Tu-160 Blackjack (Tupoljev, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Google a barátod
Kismillió kép van róla. De, hogy valami mélyebbet linkeljek, itt az összes orosz avionika, egy helyen:
http://aerospace.boopidoo.com/philez/Su-15TM%20PICTURES%20&%20DOCS/Overscan's%20guide%20to%20Russian%20Military%20Avionics.htm
A Tambov-i ersó, köztük a Tu-160-as áthúzása teljes utánégetéssel, meg egyéb nyalánkságok:
https://www.youtube.com/watch?v=vNG7VtPo9VY
Full HD, 50 fps.
https://www.youtube.com/watch?v=vNG7VtPo9VY
Full HD, 50 fps.
A plazmához...
anno kísérleteztünk egy olyan eljárással, hogy a levegőnek megnöveltük a sebességét és a hőmérsékletét, (mint mondjuk a torlópontban) így állítsunk elő valamivel magasabb hőmérsékleten plazmát alacsonyabb feszültségszint mellett.. Az elv az, hogy elegendően nagy a hőmérséklet, a nyomás és a térerősség, akkor a gázban el lehet érni az önálló vezetést, és létrejön az ív. Utána csak annyi a dolgod, hogy fenntartod a populáció-inverziót, akkor kedvedre játszhatsz a plazmával...
Volt egy olyan elképzelés is, hogy fénnyel gerjeszteni a gázt - iszonyat energia, melegedés. A levegővel az volt a gond, hogy egy kevés nedvesség az egészet tönkrevágta. Por, parányi részecskék szintén.
Rövidhullámot a plazma visszaver, ugyanúgy, mint az ionoszféra.
Nekem továbbra is az a bajom, hogy vegyünk egy plazmavágót.. 200 Amperes, akkora, mint egy kettesszekrény, meg 800 kiló. Létrehoz egy akkora plazma ívet, amivel el lehet vágni 70mm-es lemezt. Ok, "nyújtsuk" meg a plazma ívet... Torz mágneses térrel talán menne is, de bakkkkker, hangsebességgel repülünk... Szemcsék, vízpára, eső bármi nekicsapódik. Mi van akkor, ha mondjuk manőverezni kell, vagy bármi történik, ami megzavarja az egyensúlyt?
Ha azt mondjuk, hogy valamiféle elektródát használnánk hozzá, és azon oldjuk meg, akkor meg lehet csinálni. Létezik olyan plazma, amivel olyan anyag is vágható, ami nem vezet. Ez egy tripla soros elektróda, szigetelő és mágneses tér kombináció. Olyan elektróda, ami levegővel működők, az csak a hafnium meg a cirkónium... Ebből nincs sok. A volfrámot el lehet felejteni. Ezeket úgy kellene felrakni mondjuk a gép szárnyára, hogy ne húzzon át a gép szerkezetére. Ezt az iparban kerámia betétekkel oldják meg, a kerámia meg eléggé sérülékeny, gyakran törik el. (kézi plazmavágó)
Ezt repülőgépen, úgy, hogy mozog a szárny, vibráció, hőingás, dinamika hatások, szóval nem egyszerű Pedig drukkolok, hogy összejöjjön
anno kísérleteztünk egy olyan eljárással, hogy a levegőnek megnöveltük a sebességét és a hőmérsékletét, (mint mondjuk a torlópontban) így állítsunk elő valamivel magasabb hőmérsékleten plazmát alacsonyabb feszültségszint mellett.. Az elv az, hogy elegendően nagy a hőmérséklet, a nyomás és a térerősség, akkor a gázban el lehet érni az önálló vezetést, és létrejön az ív. Utána csak annyi a dolgod, hogy fenntartod a populáció-inverziót, akkor kedvedre játszhatsz a plazmával...
Volt egy olyan elképzelés is, hogy fénnyel gerjeszteni a gázt - iszonyat energia, melegedés. A levegővel az volt a gond, hogy egy kevés nedvesség az egészet tönkrevágta. Por, parányi részecskék szintén.
Rövidhullámot a plazma visszaver, ugyanúgy, mint az ionoszféra.
Nekem továbbra is az a bajom, hogy vegyünk egy plazmavágót.. 200 Amperes, akkora, mint egy kettesszekrény, meg 800 kiló. Létrehoz egy akkora plazma ívet, amivel el lehet vágni 70mm-es lemezt. Ok, "nyújtsuk" meg a plazma ívet... Torz mágneses térrel talán menne is, de bakkkkker, hangsebességgel repülünk... Szemcsék, vízpára, eső bármi nekicsapódik. Mi van akkor, ha mondjuk manőverezni kell, vagy bármi történik, ami megzavarja az egyensúlyt?
