Tu-22M Backfire (Tupoljev, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Az orosz védelmi minisztérium várhatóan hat darab Tu-22M3 típusú nagy hatótávolságú hadászati bombázó repülőgépet kap az év végéig
http://www.oroszhirek.hu/index.php/politika/4841-hat-nagy-hatotavolsagu-hadaszati-bombazot-kap-az-orosz-legiero
http://www.oroszhirek.hu/index.php/politika/4841-hat-nagy-hatotavolsagu-hadaszati-bombazot-kap-az-orosz-legiero
Vajon milyen szinten lesznek felújítva?
Mondjuk passzol a TU-160 újragyártásának koncepciójával.
Mondjuk passzol a TU-160 újragyártásának koncepciójával.
Tu-22M Backfire "145" gyártmány
9-9 db Tu-22M0 és M1 előszériás Backfire A 1971-72-ben, majd
a sorozatgyártású
Tu-22M2 Backfire B
Tu-22MP elektronikai harcra kialakított repülőgép az előtérben
Tu-22M3 Backfire C
Raduga Kh-22 Burya/AS-4 Kitchen rakéta
Vízfelszini célpontok elleni rakéta
Szárazföldi célpontok elleni Kh-22NA rakéta
.jpg)
9-9 db Tu-22M0 és M1 előszériás Backfire A 1971-72-ben, majd
a sorozatgyártású
Tu-22M2 Backfire B
Tu-22MP elektronikai harcra kialakított repülőgép az előtérben
Tu-22M3 Backfire C
Raduga Kh-22 Burya/AS-4 Kitchen rakéta
Vízfelszini célpontok elleni rakéta
Szárazföldi célpontok elleni Kh-22NA rakéta
Ezek a gépek csak akkor lennének stratégiai jelentőségűek, ha lenne legalább egy-egy támaszpontjuk Vietnamban, Szokotrán és Szíriában, amit jelentős vadász, légvédelmi és szárazföldi erők is védenének. Ilyen támaszpontok nélkül, ezzel a hatótávolsággal nincs igazán jelentőségük az orosz védelem számára. Offenzív fegyverek, amiknek előretolt bázisok kellenek.
Blogen, itt zavart látok az erőben, mert mi is a stratégia a katonai értelmezésben?
A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem” avagy egy probléma megoldása. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.
A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Alakja a görög "stratēgos" szóból ered. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentés tartalommal rendelkezik.
A katonai repülésben megkülönböztetünk kis hatótávolságú (front, vagy harcászati pl. Szu-34), közepes hatótávolságú (hadműveleti pl. Tu-22M), illetve nagy hatótávolságú (hadászati pl. Tu-160) bombázó repülőgépeket. A harcászati bombázó repülőgépeket hívjuk front bombázó, vagy vadászbombázó repülőgépeknek, amelyek harci hatósugara nem éri el a 2.000 km-t. A közepes bombázó repülőgépek harci hatósugara 2.000 - 5.500 km között van, míg a hadászati bombázó repülőgépek harci hatósugara 5.500 km felett van. Ezek az adatok légi utántöltés nélkül értendőek. Természetesen a légi utántöltés alkalmazása esetén átcsúszhatnak a következő kategóriába, de mivel nem erre tervezték őket alapvetően, ezért ezzel nem számolnak alapból.
A harci hatósugár az a lerepülhető távolság, amely távolságon belül az adott harci repülőgép úgy képes a feladatát elvégezni, hogy a visszaérkezéskor még 20% tartalék üzemanyaggal rendelkezik. Függ az adott repülési profiltól, A-A-A esetén a legkisebb, M-A-M esetén közepes, míg a M-M-M esetén a legnagyobb. A - alacsony (földközeli) repülési magasság, M - optimális, magas repülési magasság. az első betű odarepülés, a középső a harci zóna, a harmadik a vissza repülés. Még létezi pár repülési profil, M-A-A-M, stb.
