Tu-22M Backfire (Tupoljev, Szovjetunió)

Akkor amint látom, megkapta a behúzható légiutántöltő rendszert (az M2-eseken ez még fix volt), elhagyták a gépágyút, de maradt a 9-9 pótbeömlő és az NK-25-ös hajtómű is.
Anno az egyetlen példányban megépült Tu-22M4-esen az NK-32-es integrációja miatt a pótbeömlők számát egy sorral megtoldva 12-re növelték, szívócsatornánként.
Arra gyanakszom, hogy az NK-32-2-es még nem ebbe a sárkányba fog bekerülni, csak mivel ez elég költséges része az upgrade-nek, megrendelés meg még nincs a programra, így egyelőre egy-egy nagyjavított NK-25-öst kapott ez a projektgép.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Python
A START szerződés ezek szerint semmis? Mert azok miatt szüntették meg a légi-urántölthetőségüket tudtommal.

Szerintem a START darabszámot határoz meg és lehet,hogy kevesebb bombázója van az oroszoknak mint amennyit a START enged így megkaphatják a TU-M3M-ek a z utántölthetőséget.
 
A START szerződés ezek szerint semmis? Mert azok miatt szüntették meg a légi-urántölthetőségüket tudtommal.

A légi-urántölthetőség egy elég perverz elképzelés :)

Komolyra fordítva, érdekes kérdés. Anno a SALT-II-be akarták az amerikaiak beemelni a Tu-22M gépek légiutántölthetőségének a visszaépítését (értsd: kiszerelését-megszüntetését, mivel ekkor épp rendelkeztek ezzel), majd a START I-nél azt is, hogy ezt ne is lehessen visszafordítani. Azonban a 80-as évek elejétől megjelent H-22-es fegyverrendszer miatt a Tu-22M egyszerre lépett vissza a stratégiai és az interkontinentális státuszba is, annak köszönhetően, hogy a nem-intekrontinentális hatótávja határán a 3000km-es hatótávú fegyverzetével elvben képes elérni az amerikai területek egy részét. Legalábbis ez volt az amerikaiak felvetése. Azzal, hogy a szovjetek 1991-ben a START I-nél garantálták, hogy a Tu-22M3-asok nem képesek légiutántöltésre, egyúttal ki is vetették az egyezményből a típust, mint stratégiai nehézbombázót. Ezáltal, a Tu-22M3-as kikerült a stratégiai és az interkontinentális státuszból is. Mivel a START III nem volt sikeres, jelenleg érvényre lépő New START a meghatározó, ebben viszont egyátalán nem szerepel a Tu-22M3-as, lásd a fenti előzményeket.
Mivel a New START nem korlátozza a harcászati fegyverrendszereket (még az egyértelműen harcászati nukleáris csapásmérő feladatkörben is használható F-35-ösök és a korábbi F-16-os és 15E típusok számát se), így a lényegében harcászati státuszban levő Tu-22M3M minden további nélkül visszakaphatta a légiutántölthetőségi képességét.
 
A légi-urántölthetőség egy elég perverz elképzelés :)
Hehe. :)
Cégnél volt terv, amibe léghűtő helyett léhűtőt írtam. Jött az észrevétel, hogy léthűtőt nem kérnek a rendszerbe tervezni, abból van elég. :D

Komolyra fordítva, érdekes kérdés. Anno a SALT-II-be akarták az amerikaiak beemelni a Tu-22M gépek légiutántölthetőségének a visszaépítését (értsd: kiszerelését-megszüntetését, mivel ekkor épp rendelkeztek ezzel), majd a START I-nél azt is, hogy ezt ne is lehessen visszafordítani. Azonban a 80-as évek elejétől megjelent H-22-es fegyverrendszer miatt a Tu-22M egyszerre lépett vissza a stratégiai és az interkontinentális státuszba is, annak köszönhetően, hogy a nem-intekrontinentális hatótávja határán a 3000km-es hatótávú fegyverzetével elvben képes elérni az amerikai területek egy részét. Legalábbis ez volt az amerikaiak felvetése. Azzal, hogy a szovjetek 1991-ben a START I-nél garantálták, hogy a Tu-22M3-asok nem képesek légiutántöltésre, egyúttal ki is vetették az egyezményből a típust, mint stratégiai nehézbombázót. Ezáltal, a Tu-22M3-as kikerült a stratégiai és az interkontinentális státuszból is. Mivel a START III nem volt sikeres, jelenleg érvényre lépő New START a meghatározó, ebben viszont egyátalán nem szerepel a Tu-22M3-as, lásd a fenti előzményeket.
Mivel a New START nem korlátozza a harcászati fegyverrendszereket (még az egyértelműen harcászati nukleáris csapásmérő feladatkörben is használható F-35-ösök és a korábbi F-16-os és 15E típusok számát se), így a lényegében harcászati státuszban levő Tu-22M3M minden további nélkül visszakaphatta a légiutántölthetőségi képességét.
Rgr