Ha azt mondjuk, hogy valamiféle elektródát használnánk hozzá, és azon oldjuk meg, akkor meg lehet csinálni. Létezik olyan plazma, amivel olyan anyag is vágható, ami nem vezet. Ez egy tripla soros elektróda, szigetelő és mágneses tér kombináció. Olyan elektróda, ami levegővel működők, az csak a hafnium meg a cirkónium... Ebből nincs sok. A volfrámot el lehet felejteni. Ezeket úgy kellene felrakni mondjuk a gép szárnyára, hogy ne húzzon át a gép szerkezetére. Ezt az iparban kerámia betétekkel oldják meg, a kerámia meg eléggé sérülékeny, gyakran törik el. (kézi plazmavágó)
Ezt repülőgépen, úgy, hogy mozog a szárny, vibráció, hőingás, dinamika hatások, szóval nem egyszerű
Pedig drukkolok, hogy összejöjjön
kb. 400 kg az áramforrás, 150-200 a kompresszor, plusz felügyeleti szervek, illesztés az hálózathoz, árnyékolás, stb...
A héten tobb hír volt a Tu-160 kapcsán.
A legfontosabb,hogy az orosz védelmi minisztérium megkezdte a szerzodések elokészítését a Tu-160M2 újragyártásának indításáról.
A Tu-160M2 újragyártása 2023-ban indul.
A Tu-160M2 gyártásának újraindítása miatt csúszik a Pak-Da program.
A Tu-160M2 hatótávja minimum 1000 km-el megno az új Nk-32 hajtomunek koszonhetoen.
Jurij Boriszov látogatást tett a szamari Kuznyecovnál. Megtekintette az új(modernizált) hajtomuveket.
A legfontosabb,hogy az orosz védelmi minisztérium megkezdte a szerzodések elokészítését a Tu-160M2 újragyártásának indításáról.
A Tu-160M2 újragyártása 2023-ban indul.
A Tu-160M2 gyártásának újraindítása miatt csúszik a Pak-Da program.
A Tu-160M2 hatótávja minimum 1000 km-el megno az új Nk-32 hajtomunek koszonhetoen.
Jurij Boriszov látogatást tett a szamari Kuznyecovnál. Megtekintette az új(modernizált) hajtomuveket.
Mekkora batár hajtóművek ezek!
<i>"A Tu-160M2 hatótávja minimum 1000 km-el megno az új Nk-32 hajtomunek koszonhetoen."</i>
Ha ez igaz akkor a régi hajtómű nagyon iszákos volt, vagy az új hajtómű hipertakarékos....
Szerintem ez csak részben igaz, a másik részt meg az jelenti, hogy már nem a régi "nehézsúlyú nagy vas" elektronika lesz a gépekbe építve.
fip7
A 13.500 km-hez képest nézd az 1.000 km-t, így már csak közel 7,5% a javulás, ami azt jelenti, hogy nem is olyan rossz a régi fogyasztása, vagy csak kicsivel jobb az új. Nézőpont kérdése. Viszont ez a javulás a minimum, ettől lehet több is.
Én a teljesítményére lennék kíváncsi, a jelenlegi NK-32 hajtómű maximális tolóereje: 137 kN utánégető nélkül, 245 kN utánégetővel.
Már 2010-ben szó volt róla, hogy újra indítják a TU-160 gyártását (tehát nem mostani az ötlet) és a hajtóműnek NK-321, vagy NK.32-1 jelzést adtak.
Nem tudom, kettő közül melyik a helyes.
A 13.500 km-hez képest nézd az 1.000 km-t, így már csak közel 7,5% a javulás, ami azt jelenti, hogy nem is olyan rossz a régi fogyasztása, vagy csak kicsivel jobb az új. Nézőpont kérdése. Viszont ez a javulás a minimum, ettől lehet több is.
Én a teljesítményére lennék kíváncsi, a jelenlegi NK-32 hajtómű maximális tolóereje: 137 kN utánégető nélkül, 245 kN utánégetővel.
Már 2010-ben szó volt róla, hogy újra indítják a TU-160 gyártását (tehát nem mostani az ötlet) és a hajtóműnek NK-321, vagy NK.32-1 jelzést adtak.
Nem tudom, kettő közül melyik a helyes.