni Taliban elleni bevetéseken, és gyakorlatozott az Indiai, Szaúdi, és Emirátusoki haditengerészetekkel.

2015 januárjától négy hónapos bevetésen a Perzsa öbölben az R91 Charles de Gaulle részt vett az Iszlám állam elleni légicsapásokban.

2015 novemberétől négy hónapos bevetésen a Földközi tenger keleti medencéjében az R91 Charles de Gaulle részt vett az Iszlám állam elleni légicsapásokban.

2016 szeptemberétől négy hónapos bevetésen a Földközi tenger keleti medencéjében az R91 Charles de Gaulle részt vett az Iszlám állam elleni légicsapásokban.

2017 februárjától 18 hónapon át tartott R91 Charles de Gaulle reaktorainak üzemanyag utántöltése.

2019 márciusában futott ki az R91 Charles de Gaulle öt hónapos bevetésre, az Indiai óceánra, ahol a Szingapúri haditengerészettel gyakorlatozik.



A Rubis osztályú vadásztengeralattjárókat váltó Suffren osztály gyakorlatilag a Le Triomphant egyenesági leszármazottja, a csökkentett átmérőjű és teljesítményű K15-ös természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktort, a francia atomerőművekben alkalmazott alacsony dúsítású urán üzemanyaggal töltik, így reaktor magjának várható élettartalmát 10évre tervezik.

Q284 Suffren

Hat egység építését tervezik 2020 és 2030 között.
2020 Q284 Suffren
202x Duguay-Trouin
202x Tourville
202x De Grasse
203x Rubis
203x Casablanca

A Suffren passzív szonárja 10x érzékenyebb elődjénél, elektro optikai periszkópja panoráma képet rögzít a felszínről egy pillanat alatt.
A 99m hosszú hajótestben 20db F21 torpedó és SM39 Exocet rakéta fér, a 4 torpedő vető nyílásban lévőkön felül. (A Rubi osztály csak 14 utántöltést tárolt)
Az MBDA SCALP MdCN (Système de Croisière Autonome à Longue Portée Missile de Croisière Naval) lopakodó robotrepülő alkalmazásával lehetségessé vált földi célpontok precíziós támadása is.

Ellentétben az amerikai típusokkal, a 60 fős személyzet minden tagjának a bevetés alatt saját ágy jut.



Holnap következnek a világ legzajosabb tengeralattjárói…

A francik bevállaltak egy kardáncsuklót a propulzorba? Az is csak extra zaj. Ráadásul kinn kell lennie a vízben.

 

[Törölt tag 1945]

A Trafalgarban még vannak amerikai licenszek?

A Trafalgar osztály Rolls-Royce PWR-1 meghajtása még egy licenszben gyártott amcsi Westinghouse S5W ASFR, és csak 1993-tól a Vanguard és az Astute osztálynál használják a Rolls-Royce PWR-2 természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktort, de azt meg gondolom nem exportálják.

 

[ravenlord]

Leginkább ebbe a topikba illőnek találtam ezt a cikket, amely arról szól, hogy a jenkik mobil kisméretű atomreaktorok beszerzésére írtak ki tendert (oroszul van):
https://zen.yandex.ru/media/agent_g...e-iadernye-reaktory--5dc5175e98930900b4610df7

A lényeg az, hogy az expedíciós erőknek szükségük van az energiabiztonság és függetlenség megteremtésére ilyen reaktorokra.
Főbb elvárások:

• a mobil reaktor teljesítménye 1-10 megawatt között legyen
• Kevesebb, mint 40 tonnát nyomjon
• Szállíthatóság: tréleren, hajón repülőn (C-17 Globemaster III).
• 3 napon belül felállítható legyen.
• Egyszerűségre és biztonságra való speciális követelmények, a szállítás gyakori és különböző módjai miatt megnövelt tartósság
• Alvadási idő (??? - ez mi lehet atomreaktorok esetében?) nem több, mint 7 nap.
• Újratöltés nélkül 3 évig legyen üzemeltethető.
• sztenderd 40-láb hosszúságú ISO konténerben legyen telepíthető.