Tudomány és technika

Elég komoly kis felfedezés, ha tényleg beigazolódik:


Közérthetőbb formában:


A bulvár eléggé beindult...

Lelkes:




Szkeptikus:


 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Ingyenes, erdekes cikk.

Although these universities’ alumni have unusually high incomes after leaving college, they also had unusually strong high-school qualifications before they went.

One study by Stacy Dale and Alan Krueger of Princeton found that those who attend higher-ranked universities do not, on average, wind up earning more money than do those who go to lower-ranked ones. This suggests that the likes of Harvard and Yale do not actually improve their students’ earning prospects, but instead admit bright, ambitious applicants who are destined for success regardless of the college they attend.

However, a working paper by Raj Chetty and David Deming of Harvard and John Friedman of Brown, released on July 24th, refutes this interpretation. Linking together data on tax returns and tuition subsidies, standardised-test scores and universities’ internal admissions records, they tracked the lives of 2.4m students who applied to top colleges between 2001 and 2015, from high school to their early 30s. The researchers’ findings suggest that pupils have good reason to burnish their résumés in the hope of securing admission to highly selective colleges, because attendance sharply increases students’ chances of entering America’s economic and professional elite.

The paper also shows that the preferences in admissions these universities give to “legacies” (children of alumni), athletes and students at private high schools cause them to admit the children of America’s richest families at remarkably high rates—at the expense of less privileged, better qualified applicants who would be more likely to achieve success after graduation.


Azaz egy uj, 2.4 millionyi fot vizsgalo study vilagosan cafolja azt az ostoba mantrat, hogy az elit egyetemek nem adnak semmilyen elonyt - persze, aki jar(t) barmelyikre, az pontosan tudta ezt eddig is.

Az uj tanulmany arra is ravilagit, hogy az egykor ott vegzett szulok utan (legacy) avagy sportolokent, netan a 'megfelelo' privat iskolakbol erkezok felvetele nagyon sokszor egyben Amerika leggazdagabb csaladjainak gyerekeit jelenti, jobban kvalifikalt, de kevesse privilegizalt hetterbol erkezoket kiszoritva.

The study focuses on three groups of universities: “Ivy-plus”, consisting of the eight members of the Ivy League (including Harvard, Yale and Princeton) plus Duke, the University of Chicago, Stanford and MIT; “other highly selective private colleges”, such as Caltech and New York University; and “highly selective flagship public colleges”, like the University of California, Berkeley and the University of Michigan. Simple data on the number of alumni from the Ivy-plus group who reach positions of unusual wealth or power make clear that graduates of these universities exercise an influence that is vastly disproportionate to their small numbers. Since 1967, two-thirds of justices on the Supreme Court have been Ivy-plus alumni. So are 12% of current Fortune 500 CEOs, and a quarter of sitting senators.

Ha a legelitebb Ivy League (Harvard, Princeton, Yale, Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, UPenn) es meg par nagyon valogatos mas egyetemeken (MIT, Stanford, Duke, Chicago stb) vegzetteket neztek, akkor vilagosan kitunt, ezekbol a minimalis letszamukhoz kepest rendkivul kiugro szamban kerultek csucspoziciokba: 1967 ota a US Supreme Court birainak ketharmada ezekbol az egyetemekbol kerult ki, ugyanigy a Fortune 500 listajan a CEOk 12%-a, de a jelenlegi US szenatorok egynegyede is ezekbe jart.

Ezutan tovabbi metodusokkal szedik szet, milyen modon utik ki egymast a befolyasos es nem befolyasos jelentkezok stb - erdekes cikk, erdemes vegigolvasni.
 
Hmm...! Korábban még nem így mozgott a tesla robot...
Ez szerintem inkább egy ai által átrajzolt embernek tűnik. Pár hónapja már elérhetőek az ilyen robot skinek, pl.:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Hmm...! Korábban még nem így mozgott a tesla robot...
Ez szerintem inkább egy ai által átrajzolt embernek tűnik. Pár hónapja már elérhetőek az ilyen robot skinek, pl.:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Akkor az AI ami fejlődött... :rolleyes:
 

Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat​

Kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.

