Ticonderoga osztály (USA)

molni

A H-41-nek nincs tengeralattjáróról indítható változata vagy repülőről vagy hajóról indítják.Ez az érték a hajós indításra vonatkozik és ott nem kell irányba fordulni mert nem VLS-ből indul.Ez nem régi többtonnás rakéta hanem egy viszonylag új több tonnás rakéta.

Wolfrick

Nem!Nagy valószínűséggel el sem találja nem véletlen fejlesztették ki a RAM-ott.A RAM sem kukázza le teljesen de az legalább nagyobb valószínűséggel találja el mint a CIWS.Ezek a rakéták a végfázisban 10-15g-s oldalirányú manővereket végeznek és ezért hatástalan a Phalanx és társai.
 
molni

Akár azzal is :D Annál az esetnél állítólag az volt a baj,hogy nem észlelték a gépet csak amikor ott volt márpedig a radarok békeidőben is működnek.
 
Nyilván azok a szállítók nem egyedül mennének...
Amúgy akkora partraszálló kapacitása volt az oroszoknak ami Izlandhoz elég lett volna.
 
<i>Amúgy akkora partraszálló kapacitása volt az oroszoknak ami Izlandhoz elég lett volna.</i>

Ezt kérem kirészletezni. Milyen hajókra gondolsz itten? Mi adta volna a légi és ASW fedezetet?
 
"És ezerszer el lett mondva, hogy BÉKEIDŐBEN. Ember, a háborús készültési állapotokat és képességeket nem keverjük már ide. Jó hogy nem azzal érvelsz, hogy 2000-ben meg egy Szu-24 áthúzott egy CVN felett. Mégis mi a tökömmel állítanák meg…? Stoptáblálval…?"

Egy hadihajon is kulonbozo keszultsegi szintek vannak a totalisan harcrakesztol egeszen mikor csak par ugyeletes setal a folyosokon az ures hajon.

Ertelem szeruen mikor a SZ-24 es athuzott akkor egy alacsony szintu keszultsegben volt a hajo es ezert nem durrantottak le. Lattak hogy feltunik lattak hogy jon es lattak hogy nem indit raketat csak jon. Beke volt igy inkabb nem lottek. De lohettek volna mar sokkal korabban.

A Brit , Del Afrikai , Ausztral tengokkal valo rajtavesztes eseten mindig a legnagyobb keszultsegben levo hajok uszkaltak es probaltak elkerulni ( illetve eloszor nagy mellenyel elfogni a tengokat )
A tengoknak nem mindig sikerul becserkeszni az aldozatukat foleg taktikajukbol kifolyolag, de amikor osszejonnek a dolgok akkor az "elharito erok" roviden B@szhatjak !
 
@Kuruc71: szerintem egy US CVBG-t ma csak tengeralattjáróval tudnak megcsapni, olyan vas ami erre képes alig egy pár típus van. nyilván orosz, angol és francia portékáról beszélünk. itt amúgy arról érdemes értekezni, hogy a hordozót kell eltalálni. felülről ezt én erősen kétlem, tehát marad az egyetlen út, alulról egy nukleáris torpedóval megküldeni. minden más verzió szinte lehetetlen.
 
@molniblage: Keflavikhoz azért össze kellett volna szednie magát a SZU-nak, de mint tudjuk lehetetlen dolgok nincsenek... a szovjet egy igen kreatív nép :) persze valóban érdekes ezt a kérdést nem Tom Clancy-s módon vizsgálni :)

ps.: pedig a könyv jó volt :)
 
"Ezt kérem kirészletezni. Milyen hajókra gondolsz itten? Mi adta volna a légi és ASW fedezetet?"
http://en.wikipedia.org/wiki/Russian_Marines#Cold_War
http://www.historyofwar.org/articles/weapons_russiannavallong.html
A tengerészeti gyalogság elbírt volna szárazföldön Izlanddal.

Bár azt nem tudom, hogy mennyire akadályozták volna meg őket az odajutásban a NATO tengerészeti erői, mert lehet, hogy csak ezek felszámolása után ment volna a dolog, de akkor meg fölösleges Izlandot elfoglalni.
 
"a végfázisban 3M sebesség lehetetlenségén"
A kalibr végfázisban 2.9 M re gyorsul. A Kalibrnak is a furcsa hegyesorrú nyerges változata. A többi is 2M fölött halad az utolsó kilómétereken.
 
@F1End

Továbbra sem értem, hogy ilyen 0 erőt veszteség nélkül hogyan juttatsz el oda... Két kis 10k tonnás partszálló hajó? Na ne röhögtess...
 