Akkor a történelem ezen már átlépett...
.. és a HT összefoglaló ezen része elavult is lett...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
DkmDumAWwAAJIeX.jpg
Dko6C4PW4AA3Dfs.jpg
Most akkor így mennyi a hatótávolsága?
 
Konkrétan a képre válaszolva, így se több, mint eddig, hiszen a képen még a nem utántölthető változat van. Alapból a harci hatósugara alapnak tekinthető fegyverzettel 2200-2400km. Átrepülési távolság 5100-6800km, de ekkor a visszaút már nem adott, tehát ez csak elég szélsőséges esetben tekinthető hatótávnak.
A fenti adatokhoz kellene hozzáadni a 3000km-es fegyver hatótávolságot, de ez csak vízfelszíni célok ellen értendő.
Mivel a Tu-22M3M se fog rendelkezni semmiféle komfortjavító rendszerrel, azaz a hajózók valószínű továbbra is az öreg KT-1-es ülésekben fognak ülni (hacsak ezeket nem cserélik le valamelyik K-36DM verzióra), a légiutántöltéssel maximum az egy felszállásból elvihető hagyományos fegyverzet mennyisége fog nőni, de a hatótáv érdemben nem.
A mostani bevetéseken a Mozdok-Szíria oda-vissza repüléseket csupán 3 tonna fegyverzettel hajtották végre.
 
A START szerződés ezek szerint semmis? Mert azok miatt szüntették meg a légi-urántölthetőségüket tudtommal.

Mai helyzet szerint az OF kevés stratégiai bombázóval rendelkezik így az a 30 darab amit M3M szintre terveznek modernizálni nem oszt nem szoroz.(A SZU felbomlása után fokozatosan leépült a stratégiai bombázók száma)
 
Ez a protó már megkapta az új fedélzeti elektronikát amit a Tu-160M-be is szánnak és ezen a gépen fogják letesztelni.
 
A Tu-22M4-es egyetlen példánya, a 4504-es átalakított M3-as:

097743.jpg


Jól látható, hogy a gép pótbeömlőinek száma 9-ről 12-re növekedett, mert az NK-32-esnek nagyobb a levegőátfutása, mint az NK-25-ösnek.

38348640994_92bdafec25_b.jpg


23978393228_dcc820e7d5_b.jpg


A gép érdekessége, hogy bár a beömlők szekcióját lemódosították, de a gép végül nem kapta meg az NK-32-eseket, mert a programot még az érdemi átépítés előtt leállították.
De a Tu-22M3M programhoz így 27 évvel később legalább megvannak az akkori tapasztalatok.
 
A pótbeömlők azok az eredeti Tu-22M-en is csak utánégetéshez kellenek vagy mindig? Ha mindig, akkor miért nem nagyobb szívócsatornát csináltak? Ilyen finomságokról lehet tudni valamit? Egyszerűbb ilyen "ajtóval" szabályozni, mint kúppal? A szívócsatorna első része úgy tudom szabályozható.

(Az egész elv kicsit az F-111-es egyes változataira emlékeztet engem.)
 
A levegőbeömlőknek is van légellenállásuk, a kialakításukat egy adott sebességtartományra optimalizálják. Ez alatt az átáramló keresztmetszetük bizonyos hajtómű üzemmódhoz már nem elégséges, így ezekhez az alkami helyzetekhez pótbeömlőket nyitnak meg. Attól, hogy hangsebesség felett még csökkentik is a belső keresztmetszetet, a külső konturral nemigen tudnak mit kezdeni, így a fő beömlő a lehető legkisebb méretűre készül, ami ugyanakkor a lehető legtöbb levegőt képes a hajtóművek számára biztosítani, üzemmódtól függően. Ez egy olyan ellentmondás, amit csak kiegészítő beömlőkkel lehet feloldani.