Terminator
Van olyan üzemmód is csak akkor kicsi a hatótáv pl BrahMos-nál kb 300-ról kb 120-ra csökken.
molni
"az Aegis 20 célt tud támadni, ekkor a légtérben lévő rakéták közül egyszerre mindig csak négy lehet a végső megközelítési fázisban"
Ezek szerint 20 a levegőben amiből csak 4-et tud célra vezetni.Ha jól értem.
Egymás rakétáit célra tudják vezetni a hajók?Arra gondolok,hogy egy hajó kilő 20 rakétát viszont végfázisban besegít a többi hajó így mind a 20(öt AEGIS rendszer esetén)rakéta kap céljeleket végfázisban.
Van olyan üzemmód is csak akkor kicsi a hatótáv pl BrahMos-nál kb 300-ról kb 120-ra csökken.
molni
"az Aegis 20 célt tud támadni, ekkor a légtérben lévő rakéták közül egyszerre mindig csak négy lehet a végső megközelítési fázisban"
Ezek szerint 20 a levegőben amiből csak 4-et tud célra vezetni.Ha jól értem.
Egymás rakétáit célra tudják vezetni a hajók?Arra gondolok,hogy egy hajó kilő 20 rakétát viszont végfázisban besegít a többi hajó így mind a 20(öt AEGIS rendszer esetén)rakéta kap céljeleket végfázisban.
M
molnibalage
Guest
@Chimera
Ha a rendszer gyorsan képes ugrálni a célok között megvilágítás szempontjából, akkor nem annyira súlyos. Ugyanis mennyivel dárgább lenne az, ha 64 rakéta folyamatos célmegvilágíását kellene megoldani ahelyett, hogy 4 célcsatorna ugrál a rakéták célbaérkezési idege szerint.
Viszon újabb rejtély. Ha ilyen a rendszer, akkor a rakétában van az "ész", tehát ez nem TVM célravezetés, aminél imádják azt reklámozni, hogy azért jó, mert olcsó a rakéta, mert nem magának dolgozza ki a pályát, stb. Mondjuk az TVM esetén az is kérdőjeles, hogy a rakéta felé zavarj - hiszen annak mért adataival IS dolgozik a földi rendszer - vagy csak magát a földi renszert, vagy mindkettőt.
Az AGEIS esetén is jó kérdés, hogy a CW forrásnak teszel be, vagy a rakéta szenzorait akarod becsapni.
Látható, hogy mennyi a műszaki változó és mennyi megfontolás szükséges már koncepcionálisan, hogy technikailag hogyan is akarsz egy rendszert felépíteni és egyek mennyire durván kombinálhatóak, hol lesz a rendszer szűk keresztemtsze és mikor.
Egy Patriot lehet, hogy nem vezet célre kis indítási különbségekkel tucatnyi rakétát vagy még több rakétát, de a TVM módszer alatt tudtommal folyamatosan vezérli a rakétát, tehát a tűzcsatornák száma úgymond folyamatos. Már, ha jól értettem.
Ha a rendszer gyorsan képes ugrálni a célok között megvilágítás szempontjából, akkor nem annyira súlyos. Ugyanis mennyivel dárgább lenne az, ha 64 rakéta folyamatos célmegvilágíását kellene megoldani ahelyett, hogy 4 célcsatorna ugrál a rakéták célbaérkezési idege szerint.
Viszon újabb rejtély. Ha ilyen a rendszer, akkor a rakétában van az "ész", tehát ez nem TVM célravezetés, aminél imádják azt reklámozni, hogy azért jó, mert olcsó a rakéta, mert nem magának dolgozza ki a pályát, stb. Mondjuk az TVM esetén az is kérdőjeles, hogy a rakéta felé zavarj - hiszen annak mért adataival IS dolgozik a földi rendszer - vagy csak magát a földi renszert, vagy mindkettőt.
Az AGEIS esetén is jó kérdés, hogy a CW forrásnak teszel be, vagy a rakéta szenzorait akarod becsapni.