A Tu-22M Backfire repülőgépet azért nem vonták be a leszerelési tárgyalásokba a '70-es években, mert a harci hatósugara meg sem közelíti a hadászati szintet (tipikus fegyverfeltöltés esetén maximum 2.500 km légi utántöltés nélkül, pontosan hadműveleti szintre tervezték. Annyit még hozzá tennék, hogy a felosztás kontinentális jellegű, függ attól, hogy az ellenséges terület milyen távolságra van, mert pl. a Tu-22M európai viszonylatban bizony hadászati besorolású lehet, tehát a NATO szempontjából lehet hadászati is, de az USA szempontjából már nem. Ugyan ez igaz a NATO, volt VSZ, jelenleg Oo. viszonylatban is.
Sokszor beszélnek a harci repülőgépeknél is a maximális hatótávolságról, de igazából katonai értelemben nem igazán van jelentősége, csak tájékoztató adat, mert az átrepülési távolságot jelenti két reptér között. Viszont a teher/utasszállító, esetleg a felderítő repülőgépeknél nagyon fontos érték. A harci repülőgépeknél a harci hatósugár a lényeges.
A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem” avagy egy probléma megoldása. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.
A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Alakja a görög "stratēgos" szóból ered. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentés tartalommal rendelkezik.
A katonai repülésben megkülönböztetünk kis hatótávolságú (front, vagy harcászati pl. Szu-34), közepes hatótávolságú (hadműveleti pl. Tu-22M), illetve nagy hatótávolságú (hadászati pl. Tu-160) bombázó repülőgépeket. A harcászati bombázó repülőgépeket hívjuk front bombázó, vagy vadászbombázó repülőgépeknek, amelyek harci hatósugara nem éri el a 2.000 km-t. A közepes bombázó repülőgépek harci hatósugara 2.000 - 5.500 km között van, míg a hadászati bombázó repülőgépek harci hatósugara 5.500 km felett van. Ezek az adatok légi utántöltés nélkül értendőek. Természetesen a légi utántöltés alkalmazása esetén átcsúszhatnak a következő kategóriába, de mivel nem erre tervezték őket alapvetően, ezért ezzel nem számolnak alapból.
A harci hatósugár az a lerepülhető távolság, amely távolságon belül az adott harci repülőgép úgy képes a feladatát elvégezni, hogy a visszaérkezéskor még 20% tartalék üzemanyaggal rendelkezik. Függ az adott repülési profiltól, A-A-A esetén a legkisebb, M-A-M esetén közepes, míg a M-M-M esetén a legnagyobb. A - alacsony (földközeli) repülési magasság, M - optimális, magas repülési magasság. az első betű odarepülés, a középső a harci zóna, a harmadik a vissza repülés. Még létezi pár repülési profil, M-A-A-M, stb.
A Tu-22M Backfire repülőgépet azért nem vonták be a leszerelési tárgyalásokba a '70-es években, mert a harci hatósugara meg sem közelíti a hadászati szintet (tipikus fegyverfeltöltés esetén maximum 2.500 km légi utántöltés nélkül, pontosan hadműveleti szintre tervezték. Annyit még hozzá tennék, hogy a felosztás kontinentális jellegű, függ attól, hogy az ellenséges terület milyen távolságra van, mert pl. a Tu-22M európai viszonylatban bizony hadászati besorolású lehet, tehát a NATO szempontjából lehet hadászati is, de az USA szempontjából már nem. Ugyan ez igaz a NATO, volt VSZ, jelenleg Oo. viszonylatban is.
Sokszor beszélnek a harci repülőgépeknél is a maximális hatótávolságról, de igazából katonai értelemben nem igazán van jelentősége, csak tájékoztató adat, mert az átrepülési távolságot jelenti két reptér között. Viszont a teher/utasszállító, esetleg a felderítő repülőgépeknél nagyon fontos érték. A harci repülőgépeknél a harci hatósugár a lényeges.