Egyiptom és Irak 1960 években Tu-16KS gépeket kapott, amelyek elsődleges feladata a hajók elleni bevetések voltak. Az 1967-es 3. Arab-Izraeli háborúban 30 db Egyiptomi (a repülőtéren), illetve 1 db Iraki (akcióban) semmisült meg.
1967 után Egyiptom és Irak is a Tu-16K-10 rakéta hordozó változatot kapta meg. Egyiptom 1973-ban a 4. Arab -Izraeli háborúban vetette be őket.
1959-ben a Tu-16 terveinek egy részét átadták a baráti Kínai Népköztársaságnak, akik már régóta kilincseltek a licensz jogért. Kína 1957-ben szerezte meg az engedélyeket. A terveket egy mintapéldány, egy szétszerelt példány, végül egy alkatrészeire szétbontott gép követte. A kínai pártvezetés úgy döntött, hogy a gyártás Xianban és Harbinban fog zajlani. Az óriás kirakósdit a kínaiaknak 67 nap alatt fejezték be, és 1959. szeptember 27-én már repültek is vele. Később az egész gyártási megbízást a Xian Repülőgépgyártó Vállalat kapta meg, akik 1964-re álltak rá teljesen a gyártásra. Az első teljesen kínai gyártású bombázó 1968. december 24-én repült először, Xian H-6 megjelöléssel. A gép adatai teljesen megegyeznek a Tu-16-os adataival. A légierő és a haditengerészet számára több alváltozatot fejlesztettek ki a szovjet modell alapján. A 90-es években is folytatták a sorozatgyártást, évi négy darabszámmal.
Sok vélemény szerint a Tu-16 Badger a Szovjetunió egyik legjobb bombázója volt.