Látható, hogy mennyi a műszaki változó és mennyi megfontolás szükséges már koncepcionálisan, hogy technikailag hogyan is akarsz egy rendszert felépíteni és egyek mennyire durván kombinálhatóak, hol lesz a rendszer szűk keresztemtsze és mikor.
Egy Patriot lehet, hogy nem vezet célre kis indítási különbségekkel tucatnyi rakétát vagy még több rakétát, de a TVM módszer alatt tudtommal folyamatosan vezérli a rakétát, tehát a tűzcsatornák száma úgymond folyamatos. Már, ha jól értettem.
M
molnibalage
Guest
<i>Egymás rakétáit célra tudják vezetni a hajók?Arra gondolok,hogy egy hajó kilő 20 rakétát viszont végfázisban besegít a többi hajó így mind a 20(öt AEGIS rendszer esetén)rakéta kap céljeleket végfázisban.</i>
Ha van a többi hajón CW sugárzó, akkor szerintem igen. Ehhez persze adatkapcsolat kell a rendszer elemei között. Az AEGIS egyik kulcseleme tudtommal ez, hogy ha több hajó van, akkor a rendelkezésre álló tűzcsatornákkal és rakétákkal a kötelék szintjén számol a rendszer és gey központ vezérel. Na, ezért kell full auto mód, ezt ember már nem látja át előre, csak az akutális forgatókönyv szerinti védekezési sémát tudja jól meghatározni.
<i>Ezek szerint 20 a levegőben amiből csak 4-et tud célra vezetni.Ha jól értem.</i>
Igen. Csak ahogy becsapódik a rakéta, indulhat helyette egy újabb. A rendszer igen okos módon spórol az erőforrással és a célmegvilágítási kapacitással még, ha ez a vezérlő logika bonyolultságát növeli.
Tehát közeledő célok esetén az indítási sűrűséget a távolság csökkenési növeli, hiszen a rakéták is hamarabb célbaérnek. A bibi akkor van, ha mondjuk 50-60 km-ről kínál meg valaki több irányból sok rakétával. Na ez, az ami igen nehéz...
Ha van a többi hajón CW sugárzó, akkor szerintem igen. Ehhez persze adatkapcsolat kell a rendszer elemei között. Az AEGIS egyik kulcseleme tudtommal ez, hogy ha több hajó van, akkor a rendelkezésre álló tűzcsatornákkal és rakétákkal a kötelék szintjén számol a rendszer és gey központ vezérel. Na, ezért kell full auto mód, ezt ember már nem látja át előre, csak az akutális forgatókönyv szerinti védekezési sémát tudja jól meghatározni.
<i>Ezek szerint 20 a levegőben amiből csak 4-et tud célra vezetni.Ha jól értem.</i>
Igen. Csak ahogy becsapódik a rakéta, indulhat helyette egy újabb. A rendszer igen okos módon spórol az erőforrással és a célmegvilágítási kapacitással még, ha ez a vezérlő logika bonyolultságát növeli.
Tehát közeledő célok esetén az indítási sűrűséget a távolság csökkenési növeli, hiszen a rakéták is hamarabb célbaérnek. A bibi akkor van, ha mondjuk 50-60 km-ről kínál meg valaki több irányból sok rakétával. Na ez, az ami igen nehéz...
A legújabb AEGISen kívül a kilencedik rakéta be fog érni a célba. Egy cél leküzdése a célmegvilágítás miatt hat mp., 40 km a láthatár. Ha kilenc 3M rakéta bukkan fel a láthatáron, ebből max. hatot tud lelőni. Kettőt leszed a falanx, egy becsapódik.
M
molnibalage
Guest
@gacsat
Nem, nagyon nem tudsz számolni...