A disznókodó oroszokat a felszállásuktól követték, csak nem hitték, hogy disznókodni akarnak. A Kitty Hawk épp védtelen volt, a kapitány meg nem kért Jappánból vadászokat. Épp tankolt. Fél órás készültség volt, de azt sem vették komolyan. A katapulton egy A-6os állt, előbb azt kellett felhajtani, csak utána állhatott oda egy F-18as. A riasztástól számított 40 perccel szállt föl. Akkor meg már minek? az oroszok már otthon voltak.
A két tengós elfogás meg bizony teljes HKSznél történt. Mindkettő az erre irányuló hadgyakorlat közepén esett meg. Ne higyjetek a halivúdi szép grafikáknak. A tengeralattjárók időben való felderítése inkább csak szerencs kérdése. (Ezért nem értem, miért nem pinggelnek? Csak annyi hátrányát látom, hogy a gaz ellen is látná a saját tengókat.)
AWACS akkor lehett fönn állandóan, ha 3 anyahajó együtt hajózik. Meg mondjuk 2 géppár is.
Ja, a Csendes - óceán kellős közepén az CVBG fölött átvitorlázó TU-95ös párról még nem is szóltunk.
Aki bevállalja az első csapást, simán tarolhat. Csak a végén ugyanúgy járna, mint Jappán.
 
H-41 Moskit
Magasból lecsapó üzemmód:3M
Tengerre lapuló:2,2M

Yakhoont - Brahmos:2,6M
Ennél megcsinálták amit régen mondok: A keresőradarjának az impulzusai mind időben, mind alakban változnak. Így zavarja, aki tudja.
 
molni

Azt te sem gondolod komolyan,hogy egyedül ment volna pár hajó mindenféle támogatás nélkül.Olyan kreatív vagy amikor az amik csinálnak valamit de ha az oroszok akkor előjön a két bites gondolkodás.
 
Csak, hogy beleszóljak én is az off vitába. A szovjet haditengerészet nem szerintem nem lett volna képes bevenni Izlandot. Egyszerűen azért mert egy ilyen műveletre soha nem készítették fel a flottát. Valódi offenzív képességeket (ha nem omlik össze a Szovjetúnió, és Gorskov 85-ben nem hal meg) a 90-es évek közepére kapott volna a felszíni flotta. A hivatalos tervek szerint 94-re már 6 aktív hordozójuk állt volna szolgálatban. A SzU egyébként a legtöbb (négy) valódi repülőgéphordozót 1987-91 között tartotta rendszerben: ezek a Kijev, a Minszk (ezeket a kilencvenes években eladták Kínának), a Gorsko (ma Indiában szolgál) és a Novorosszijszk (leszerelték). A Kuznyecov-osztályt még a nyolcvanas évek végén építették, ebből a Kuznyecov és a Varjag készült el (utóbbi nem teljesen, azóta Ukrajnához, majd Kínához került), de ebből csak a Kuznyecovot állították rendszerbe, és azt is csak a 90-es években a SzU szétesése után. Ezekhez jöttek volna olyan apróságok, mint az eredetileg 12 db-osra (!!!) tervezett Kirov osztály hajói vagy a Slava-k. A szovjet felszíni flotta valójában a 80-as évek közepéig inkább defenzív felépítésű, és felszereltségű volt.
 
<i>Azt te sem gondolod komolyan,hogy egyedül ment volna pár hajó mindenféle támogatás nélkül.Olyan kreatív vagy amikor az amik csinálnak valamit de ha az oroszok akkor előjön a két bites gondolkodás.</i>

Nem kétbites. Mégis miféle támogatást tudtak volna adni a '80-as években..? Komoly légivédelmi cirkálójuk nem nagyon volt, ahogy rakétás romboló sem. A haditernerészeti csapásémérőket mi tartotta volna távol? Vadászkíséret nem lett volna.

A szovjet hajók szimlán kifogytak volna a munícióból egy idő után a tömeges Harpoon salvok miatt. Egy idő után lehet, hogy elég nagy lett volna a SZU tengerészet, de ez nem következet be.
 
"Komoly légivédelmi cirkálójuk nem nagyon volt, ahogy rakétás romboló sem. A haditernerészeti csapásémérőket mi tartotta volna távol? Vadászkíséret nem lett volna."

Nem, hogy nem volt, ma sincs. Se légvédelmi romboló, se légvédelmi cirkáló. Az eggyetlen dolog, ami a légvédelmi romboloból van, az egy kb 1 méter husszú műanyagmakett.
A multifunkci fregattjuk ami majd 2013-ban lesz, ha minden jól megy, azon is hagyományos légvédelmi rakétaindító lesz, nem VLS.
 
Baszki a Kirovokon 96 db SZ-300PMU lérak van a tor rendszer 192 db rakétája mellett,ezen kívül 44 db 9K33 Osza is ott van,ez számszerűen és abszolút értékben is több mint egy Tico fegyverzete! Mi ez ha nem valós légvédelmi képesség! Vagy az Sz-300-at nem tartjuk már potens rendszernek vagy 2 bites módon ami orosz az gagyi?
Csak az Udalojokn is van 64 db SA-N 9!
Ennyire védelem nélküli vadkacsák lennének az orosz hajók?
 
Chimera! És egy 1988 as konfliktus estén(mert ugye hidegháborús időkről beszélünk!) hány darab Kirov ólálkodhatott volna Izland közelében?? Csak kérdezem?
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back