A nyolcvanas évek óta Amerikában kutató, munkahelyein korábban többször ellehetetlenített, kutatási témájához azonban mindvégig ragaszkodó magyar kutató ezzel hivatalosan is beírta magát a tudománytörténetbe. Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.

Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa kulcsszerepet játszott az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, és új utakat nyitott a jövő orvostudománya előtt. Ez Magyarország harmadik olyan pillanata, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, 2002-ben pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozik most Karikó Katalin, akinek nevét az elmúlt néhány évben az egész világon megismerték.
 
A bennem élő mi is a baj a magyar sajtóval hangosan felsikít:
Lénárd, de főleg Bárány miért marad le folyton?
Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját,

Mert ugye Lénárdnál elő szokott jönni, hogy jó de ő német nemzetiségűnek vallotta magát. Csak ugye 1905ben még magyar állampolgár, és élete végéig fontos volt neki a magyar kapcsolat, és a magyarság.

Bárány viszont: értem én, hogy há de Bécs. Igen bécsi orvos volt az OMMben. Apja magyar, anyja cseh, köze nincs az osztrákokhoz. Mivel OMM Szentgyörgyi mellett a másik aki itthoni kutatásai miatt kapta a Nobel-díjat. Az I. VHban, bár alkalmatlansága miatt nem lett katona, de mint önkéntes orvos a K.u. Landweehrhez azaz a honvédséghez csatlakozott.
Csak valamiért őket nem is akarjuk ismerni. Mondjuk Szentgyörgyit se. Nagyjából egy emléktábla őrzi emlékét az egész országban.
 

Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat​

Kutatótársával, az amerikai Drew Weissmannel megosztva Karikó Katalinnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.

A nyolcvanas évek óta Amerikában kutató, munkahelyein korábban többször ellehetetlenített, kutatási témájához azonban mindvégig ragaszkodó magyar kutató ezzel hivatalosan is beírta magát a tudománytörténetbe. Karikó Katalin Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, egyben ő az első Nobel-díjas magyar nő.

Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa kulcsszerepet játszott az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben, és új utakat nyitott a jövő orvostudománya előtt. Ez Magyarország harmadik olyan pillanata, amikor magyar állampolgár kapja meg a világ legrangosabb díját: 1937-ben Szent-Györgyi Albert élettani-orvostudományi, 2002-ben pedig Kertész Imre irodalmi Nobel-díjat kapott. Hozzájuk csatlakozik most Karikó Katalin, akinek nevét az elmúlt néhány évben az egész világon megismerték.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 


Van meg egy. :D
 
Tessék gyorsan felvenni az alufólia sapkát!

Megvan az idei második magyar Nobel díjasunk, mely díjat a Svéd Királyi Akadémia ítél oda. :)

Krausz Ferenc kapta a fizikai Nobel-díjat​

A magyar fizikusnak és társainak az attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték a rangos díjat 2023-ban.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agositni, Anne L'Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.

A Németországban élő Krausz Ferenc társaival az ultragyors lézertudomány megalapítója. Az attoszekundum a másodperc egymilliárdod részének egy milliárdod része (10-18 másodperc). Az ilyen időtartományban működő lézerekkel olyan fizikai folyamatokat lehet vizsgálni, amit eddig nem tudtunk, például az elektron útját az atom belsejében.

Pierre Agostini az Ohiói Egyetem munkatársa, a 65 esztendős francia Anne L'Huillier a Lundi Egyetem aztomfizikia professzora. A 61 esztendős Krausz Ferenc a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja. Krausz és munkatársai 2001-ben elsőként állítottak elő és mértek attoszekundumok fényimpulzusokat.