Első körben ott kezdődik, hogy tengerszinten semmi sem megy M3.0-mal, mert semmi nem bírja ki azt a hőterhelést. Az M2.5 is igen erős felső becslés és a rakétának fel is kell gyorsulnia, tehát a 40 km-en nem lesz meg az M3.0 átlag... Mert 40 km-en nem a semmiből fog előbukkani, ugyanis AWACS support nélkül ritkán császkál ma AEGIS. Tehát az indítási táv 40 km, ezért viszont van gyorsulás is. Ezen felül 9 db rakétát sem tudsz egyszerre indítani, mert egyesével indul a tengóról is...
A CW megvilágítás váltási idejére nincs adat, de legyen ez rakétánként egy sec. Kétszer négy rakéta akár 6 másodperc eltéréssel is célbaérhet. Tehát 30 km-nél elindul négy SM-2 - tételezzünk fel reakció időt - ezek találkoznak a közeldő célokkal valahol. Sajnos az SM-2 gyorsulási adatait nem ismerem. Ha M2.0 átlagsebességet tételezek fel akkor az átagos közeledés sebesség olyan 1200 m/s. Kb. félúton eltalálhat négyet, és még 6 másodpercenként még négyet.
És akkor itt fontos az, hogy a valóságban nem egyszerre indul a hajóra vadászó csúnyaság.
Nem, nagyon nem tudsz számolni...
Első körben ott kezdődik, hogy tengerszinten semmi sem megy M3.0-mal, mert semmi nem bírja ki azt a hőterhelést. Az M2.5 is igen erős felső becslés és a rakétának fel is kell gyorsulnia, tehát a 40 km-en nem lesz meg az M3.0 átlag... Mert 40 km-en nem a semmiből fog előbukkani, ugyanis AWACS support nélkül ritkán császkál ma AEGIS. Tehát az indítási táv 40 km, ezért viszont van gyorsulás is. Ezen felül 9 db rakétát sem tudsz egyszerre indítani, mert egyesével indul a tengóról is...
A CW megvilágítás váltási idejére nincs adat, de legyen ez rakétánként egy sec. Kétszer négy rakéta akár 6 másodperc eltéréssel is célbaérhet. Tehát 30 km-nél elindul négy SM-2 - tételezzünk fel reakció időt - ezek találkoznak a közeldő célokkal valahol. Sajnos az SM-2 gyorsulási adatait nem ismerem. Ha M2.0 átlagsebességet tételezek fel akkor az átagos közeledés sebesség olyan 1200 m/s. Kb. félúton eltalálhat négyet, és még 6 másodpercenként még négyet.
És akkor itt fontos az, hogy a valóságban nem egyszerre indul a hajóra vadászó csúnyaság.
dudi:
Azért nem hiszem, hogy a Phalanx csak potyára lenne ott. Csak lenne esélye. Mitöbb ha a Phalanx helyett mondjuk a RAM CIWS (RIM-116) lenne/lesz egyszerre a hajón annak se lennek sok esélye?
gacsat:
Hírhalomba már kétszer linkelték (ebből én voltam a 2.)
Azért nem hiszem, hogy a Phalanx csak potyára lenne ott. Csak lenne esélye. Mitöbb ha a Phalanx helyett mondjuk a RAM CIWS (RIM-116) lenne/lesz egyszerre a hajón annak se lennek sok esélye?
gacsat:
Hírhalomba már kétszer linkelték (ebből én voltam a 2.)
Itt volt egy cikk (?), melyben fel volt sorolva, hogy hány RAM lesz és melyik hajókon.
Meg a Flight ll-es Burke-knél még azt az egy Phalanx-ot is le akarták sporolni. (Aztán inkább mghagyták +kapott egy 2.-at is. A Flight llA-nál a lehagyás fel se merült.)
Meg a Flight ll-es Burke-knél még azt az egy Phalanx-ot is le akarták sporolni. (Aztán inkább mghagyták +kapott egy 2.-at is. A Flight llA-nál a lehagyás fel se merült.)
Kicsit mintha el lenne bonyolítva ez a célmegvilógítós rendszer magyarázata. Eddig azt hittem, hogy értem, most meg kicsit elbizonytalanodtam. Naszóval, elmagyarázom az én verziómat, hogy értem. Mondjátok meg, ha tévedek és ha igen, hol?
Szóval vegyünk egy végtelenségig leegyszerüsített rendszert, csak a példa kedvéért. Természetesen az adatok irreálisak a péda kedvéért találtam ki őket.
Felejtsük el a 4 antennál, használjunk csak eggyet.
Van a hajónk és pl 100 km távolságra egy tengeralattjáró, mely egyesével kezdi indítani a rakétáit.
A hajónk azonnal észleli az indításokat és azonnal kezdi indítani ő is a rakétáit.
Tételezzük fel, hogy a támadó és a védő rakétáinknak is egyforma a sebességük (mondjuk 3M). Ez azt jelenti, hogy pontosan félúton találkoznak majd.
A rendszer mikor észleli a rakétákat elfogási pályára állítja őket és mindíg a legelső rakéta számára világítja meg a legközelebbi célt.
Miután az első rakéta eltalálta az első célt, a második támadó rakétát világítják meg a második elhárító rakétánk számára. Miután ez is talált jön a harmadik vs harmadik stb. stb.
A mi esetünkben 4 antenna van a hajó legmagasabb pontján, hogy minnél nagyobb szöget tudjanak lefedni.
http://en.citizendium.org/images/3/37/Antenna_suite_on_CG-60_Normandy_AEGIS_cruiser.jpg
Ezáltal egyszerre 4 célpontot tudnak egyszerre megvilágítani, úgy, hogy a levegőben még több rakéta is van elfogópályán más célpontora irányítva.
Szóval vegyünk egy végtelenségig leegyszerüsített rendszert, csak a példa kedvéért. Természetesen az adatok irreálisak a péda kedvéért találtam ki őket.
Felejtsük el a 4 antennál, használjunk csak eggyet.
Van a hajónk és pl 100 km távolságra egy tengeralattjáró, mely egyesével kezdi indítani a rakétáit.
A hajónk azonnal észleli az indításokat és azonnal kezdi indítani ő is a rakétáit.
Tételezzük fel, hogy a támadó és a védő rakétáinknak is egyforma a sebességük (mondjuk 3M). Ez azt jelenti, hogy pontosan félúton találkoznak majd.
A rendszer mikor észleli a rakétákat elfogási pályára állítja őket és mindíg a legelső rakéta számára világítja meg a legközelebbi célt.
Miután az első rakéta eltalálta az első célt, a második támadó rakétát világítják meg a második elhárító rakétánk számára. Miután ez is talált jön a harmadik vs harmadik stb. stb.
A mi esetünkben 4 antenna van a hajó legmagasabb pontján, hogy minnél nagyobb szöget tudjanak lefedni.
http://en.citizendium.org/images/3/37/Antenna_suite_on_CG-60_Normandy_AEGIS_cruiser.jpg
Ezáltal egyszerre 4 célpontot tudnak egyszerre megvilágítani, úgy, hogy a levegőben még több rakéta is van elfogópályán más célpontora irányítva.
M
molnibalage
Guest
@Mackensen
Igen, ilyen forgatókönyv is elépzelhető, ha csak egy CW megvilágító néz egy irányba és a célok közel vannak egymáshoz. 150-200 km-re levő célok egy igen kis kúpszögön belül esnek, ezért ha az MCG jó helyre küldi a rakétákat és gyors a megvilágítás ugrálása, akkor egy megvilágító is szépen dolgozik egy irányban.
Igen, ilyen forgatókönyv is elépzelhető, ha csak egy CW megvilágító néz egy irányba és a célok közel vannak egymáshoz. 150-200 km-re levő célok egy igen kis kúpszögön belül esnek, ezért ha az MCG jó helyre küldi a rakétákat és gyors a megvilágítás ugrálása, akkor egy megvilágító is szépen dolgozik egy irányban.